Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-25 / 122. szám (békéscsabai kiadás)

1992. május 25., hétfő

0

Aszálykár fenyeget

Mentőöv az utolsó órában?- GAZDASÁG

Pénz-tárca

A gazdagság nem szégyen és nem fáj. Gazdagodni lehet anélkül is, hogy emiatt rosszul éreznénk magunkat. Hát akkor meg...?

A mezőgazdasági szakemberek véleménye szerint az évszázad aszálykára fenyegeti a mezőgazdaságot. Azon kívül, hogy a természet igen szűkmarkúan mérte a csapadékot, az őszi talajelőkészítésbe is hibák csúsztak, mert a gazdaságok széles körének nem volt elegendő pénze műtrágyázásra, jó minőségű vetőmagokra. A kormány legutóbbiülésén 400 millió forintos beruházási támogatást helyezett kilátásba azoknak a gazdaságoknak, amelyek hajlandóak megteremteni az öntözés feltételeit. Szöllősi Endrével, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetőjével beszélgettünk az intézkedés részleteiről.

— Az utóbbi öt hónapban az ország területén átlagosan mindössze 101 milliméter csapadék hullott, ami a 30 éves átlagnak 53 százaléka. Az Alföldön és néhány más megyében még ennél is rosszabb a helyzet: a sokéves átlagnak mindössze 42 százalékát kitevő csapadék esett. Összesen 360 ezer hektár van csak öntözésre berendezve, a teljes mezőgazdasági művelési területnek mindössze 5,6 százaléka.

—Május utolsó napjaiban járunk, a betakarítás előtti huszonnegyedik órában milyen lehetőségek vannak még az aszálykárok csökkentésére?

— Egyedül az öntözés segíthet. Aszályos években általában az öntözhető területek 70 százalékán alkalmazzák is a védekezésnek ezt a módját, az idén azonban mindössze a területek 30 százalékára kötöttek öntözési szerződést a gazdaságok. Úgy tűnik, kevés apénz... A kormány ezért nyúlt a zsebébe. A 400 millió forintot a megyei földművelésügyi hivatalok rendelkezésére bocsátották, ennek az összegnek a terhére vehetnek a

gazdálkodók öntözőberendezéseket, illetve alkatrészeket.

—A teljes összeg beruházási célokra fordítható?

— Ebből a pénzből a vételár 40 százalékát lehet vissza nem térítendő támogatásként igényelni. Be kell adni egy kérelmet, s a hivatal határozata után a számla alapján, az APEH juttatja vissza a támogatás összegét az érintetteknek.

— Az öntözés meglehetősen drága. 1990-től az öntözővíz szabad árformába tartozik. Ha valaki meg is veszi a gépeket, nem biztos, hogy magára az öntözésre is futja a pénztárcájából...

— Az öntözővíz árát valóban meg kell fizetni, a költségek tényleg tetemesek. A kormány erre is gondolt, amikor engedélyezte, hogy az öntözésnek akár a teljes költségét bizonyos hitelezési eszközökkel támogathassák a bankok. Erre az a 20 milliárdos hitelkeret nyújthat biztonságot, amelyet a tavaszi munkák finanszírozására már korábban megszavaztak a mezőgazdaságnak.

— Ezt a kedvezményes hitelt azonban csak a hitelképes gazdaságok vehették föl. Most vízhez is csak ez a kör juthat?

—Lényegében igen, de a kormányrendelet a nem első osztályú adósok esetében is olyan garanciákat ígér, ami a bankok számára meggondolandóvá teszi a hitel engedélyezését. De a kedvezményes hitel minden olyan mezőgazdasági terményhez igénybe vehető, amelyre termelési szerződést kötöttek. Ebben az esetben a banki kamat 10 százalékát az állam vállalja magára. A búza- és kukoricatermelők esetében a hitelhez még kormánygarancia is csatlakozik, ami azt jelenti, hogy a fizetőképtelen gazdaságok helyett — a termény fejében — szükség esetén az állam fizeti meg a banki tartozás egy részét.

— A gazdaságok korábban azért adták el az öntözőberendezést, mert a nem használt gépek után is fizetni kellett valamilyen díjat. így marad ez a továbbiakban is?

— Valóban így van. A berendezések után fizetendő díj azonban köbméterenként csak néhány fillért jelent. A vízszolgáltatásnak vannak költségei, ezt kell fedeznie a fenti bevételeknek. A vízszolgáltatás nyereségorientált vállalkozás, az ő érdekeikre is tekintettel kell lenni.

— Kiterjednek a biztosítások az aszálykárra is?

— Általában nem. Az új földadótörvénynek azonban van egy pontja, amelynek értelmében az aszálykárt szenvedett termelő földadókedvezményt igényelhet, vagy az adó teljes eltörlését kérheti. Ez szinte alanyi joga, nem kell rá engedélyt kapni.

Somfai Péter, FEB

A franchise titkai

A franchise lényegét boncolgatjuk szakértőnkkel. Haraszti Mihállyal, aki a Magyar Franchise Szövetség alelnöke.

—Egy mai magyar vállalkozó hogyan kapcsolódhat be a magyar franchise üzleti világába?

— Ennek több útja is van. Az első rögtön az, ha önmaga fejleszt ki egy franchise rendszert. Ebben az esetben kell egy kiváló üzleti ötlet, ami bizonyíthatóan sikeressé tehető. A sikerességet persze nem elég csak kijelenteni, hanem azt konkrét tényszá- mokkal és ellenőrizhető gyakorlattal bizonyítani is kell. Miután a franchise egy marketing módszer, ezért fejlett marketing technikát és szemléletet igényel. Éppen emiatt az új rendszerek kifejlesztése a legnehezebb út, hiszen az elmúlt negy- ven-egynéhány esztendőben nem tehettek szert a magyar vállalkozók ilyen ismeretekre, gyakorlatra. Márpedig valódi piac- gazdasági ismeretek nélkül nem tehető működőképessé egy olyan rendszer, amit másoknak is át kell tudni adni. Ezért azok a vállalkozók, akik Magyarországon új franchise rendszerek kidolgozásába fogtak, több csapdába is beleeshettek.

Az egyik: ha valakinek a saját üzlete sikeres, még nem biztos, hogy sikeresen „kopírozható” is. Hiszen a franchise lényege, hogy ugyanazoknak a piaci akcióknak a különböző helyszíneken ugyanazokat a piaci hatásokat kell kiváltaniuk. És ezt garantálni is kell a rendszer átadójának. A piac különböző területein szerzett gyakorlati tapasztalatok nélkül azonban ez lehetetlen. A licenctulajdonosnak ugyanis elemi kötelessége, hogy a rendszerét életben tartsa, egyetlen egységét se engedje semmilyen körülmények között se tönkremenni. Szükség van hatékony szervizre, amely minden időben és minden körülmények között alkalmas a hatékony segítségnyújtásra, a tanácsadásra.

Ezeknek a rendszereknek a magyar félpiaci keretek között is meg kell tudni élniük. Egy működőképes rendszert csak hosszú idő alatt lehet kifejleszteni, tehát nem a jelen viszonyaira kell építeni, hanem a sikeresség általános piaci alapelveire. Fel kell tudni készülni a mindenkor jelenlévő versenyhelyzetre, számolni azzal a konkurenciával is, amelyik majd csak a jövőben jelenik meg a piacon.

—- Erre hogyan lehet felkészülni? Hogyan lehet megismerni az öt-tíz év múlva jelentkező konkurenseimet?

— A velük való versenyre kell felkészülni. Ezért a piac majdhogynem „tudományos” feldolgozására van szükség, törődni kell olyan dolgokkal is, amiket az egyes magánvállalkozások korában előszeretettel elhanyagoltak: az arculatkialakítással, a reklámmal, a minőséggel. De a rendszerben nem elég csak az egyes elemeket magas szinten kifejleszteni, azoknak működőképesen kell összeállni^ uk szerves egésszé. Vagyis: mindennek és mindenkinek egy irányba kell húzni.

Merth László, Ferenczy Europress

Májusi esó' aranyat ért volna... Az aszály ismét ráébresztette a gazdálkodókat, hogy a mi éghajlatunkon öntözés nélkül elképzelhetetlen biztonságos növénytermesztés. Egyszer azt kellene elérni, hogy ez a felismerés ne utólag szülessen meg, ne vészhelyzetben tegyék meg a szükséges intézkedést az agrár ágazat, a kormányzat vezetői Fotó: Fazekas Ferenc

Az elmaradott térségek fejlesztését és munkahelyteremtését szolgáló területfejlesztési támogatás Békés megyében

Az elmaradott térségek fejlesztését és munkahelyteremtését szolgáló településfejlesztési támogatásról szóló pályázati felhíváshoz. A gazdasági-társadalmi szempontból elmaradott térségek ( 1. sz. melléklet):

Almáskamarás, Biharugra, Bucsa, Dombiratos, Ecsegfalva, Geszt, Kertészsziget, Kever- mes, Kisdomegyház, Körös- nagyharsány, Körösújfalu, Lö- kösháza, Magyardombegyház, Mezőgyán, Nagykamarás, Új- szalonta, Zsadány.

A támogatást a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium által meghirdetett pályázat alapján lehet elnyerni.

À pályázati hirdetmény 1991 júniusában jelent meg, a közeljövőben várható az 1992. évi kiírás. Az 1992. évi költségvetés a támogatásra 6 milliárd forintot biztosított.

Pályázatokat:

a) infrastrukturális,

b) munkahelyteremtő,

c) vállalkozást segítő nonprofit üzleti szolgáltatásokkal kapcsolatos beruházásokra lehet beadni.

Az elmaradott térségek fejlesztését és munkahelyteremtését szolgáló településfejlesztési támogatásokról szóló pályázati felhíváshoz.

Munkahelyteremtő beruházások szempontjából támogatható foglalkoztatási körzetek (2. sz. melléklet):

Almáskamarás, Battonya, Békés, Kunágota, Magyarbán- hegyes, Magyardombegyház, Medgyesbodzás, Medgyesegy- háza, Mezőhegyes, Mezőko- vácsháza, Murony, Nagybánhe-,

gyes, Nagykamarás, Okány, Pusztaottlaka, Szeghalom, Tar- hos, Végegyháza, Vésztő, Zsadány, Körösnagyharsány, Körösújfalu, Bélmegyer, Biharugra, Bucsa, Dévaványa, Dombegyház, Dombiratos, Ecsegfalva, Füzesgyarmat, Gyomaendrőd, Hunya, Kamut, Kaszaper, Ker- . tészsziget, Kevermes, Kisdom- begyház, Körösladány.

A támogatás célja:

1. A kiegyensúlyozott területi fejlődés érdekében elősegíteni az ország társadalmi-gazdasági szempontból elmaradott területein a gazdasági alapok megerősödését, a munkalehetőségek számának és választékának bővítését, az infrastrukturális és szellemi feltételek javítását, hosszabb távon az önerős gazdasági fejlődés feltételeinek megteremtését, továbbá ösztönzi a gazdasági szerkezetváltást segítő hatékony munkahelyteremtést és a vállalkozások feltételeinek javítását a munka- nélküliséggel leginkább sújtott foglalkoztatási körzetekben.

2. A támogatásra kül- és belföldi jogi és magánszemélyek, magánszemélyek jogi személyiséggel nem rendelkező társaságai pályázhatnak.

3. À támogatás visszatérítési kötelezettség nélküli tőkejuttatás, amely a jogszabályban meghatározott beruházási kifizetésekhez használható fel.

A támogatás mértéke:

4.1 A támogatás felső határa

— az 1. sz. mellékletben meghatározott elmaradott térségekben: munkahelyteremtő beruházások esetén a fejlesztési költségek 30 százaléka, infrastrukturális beruházás esetén 50 százaléka,

— a 2. sz. melléklet aláhúzással nem jelzett településeiben egységesen a fejlesztési költség 20 százaléka, annak figyelem- bevételével, hogy valamennyi térségben az állami forrásokból származó összes beruházási célú támogatás felső határa munkahelyteremtő beruházás esetén a fejlesztési költség 50 százaléka, infrastrukturális beruházás esetén a fejlesztési költség 70 százaléka.

4.2 Az egy munkahelyre jutó támogatás felső határa 500 ezer forint lehet.

4.3 A támogatás mértékének alapjául szolgáló fejlesztési költség kiszámításánál a figyelembe vehető, tartós jelleggel lekötött készletek nem haladhatják meg a beruházási költség 20 százalékát.

4.4 A támogatás az egyes években a bemházást finanszírozó forrásokkal arányosan vehető igénybe.

4.5 A megkezdett beruházáshoz — az 1991. évben megkezdett beruházásodéi vételével — támogatás nem adható.

5. A pályázatot a pályázati felhívás közzétételét követően első ízben 1992. július 31-éig, majd a továbbiakban folyamatosan lehet benyújtani az Állami Fejlesztési Intézet (a továbbiakban: ÁFI) Ipari és Infrastrukturális Osztályára (1052 Budapest, Deák Ferenc u. 5.).

A pályázatok alaki, tartalmi, szakmai feltételei:

6.1 A pályázatot az ÁFI által közzétett útmutató alapján, csak írásban és 12 példányban lehet

benyújtani. Az útmutató igényelhető az ÁFI fenti címén, a megyei önkormányzati hivatalban.

6.2 A pályázatnak tartalmaznia kell:

— az útmutatóban előírtakat, továbbá

— kötelezettségvállalást a pályázat tárgyának megvalósítására.

Mellékelni kell a pályázathoz:

— a számlavezető bank nyilatkozatát,

— a beruházáshoz hitelt nyújtó pénzintézet ígérvényét,

— a környezetvédelmi felügyelőség, illetve annak javaslata alapján a természetvédelmi, illetve a nemzetipark-igazgató- ság véleményét,

— munkahelyteremtő beruházás esetén a megyei munkaügyi központ véleményét a beruházás foglalkoztatást javító hatásáról.

6.3 Munkahelyteremtő beruházás esetén továbbá

— a beruházásnak a támogatás elnyerésétől számítva 2 éven belül meg kell valósulnia,

— a foglalkoztatás tervezett bővítését a támogatás elnyerésétől számított 3 éven belül el kell érni,

— a támogatással létrehozott új munkahelynek megvalósítástól számított 5 évig fenn kell maradniuk és ott teljes foglalkoztatást 5 évig biztosítani kell,

— a beruházásnak 10 éves időszakon át reálértékben legalább 12 százalékos belső megtérülési rátát kell biztosítania.

7. A pályázatok elbírálását a környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter, a belügyminiszter, a munkaügyi miniszter, a pénzügyminiszter, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere, a földművelésügyi miniszter, a közlekedési, hírközlési és vízügyi miniszter által kijelölt képviselőkből, valamint az ÁFI szakértőjéből álló bizottság (a továbbiakban: Bizottság) végzi:

— A benyújtott pályázatok formai követelményeinek teljesítését az ÁFI ellenőrzi. Csak azok a pályázatok továbbíthatók a bizottságnak, amelyek megfelelnek a pályázati felhívásban és az útmutatóban rögzített alaki követelményeknek. A hiányos pályázatot a pályázónak vissza kell küldeni. À kijavított, kiegészített pályázatot a pályázó ismét benyújthatja.

— Az ÁFI a támogatást elnyert pályázóval szerződést köt. A beruházások, valamint a szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítésének ellenőrzését, szükség esetén a támogatási szerződések felbontásával kapcsolatos feladatokat az ÁFI látja el.

— A bizottság döntése érvényét veszti, ha a támogatás megítélésétől számított 3 hónapon belül nem jön létre a támogatási szerződés, vagy a támogatási szerződés megkötésétől számított egy hónapon belül a bankszerződés nem jön létre.

8. A támogatási szerződésben vállalt kötelezettségek megszegésének következményei:

8.1 A támogatási szerődésben vállalt kötelezettségek be nem tartása esetén a bizottság a támogatás teljes összegét késedelmi kamattal növelve visszavonja, ha

— a beruházás nem valósult meg, vagy az elfogadott pályázattól eltérően más rendeltetésű beruházást valósítottak meg,

— a tényleges foglalkoztatott létszám nem éri el a vállalt létszám 50 százalékát,

— a támogatással megvalósított létesítményt a kötelezettségek átruházása nélkül eladták, vagy bérbe adták.

8.2 A támogatás késedelmi kamattal növelve arányos részben kerül visszavonásra, ha

— a tervezett fejlesztési költség csökkenése következtében a támogatási arány megváltozik,

— a foglalkoztatott létszám a vállalt létszám felét meghaladja, de nem éri el annak egészét,

— a beruházás csak részben valósult meg, de a vállalt foglalkoztatottságot biztosítják,

— az infrastrukturális beruházás csak részben valósult meg.

A késedelmi kamat mértéke a minden időszakra érvényes jegybanki alapkamat kétszerese.

9. A támogatási szerződés feltételein túl előálló szerződésszegés esetében a polgári jog szabályai szerint kell eljárni.

10. A pályázati felhívásban nem említett kérdésekre a 75/ 1991. (VI. 13.) Korm. rendeletben foglaltak az irányadók.

Az összeállítást készítette Gyaraki Mihály okleveles üzemgazdász