Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)

1992-06-02 / 129. szám

Az oldalt írta és szerkesz­tette Papp János. Telefon: (66) 27-844 és Csorvás 14 Röviden Nyelvi szaktáborok Orosháza. — A Petőfi Mű­velődési Központ szervezésé­ben angol és német nyelvi szak­tábort szerveznek általános is­kola felső tagozatos tanulói ré­szére. Olyanok jelentkezését várják, akik legalább egy éve tanulják az idegen nyelvet. A nyelvi tábor helye a Darvas Kö­zépiskolai Kollégium, s a jelent­kezés határideje június 5-e. Részletes felvilágosítást a mű­velődési központban lehet kér­ni. Madárkiállítás Orosháza. — Holnaptól a Szántó Kovács János Múzeum­ban egészen szeptember végéig láthatják az érdeklődők a Kos­suth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola madárgyűjte­ményét. A kiállítást dr. Lakos István amatőr madarász nyitja meg. Felvonultatják a hazai ma­dárvilág képviselőit, a ragado­zókat, gólya-, gödény-, búváral- katúakat és különböző galam­bokat. A rendezők szerint.a kör­nyék más városaiban ilyen gyűj­temény nem létezik. Képzőművészeti tábor Orosháza. — Június 15-éig lehet jelentkezni tehetséges, 12 éven felüli fiataloknak az ifjúsá­gi képzőművészeti táborba. A Petőfi Művelődési Központ ál­tal szervezett, mintegy 10 napos augusztusi program elsősorban festészettel, grafikával, agyago­zással vagy szobrászkodással foglalkozó gyerekeknek nyújt képzési és egyben ismerkedési lehetőséget. Vidéki gyerekek­nek a Darvas Középiskolai Kol­légium ad szállást. új jegyzőt keresnek Kardoskút—Pusztaföld­vár. — Mindkét településen új jegyzőt keresnek, mert Puszta- földvárról Petrovszki Ágnes és Kardoskútról Zsamai Anita a számukra felkínált új állást elfo­gadták, mindkét község önkor­mányzata felmentette őket állá­sukból és pályázat útján keresik utódjaikat. Három kívánság Orosháza. — Két magánsze­mély szervezésében a Petőfi Művelődési Központban június 6-án, 12.30 órakor lép fel Dévé­nyi Tibor a Három kívánság cí­mű műsorban, vendége lesz Zol­tán Erika és a Kiki együttes. Az oldal fotóit Kovács Erzsébet és Fazekas Ferenc készítették OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE / Dr. Janovszky Sándor címzetes főiskolái docens Pusztaföldvár. — Egy olyan kis település életében, mint Pusztaföldvár, rendkívül fontos esemény, ha egy helybéli lakos szakterületén és egyben a kö­zösségért végzett több évtizedes munkásságáért magas szintű tu­dományos elismerést kap. Külö­nös jelentőséggel bír ez akkor, ha ezt a kitüntetést pedagógus, tanár kapja, a fiatalság nevelésé­ben eltöltött éveiért. A múlt hé­ten pénteken Szegeden a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán dr. Janovszky Sándor, a Puszta­földvári Általános Iskola igaz­gatója címzetes főiskola docen­si kinevezést vehetett át. Dr. Janovszky Sándor 1943-' ban született Orosházán, mező­gazdász családból. Iskoláit helyben végezte, s általános is­kolai tanítói közül Jeges Ká­rolyra, Vári Lászlóra és Csiz­madia Lajosra emlékezik szíve­sen. Középiskolai tanárai, akik a mezőgazdasági technikumban oktatták, Holecska Gyula, Mikó József, Nagy Sándor. — Akkoriban még nem tud­tam, hogy milyen pályára sodor az élet, de abban a szerencsében lehetett részem, hogy nagyhírű pedagógusok tanítványa lehet­tem. Olyanoké, akik nemcsak a tudást, hanem a tanári pályát is megszerettették velem —- emlé­kezik vissza iskolai éveire az igazgató. Ha életútját tovább vizsgál­juk, akkor a következő állomás 1962-ben a szegedi felsőfokú ta­nítóképző, ahol didaktikai és ne­veléselmélet-történeti ismere­tek szakára nyert felvételt. Az iskola elvégzése után mint pá­lyakezdő kertil Pusztaföldvárra 1965-ben. O így fogalmazta meg akkori tanári hivatását: — Magához ölelt a község. Olyan faluba érkeztem, ahol a tanító szeretete rám, fiatal pá­lyakezdőre is kisugárzott. Min­den túlzás nélkül állíthatom, nagy szeretettel egyengették az iskola akkori tanárai és igazga­tója a fiatal kezdő csetlő-botló éveit, gondolatait. Megszeret­tem Pusztaföldvárt, s rövidesen feleségül vettem Kiss Irén tanár­nőt, akivel azóta is boldog há­zasságban élünk, s egy leány és egy fiú nevelésével ajándéko­zott meg bennünket az élet — mondotta dr. Janovszky Sándor. A fiatal tanítót kilenc évig mint beosztott nevelőt foglal­koztatta a közösség, majd 1974- től mint igazgatóhelyettes vé­gezte a pedagógiai feladatokat. Kitartó, szorgalmas munkája Dr. Janovszky Sándor: „Az egyénnek éreznie kell, hogy teljes jogú tagja a közösség­nek” során 1973-ban az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetést nyerte el. Szakma iránti szerete­te és a gyermekek lélektani ne­velése arra ösztönözte, hogy 1976-ban felvételizzen a József Attila Tudományegyetem peda­gógiai szakára. Sikeres felvételt nyert, tanulmányait segítette, hogy abban az időben indult el a településeken az általános mű­velődési központok létrehozása, amely valamennyi oktatási és közművelődési intézménynek óriási feladatot jelentett. Ekkor születtek új létesítmények, s váltak gyakorlattá új pedagógiai módszerek az oktatásban. Ekkor hazánkban szinte mindenütt emelkedett az oktató-nevelő munka színvonala. Janovszky Sándor települést fejlesztő tevé­kenységéért 1978—80-as évek­ben több megyei kitüntetést ve­hetett át. Eközben 1984 tava­szán a JATE-n doktori diszertá- ciót írt pszichológiából. Címe: Általános iskolások erkölcsi, társadalmi tudata. Summa cum laude védte meg doktoriját. — Később a pályámon is vál­tozás következett be — folytatja beszélgetésünket Janovszky Sándor. — 1985-ben nyugdíja­zás miatt megüresedett az igaz­gatói állás. A mindannyiunk ál­tal tisztelt igazgató helyébe a nevelőtestület támogatásával engem javasoltak. Örömmel vállaltam a megbízást. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola neveléstudományi tan­székén didaktika és nevelésel­mélet tantárgyakban 1984—85- ben külső pedagógusként oktat. A településen végzett irányítá­sáért, alkotó pedagógiai munká­jáért közben „Kiváló pedagó­gus” kitüntetést kap 1989-ben. A tantestület pedig az átalakulás politikai vihara közepette is ki­vívja magának 1990-ben a Cza- bán Samu-díjjal kitüntetett ne­velőtestület elismerést. Ma Ja­novszky Sándor mögött 27 éves pedagógiai tevékenység áll. Több publicisztikai mű szerző- jeként ismeri a szakma. így a „Tanár, diák, család együttmű­ködése a gyermek nevelésé­ben”, „A nevelés módszereinek és eszközeinek érvényesülése az általános iskolai munkában”. Több más mellett ezek a legje­lentősebb művek. — Ahhoz, hogy az ember eredményeket érjen el — vallja dr. Janovszky Sándor—, háttérre van szüksége. Egyrészt a családi­ra, másrészt a munkahelyire, s nem utolsósorban a szélesebben vett közösségére. Szerencsés em­bernek tartom magam, mert olyan hátteret mondhatok maga­ménak, amely óriási segítséget jelentett számomra ahhoz, hogy pedagógiai nevelőmunkámat vé­gezhessem. Olyan barátok, mun­katársak vesznek körül, akikért érdemes volt tenni, és akiktől so­kat kaptam, s e lehetőséget saját szakmai előmenetelemre hasz­nálhattam ki. Bár a pályám kez­deti szakaszán társadalmi ösztön­díjasként is komoly segítséghez jutottam. Enélkül nem lett volna belőlem tanár. Nagyon megtisz­telő a docensi kinevezés, s külön megtisztelő számomra, hogy az odaítéléskor az eddig végzett pe­dagógiai tevékenységem megíté­lése során maguk a volt diákjaim is mellettem szavaztak. Örülök a megtiszteltetésnek, de nem győ­zöm hangsúlyozni, hogy ilyen közösségi háttér nélkül, amely­ben részem lehetett, nem értem volna el semmit. Itt is vannak gondok, mint máshol, ám tudo­másul kell venni, hogy emberek vagyunk, időnként elfáradunk, de ha higgadtan végiggondoljuk a feladatokat, amit a pedagógus hittel és szeretettel nap nap után újra vállal, olyan közösség meg­valósítását tűzte ki célul, ahol mindenki érzi, hogy mint egyén, ő maga is fontos a közösség szá­mára. A mi munkánk csodálatos. Kezünk és hitünk nyomán a leg­csodálatosabb emberi alkotások kerülnek ki. Nagy energiával kell kiművelni azt az utat a pedagógi­ában, eredményt csak így lehet elérni. Fontos, hogy az élet legki­sebb problémáit is komolyan vegyük. Aki így él és dolgozik, méltán vállalja: a gyermek bol­dogsága az én boldogságom is. Madarak, fák napja Orosháza. — A Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskolá­ban a madarak és fák napja tisztele­tére és egykori nevelőjük, Németh Imre emlékére kis háziünnepséget szerveztek. Fekete Sándor iskola- igazgató ünnepélyes megnyitójában Németh Imre tanárra emlékezett, aki elsőként rendezte meg a mada­rak és fák napját. Céljuk az ember és a természet szerves egységének be­mutatása, a környezet védelme, a madarak és a fák szeretete. A látványos eseménysorozat több kiállításnak is helyt adott. A vörös- keresztesek az újraélesztés és a vér- nyomásmérés technikáját, a vény nélküli gyógyszerek bemutatását és egyéb hasznos ismeretek nyújtását vállalták magukra. A népművészet kedvelői egy különteremben a hazai nemzetiségek öltözékeit és a sző­nyegszövés technikáját mutatták be, ez utóbbit a gyakorlatban is. Termé­szetesen a főszerep a madaraké volt, s mellettük otthonról hozott kis em­lősök bemutatására és vásárára is sor került. A növények közül dísznö­vényeket láthattunk, $ ezek közül is többet meg lehetett vásárolni. Valamivel mozgalmasabb látni­valóra is sor került. Felvonultatták a gyerekek a magyar kutyafajták mindegyikét, s kutyabemutatón az őrző-védő munkakutyák akció köz­beni megfigyelésére is sor került. Gyermeknap Nagyszénás. — A községben a fürdő adott otthont a gyer­meknapi ünnepségeknek. A gyerekek örömére, s talán a mező­gazdászok bánatára eső nélküli, szép napfényes idő várta a kicsinyeket. Számtalan program keretén belül kapcsolódhat­tak ki. Födi András iskolaigazgató és munkatársai színes programot szerveztek számukra. Fellépett a szegedi Mini Színpad, ők Rémusz bácsi meséiből adtak elő részletet, volt hetesrúgó verseny, úszóverseny, virágkötészet, az Orosházi Modellező Klub mutatta be csodamasináit a vízen, a községi könyvtár a nagyobbaknak könyvtár- és irodalmi ismeretek című vetélkedőjének harmadik fordulóját rendezte meg, ahol tíz csapat mérhette össze tudását. Legnagyobb sikert — úgy látszott — az együtt éneklés aratta, melyhez a zenét a szintén orosházi Dila Dal együttes szolgáltatta. Orosháza. — A Szuperinfó és a Petőfi Művelődési Központ közös gyermeknapi bulijára került sor a József Attila Általános Iskola udvarán. Már egy órakor a határőrség tábori konyháján úgynevezett potya-kaja, azaz babgulyás határőrség módra várta a kicsiket és nagyokat egyaránt. Az ár mindössze egy otthonról hozott kanál volt, de aki ezt is elfelejtette, az sem maradt éhen. Később BMX- és gördeszka-bemutató kápráztatta el a résztve­vőket, majd Tátika, raptánc szórakoztatta a gyerekeket, a felnőt­tek kutyabemutatón csodálhatták a négylábúak mutatványait és a Dili Dal együttes zenés programja került bemutatásra. Dél­utánjátékos családi és egyéni vetélkedőkre került sor. A számos gyereket és felnőttet térre csábító rendezvény színes program­jaival kellemes kikapcsolódást nyújtott mindenkinek. 1992. június 2., kedd Háttér Munkám során mindig meghat, ha olyan tiszta szívű és tekintetű emberrel találkozom, mint amilyen dr. Janovszky Sándor. Ilyenkor sajnálom, hogy tolifor­gatóként nehezen tudom visszaadni csil­logó szemét, lelkesedését és azt a tisztele­tet, ahogyan munkatársairól és tágabb környezetéről beszél. Elgondolkodom közben, hogy miként vall hivatásáról, s milyen szerényen, ám bölcsen jelenti ki, hogy ....háttér nélkül n em vittem volna semmire". Méltán érezheti kollégái meg­becsülését az, aki szeretettel gondol munkatársaira és tanítvá­nyaira. Tisztelem érte, és sóvárogva gondolok arra, milyen sokan vannak, akik nem mondhatják el magukról, hogy környe­zetük ugyanazt az alkotó hátteret megteremti munkájuk végzé­séhez. Nem tudunk örülni a pillanat és a perc örömének, nem vagyunk eléggé figyelmesek egymáshoz, pedig ez általában csak némi időbe kerül és nem pénzbe. Sokan úgy érzik, egyedül hajóznak a nagy tengeren, holott a valóságban mi magunk teremtünk magunknak lakatlan szigete­ket, építünk barikádokat érzelemből, gyűlöletből csak azért, hogy védekezzünk és távol tartsuk magunkat másoktól. Pedig rossz úton járunk. Mindannyian csak egyszer élünk és élhet­nénk úgy is, mint Janovszky Sándor Pusztaföldváron. Igaz, ehhez olyan háttér is kell, mint Pusztaföldváron. Pusztaföldvár. — Ezen a településen nem sokan dicsekedhetnek azzal, hogy öt nemzedék él egy helyen békességben, szeretetben. Jakóné Varga Erika egy fényképpel mutatja be családját, az üknagymamát, özv. Molnár Ádántnét, aki augusztusban lesz 95 éves, leányát, a dédnagymamát, özv. Horváth Szép Mihálynét, leányát, a nagymamát, Varga Lászlónét és az ő leányát, Jakóné Varga Erikát és az ükunokát, Jakó Viktóriát, aki augusztusban lesz egyéves. Gratulálunk az üknagymamának 95. születésnapja alkalmából és a kis Viktóriának is, hiszen közöttük majdnem egy évszázad korkülönbség van. Reméljük, a hagyomány nem sza­kad meg, s a nemzedék újabb tagokkal gyarapszik Gondoskodás Kardoskút. — A legfrissebb adatok szerint a községben ál­landó lakosként 968, ideiglenes lakóként 35 személy él. Kiste­lepülés lévén legfőbb gond a fa­lu eltartó képességének megőr­zése, s ezzel arányosan a lakos­ság létszámának szinten tartása, esetleg némi emelése. Ellene hat e céloknak a gazdasági körül­mények objektív romlása. Kar­doskút a szociálpolitikai felada­tok ellátása során súlyos problé­mákkal néz szembe. Nő a segé­lyezésre szorulók száma, ugyanakkor véges a segélyezés­re fordítható összeg. Egyre töb­ben szorulnak külső segítségre, anyagi helyzetük romlása miatt. Az eddigi adatok szerint tavaly és ez év elején 250 ezer 720 forintot fizettek ki szociális se­gély címén, jelenleg négyen kapnak ilyen támogatást. Rend­kívüli segélyek elbírálása a pol­gármester hatáskörébe tartozik. Ilyen kifizetésre is volt példa Kardoskúton. Az eltelt időszak­ban ápolási díjra 96 ezer forintot költöttek, jelenleg ketten vesz­nek fel ilyen pénzt. A szociális gondozottak száma 9, a szociá­lis étkeztetésben részesülőké 10 fő. Ehhez kapcsolódik egy sze­mély részmunkaidőben és egy személy tiszteletdíjas munka­körben való foglalkoztatása. Gyámügyi eljárás során tavaly 273 határozatot hozott az önkor­mányzat. E tevékenység jelentős részét a kiskorúak segélyezése, a ve­szélyeztetettek és a vagyonnal nem rendelkezők nyilvántartá­sa, indokolt esetben gondnok­ság alá helyezése, s az ezzel kap­csolatos feladatok ellátása teszi ki.

Next

/
Thumbnails
Contents