Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-12 / 138. szám (békécsabai kiadás)
Egyházi osztály indul a Rózsában Zsúfolásig megtelt tegnap délután a békéscsabai városháza díszterme. Közmeghallgatásra és maratoninak ígérkező önkormányzati ülésre gyűlt össze a képviselő-testület és a csabai polgárok egy része. A fő téma természetesen a volt egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezése volt. Ennek súlyát jelezte, hogy több országgyűlési képviselő és Harmati Béla evangélikus püspök is jelen volt a közgyűlésen. Önkormányzati biztos a gimnáziumban Míg a városházán tanácskoztak, az épület előtt diákok és tanárok tüntettek A hosszadalmas, kimentő közmeghallgatás után sem pihentek a képviselők; hozzáláttak a maratoninak ígérkező közgyűlés napirendi pontjainak megvitatásához. Elsőként természetesen a volt egyházi ingatlanok tulajdonjogának rendezésével foglalkoztak. Molnár György emlékeztetőül felvázolta a közmeghallgatáson már említett alapaltematívákat, s kérte képviselőtársait, döntsenek arról, melyik úton induljanak el. Mindenekelőtt néhány érvvel alátámasztotta, miért kellene a jelenlegi intézményrendszeren belül megoldani az állami és az egyházi oktatást. Mint mondta, három év múlva 20 százalékkal csökken a tanulólétszám, ez a tendencia 1998-ig tart, s azt egy lassú növekedés követi. Ugyancsak megfontolandó, hogy a közoktatási törvény tervezetének szellemében egyre több általános iskolában felfelé haladó — 10-12 éves — képzést szándékoznak bevezetni, tehát a tanulólétszámot helyben kötik le. Pap János örömének adott hangot, hogy a témában ilyen aktív polgári közélet alakult ki. Kiemelte a demográfiai hullám várható alakulásának hatását, amelyből kiindulva remélte, megnyugszanak a kedélyek. Maczák János csatlakozott az előbbi gondolathoz, majd kifejtette: a város gimnáziumát az evangélikus egyház már 1989ben visszakérte, nincs tehát értelme elodázni a kérdést. Rámutatott, a városnak-szüksége van két gimnáziumra. Biztosította a jelenlévőket, hogy az átmenet sem a hallgatók, sem a tanárok életében nem fog törést okozni. (Ezt a kijelentést a hallgatóság soraiból hangos moraj kísérte.) Goldmann György az SZDSZ módosító javaslatainak szavazásra bocsátását szorgalmazta. Hosszas vitát váltott ki a kettős jogutódlás értelmezése, jelentése. Dr. Lukovics Éva hangsúlyozta, jogutódlásról csak akkor beszélhetünk, ha egy intézmény megszűnik. Egyébként ezt a kérdést nem tartotta időszerűnek, javasolta, mindenekelőtt a volt egyházi ingatlan sorsáról döntsenek. A vita végén kiderült, hogy az állami gimnázium esetében nem lehet szó jogutódlásról, hiszen az meg sem szűnik. Táborszky László evangélikus esperes ismételten hangsúlyozta az egyház szándékát: ragaszkodnak az ősi iskolához, folytatni kívánják azt a magas szintű oktató-nevelő munkát, amelyet a múltban végeztek. Az egyházi bizottság tagja, dr. Rück András többek között kifejezte igényüket: 1992. szeptember 1-jétől legyen egy hídfőállásuk a gimnáziumban, s később igények szerint induljon be az oktatás. A testület a vita után a következőkről döntött többségi szavazással: az önkormányzat 1992. szeptember 1-jétől önkormányzati biztost állít a gimnáziumba. A biztos feladata: gondoskodjék arról, hogy 1993. szeptember 1 -jétől — igény szerinti osztálylétszámmal — induljon az egyházi oktatás. Az önkormányzat 1994. szeptember 1-jétől adja tulajdonba az egyháznak az épületet, s egy évvel később az állami gimnázium egy másik ingatlanban működik tovább. A kórházigazgató: dr. Nagy Balázs Félórás szünet után, este 3/4 8 után kezdett a közgyűlés a Réthy Pál Kórház igazgató-főorvos pályázatának elbírálásához. A jelöltek: dr. Bai Ferenc, dr. Ferdinandy Kond, dr. Jánky Béla, dr. Nagy Balázs és dr. Nagy György voltak. Dr. Kovács Zoltán, a megyei jogú város képviselő-testületének tagja ismertette a véleményezésre jogosultak álláspontját a jelöltekkel kapcsolatban. E szerint dr. Ferdinandy Kond és dr. Nagy Balázs állt az élen, szinte fej-fej mellett. A képviselő-testület a kórház igazgatójának dr. Nagy Balázst választotta 23 szavazattal. Az igazgató-főorvos kinevezése 1996. június 30-áig tartó határozott időre szól. Bérét 70 ezer forintban állapították meg, amihez vezetői pótlékként 20 ezer forintot szavazott meg a képviselő-testület. Az oktatási intézmények vezetői Zökkenőmentesen térhetett át a testület az oktatási intézmények igazgatói pályázatainak elbírálására. A Pásztor utcai óvoda vezetőjének nyugdíjba vonulása miatt írtak ki pályázatot. Két jelölt mutatkozott be a nagyszámú hallgatóság előtt: Dékány Istvánné és Vantara Lászlóné. A jelöltekre adott javaslatok felolvasása után szavazott a testület: 17 igennel Vantara Lászlónét nevezték ki a Pásztor utcai óvoda vezetőjévé, 21 ezer forintos bérrel. Másodikként a Szegfű utcai óvoda egyetlen pályázóját, Mo- sonyi Zoltánnét választották az óvoda élére 22 800 forintos fizetéssel. Ezután az Orosházi úti óvoda került sorra. Kocziha Mihály- nét, aki egyedül pályázta meg a vezető óvónői állást, a közgyűlés egyhangúlag választotta meg, 25 450 forintos fizetéssel. Az Andrássy úti óvoda vezető óvónője dr. Kőváryné Szabó Mária lett, akit 21 igennel választott meg a közgyűlés. Fizetését 28 100 forintban határozták meg. A Hajnal utcai óvoda eddigi vezetője, Vándor Andrásné nyugdíjba vonult. Helyére ketten pályáztak. Molnár Jánosné és Kovácsné Mikoly Anna. A testület 22 igennel Kovácsnét nevezte ki az intézmény élére, 19 000 forint fizetéssel. Érdemei elismerése mellett mentették fel a 2-es számú általános iskola eddigi igazgatóját, Bozó Dezsőt. Helyére ketten pályáztak. Fischer Katalin és Szilágyi Róza. A tantestület Szilágyi Róza mellett tette le a vok- sát. Ennek ellenére Molnár alpolgármester arra figyelmeztette képviselőtársait, hogy fontolják meg, ki mellett voksolnak, mert a kulturális bizottság Fischer Katalint tette első helyre 5:3 arányban. így aztán 22 igennel Fischer Katalin lett a 2-es iskola új igazgatója, 38 ezer forint fizetéssel. A 9-es általános iskola igazgatója ismételten Széplaki End- réné lett, lévén egyetlen pályázó. 17 igennel, 39 200 forintos fizetéssel erősítették meg igazgatói székében. A Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium igazgatói székét ketten pályázták meg. Hirka János és Sutyinszki János. A tantestület Hirka Jánost támogatta, a közgyűlés viszont 21 igennel Sutyinszki Jánosra voksolt. Részére 36 ezer forint bért állapítottak meg. A szlovák gimnázium ott lévő tanárai a döntést úgy vették tudomásul, hogy tüntetőleg elhagyták a közgyűlés színhelyét, a dísztermet. A Rózsa Ferenc Gimnázium igazgatóját, Kruchió Gábort érdemei elismerése mellett nyugdíjba vonulása miatt felmentették. Helyére Komáromi István és dr. Zsilinszki Tibor pályázott. Némi huzavona után Zsilinszki Tibor kollegája javára lemondott a pályázatról, amit nagy tapssal jutalmazott a nagyszámú hallgatóság. A testület Komáromi Istvánt J8 igen szavazattal — 5 nem és két tartózkodás mellett — megválasztotta a gimnázium igazgatójává. Havi jövedelmét 46 ezer forintban állapították meg. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző és Szakközépiskola igazgatójává az egyedüli jelölt Lehoczky Lászlót egyhangúan választották meg, illetménye 43 ezer 400 forint lesz. A 611. Számú Szak- középiskola és Szakmunkás- képző Intézet igazgatói tisztére Kismarton Albert és Marton József pályázott. A kinevezést Marton József kapta, számára 46 ezer forint bért szavaztak meg. A Tevan Andor Gimnázium, Nyomdaipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola igazgatója egyetlen pályázóként 22 igennel, ellenszavazat nélkül és 3 tartózkodás mellett — a társaihoz hasonlóan öt évre kinevezett—Németh Lajos lett. Havi illetménye: 48 ezer 100 forint. A Jókai Kollégium igazgatói tisztére László István jelölését a testület nem fogadta el, egy évre Vinczéné dr. Ecsédy Évát bízta meg az intézmény vezetésével. (Havi bére 36 ezer 800 forint lesz.) A közgyűlés indokolás nélkül és ismételten elutasította az ifjúsági szervezetek támogatására előirányzott összeg odaítélését. Ez történt először a civil társadalmi szerveződések által szintén január óta várt összeggel is, ám 22.30 óra körül Herczeg Tamás képviselő „kierőszakolta” a szavazást. A testület hozzájárult a pénz felhasználásához- B.V. —K.A.J. —L.E. A mi iskolánk Az iskola emberi közösség, szellem és épület. Hagyomány, jövő, s még oly sok minden más, mindaz, ami értéket képez a fogalom mindkét értelmében. A mi iskolánk az, amelybe éppen járunk. S ha kinőttünk a pádból, a mi iskolánk egykor volt iskolánk. Most, a néhány békéscsabai iskola sorsa fölötti döntés pillanatában mégsem ezekre gondolok, amikor a mi iskolánkról beszélek. Sokkal inkább arról a kínoktól és keservektől sem mentes folyamatról, amely során meg kell tanulnunk, hogy mit jelent a demokrácia. Éppenséggel úgy áll a dolog, hogy tapssal és mosollyal fogadják mindazt, ami a demokrácia napos oldaláról sugárzik felénk. S megsértődünk, toporzékolunk, hüledezünk — urambo- csá’ kikelünk magunkból, skandallumot kiáltunk —, ha az érdekek, vélemények szabad összevetéséből a hátrányok metsző forgácsai csapódnak szemünkbe. Mielőtt feháborodnánk mások döntési jogosultságának érvényesülésén, vagy a véleménynyilvánítás markánsabb — mondjuk tüntetéses, petíciós — megjelenítésén, egy-egy élesebb fogalmazáson, ne feledjük: mi mást is akarhatnánk mint azt, hogy minden vélemény, így a miénk is megmérettessen a köz színe előtt. Valahogyan csak dűlőre kell jutnunk ügyes-bajos dolgaink felett. Ha a hatalom ma így vagy úgy dönt — ilyen a demokrácia —, tudnia keli; hogy előbb-utóbb ismét mérlegre kerül a véleménye. Ám a gépezet addig törvényei szerint működik. Valamitől mégis óvakodnia kell: eszébe ne jusson megsértődni, ha ez az előbb, netán már ma bekövetkezik. Kiss A. János Éjfélig üléseztek, döntöttek, kineveztek Fotó: Lehoczky Péter
