Békés Megyei Hírlap, 1992. június (47. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-09 / 135. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Békés címere Közmunkások Békés. — A városi önkormányzati hivatal hatvan közmunkást foglalkoztat, akik munkaközvetítéssel kerültek a hivatalhoz. A közmunkások a város szépítésén dolgoznak, így parkfenntartást, csatomafelújí- tást végeznek, járdát építenek. Diszkontáruház Kamut.—Az önkormányzati hivatal szomszédságában, a volt autóbuszgarázsból 120 négyzetméteres hasznos alap- területű diszkontáruházát létesít az önkormányzat. Az áruház elkészülte után vállalkozásban üzemel majd, s főként élelmiszereket, üdítő italokat, különféle tisztítószereket forgalmaz. A jövőben az érintettek itt válthatják majd be a segélyutalványokat is. Szeméttelep Bélmegyer. — Egy-két hét múlva elkészül, s átadásra kerül a település új szeméttelepe, s megszűnnek az áldatlan állapotok a lakossági háztartási hulladék kezelését illetően. A 3 millió forintos beruházás az önkormányzat kivitelezésében épül, az üzemeltetése községi feladat lesz, s a tervek szerint 20 évre megoldja Bélmegyeren a szemét elhelyezését. Szennyvízprogram Békés. — Sok éves igény megvalósulása kezdődött a városban: a szennyvízprogram keretében megkezdődött a szennyvíztisztító telep építése, melynek átadása még ez évben várható. A napi 2500 köbméter kapacitású tisztítómű a későbbiek során az eredetinek a kétszeresére bővíthető majd. A kivitelezés költségei megközelítik a 110 millió forintot. Járdaépítés Kamut. — A községben a Rákóczi és a Petőfi utcában folyik 1200 méter hosszúságban a betonjárda építése, s a napokban befejezik a Kossuth és Dózsa utcában az útalap teljes felújítását, melyet a Közép utcában folytatnak. Vállalkozó szakácsok Bélmegyer. — Június elsejétől a naponta 360 adag ételt főző önkormányzati konyha vállalkozói formában működik. Az önkormányzat azzal a feltétellel adta át a konyhát, hogy a meglévő személyzetet tovább foglalkoztatják, ellátják a helyi intézményeket, megoldják a közétkeztetést és az éttermi szolgáltatást, miközben a gyermekélelmezés térítési díja nem változhat. A nyersanyagnorma és az előállítási költségek különbségét az önkormányzat dotálja. Az előzetes számítások szerint a konyha átadása évente legkevesebb 1,5 millió forint megtakarítást jelent az önkormányzatnak.---------------------------------------- BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE --------M iért válságövezet Békés? 1992. június 9., kedd Sürgős volt? A minap örömmel vettem ki a postaládából a megyeszékhely térképét. Jó minőségű papírra készült, husz-egynéhány színes reklám díszíti. Szóval, kézbe véve, első látásra az ember nemigen talál benne hibát. Csak amikor aztán jobban átnézi, böngészi, szemügyre veszi, akkor fedezi fel a hiányosságokat. A térkép évekkel ezelőtt készült, noha az idei dátum szerepel rajta, ám a négy-öt éve kialakított lakónegyedek, utcák nincsenek rajta. Lemaradtak. Pontosabban a módosításokat nem vezették át. Vagyis a régit nyomtatták ki, urambocsá’, ezzel becsapva a vásárlót, a hozzánk látogató idegent. Ez pedig nem viszi jó hírünket tovább. Lelki szemeimmel máris látom, amint a dühös turisták keresetlen szavak kíséretében a kukába hajítják. Ezért az apróságért {?) kár... Legalábbis nekünk, vevőknek, a Csabán élőknek. Akiknek valamilyen formában a térkép kiadása üzlet volt, azok minden bizonnyal hasznosnak találják. Legalábbis anyagilag. ^ / Régen várt útavatás Márciusban a Népjóléti Minisztérium válságirodája válságövezetté nyilvánította Békést, Sarkadot és a vonzáskörzetéhez tartozó településeket. Milyen szempontok alapján nyilvánították válságövezetté a várost? —kérdeztük Molnáráé dr. Tarkovács Márta jegyzőt. — A körzetünkben a munka- nélküliség 20 százalék körül alakul, ami háromszorosa az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva. A személyi jövedelemadó egy lakosra jutó összege a megye városai közül nálunk a legalacsonyabb. A lakosság korösszetétele kedvezőtlen, a lakónépességnek egynegyede nyugdíjas, nyugdíjuk a legalacsonyabb kategóriába tartozik. A városban élő mintegy 1300 cigány lakos közül csak nyolcvan rendelkezik munkahellyel. Sújtott bennünket belvíz, árvíz, földrengés, s az emiatt felvett hosszú lejáratú hitelek megemelt törlesztőrészlete 2278 családot érint. — Mit tesz a város ebben a kilátástalannak tűnő helyzetben? — Csak segélyezéssel a meglévő feszültségeket nem tudjuk véglegesen rendezni. Látjuk, hogy ez amolyan tüneti kezelés. Két irányban tudunk kimozdulni. A meglévő szociális ellátási formákat szélesebb körűvé téve igyekszünk mindenfajta igényt minimális szinten kielégíteni, így például bevezettük a népkonyhái ellátást, kialakításra került egy átmeneti szálláshely és egy panzió a szociális otthonon belül. A Jantyik utcai területi gondozási központ épületének kibővítésével családsegítő központot kívánunk működtetni, július 1-jétől a segélyek bizonyos típusait utalvány formájában adjuk a rászorulóknak. A napokban várunk egy nagyobb élelmiszer-küldeményt, melyet a legrászorultabbak között osztunk szét. Mindezen intézkedéseink ellenére sem sikerült elérni a köz megelégedettségét, hiszen a költségvetésünkben elfogadott, segélyezésre fordítható keretösszeg többszörösére lenne szükség és igény. A másik kimozdulási lehetőségünk a munkanélküliség valamilyen módon való kezelése, visszaszorítása. Bár az önkormányzatoknak nem igazi terepe a vállalkozás, mégis kidolgozható olyan eszközrendszer, amellyel a vállalkozásbarát környezet kialakulhat. Képviselő-testületünk több alkalommal foglalkozott e témakörrel, s próbált lépni. A Verseny utca 4. számú ingatlan, a volt Keviép telepe, megvételével inkubátorház létrehozását tervezzük. A vállalkozás támogatásának e formája a kezdő vállalkozókat bérleti jogviszony keretén belül, különböző szolgáltatásokkal támogató intézmény lenne. Az inkubátorház alapvetően üzleti szempontok alapján működik, ehhez társul a segítségnyújtás különböző rendszere. Elsődleges jelentősége a háznak, hogy a vállalkozásindítás gyötrelmes, nehéz szakaszán átsegítse a kezdő vállalkozókat. A vállalkozói és városfejlesztési bizottság ezen a héten dolgozza ki az inkubátorház pályázati feltételeit, rendszerét, s legkésőbb a nyár végéig indulni szeretnénk ezzel a programunkkal. Szervesen csatlakozik e területhez a vállalkozók információkkal való ellátása. Ezért csatlakoztunk a Békés Megyéért Település és Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítványhoz. A cigány lakosság részére még ez évben elkezdünk építeni egy úgynevezett szolgáltatóházat, ahol a közülük kikerült, szakmával rendelkező munka- nélküliek gyakorolhatják tevékenységüket. Ismerve a település adottságait, roppant lényeges lenne egy olyan átképzőközpont működtetése, ahol kezdő mezőgazdasági vállalkozók minimális termelési, gyakorlati vállalkozói ismereteket szerezhetnének. Ennek a központnak a működtetésére ideális helyszín lenne az önkormányzat tulajdonában lévő kertészet. A megyei munkaügyi központ elképzeléseinket maximálisan támogatja, azonban néhány, az indításhoz szükséges feltétel még tisztázásra vár. — Munkájukhoz kitől, kiktől kapnak segítséget? — Mint minden önkormányzatnak, nekünk is lehetőségünk van a különböző pályázatokon való részvételre, hogy szűkös anyagi forrásainkat valamilyen módon kiegészítsük. Ezen kívül felmérhetetlen jelentőségű dr. Pásztor Gyula országgyűlési képviselőnk segítsége. Rendszeresen tájékoztat nem csak bennünket, hanem a 3. számú választókerület valamennyi polgármesterét a készülő, az önkormányzatokat érintő törvénytervezetekről. Véleményünket kikéri, ugyanakkor javaslataival, ötleteivel segíti munkánkat — mondotta Molnámé dr. Tarkovács Márta. — Na, végre eltűnt Békés szégyenfoltja — mondta egy középkorú hölgy a minap. Kisvártatva aztán folytatta, hogy sok-sok esztendő után végre elkészült 370 méter hosszban az öt méter széles Szarvasi út, a hozzá kapcsolódó 12 kocsiállásos parkolóval, melyet saját erőből az ott lakók tovább bővítenék. Az említett útszakasz legalább háromszáz családot érint, s talán ezért is voltak sokan az avatásán, ahol volt ünnepi beszéd, fúvós zenekar, szalagátvágás, hordógörgetés... Szóval minden, ami egy ilyen ceremóniához szükségeltetik. Az új útszakaszon először, nem kis derültséget keltve, egy söröshordó gurult végig, melyet Kö- kéndy József polgármester indított útjára, hogy aztán az út másik végén lefékezzék, a kijelölt helyre irányítsák, majd szakértő kezek csapra üssék. Kortyoltak a hús nedűből az útépítők, az ott lakók, s természetesen a meghívást elfogadó önkormányzati képviselők. A sörözés során a viccmesé- lés, anekdotázás közben a jövőről, komoly dolgokról is szó esett. A városnak 63(1) olyan utcája van, ahol az útalap elkészült, de nincs pénz az aszfaltozásra. Az utak bevédésére 100 millió forint is kevés lenne. „Böszi” riporter akar lenni Tanulmányi versenyek A Békés Megyei Jókai Színházban több hete sikerrel megy a Légy jó mindhalálig című gyermekdarab musicalváltozata. Az egyik főszerepet — megosztva — Fábián Misi, a békési Dr. Hepp Ferenc Általános Iskola 7. osztályos tanulója alakítja. Az ifjú művésszel, bokros teendői között, hosszas időpontegyeztetés után sikerült beszélgetnünk. —Böszi, vagyis a Böszörményi alakítása a legjobb szerep, szerintem nekem írták... — dől hanyag eleganciával a heverőre, s arról beszélgetünk, hogyan jutott a világot jelentő deszkákra? — A megyei lapban megjelent hirdetésre apukám barátja figyelt fel, és szólt nekem, próbáljam meg. Jelentkeztem, behívtak meghallgatásra és kiválasztottak. Ennyi volt—mondja lakonikus könnyedséggel. Az már közismert: rövid volt az idő a betanulásig, egy hónap alatt állították színpadra a darabot. Aztán meglepetten hallom: az ifjú művész úrban egy leendő kollégát tisztelhetek. — Igazából újságíró, pontosabban tévé vagy rádió sportriporter szeretnék lenni, ez a nagy álmom. A színházat csak amolyan hobbinak tekintem. Egyébként a Nemzeti Népsport tinipályázatán jelentek meg már cikkeim. De most a szereplés miatt abba kellett hagynom az írást — mondja csillogó szemekkel, s a képzelet szárnyán repülünk az időben előre, amikoris a Magyar Televízió riporteri állásában ott ül Fábián Mihály, a neves szpíker és közvetíti a foci-vb döntőjét. Csak azt kell eldöntenünk, hogy melyik mérkőzés is legyen? — Az olasz—brazil döntőt lenne jó közvetíteni — mondja, s máris visszahuppanunk a mába. A fárasztó próbákról, az izgalmas előadásokról, a színészbarátságokról beszél. — Az előadások előtt és között sokat beszélgettem és beszélgetek Dénes Piroska nénivel, Mészáros Misi bácsival, Géczi Józsi bácsival és Toma- nek Gabi bácsival, de a többi szereplő is szereti a gyerekeket, együtt izgulunk a darab sikeréért. — Baki volt? — Hát... Szövegtévesztése még senkinek sem volt, de az egyik délutáni előadáson kisebb bonyodalom támadt, amikor is az egyik kellék nem volt a színpadon. Szerencsére ezt a közönség nem vette észre, csak mi, akik játszottunk. — Hogy alakul a nyári programod? — Dolgos vakációm lesz, filmezni fogok. A párhuzamos életrajzok című film forgatásán veszek részt, két mostani szereplőtársammal együtt. Ez, gondolom, eltart egy-két hónapig. Már ezen a héten kezdünk. S ha ezek után lesz időm, szüleimmel Olaszországba megyünk. Egy kis pihenés rám fér, mert azért fárasztó volt az évad, az előadások, az iskola, a Csabára való bejárás. Soroljam még? — néz rám széttárt kezekkel, megértő választ várva. A Békési Mezőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet diákjai az 1991/92-es tan-évben a különféle tanulmányi versenyeken igen szép sikereket értek el. Az eredményeket csak fokozza, hogy viszonylag kis létszámú tanulóközösség jár az intézetbe. A növénytermesztő gépész szakmában, a Kenderesen rendezett országos Szakma kiváló tanulója verseny döntőjében tizenkilenc iskola húsz diákja mérte össze felkészültségét. Roszik Pál — felkészítők: Hegyesi Sándor, Elek A közelmúltban Budapesten, a Néprajzi Múzeumban nyílt meg a X. országos népművészeti kiállítás, mely megyénk számára minden korábbi seregszemlénél eredményesebbnek bizonyult. A békési Kocsor Imréné kosárfonó, a me- zőberényi Tóth Sándor fafaragóval a használati tárgyak kategóriájában — fából, fűzvesszőből gyermekbútort készítettek — megosztva kapta a gránátalma-elismerést, Lajos, Kiss László, Prorok Márton és Varga László — az iskola végzős tanulója elért eredménye alapján soron kívül szakmunkás-bizonyítványt kapott. Földes Péter — felkészítő tanár: Mester Péter — végzős növénytermesztő gépész szakmunkástanuló történelemből fölényesen nyerte a szakmunkástanulók megyei tanulmányi versenyét. Molnár Zsolt, az iskola másodikos tanulója — felkészítő tanár: Lennert József— a közelmúltban rendezett Kitaibel Pál országos biológiai tanulmányi versenyen vett a kiállítás legmagasabb kitüntetését. Békésen jól ismerik Kocsor Im- rénét, a hely i népművészeti kisszövetkezet megbízott elnökét, neve a szakmai körökben is igen jól cseng. — Főként lakberendezési, használati tárgyakat, szekrényeket, ágyakat készítek, s minden termékemet zsűriztetek. Ha a piacon akarok maradni, akkor állanrészt. Az idén — négy kategóriában — több mint ötezer versenyző közül 130 jutott az országos döntőbe, ahol a második osztályos szakközépiskolások kategóriájában a harmadik helyezést érte el, s ezzel a teljesítményéért a Pannon Agrár- tudományi Egyetem hallgatója lehet. Az iskola ötödik évfolyamos tanulói közül két diák vett részt eredményesen az országos szakmai tanulmányi versenyen. Balogh Sándor az országos döntőben a második helyen végzett, de szép eredményt mondhat magáénak Csatári Edit is, akiket Sass Katalin, Práth- né Liker Izabella, Bartyik János és Hégely László készített fel a versenyre. dóan újat kell produkálnom — kezdi Kocsor Imréné. Közben megtudom: Tóth Sándorhoz több éves szakmai barátság köti, jó néhány közös kiállításon mutatkoztak már be sikerrel, s a kétévenként megrendezésre kerülő népművészeti kiállításon legutóbb munkájukat ezüstéremmel ismerték el. — A kosárfonás régen lenézett szakma volt. Állíthatom: ha az ember fantáziáját elengedi, csodálatos dolgokat tud alkotni a fűzből, a vessző az ember keze nyomán igazodik, engedelmeskedik. A gránátalmaelismerés egy alkotó népművésznek a legrangosabb elismerés. — Termékeit hol értékesíti? —Szövetkezetünk két éve a Fontexből vált ki, most 25-en dolgozunk együtt, termékeim főként külföldre, Nyu- gat-Európába kerülnek. A kiállítás egy részlete Gránátalma elismerésként
