Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-26 / 123. szám

1992. május 26., kedd 0 Felek Gyula Erzsébet király­néról készített fehér márvány- szobrát Gyulán, a Csigakert­ben állították fel újra Szerkesztő': Szőke Margit. Telefon: (66) 27-844 és (66) 62-110 Magyar-Román Baráti Társaság Gyula. — Csütörtökön tartotta ez évi közgyűlését a baráti társa­ság a Mogyoróssy Könyvtárban. A gyulaiak 1989-ben alakítottak társaságot, azóta a tagok száma 40-re szaporodott. Ezúttal is töb­ben beléptek, románvárosiak — köztük a városrész önkormányza­ti képviselője, Tóth Kálmán —, a békéscsabai Erdélyi Körből szin­tén jött új tag. Fél éve alakúit meg a Gyulai Románok Egyesülete: elnökük, Olteanu Florin tájékoz­tatta a közgyűlést tevékeny­ségükről. A jelenlévők együttmű­ködési szándékot mondtak ki. Ugyancsak kimondták, a gyulai tagozat csatlakozik a romániai és a magyarországi baráti társasá­gokhoz. Dr. Erdmann Gyula, a megyei levéltár igazgatója az ön- kormányzat és a levéltár támoga­tó szándékáról biztosította a tár­saságot Mészáros vikárius köny­vének magyar nyelvű megjelen­tetésében. A közgyűlés vezetősé­get is választott. Megerősítette Volent Zoltánt elnöki posztján, dr. Pilánné Rúzsa Ildikót és Hava­si Istvánnét titkári minőségében. Új társelnök dr. Lúczi József, Gyula jegyzője és a vezetőség ki­bővült Titz Jánosné személyével is. Nemzetiségi klubtalálkozó Elek. — A megyei művelődési központ és a hely i művelődési ház Eleken rendezi a XI. Békés Me­gyei Nemzetiségi Kubtalálkozót május 31 -én, vasárnap. A faluban 10 óráig zenés ébresztő lesz, majd 11 óráig menettáncos felvonulás. A rendezvényt Szántó István, Elek polgármestere nyitja meg 11 órakor a művelődési házban. Ezu­tán bemutatkoznak a csoportok. Délután májusfa-kitáncolás lesz a községháza melletti téren, 20 órá­tól nemzetiségi zenekarokkal táncház. Gépírás Népszerű tanfolyamot vezet Gyulán, az Erkel Művelődési Házban Pereiné Rozsos Gizella. A gépírótanfolyam 1983 óta fo­lyamatosan létezik, akkor a TIT, most a Gyulai Közművelődési Egyesület szárnyai alatt. A na­pokban a 75 órás képzés és a vizs­ga után 15-en vették át okle­velüket. Nemcsak gépírást tanul­tak, hanem helyesírást, irodais­mereteket és titkárnői képzést is kaptak. A tanfolyam után 15 perc alatt leírnak 600 szótagot. A kép­zés a megyében egyedülálló, mert három hónap múltán vizsgára bo­csát. Az újabb csapat már ugrásra készen áll. Férfiakat is várnak, ugyanis az írógép billentyűzete alig különbözik a számítógépé: tői. Különösen katonaság előtt ez meggondolandó... Az oldalt írták még: Bernât Nándor és Lovász Sándor. A fotókat Kovács Erzsébet és Lehoczky Péter készítette GYULA - ELEK-KÉTEGYHÁZA - LÖKÖSHÁZA Hogyän is volt Lökösházán? A május 19-ei rendkívüli ülé­sen Germán Géza polgármester elöljáróban elmondta: a válasz­tási bizottság megvizsgálta a 691 aláírással ellátott petíciót. Az aláírások több, mint 10 szá­zalékát hitelesnek találták, így népi kezdeményezésnek tekinti a második háziorvosi szolgálat iránti kérelmet. A polgármeter ismertette ndr. Megyeri Valéria tiszti főorvos által elmondotta­kat: a háziorvosi szolgálat indí­tásához az orvos mellé ápolónőt kell biztosítani és a tisztiorvosi szolgálat engedélye szükséges. Az alapellátáshoz lehet igényel­ni a társadalombiztosítás támo­gatását. Hegedűs Sándor alpol­gármester úgy vélte, Szalai dok­tor hozzon felmentést <t minisz­tertől, ha kap, ezután foglalkoz­zanak a második szolgálat léte­sítésével. Dr. Mag Piroska mos­tani, konkrét döntést kért, mert amíg nem tisztázódik a helyzet, nem tartja etikusnak a kártyák elfogadását. Dr. Antal János hangoztatta, a falu egyharmadá- nak kérését nem lehet figyelmen kívül hagyni és a kérelmezők azért nincsenek itt, mert azt gon­dolják a testületről, előre eldön­tötték a kérdést. Többen mondták, az aláírás- gyűjtők nem a második szolgá­latot, hanem Szalai doktor mara­dását szeretnék. A munkabér még megoldható lenne erre az évre, vitatott azonban a rendelő megoszthatósága. Elhangzott, a listát aláírók egy része Szalai doktort akarja, más része, hogy valóban legyen két orvos a falu­ban. A testület számolgatásokba kezdett: mennyi is a beteg? A vasutasok bizonyára a MÁV- rendelőt választják... Tehát nincs szükség két orvosra, von­ták le a következtetést. Sőt, vala­ki hozzátette: ha megosztanák a betegeket, előfordulhat, egy or­vos se marad Lökösházán. El­döntötték, itt és most kell állást foglalni, legyen-e két szolgálat vagy sem? A név szerinti szava­zás végeredményéről már hírt adtunk. Lénárt Ferenc felszóla­lásáról még annyit: a falugyűlé­sen elhangzott, lehet kérni a mi­nisztertől mentességet, ezt ők a testületi ülést megelőzően levél­ben már megtették. A listát ko­rábban hét képviselő is aláírta, s most csupán ketten mondtak igent... Erre Túri György jegyző azt válaszolta: a döntés törvé­nyességéért vállalja a felelőssé­get. Benne volt apraja és nagyja... Az otthon összeállított finomságokat készítőik kínálták körül Mégis lesz Eleki Demokrata... A kedves olvasó nem panaszkodhat, bőségesen el van látva sajtótermékkel. És ebben a bőség zavarában az elekieknek mégis hiányérzetük van. Az Eleki Demokrata utolsó számában az egysze­mélyes szerkesztő, Gál István szünetet jelentett. Mint mondja „a favágónak is időnként meg kell állnia, hogy megpihenve újraélezze a fűrészt, hogy később jobban menjen a munka”, valahogy így tesz most ő is. A problémák olyannyira összejöt­tek, hogy elkerülhetetlenné vált a pihenő. Néhány száraznak tűnő — de nem lényegtelen —adattal feltérképezzük az Eleki Demokrata eddi­gi „életútját”: az első példány tavaly januárban látott napvilágot, ez idáig 15 számot ért meg, az eseményeket, történéseket 220 lapon olvashatták az érdeklődők. Kezdetben 400 — havi — lap kelt el, manapság ez a szám 600-ra tornázta fel magát, ami azt jelenti, hogy minden harmadik házba jut­nak el az információk. Halló, László Lászlóné! Népszerű hely a Gyulai Afész lökösházi boltja és nemcsak a vásárlás szempontjából. — Halló, boltvezetőnő, valóban szinte naponta betörnek? — Ha nem is naponta, de egyre gyakrabban előfordul. 21 éve vezetem a boltot, 18 éven át egyetlen betörésünk nem volt, az utóbbi három évben viszont nyolc. Riasztóberendezésünket az eddigi általános gyakorlat szerint a kasszához tettük. De rájöttek a betörők arra, hogy bizonyos áruféleségekből több pénzhez lehet jutni. „Népszerű” a cigaretta, a kávé, az italok, a szárazáru. — Vagyis nem az éhezés az ok. — Nem. Aki rá van szorulva a lopásra, az napközben, bevá­sárlás alatt tulajdonítja el a konzervet, cigarettát. — A klasszikus riasztás tehát nem elég. — Az áfész olyan riasztóberendezést szerel fel, ami az egész üzletre kiterjed, a kirakatokra és az ajtókra egyaránt. És ha szükség lesz rá, a kirakat berácsozását is kérem. Van egy állandó látogatónk, aki ha kiszabadul, betör hozzánk. Már úgy nevezem, a „vendégünk”. Elmondta, dolgozni nem szeret, viszont a bör­tönben jól érzi magát... — Miért olyan vonzó bolt ez? — Az állomásnál mindig van járókelő, fegyveresek. Ez a bolt éjszaka kiesik, emellett, lehet, látják és hallják az emberek a betörést, de nem tanúskodnak. Nemrég egy vendéglős kollé­gámhoz törtek be. A betörő kijelentette, ha följelentik, bosszút áll, kiirtja az egész családot. Gondolom, így félemlítik meg az embereket. Javítana a helyzeten, indítványozom majd, legyen három rendőrünk. A két rendőr, bármennyire lelkiismeretesek, kevés. — Mi az igazság abból, hogy egy boltnak az a jó, ha nem fogják meg a betörőt? — Kicsit nevetséges, de igaz. Ha nincs meg, a biztosító fizet, ha megvan, amit rábizonyítanak, az alól minket (én, a helyettese­im és a pénztáros teljes anyagi felelősséggel tartozunk) mentesí­tenek. A hiányt viszont ki kell fizetnünk, holott az árut nem mi vittük el. Betörés után leltározunk és ez borzasztó, mert kollektí­vánk a forgalom után kapja a fizetését. Két-három milliós készletünk van, és ha azt akarjuk, hogy két nap alatt kész legyen a leltár, húsz embert saját zsebből finanszírozhatunk. A román nyelvért Szinte az egész iskolát — a gyulai 3-as számút -— meg­mozgatta a kicsiktől a nagyokig a nemrégiben megtartott idegennyelvi hét. Az iskolában, ahol angol, orosz és főként német nyelvet tanítanak, mint nemzetiségi nyelvoktató in­tézmény, kiállítás megnyitásával kezdődött a rendezvényso­rozat. A tárlat az itteni német kultúra népviseleteit, használati tárgyait mutatta be. s a gyerekek iskolában készített munkáit. Megnyitót Szabó Anikó, a gyulai német klub vezetője mon­dott. Az öt nap során a gyerekek a tanult nyelven vetélkedtek, kultúrműsort is összeállítottak. Az utolsó napon a német klub idős tagjaival találkoztak. A zárás ínycsiklandó volt, hiszen az adott nemzet ételeit kínálták körül. A húszéves ide­gennyelvi hét célja: bebizonyítani, hogy nyelvet tanulni és arról számot adni nemcsak órai szigorral, feleltetéssel lehet. Mint említettük, egyszemélyes szerkesztő ké­szíti az újságot, mellette ketten-hárman folyamato­sanjelentkeznek írásaikkal. Mindahányan teljesen ingyen végezték tevékenységüket. Egyébként a szerkesztőt — viszonylag rövid pályafutása alatt — kétszer jelentették fel a bíróságon, mindkétszer megúszta. Gál István jelenleg újságíró-tanfolyamra jár, közben szponzorokkal, nyomdával tárgyal, hogy aztán megújhodva tovább lehessen haladni. Lesz tehát Eleki Demokrata! A mai Gyula húszszor szebb N. Emeric Galbats de Getvas az Európai Telekommunikációs Szabványok hivatalának tagja, a Francia CB-rádiósok Szövetsé­gének elnöke, ezenkívül az Eu­rópai Rádiós Segélyszolgálat el­nöke és folytathatnánk még a sort, a napokban dr. Pocsay Gá­bor polgármesterrel találkozott Gyulán. No de hogyan kerül egy francia rádiós szakember Gyu­lára? A magyarázat prózai, ha a vendég nevét magyarul írjuk le: Galbáts Miklós Imréről van szó. S most már csak annyit kell tud­nunk, hogy Galbáts úr — hajda­nán valamelyik felmenőjének birtokában volt a ma Galbács- kert néven ismert városrész — 1944-ben Gyuláról vándorolt ki, majd telepedett meg Franciaor­szágban. Gyulai útja után mond­ta a következőket: — A ’40-es évek közepe óta Gyulán „alig” változott valami, legfeljebb csak annyi, hogy a mai város 20-szor szebb, mint hajdanán volt. S ezt nem az ud­variasság mondatja velem. Én jelenleg a La Galbade nevű kis­városban élek és arról beszéltem a polgármesterrel, hogy jó lenne a két település, az itt élő embe­rek kapcsolatát kialakítani, majd az évek során mind szoro­sabbá fűzni. Az átlag francia na­gyon keveset tud Magyaror­szágról Kelet-Európáról. Jó lenne, ha minél többen szemé­lyes tapasztalataikkal győződ­hetnének meg a magyar való­ságról, S legfőképpen arról, hogy a Duna—Tisza mentén nem Európán kívüli világ van... — Magyarországra jövetelé­nek másik oka a rádiózáshoz kö­tődik. Az ön által irányított Eu­rópai Rádiós Segélyszolgálat­ról elég keveset tudunk. — Segélyszolgálatunk május 21-én és 22-én Pécelen tartja idei kongresszusát, ezen veszek részt. Egyébként Magyarország 1991 óta lett teljes jogú tagja a segélyszolgálatnak. A rádiós se- gélyszogálatról annyit minden­képpen tudni kell, hogy ha bár­hol, bármilyen baleset vagy sze­rencsétlenség történik, akkor a rádiósok a lehető leggyorsabb segítséget jelenthetik az adó-ve­vő készülék segítségével. Nyu- gat-Európában a hálózat rend­kívül hatékonyan működik és minden valószínűség szerint Magyarországon is így lesz, ha a CB-rádiózás a mainál jobban el­terjed az országban. Választható háziorvosok Eleken Név Rendelő címe Szakvizsga Dr. Csuka Ildikó Hősök u. 1/3. általános orvostani szakorvos aneszteziológus intenzív therápiás ! Dr. Kurucz Béla Hősök u. 1/3. általános orvos [ Dr. Rédei József Hősök u. 1/3. általános orvos Választható háziorvosok Kétegyházán 1 Területi ellátást vállalók: ! Dr. Tarrné dr. Barna Mária Dózsa Gy. u. 90. általános orvostani szakorvos Dr. Rakusz János ! Területi ellátás nélkül: Dózsa Gy. u. 90. általános orvostani szakorvos Dr. Szegvári József Dózsa Gy. u. 6. általános orvostani szakorvos, magán háziorvos Választható háziorvos Lökösházán Dr. Mag Piroska Alapítók u. 23—25. általános orvos A gyulai Nicolae Balcescu Ro­mán Tanítási Nyelvű Általános Iskola és Gimnázium először ren­dezett helyesírási versenyt tanu­lóinak. Az iskola növendékeinek tudását, érdeklődését szerették volna próbára tenni. Április 29-én 14 felső tagozatos versengett toll­bamondásban és nyelvi feladatok megoldásában. A feladatlapokat Botye Györgyné és Navratinné Szekán Anna román szakos taná­rok állították össze. A verseny helyezettjei sorrendben: Ursu Marcel, Papp Mónika, Mirea Ni­colae. Május 14-én a gimnazisták versengtek. Feladatlapjaikat Nyegru Györgyné és Oltean Flo- rentína nyelvtanárok készítették. Az első kategória győztesei: Bel- dea Lívia, Mészáros Mónika, Nagy Szilveszter. A második ka­tegóriában Kondoros Beáta, Sze- lezsán Márta és Cséffán Szilvia lettek a legjobbak. A győzteseknek a Mogyoróssy Könyvtár értékes román nyelvű könyveket ajándékozott. Az iskolában szó van arról, hogy a versenyt kiterjesztik a ha­zai és határainkon kívüli román iskolákra is. • • Üzlet a betegekért A tetszetős adomány forgalmi engedélyét Vácz István adta át Yinnai Szilárdnak A gyulai megyei kórház szál­lítási részlegének dolgozói örömmel vették birtokukba az új Renault Traffic kisteherautót. Á régi, élelemszállításra használt gépkocsi már kiöregedett, és a kórház nemigen tudott volna másikat venni helyette. És akkor jött a Gábriel, pontosabban a Gábriel Coop Kft. Gyula Taxi üzletága... Vácz István, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a Békéscsabán három és fél éve megalakult Gábriel Taxi jó kap­csolatot tart fenn a békéscsabai kórházzal. A Gyula Taxi, amely az itteni Gábriel Taxi jogutódja, hasonló jó viszonyt mondhat magáénak a megyei kórházzal. Támogatják mindkét kórház alapítványát. Most megvették a teherautót, Békéscsabának pe­dig hamarosan mentőautókat vásárolnak. Vesebetegek szállí­tására készülnek, ezzel speciális képzettségű mentősöknek és ápolóknak biztosítanának mun­kát. URH-rendszerük felajánlá­sával a gyorssegélyszolgálatot is szeretnék fejleszteni. Lipcsei Attila, a Gyula Taxi vezetője mindehhez hozzátette: a támo­gatás egy fillérrel sem drágítja tarifájukat, a hívási számok után havonta fizetnek be az alapít­ványra. Hallottuk Vinnai Szi­lárdtól, a megyei kórház gazda­sági igazgatójától, a kórházban naponta 2 ezer ember is megfor­dul, s ha ebből csak 50 kér taxit... Ez az üzlet mindenkinek jó, de elsősorban, mivel az egész­ségügy gyarapszik, a betegek járnak a legjobban.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents