Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-15 / 140. szám
GAZDASÁG 1992. június 15., hétfő' Csillogó Mercik és Mazdák között Törleszteni Az idén már sokan és sokszor elsuhantunk a békéscsabai Merkur-telep mellett. Kezdetben rácsodálkoztunk az üres, kerítésen túli világra, manapság azonban van miért betérni ide, még szombat—vasárnap is. A keleti kocsiremekek garmadáját felváltották a Mercik, a Fiatok, a Toyoták, a Mazdák stb. A bejáratról eltűnt a hajdani cégjelzés, új zászlókat lobogtat a szél. Az Autó-Dual Kft. kereskedelmi vezetője, Bemát Ferenc így mesél az átalakulásról: — A Merkur értékesítette négy telephelyét. Az új tulajdonos viszont bérbe adta a csabait, így nyithattuk meg április végén autókereskedésünket. — Van választék... — A kispénzű emberektől kezdve mindenkinek az igényét szeretnénk kielégíteni. Eddig a Fiat ellen sokan ágáltak. Az új, megbízható típusokat ismerve úgy gondoltuk, hogy a piacon kelendő lesz mindegyik. — A telepen láttunk teherautókat, buszokat. Ez egy plusz szolgáltatás? — A választékot bővíti. Haszongépjárműveket, kisbuszokat stb. kínálunk a vállalkozóknak. — Mi van akkor, ha az ügyfél az átlagnál igényesebb, ha extra kívánságai vannak? — Nincs lehetetlen! Az ilyen, kívánságra készített Fiatokat például négy hónapra, a Toyotákat pedig még rövidebb határidőre szállítjuk. A telepen katonás rendben sorakoznak a márkás és a hajdan sztárolt gépkocsik — Sokan nézelődnek a telepen, viszont kevesebben vannak azok, akiknek tele a pénztárcájuk... — Tudjuk, hogy a mi fizetéseink nincsenek arányban az új gépkocsi áraival, ezért biztosítunk kedvezményeket. Az autókat már 50 százalék befizetése mellett tudjuk adni. Új kocsiknál lízinglehetőség is van. Aki öreg, elavult négykerekűjétől akar szabadulni, annak beszámítjuk „kedvencét” az új árába. .Ha valaki betér hozzánk, akár azonnal átülhet Trabijából a Toyotába. — Az árak miatt — gondolom — népszerűbbek a használt autók? — Az újakból kevesebbet adunk el, ez így igaz. Akik megelégszenek az 1—2 éves, gépkocsikkal, azoknak viszont igen olcsó áron kínáljuk a Fiatokat. Olyan kapcsolatokat sikerült kiépíteni a torinói gyár elosztóival, hogy jó állapotú, a magyar pénztárcának megfelelő árú autókat hozunk telepünkre a hónap végén. — A vállalkozók állandóan azon törik a fejüket, hogy lehetne az üzletet továbbfejleszteni. A telepen terveznek-e valamilyen újítást? — Szeptembertől kialakítjuk a komplett autós centrumot, ami azt jelenti, hogy az alkatrészüzlettől kezdve, a miniszervizig minden itt lesz egy helyen. — Végül egy kíváncsiskodó kérdés: mitől olyan fényes, csillogó minden kocsi? — Tudjuk, hogy az esztétikai látvány a vevő szemében sokat jelent. Nekünk pedig nem esik nehezünkre a masinák tisztán tartása. Csete Ilona FOTÓ: FAZEKAS FERENC A Trabiból átülhet a Tbyotába Kétszázhetvenhét cég a listán Az Állami Vagyonügynökség 1991 októberétől indította el az első úgynevezett egyszerűsített privatizációs eljárásokat. A program a privatizációs folyamat élénkítését, a vállalati kezdeményezések bátorítását volt hivatott szolgálni. Azóta eltelt néhány hónap, az ÁVÜ illetékesei meghallgatták mind az érintett cégek, mind a privatizálás lebonyolítását végző szakértők véleményét. A privatizációért felelős dr. Szabó Tamás tárca nélküli miniszter sajtótájékoztatón összegezte a tapasztalatokat és egyben bejelentette a program folytatását is. — Az első lépésben az úgynevezett angol típusú privatizációt szorgalmaztuk, amelyben egyedileg kiválasztott cégek egyedi program szerinti privatizációját folytatta le az Állami Vagyonügynökség — mondta a miniszter. — Április végéig 58 vállalat alakult át gazdasági társasággá, értékesítésre 10 esetben került sor. El kell ismernünk, hogy a vállalatok kezdetben meglehetősen óvatosan viselkedtek, voltak bizonyos fenntartásaik az egyszerűsített privatizációs eljárás iránt, de ahogyan haladtak az ügyek, úgy nőtt a vállalat- vezetők aktivitása és érdeklődése. A tapasztalatokról szólva a miniszter kiemelte: egyértelművé vált, hogy folytatni kell a programot. El kell indítani a második fokozatát is a folyamatnak, bár szükség van bizonyos technikai, „technológiai” korszerűsítésekre. Módosítani szeretnék az ellenőrzési módszereket, amelyekkel feltárhatók a folyamat kedvezőtlen mellékzöngéi. Több, jobban felkészült szakértőre van szükség, akik képesek áttekinteni a most már szélesebb körben „piacra kerülő” vállalatokat és megfelelően kézben tudják tartani a sokszor rendkívül kényes tárgyalásokat. Szabó Tamás többek között aláhúzta: az egyszerűsített privatizációs eljárás második ütemében a vagyonértékelés már független könyvvizsgálók feladata lesz és keretszerződésben rögzítik azt is, hogy egy-egy szakértő legfeljebb hány ügyet vállalhat fel egy- időben. A most magánkézbe kerülő vállalatok vagyona mintegy 70 milliárd forintot tesz ki, csaknem háromszorosa az első ütemben privatizált vállalatokénak. Jelenleg 277 cég neve szerepel az ÁVÜ hivatalos listáján, de ezt sem tekintik véglegesnek. Elfogadnak újabb önténtes jelentkezéseket is az átalakulni, illetve privatizálódni szándékozó állami vállalatoktól. FEB Számítógépes kapcsolat a világgal Az Info Sys Országos Információs Alapítvány számítógépes megyei adatbázisát Békésre, a Bé-Ta Kft.-hez telepítette. A megyei alközpont sok tízezer megyei, országos és nemzetközi kereskedelmi, hirdetési, banki, tőzsdei és egyéb információt tartalmaz. A rendszer kapcsolódik az EGK adatbankrendszeréhez, az egyéb európai magán és állami információs központokhoz, az amerikai és ázsiai információs hálózatokhoz, elektronikus adatcserét biztosít az EDIFACT program hazai rendszeréhez. A számító- gépes rendszerbe már több Békés megyei felhasználó kapcsolódott, új üzleti és partneri lehetőségeket remélve. —szekeres— Pénzügyi helyzetelemzés Bőd Péter Ákossal, az MNB elnökével A napokban — hosszú idő óta először — megyénkben járt a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Dr. Bőd Péter Ákos a nemzetgazdaság első negyedévéről, a gazdaság élénkítésének esélyeiről, a jegybank koncepciójáról beszélt pénzügyi, gazdasági szakemberek, vállalkozók előtt. A konzultáció után az elnök válaszolt lapunk kérdéseire. — Ön, elnök úr, mennyire elégedett hazánk külföldi hiteleinek törlesztésével? Milyenek a jelenlegi hitelfelvételi lehetőségeink? — Az új magyar kormányzat a 20-21 milliárd dollár adóssággal és gyakorlatilag alig-alig létező tartalékkal vette át a stafétabotot. Abban az időben felmerült, hogy egyáltalán képes lesz-e az ország pontosan törleszteni az adósságot. Az akkori döntés — amelyet magam is támogattam — szerint a kormánynak, a banknak fizetnie kell az adósságot, noha meglehetősen nagy terhet jelentett az országnak. Azóta sikerült — elsősorban a nemzetközi szervezetek révén — újabb jelentős hitelekhez jutni. A privatizáció felgyorsulásával együtt élénkült a külföldi tőke beáramlása, amely pénzben kifejezve 2 milliárd dollár, emellett megnyíltak a kötvénypiacok. A kötvénypiacok pedig csak az előtt nyílnak meg, akiről elterjed, hogy jól fizet. Mindezek után ma nincs finanszírozási gond abban az értelemben, hogy az adósságtörlesztéshez szükséges hiteleket felvehetjük. Az adósságállomány most már az exportunk gyarapodásához képest nem nő. Korábban az exportbevételnek több mint 20 százalékát elvitte a kamatfizetés. Ez az összeg jelenleg 15 százalék körül mozog. A továbbiakban is az a szándékunk, hogy pontosan fizessünk, s ennek eredményeképpen egyre jobb feltételek mellett jussunk kölcsönhöz, tőkéhez. Sajnos, ezzel együtt Magyarország a nemzetközi életben nem számít kiváló adósnak; Japánban 7 százalék körüli hozamot kellett ígérnünk, más piacokon 9 százalékot. Ezt a gazdaságnak ki kell termelnie, ily módon nagyon fontos, hogy az export növekedjék, képződjenek a jövedelmek, fejlődjenek a vállalkozások. — Várhatóan milyen hatást vált ki a Magyar Nemzeti Bank pénzügyi politikájában a Kis- Jugoszlávia elleni embargó? — A jövőbeli folyamatot nagyon nehéz felmérni, hiszen nem sok idő telt el a B iztonsági Tanács határozata óta. Általában egy országnak csak gondot jelent, ha a szomszédjában háború dúl, és ez a helyzet az egész régió stabilitását csökkenti. Eddig semmi olyan jelet nem tapasztaltunk, hogy a Magyarországra irányuló működő tőkét, a privatizációs érdeklődést mérsékelné. Nagyon remélem, hogy ez a tendencia megmarad. Rövid távon olyan hatása is lehet az embargónak, hogy a szerb vállalatok által korábban fenntartott kooperációs kapcsolatok szükségszerűen megszakadnak — mondjuk Németország és Szerbia között —, és esetleg a magyar ipar néhány vállalata számára, például a textiliparban nyílnak Magyarország nem tartozik a legkiválóbb adósok közé, de stabil hitelezői vannak FOTÓ: FAZEKAS FERENC piaci lehetőségek. Alapvetően azonban rövid távon nincs jelentős következménye. Tudomásul kell azonban vennünk, hogy az embargó alá vont régióba korábban elég jelentős exportunk irányult, olyannyira, hogy meghaladta az onnan származó importot. — A különböző elemzések szerint a magyar költségvetés áprilisra megtermelte az egész esztendőre ter~vezett hiányt. Milyen nehézségeket jelent, s milyen kötelezettségeket ró ez a helyzet a jegybank működésében? — Kétségkívül, bár számomra egyáltalán nem meglepő módon a költségvetés hiánya már tavaly is meghaladta a tervezettet, és az év első hónapjaiban tovább nőtt, gyakorlatilag elértük az idei szintet. Azért nem lep meg, mert a privatizáció előrehaladtával, illetve az ipari termelés és a kereskedelmi forgalmazás visszaesésével a bevételi oldalon kevesebb pénz áramlott a költségvetésbe, ugyanakkor a kiadásoknál elég nehéz visszafogni a pénzt, hiszen ebből tartanak el iskolákat, a honvédséget, a rendfenntartást, a városokat, falvakat is. Ez a helyzet közvetlen hatással nincs a jegybankra abban az értelemben, hogy nem a nemzeti bank hitelezi meg. A jegybank és a kormányzat közötti elszámolást a költségvetési törvény rögzíti. Amíg pedig a költség- vetési törvényhez nem nyúlnak, nincs tennivalónk. A kormányzat nem a nemzeti bank közbeiktatásával finanszírozza magát, hanem alapvetően kincstár- jegyek eladásával. Közvetve természetesen mi is érintve vagyunk, hiszen a nagy deficit nehezíti a kamatleszámítási szándékainkat. Ez a pénzfelvétel mégiscsak a gazdaság rendelkezésére álló pénzmennyiséget csökkenti, s emiatt nyilván lassabb lesz a kamatszint leszállása, mint a kevesebb deficitnél. Természetesen abban vagyunk érdekeltek, hogy az állami költségvetés hiánya ne nőjön, vagy legalább stabilizálható legyen. Mint bank, az állam rendelkezésére állunk, hiszen ha állam- kötvényt bocsátanak ki, az MNB és annak megyei igazgatóságai is szerepet vállalnak e tőkepiaci működésben. László Erzsébet
