Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-30-31 / 127. szám

OLVASÓINK ÍRJÁK 1992. május 30-31., szombat-vasárnap áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A Viharsarok a világban Most már biztossá vált, hogy Budapest rendezi meg az 1996- os világkiállítást. Hosszú viták . eredményeként született meg ez a döntés. A rendezvény nem fő­városi ellenzői azzal érvelnek, hogy egy csillogó-villogó pesti kirakat nem oldja meg az ország gondjait. Pedig a rendező város ha akarná sem tudná kisajátíta­ni az Expót. Sevillába 15 millió vendéget várnak a szervezők. Jelenlétükből azonban egész Spanyolföld profitál. Egy Ma­gyarországra érkező francia vagy japán turista sem csak a Mátyás-templomra vagy a Gel- lért-hegyre kíváncsi, hanem a vidékre is. Talán egy kicsit me­résznek hangzik az a kijelentés, hogy Békés megye az Alföld egyik turisztikai központjává válhat. Ha egy angolt megkér­deznek arról, hogy mi az a négy dolog, ami eszébe jut a magya­rokról, akkor minden bizonnyal ezt válaszolja: puszta, ló, gu­lyás, paprika. Hajdú-Bihar me­gye már régóta profitál ezekből. Miért is ne tennénk meg ezt mi is? Az adottságok mindenkép­pen megvannak hozzá. Mezőhe­gyesen található az ország egyik leghíresebb lótenyészete, aztán ott a gyulai váifürdő, a békés­csabai templomok, a szarvasi arborétum és a kisvad vadásza­tára kitűnően alkalmas terüle­tek. Ehhez a programhoz termé­szetesen szükség van korszerű út- és telefonhálózatra, vala­mint műemlék- és környezetx’é- delemre. Mindenekelőtt pedig arra, hogy az emberek higgye­nek önmagukban. Mert ez elen­gedhetetlen ahhoz, hogy a Vi­harsarok elfoglalja megfelelő helyét a világban. Susánszki Imre, Gyula Ifjúságrontó 40 év? írásommal Medovarszki János egyik újságcik­kemre való reagálására kívánok válaszolni, me­lyet a május 21 -ei újságban olvastam. Teszem ezt azért, mert nagyon sok mindenben egyetértek vele és érzem, hogy sok mindenben közös a gondolkodásunk. Az ifjúság tönkretétele azonban mégsem volt olyan egyértelmű, ugyanis az elmúlt negyven évet több szakaszra lehet bontani. 1956 előttre és 1956 utánra. Számomra a hiteles történelmet saját ta­pasztalataim és még élő tanúk elbeszélései által összeállított kép jelenti. Tudom azt is, hogy 1945 után hány aluliskolá­zott és analfabéta ember élt hazánkban százalékos arányban és azt is, hogy a kötelező 8 osztály elvégzésének bevezetésével az írástudatlanságot visszaszorították. Azt is tudom, hogy 1956 előtt felsőbb iskolákba való jelentkezéskor bizony fi­gyelembe vették az illetőfiatal szüleinek társadal­mi hovatartozását. Olyanról is tudok, aki mégis bekerült a főisko­lára, megtagadta kulák szüleit, 1956-ban forra­dalmár lett, majd bűnbánó magatartást tanúsított, most pedig 1956-os hős. Magam tapasztaltam, hogy diákkoromban már mindenki elvégezhette a főiskolát, de egyes funk­cionáriusok gyerekei a felvételnél és elhelyezke­déseknél előnyt élveztek másokkal szemben. Azt is magam tapasztaltam, hogy oda került a pénz, ahol a hatalom volt, de azt is látom, hogy most ott van a hatalom, ahol a pénz van. Minden atrocitásnak és visszaélésnek az oka az emberi gyarlóság, melyet ha nem szorítunk vissza, s ha nem oldjuk meg, hogy mindenki szár­mazásától és vagyoni helyzetétől függetlenül, ké­pességei szerint tanulhasson és tudását kamatoz­tassa, akkor nem lesz fenntartható társadalmunk. ifj. Salamon György, Békéscsaba * * * Tisztelt Medovarszki úr! Én is érdeklődéssel olvastam a Hírlap május 21-ei számában közölt olvasói levelét. Lévén plebejus alapállású, balol­dali ember, mégis jó részével egyet is tudok érteni. De kikívánkozik belőlem néhány ,Montra” meg­jegyzés. Hogy elrontotta-e az elmúlt 40 év az ifjúságot, az szubjektív megítélés dolga. Amivel nekem ba­jom van, az az állítása önnek, hogy nem mindegy ki tanulhatott és ami ebből következik. Ez is fél­igazság .mert a kemény diktatúra felpuhulása után megnyíltak az egyetemek kapui az ún.,,osztályide­gen” szülőktől származó gyerekek előtt is. Eltöröl­ték a származási kategóriákat. Soha nem tapasz­taltam, hogy a szülő rendszerlojalitása mellé bár­ki is odaírta volna, hogy zsidó származású is. Hadd emlékeztessem önt, hogy a holocaust után mintegy negyedmillió magyar zsidó maradt élet­ben, kb. 400 ezret elgázosítottak. Azokból, akik hazajöttek, kétharmaduk kivándorolt Izraelbe. Kérdem én öntől, hogy ha az egzisztencia feltétele a zsidó származás is lett volna, mint ezt nekem a cikk sugallja, meg hogy valamiféle zsidóuralom lett volna Magyarországon, akkor az a közel 200 ezer zsidó miért vándorolt volna ki? Nyilván azért, mert a zsidó MDP -főtitkár ellenére sem érezték sem jól, sem biztonságban magukat. Akik viszont itthon maradtak, kinyilvánították, hogy magyar zsidók kívánnak maradni—előjogok nélkül. Az is féligazság, kedves Medovarszki úr, hogy a honatyák ingyen tanulásának kizárólagos feltéte­le, anyagi alapja az elrabolt tulajdon lett volna. Az is, de nem kizárólag. Hamar elpárolgott volna az a tulajdon, ha nem tették volna mellé a hihetetlen mennyiségű értéktöbbletet, amit a munkásság és parasztság megtermelt. Emlékszik-e még ön a kéthavonkénti normarendezésekre, az élőmunka határtalan kizsákmányolására? Mert én mint tég­lagyári segédmunkás még élénken emlékszem! Egyezzünk meg: doktor honatyáink ingyen tanulá­sának kettős feltétele volt. Az elrabolt vagyon és a kisemmizett munkásság és téesztagság elvont ér­téktöbblete. Ón azt állítja, hogy afideszesek nem a becsüle­tes munkában látják jövőjük biztonságát, hanem az elrabolt vagyon megtartásában. Vitatkozom ezzel, nem ilyennek ismertem meg őket, még akkor sem, ha Orbán Viktor az agyagba akarta döngölni a kommunistákat. Én józan, tisztességes gyerekek­nek tartom őket. Szívből egyetértek önnel abban, hogy ha most megfordul a rendszer, és nem a papa hovatartozá­sa dönti el a továbbtanulás lehetőségét, hanem a papa pénztárcája, akkor ott vagyunk, ahol vol­tunk. nem állt helyre a társadalmi igazságosság, akkor a jövőben a társadalmi esélyegyenlőtlenség kárvallottjai a pénztelen kisemberek lesznek, illet­ve már most is azok. Metlicsák István, Békéscsaba Mezőgazdaságig gépek világszínvonalon A független kisgazdapárt gyulai történelmi tagozata 1992. május 24-én két autóbusszal kirándult Budapestre az Expóra, ahol megte­kintették a Pauló Aggujaro úr által vezetett Itália Verde Consorzio mezőgazdasági gépkiállítást. Az autóbuszokkal a gyulai kisgazdákon kívül a megye jó néhány településéről is utaztak fel kisgazdák. A kiállításon megtekintették az olasz kiállító ekéit, talajmaróit, darálóit, permetezőket, fűkaszákat, markolókat, rotákat, szárzúzó­kat és egyéb, a kisgazdaságok munkáját segítő gépeket. Ezek a gépek évek óta segítik az európai mezőgazdaság munkáját. A Padova környéki hét gyár gépei világszínvonalúak. A magyar árakhoz igazodva kínált gépek méltó elismerést váltot­tak ki a látogatók körében, és örömmel vették, hogy hamarosan megvásárolhatók lesznek ezek a gépek Gyulán, illetve Kelet-Ma- gyarországon is. A kisgazdák bíznak abban, hogy a beszerzéshez kedvező feltétele­ket teremt a Földművelésügyi Minisztérium. Bordé Istvánné, FKGP történelmi tagozata, Gyula Gyárfelszámolás A nyomott hangulatú gyár egész délelőtt a légkalapácsok csöröm­pölő zajában úszott. Az üzem tetejéről apró darabokban hullott le a betontörmelék, ami délre már nagy kupacként maga alá temette a virágokat. A munkásasszonyok a növényeket sajnálták meg legelő­ször. A bontással járó por lassan vastag rétegben ülte meg a fák levelét, de ott kavargóit a gyárudvar levegőjében is. A daru végre leemelhette a födémet. Következett a nagy attrakció: a gépmonstrum kiemelése a műhelyből. Jó égy órát erőlködött a daru, míg végre a présgép magasba emelkedett. Körös-körül bá­mészkodó munkások. Nézem az arcokat, "a döbbent tekinteteket. Azon dolgozók arcát, akik nem is olyan rég kétkezi munkájukkal építették ezt a műhelyt, akik még alig három éve a présgépet telepítették. Keserűség csillog szemükben,páran szomorúan sóhaj­tanak. Szótlanul bámulják, amint a gép, a munkát, megélhetést biztosító gép odakerül a többi mellé a gyárudvarra, hogy aztán másnap teherautóra kerüljön és elszállítsák. Lassan kiürül a mű­hely, megüresedik a gyár. Az egykoron gépektől hangos csarnokok most visszhangozva konganak a lépésektől. Nézem a munkásokat, nézem a bámészkodó arcokat. Már mindenki tudja, hogy két hónap múlva kezébe nyomják a munkakönyvét. Lelke mélyén mindenki tudja, hogy szörnyen igazságtalan mindaz, ami itt történik. Minden­kinek fáj, hogy pusztán hatalmi döntések révén elpusztul itt mindaz, amit kétkezi munkájával évek, évtizedek alatt létrehozott és megal­kotott. Fáj, hogy hiábavaló volt minden, fáj, hogy végig kell néznie, amint a gyárat, a munkahelyet, a gépeket, a munkát elviszik. Mindenki tudja, hogy ez mennyire igazságtalan, hogy ez mennyire etikátlan és mennyire erkölcstelen. De nem tehet ellene semmit. Olyan ez, mint egy rossz álom. Csakhogy ez a valóság, az 1992-es év vidéki Magyarországa, valahol Békés megyében. -q­Értesítjük kedves Utazóközönségünket, hogy a gyermeknapon minden gyermekkel utazó kedves utasunknak 30 Ft kedvezményt adunk. NE FELEDJE: A 27-777 INGYEN HÍVHATÓ!!! —Gábriel Taxi Ismétakció BÉKÉSCSABAI t békéscsabai Házépítők Boltjában! Figyelje június 1-jei hirdetésünket! Adótanácsadó szakvizsgára felkészítő tanfolyam indul 1992. szeptember hó közepén Békéscsabán. Részvétei díj: a Il/b vizsga alól felmentettek részére 11 900 Ft, a Il/b vizsgára kötelezettek részére 18 300 Ft. / Érdeklődni, illetve jelentkezni levélben: Dél-MÜSZI Kft., 6722 Szeged, Mérey u. 6/C címen vagy telefonon a (62) 25-392, 24-202, 24-291 (telefax is) számon lehet. Békéscsabán, az Andrássy úton (sétálóutca) • lévő 3 m2 alapterületű ELÁRUSÍTÓPAVILON bérbe adó. Érdeklődni: a (66) 26-966/266-os telefonszámon, napközben. Uj! Uj! Uj Új fagylaltporlerakat nyílt Békéscsabán, a Bartók B. út 6. szám alatt! A Wurth—Kende Kft. és a Fagyi Kft. olasz—osztrák alapanyagból készült fagylaltporai, adalékok, öntetek, ízesítők vásárolhatók, valamint gépek, berendezések megrendelhetők rövid határidőn belül. Forgalmazó: WISZO BT. ír fú S rí' Slnyu, Sipu! 9\[e l^eressetel^ elmentem a ‘JÇunsqg fűszert disz frontjába, mert most olcsón adjálfafinom import csotjit és a Ifedvenc szörpjeimet. Qy értéig utánam! (Puszi: (Pityu V rJ

Next

/
Thumbnails
Contents