Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-30-31 / 127. szám
OLVASÓINK ÍRJÁK 1992. május 30-31., szombat-vasárnap áRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A Viharsarok a világban Most már biztossá vált, hogy Budapest rendezi meg az 1996- os világkiállítást. Hosszú viták . eredményeként született meg ez a döntés. A rendezvény nem fővárosi ellenzői azzal érvelnek, hogy egy csillogó-villogó pesti kirakat nem oldja meg az ország gondjait. Pedig a rendező város ha akarná sem tudná kisajátítani az Expót. Sevillába 15 millió vendéget várnak a szervezők. Jelenlétükből azonban egész Spanyolföld profitál. Egy Magyarországra érkező francia vagy japán turista sem csak a Mátyás-templomra vagy a Gel- lért-hegyre kíváncsi, hanem a vidékre is. Talán egy kicsit merésznek hangzik az a kijelentés, hogy Békés megye az Alföld egyik turisztikai központjává válhat. Ha egy angolt megkérdeznek arról, hogy mi az a négy dolog, ami eszébe jut a magyarokról, akkor minden bizonnyal ezt válaszolja: puszta, ló, gulyás, paprika. Hajdú-Bihar megye már régóta profitál ezekből. Miért is ne tennénk meg ezt mi is? Az adottságok mindenképpen megvannak hozzá. Mezőhegyesen található az ország egyik leghíresebb lótenyészete, aztán ott a gyulai váifürdő, a békéscsabai templomok, a szarvasi arborétum és a kisvad vadászatára kitűnően alkalmas területek. Ehhez a programhoz természetesen szükség van korszerű út- és telefonhálózatra, valamint műemlék- és környezetx’é- delemre. Mindenekelőtt pedig arra, hogy az emberek higgyenek önmagukban. Mert ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a Viharsarok elfoglalja megfelelő helyét a világban. Susánszki Imre, Gyula Ifjúságrontó 40 év? írásommal Medovarszki János egyik újságcikkemre való reagálására kívánok válaszolni, melyet a május 21 -ei újságban olvastam. Teszem ezt azért, mert nagyon sok mindenben egyetértek vele és érzem, hogy sok mindenben közös a gondolkodásunk. Az ifjúság tönkretétele azonban mégsem volt olyan egyértelmű, ugyanis az elmúlt negyven évet több szakaszra lehet bontani. 1956 előttre és 1956 utánra. Számomra a hiteles történelmet saját tapasztalataim és még élő tanúk elbeszélései által összeállított kép jelenti. Tudom azt is, hogy 1945 után hány aluliskolázott és analfabéta ember élt hazánkban százalékos arányban és azt is, hogy a kötelező 8 osztály elvégzésének bevezetésével az írástudatlanságot visszaszorították. Azt is tudom, hogy 1956 előtt felsőbb iskolákba való jelentkezéskor bizony figyelembe vették az illetőfiatal szüleinek társadalmi hovatartozását. Olyanról is tudok, aki mégis bekerült a főiskolára, megtagadta kulák szüleit, 1956-ban forradalmár lett, majd bűnbánó magatartást tanúsított, most pedig 1956-os hős. Magam tapasztaltam, hogy diákkoromban már mindenki elvégezhette a főiskolát, de egyes funkcionáriusok gyerekei a felvételnél és elhelyezkedéseknél előnyt élveztek másokkal szemben. Azt is magam tapasztaltam, hogy oda került a pénz, ahol a hatalom volt, de azt is látom, hogy most ott van a hatalom, ahol a pénz van. Minden atrocitásnak és visszaélésnek az oka az emberi gyarlóság, melyet ha nem szorítunk vissza, s ha nem oldjuk meg, hogy mindenki származásától és vagyoni helyzetétől függetlenül, képességei szerint tanulhasson és tudását kamatoztassa, akkor nem lesz fenntartható társadalmunk. ifj. Salamon György, Békéscsaba * * * Tisztelt Medovarszki úr! Én is érdeklődéssel olvastam a Hírlap május 21-ei számában közölt olvasói levelét. Lévén plebejus alapállású, baloldali ember, mégis jó részével egyet is tudok érteni. De kikívánkozik belőlem néhány ,Montra” megjegyzés. Hogy elrontotta-e az elmúlt 40 év az ifjúságot, az szubjektív megítélés dolga. Amivel nekem bajom van, az az állítása önnek, hogy nem mindegy ki tanulhatott és ami ebből következik. Ez is féligazság .mert a kemény diktatúra felpuhulása után megnyíltak az egyetemek kapui az ún.,,osztályidegen” szülőktől származó gyerekek előtt is. Eltörölték a származási kategóriákat. Soha nem tapasztaltam, hogy a szülő rendszerlojalitása mellé bárki is odaírta volna, hogy zsidó származású is. Hadd emlékeztessem önt, hogy a holocaust után mintegy negyedmillió magyar zsidó maradt életben, kb. 400 ezret elgázosítottak. Azokból, akik hazajöttek, kétharmaduk kivándorolt Izraelbe. Kérdem én öntől, hogy ha az egzisztencia feltétele a zsidó származás is lett volna, mint ezt nekem a cikk sugallja, meg hogy valamiféle zsidóuralom lett volna Magyarországon, akkor az a közel 200 ezer zsidó miért vándorolt volna ki? Nyilván azért, mert a zsidó MDP -főtitkár ellenére sem érezték sem jól, sem biztonságban magukat. Akik viszont itthon maradtak, kinyilvánították, hogy magyar zsidók kívánnak maradni—előjogok nélkül. Az is féligazság, kedves Medovarszki úr, hogy a honatyák ingyen tanulásának kizárólagos feltétele, anyagi alapja az elrabolt tulajdon lett volna. Az is, de nem kizárólag. Hamar elpárolgott volna az a tulajdon, ha nem tették volna mellé a hihetetlen mennyiségű értéktöbbletet, amit a munkásság és parasztság megtermelt. Emlékszik-e még ön a kéthavonkénti normarendezésekre, az élőmunka határtalan kizsákmányolására? Mert én mint téglagyári segédmunkás még élénken emlékszem! Egyezzünk meg: doktor honatyáink ingyen tanulásának kettős feltétele volt. Az elrabolt vagyon és a kisemmizett munkásság és téesztagság elvont értéktöbblete. Ón azt állítja, hogy afideszesek nem a becsületes munkában látják jövőjük biztonságát, hanem az elrabolt vagyon megtartásában. Vitatkozom ezzel, nem ilyennek ismertem meg őket, még akkor sem, ha Orbán Viktor az agyagba akarta döngölni a kommunistákat. Én józan, tisztességes gyerekeknek tartom őket. Szívből egyetértek önnel abban, hogy ha most megfordul a rendszer, és nem a papa hovatartozása dönti el a továbbtanulás lehetőségét, hanem a papa pénztárcája, akkor ott vagyunk, ahol voltunk. nem állt helyre a társadalmi igazságosság, akkor a jövőben a társadalmi esélyegyenlőtlenség kárvallottjai a pénztelen kisemberek lesznek, illetve már most is azok. Metlicsák István, Békéscsaba Mezőgazdaságig gépek világszínvonalon A független kisgazdapárt gyulai történelmi tagozata 1992. május 24-én két autóbusszal kirándult Budapestre az Expóra, ahol megtekintették a Pauló Aggujaro úr által vezetett Itália Verde Consorzio mezőgazdasági gépkiállítást. Az autóbuszokkal a gyulai kisgazdákon kívül a megye jó néhány településéről is utaztak fel kisgazdák. A kiállításon megtekintették az olasz kiállító ekéit, talajmaróit, darálóit, permetezőket, fűkaszákat, markolókat, rotákat, szárzúzókat és egyéb, a kisgazdaságok munkáját segítő gépeket. Ezek a gépek évek óta segítik az európai mezőgazdaság munkáját. A Padova környéki hét gyár gépei világszínvonalúak. A magyar árakhoz igazodva kínált gépek méltó elismerést váltottak ki a látogatók körében, és örömmel vették, hogy hamarosan megvásárolhatók lesznek ezek a gépek Gyulán, illetve Kelet-Ma- gyarországon is. A kisgazdák bíznak abban, hogy a beszerzéshez kedvező feltételeket teremt a Földművelésügyi Minisztérium. Bordé Istvánné, FKGP történelmi tagozata, Gyula Gyárfelszámolás A nyomott hangulatú gyár egész délelőtt a légkalapácsok csörömpölő zajában úszott. Az üzem tetejéről apró darabokban hullott le a betontörmelék, ami délre már nagy kupacként maga alá temette a virágokat. A munkásasszonyok a növényeket sajnálták meg legelőször. A bontással járó por lassan vastag rétegben ülte meg a fák levelét, de ott kavargóit a gyárudvar levegőjében is. A daru végre leemelhette a födémet. Következett a nagy attrakció: a gépmonstrum kiemelése a műhelyből. Jó égy órát erőlködött a daru, míg végre a présgép magasba emelkedett. Körös-körül bámészkodó munkások. Nézem az arcokat, "a döbbent tekinteteket. Azon dolgozók arcát, akik nem is olyan rég kétkezi munkájukkal építették ezt a műhelyt, akik még alig három éve a présgépet telepítették. Keserűség csillog szemükben,páran szomorúan sóhajtanak. Szótlanul bámulják, amint a gép, a munkát, megélhetést biztosító gép odakerül a többi mellé a gyárudvarra, hogy aztán másnap teherautóra kerüljön és elszállítsák. Lassan kiürül a műhely, megüresedik a gyár. Az egykoron gépektől hangos csarnokok most visszhangozva konganak a lépésektől. Nézem a munkásokat, nézem a bámészkodó arcokat. Már mindenki tudja, hogy két hónap múlva kezébe nyomják a munkakönyvét. Lelke mélyén mindenki tudja, hogy szörnyen igazságtalan mindaz, ami itt történik. Mindenkinek fáj, hogy pusztán hatalmi döntések révén elpusztul itt mindaz, amit kétkezi munkájával évek, évtizedek alatt létrehozott és megalkotott. Fáj, hogy hiábavaló volt minden, fáj, hogy végig kell néznie, amint a gyárat, a munkahelyet, a gépeket, a munkát elviszik. Mindenki tudja, hogy ez mennyire igazságtalan, hogy ez mennyire etikátlan és mennyire erkölcstelen. De nem tehet ellene semmit. Olyan ez, mint egy rossz álom. Csakhogy ez a valóság, az 1992-es év vidéki Magyarországa, valahol Békés megyében. -qÉrtesítjük kedves Utazóközönségünket, hogy a gyermeknapon minden gyermekkel utazó kedves utasunknak 30 Ft kedvezményt adunk. NE FELEDJE: A 27-777 INGYEN HÍVHATÓ!!! —Gábriel Taxi Ismétakció BÉKÉSCSABAI t békéscsabai Házépítők Boltjában! Figyelje június 1-jei hirdetésünket! Adótanácsadó szakvizsgára felkészítő tanfolyam indul 1992. szeptember hó közepén Békéscsabán. Részvétei díj: a Il/b vizsga alól felmentettek részére 11 900 Ft, a Il/b vizsgára kötelezettek részére 18 300 Ft. / Érdeklődni, illetve jelentkezni levélben: Dél-MÜSZI Kft., 6722 Szeged, Mérey u. 6/C címen vagy telefonon a (62) 25-392, 24-202, 24-291 (telefax is) számon lehet. Békéscsabán, az Andrássy úton (sétálóutca) • lévő 3 m2 alapterületű ELÁRUSÍTÓPAVILON bérbe adó. Érdeklődni: a (66) 26-966/266-os telefonszámon, napközben. Uj! Uj! Uj Új fagylaltporlerakat nyílt Békéscsabán, a Bartók B. út 6. szám alatt! A Wurth—Kende Kft. és a Fagyi Kft. olasz—osztrák alapanyagból készült fagylaltporai, adalékok, öntetek, ízesítők vásárolhatók, valamint gépek, berendezések megrendelhetők rövid határidőn belül. Forgalmazó: WISZO BT. ír fú S rí' Slnyu, Sipu! 9\[e l^eressetel^ elmentem a ‘JÇunsqg fűszert disz frontjába, mert most olcsón adjálfafinom import csotjit és a Ifedvenc szörpjeimet. Qy értéig utánam! (Puszi: (Pityu V rJ
