Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02-03 / 103. szám

ANYÁK NAPJA

1992. május 2-3., szombat-vasárnap

©

napjan

Anyukám, édes

Anyukám, édes, nagyon szeretlek.

Tudom, hogy fáj neked, de most mégis elmegyek.

Elmegyek, hogy visszajöhessek, s csókkal halmozzam el drága kezedet.

Azt a kezet, amely mindig segített, ha baj volt, azt, amely rosszból jót varázsolt.

Azt a kezet, amit most én szorítok s gondtól, bajtól megóvok.

Drága anyukám, sose feledd, hogy van egy gyermek, amely csak Téged szeret!

Kocsis Mariann, Kardoskút

MAMIKÁM!

Anyálfnapja affafmábóí sokipuszit kftícC íányotí,

Emília.

Édesanyám

Drága Mami!

Anyák napja aíkaímábóL solfsokjzeretetteí köszöntünk: Andi, Attila.

Hajad ezüst — kezed remeg Édesanyám, mi van Veled? — Szemed könnyben miért ázik? Gondolatod hol cikázik? — Régen volt, hogy kezem fogtad, Elkísértél mindenhova. Tanítottál szépre-jóra,

Neveltél az igaz szóra. Szeretném ha mindig élnél — Sorsomat végig kísérnéd. Virággal én a kezemben, Köszöntelek szeretettel.

Veress Ildikó, Békéscsaba

Anyák napjára

Ragyogó szép tavasznak,

ez a legszebb napja.

Virág nyílik a szívemben, Édesanyám kapja.

Fogadd el hát jó Anyácskám, ezt a kis virágot.

Tiszta szívből azt kívánom, légy ezerszer áldott.

Kolozsi Istvánné, Orosháza

Drága Anyuci, Mama!

Anyák.napján sokasok, szeretettek köszöntünk, benneteket:

Éva, Kati.

Anyák napi köszöntő Olyan vagy...

Mint hajnali harmatcsepp A szerény gyöngyvirágon;

Gyémántcsillag fénye ül a Fáradt szempilládon.

Mint a felkelő Nap fénye,

Ha ontja éltető reményét,

Úgy vágyom karodnak Puha ölelését!

Mint a délibáb, mely ott tündököl A Hortobágy felett Úgy röpülnék hozzád el,

Mint a múló képzelet!

Mint a csöndes alkony-zápor;

Mikor fürdeti a búzaföldeket...

Úgy aggódom sorsodért;

S ejtek érted szivárvány könnyeket!

Olyan vagy, mint a fáradt falevél,

Melyet távoli tájakra sodor el a szél.

S a lombhullató őszi avarban...

Ha már botiadó a lépted,

— Hogy mondjam el?... Mennyire szeretlek!

S hogy tisztellek téged!

Rákóczi Rudolf Géza, Békéscsaba

Édesanyámnak

Ajkadon a mosoly megnyugtat Dolgos kezed nékem mindent megad.

Ha bánatod van, én nem érzem Csak rám nézel, és mosolyog a szemed.

Mit jelentesz nékem? Anyát-barátnőt A föld kerekségen a mindenséget.

Nélküled elvesznék, fogd a kiskezem. Édesanyám, sokáig élj nékem.

Nagy Veronika, Gyula

Szívemben virág maradtál... (Édesanyám emlékére)

Reménytkeltőutamon el sem indultam, Bánatomat édesanyám máris megsirattad. Talán érezted sorsom alakulását,

Fiatal életem szakadékba zuhanását.

Tíz éve, utoljára hullottak könnyeid,

Porrá lettek azóta kínos jajaid.

Fénylő üstökös voltál életem egén, Létemet őrizted, mint Mária gyermekét.

Veled sírbaszállt reményem is,

Szívemben virág maradtál mégis.

Biztató sorsot jelentő virág,

Mint fiatalfán a termő ág...

r

Anyámat köszöntőm

Kedves Mama, Anyu!

Soíf.szeretetteb fősz,öntünk; anyákjtapja afkpCmábóí: _________________Icu, Misi.y/

Ny

ucikám!

dia valaki tudja, fiát te igen! Imádlak■ dia ezt nem is mondom mindennap, szívem minden melegével ölelfekj

A te feketebárány fiad: Zsolt

45-ös csarnokbüfé, Mezőberény.

Drága Édesanyánk! „‘Kedves Jutkám. ”ddamikánk. „Kedves Anyánk, " Soúsokszere tettel köszöntünk,téged anyátfnapja alkalmából.

Gyermekeid, barátaid, vendégeid.

Anyák napjára, egy anya és nagymama!

Kedves édesanyám én rég nem láthatlak,

Kinn a temetőben nyugszol egy hant alatt.

Nem köszönhettem meg anyai jóságod Kicsiny bölcsőm mellett tett sok virrasztásod.

Elragadott tőlem az a szörnyű halál Ameddig én élek, ez nekem nagyon fáj.

Mint tomboló vihar, ki tép, tör és szaggat,

Úgy tépett el tőlünk anyát és az ifjúságodat.

De ígérem néked ameddig én élek A szívemből téged soha ki nem tépnek.

Engem is megáldott az Isten három gyermekemmel, Szeretem is mindet anyai szívemmel.

Ha eljön, ha igaz, majd a feltámadás,

Nagyon boldog lesz az újratalálkozás.

Marcsó Albertné, Sarkad

Édesanyám

Kedves Édesanyám, nincsen szebb szó ennél, De jó is lenne, ha köztünk lehetnél.

Még most is jó érzés, ha reád gondolok, Szívemben emléket és képet hordozok.

Édesanyám nélkül szegény lett életem,

Derűs, vidám élet, elhagyott már engem. Szegényes életünk, Anyám gazdagsága, Minden gazdagságát reám pazarolta, így hát tisztelettel, kegyelettel őrzöm Egész életen át, jóságát köszönöm.

Anyám tanított meg emberséggel élni. Mindenkit szeretni és az Istent félni.

De jó is azoknak, kiknek Édesanyja Ma is szeretetét rájuk pazarolja.

Oláh József, Újkígyós

Ma, ha könnyeidre gondolok,

Nemhiába volt bánatom siratnod.

Erőm megtört a sors mezején,

Hajóroncsként sodródom a kínok tengerén.

Oláh Ferenc, Okány

Az én Anyám

Az én anyám egy ősz hajú idős asszony,

Kinek a szeme olykor könnyes. Kezében olvasót szorongat,

S imádkozik a kemence mellett.

Az én anyám egy egyszerű asszony, Kinek a divat nem kellett soha, Egyszerű ruhába, fekete kendőbe, Kopott imakönyvvel eljárt a templomba.

Néha megbántottam,

Csak sírt szegény csendesen, Intő szava ez volt, Légy jó! Mert megver a jó Isten.

O mindig a jóra kért,

Nagyon jó volt hozzám.

Nincs több olyan asszony,

Mint az én jó anyám!

0 már régen nyugszik,

Kinn a temetőben,

De jósága itt él még gyermeki szívemben. ,

Id. Annus Antal, Csanádapáca

Anyáknapi köszöntő

Szeretnélek szép szavakkal köszönteni téged.

De mit mondjak, hogyan mondjam azt a sok, sok szépet. Köszönöm, hogy felneveltél, gondskodtál rólam,

Becézgették, gyógyítgattál mikor beteg voltam.

Bocsásd meg ha rosszalkodtam, hidd el, hogy szeretlek, de ilyen korban furcsák a gyerekek.

Lehet, hogy könnyes szemmel hallgatod a versem,

De a világon nálad jobban senkit nem szeretek.

Köszönöm, hogy meghallgattál, s most halld meg titkom: Nélkülözni nem tudnálak soha a világon!

Károlyi Ágnes, Sarkadkeresztúr

Anyák napján reggel jó Anyámhoz megyek, Magammal egy nagy virágcsokrot viszek.

Úgy köszöntöm Anyám, mezei virággal,

Most szedtem az úton, azt vittem magammal.

Harmat fénylik rajta.

Harmatos a szemem, ahogy rá tekintek és szépen köszöntőm Éltessen az Isten számos Anyák napján Mi lenne belőlem Anyám, ha nem volnál

Baji Julianna, Gyula

Ki ő?

Ki ő, aki mosolyog rám kedvesen,

Aki reggelenként becéz édesen?

Ki ő, aki szeret engem,

S aki előtt nincs lehetetlen?

Ki ő, aki oltalmaz hősiesen,

Aki mindent elmond nekem — csendesen?

Ki ő, aki néha megpofoz,

De ez nagyobb bajt nem okoz?

Ki ő, aki megérti fájdalmam, *

Aki meghallgat bármilyen fáradtan?

Ki ő, kinek hangja fülembe cseng édesen,

S aki mindig nevet kedvesen ?

Ki ő, akit én soha el nem hagyok,

S akit életem végéig oltalmazok?

Ki ő, kit én mindig meghallgatok,

S akitől rengeteg ajándékot kapok?

Ki o, aki nem foszt meg semmitől se engem.

Aki vigyáz, oltalmaz szeretve,

S akit nem lehet elfelednem?

— O az Édesanyám, az Egyetlenem.

Baranyai Zsuzsa, Orosháza