Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-25 / 122. szám (békéscsabai kiadás)
Öten Sarkadról A Szegedi Körzeti Stúdió által meghirdetett gyermek mesemondó pályázatra a sarkad i 1. Sz. Általános Iskolából 10 tanuló jelentkezett. Ebből az elődöntőkön öten továbbjutottak a május 31-én Szegeden megrendezésre kerülő döntőbe. Az iskola és a hozzátartozók kíváncsian várják a két elsős kisdiák, Borbély Emese és Bondár Emilia, a negyedikes Bende István, a hetedikes Varga Julianna és a nyolcadikos Gara Diána szereplését, melyet a televízió is közvetít majd. Konzervgyár-sors Az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsa hozzájárult a Békéscsabai Konzervgyár soron kívüli részvénytársasággá alakításához. A több mint 3 milliárd forint tartozású céget államigazgatási felügyelet alá vonták. A finanszírozásban érintett bankok és a hitelezők egy csoportjából a legnagyobb hitelező, az OKHB javaslatára vagyonkezelői részvénytársaság alakul. Nem adhatók el! Tizenegy Békés megyei mű- emléketérint az a kormányrendelet, amely a napokban lépett életbe, és az állam tulajdonából ideiglenesen ki nem adható műemlékekről rendelkezik. Eszerint egy újabb, idevonatkozó törvény megszületéséig a következő Békés megyei műemlékek nem kerülhetnek ki az állam tulajdonából. Békés: iskolamúzeum, Durkó utcai tájház; Békéscsaba: szlovák tájház, tanyamúzeum és szélmalom; Gyula: vár a rondellával, Almásy-kastély, volt lovarda (ma uszoda); Mezőhegyes: ménesközpont épületegyüttese; Szabadkígyós: Wenckheim-kastély és park; Szarvas: szárazmalom, Bolza- kastély és park, Aláírásgyűjtés Eleken Az eleki marketing egylet és az SZDSZ helyi szervezete aláírásgyűjtést kezdeményez Nyiszteruk György rendőr alhadnagy Elekre visszahívásáért. A helybeliek 30 napon belül jelentkezhetnek Ramasz Istvánnál az egylet és az SZDSZ által megbízott képviselőknél. A Lottó Unió Kft. tájékoztatása szerint a 21. játékhéten a lottó- szelvények száma 2.065.965 darab volt. A lottó fogadási díj 92 720 658 schilling, a nyereményösszeg az első nyerőosztályban 13 908 098 schilling. A lottószámok: 2,8,17,27,29, 36, a pótszám: 7 A joker fogadási díj 22 256 630 schilling. A joker nyereményösszeg első nyerőosztályban 8 629 495 schilling. Ajokerszám: 131853 (MTI) Jutalékos rendszerben keresünk — gyakorlattal rendelkező — hirdetésszervezőket. Telefon: (66) 21-155/41-es mellék. KÖRKÉP 1992. május 25., hétfő Aki győz az nyer? — Választási „színeskép” Békéscsabáról — Nem tudom, talál-e valakit a városban az egyszerű emberek között, aki azon izgulna, hogy „ki nyer ma?” — legyint kissé rezignáltan az a békéscsabai, középkorú férfi, akit a Lencsési lakótelep egyik nonstop boltja előtt kérdezek a vasárnapi időközi választásról. — Tőlem a nevemet is írhatja, meg azt is, hogy mérnök vagyok. De az a legfontosabb mondanivalóm, hogy soha többé nem megyek el választani, ha ez a mostani is érvénytelen lesz... A Kulich Gyula lakótelep szavazókörzetét egy középkorú hölgy hagyja el. — Tudom, magánügy, hogy ki kire adja le a voksát. Nem mondaná el mégis, hiszen az írás csak holnap lát napvilágot. — Ha már engem állított meg, hadd mondjam el: úgy nézzen rám, hogy életemben először adok le érvényes szavazatot. Soha nem mentem el eddig, s talán most sem, ha nem bosszantanak fel egy szórólappal. Nem tudom melyik párt adta ki, de mind az öt jelölt neve szerepelt rajta, s amit nem tartottam tisztességesnek, az az volt, hogy minősítették jelessel, jóval, közepessel és elégtelennel őket. Már pedig kikérem magamnak, hogy bárki is befolyásoljon engem abban, hogy kit hogyan értékelek. írja meg nyugodtan azt is, hogy én Hideg Gáborra szavaztam... Biciklit toló idős bácsi legyint dühösen, amikor végighallgatja kérdésemet: — Hagyjanak már békén... Nem unják? Azt a sokmillió forintot, amit elherdálnak a propagandaanyagokra, inkább osztanák szét a népek között. Ledolgoztam negyven évet, aztán kiszúrták a szememet 9 ezer forinttal. Ha nem húznánk meg magunkat a feleségemmel, tán tíz nap múlva felkopna az állunk. Hát ezért nincs kedvem szavazni menni, s azt hiszem, míg élek nem is tudnak szamárral sem elhúzni... Magyar—olasz Gyulán Mindkét fél jól jár Ha az eltérő erőviszonyok miatt nem is számít „rangadónak” ez a Gyulán megrendezett hét végi magyar—olasz, jelentőségét hiba lenne alábecsülni. Az olaszok magyarországi érdeklődésének megélénkülése még a rendszerváltás előtti időkre datálható, ám a Békés megyei országgyűlési képviselők szorgalmazására létrejött Adria- Kárpátok Alapítvány végre a tettek mezejére csalogathatja a térség felemeléséhez igényelt olasz segítséget. Az olasz gazdasági lapok érdemi mozzanataira szombaton került sor. A Hotel Agro konferenciatermében dr. Pocsay Gábor, Gyula város polgármestere köszöntötte a megjelenteket. Külön üdvözölte a budriói testvérvárosi küldöttséget, az olasz nagykövetség dott. Armando Varricchio kereskedelmi tanácsos vezette képviselőit, dr. Mi- sur Györgyöt, a Külügyminisztérium regionális együttműködési főosztályának vezetőjét — korábbi római nagykövetünket —, valamint Sárossy Lászlót, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkárát. Részt vett a tanácskozáson Kádár Péter gyulai és Vastagh Pál megyei országgyűlési képviselő is. — Egy évezredet éltünk meg egymás mellett, példaszerű történelmi barátságban — mondta dr. Pocsay Gábor.—Nagy lehetőséget kínálnak e kapcsolatok mindkét nép számára. Ahhoz, hogy megragadhassunk, nekünk még el kell sajátítanunk a piacgazdasági ismereteket, olasz barátainknak pedig meg kell ismerniük a mi viszonyainkat. Markó István, Békés megye egyik — éppenséggel Gyulán lakó — országgyűlési képviselője elmondta, hogy másfél-két éve Misur György kereste meg térségünk országgyűlési képviselőjét. A honatyák kiálltak a térség felemeléséért, s példának tekintették Dél-Olaszország 15 éve megindult, programszerű felvirágoztatását. Markó István az olasz tőke be-áramlása mellett a kulturális, sportkapcsolatok élénkülését is várja az Adria- Kárpátok Alapítvány tevékenységétől. Az alapítvány a figyelemfelkeltés mellett a kis- és középvállalatok felkarolását, a térség tervszerű gazdasági feltárását, a kölcsönös nyelvoktatást, információs bank létrehozását, bankkapcsolatok kialakítását is megcélozza. Az alapítvány nyitott minden természetes és jogi személy számára. A gyulai polgármester felleb- bentette a fátylat egy régóta sejtett titokról: az olaszoknak e térség nemcsak közvetlen piacként, hanem Románia, Ukrajna és Moldávia „meghódítására” irányuló erőfeszítéseik bázisaként is fontos. A résztvevők megtekintették a rögtönzött vállalkozói termék- bemutatót, majd délután gazdasági fórumon vettek részt. A vasárnap Gyula megismerésével és üzleti tárgyalásokkal telt el. Kiss A. János Most a mentősök hívtak... Lehet, hogy közülük kerülnek ki a jövő mentősei? Fotó: Fazekas Ferenc Szombaton reggel fél 9-kor még alig-alig találni idegent a békéscsabai Mentőállomáson. Fiatal mama, Kiss Tamásné 7-8 éves körüli fiacskájával Gyuláról érkezett. — Rokonlátogatásra jöttünk Csabára. Olvastam, hogy nyílt napot rendeznek a mentőknél, behoztam Tomit, nézzen körül. Tudja, 5 éves lehetett, amikor „elhatározta”, hogy mentős lesz. Azóta sem tágít. Pár perccel fél 9 után megérkezik dr. Bumbera József főorvos, aki arra készül, hogy a nyílt napon megjelenőknek munkájukról beszél. Arról, hogy a szervezet most ünnepli fennállásának 105. évfordulóját és hogy 44 esztendeje alakult az országos mentőszolgálat. Megtudtuk, hogy a megyében 285 mentős dolgozik a hét mentőállomáson. Az udvaron rendre ott sorakoznak a Nysák mellett a korszerű Toyoták. Három gyerek ismerkedik a „kiállított” kocsikkal. Lassan szállingóznak az általános és középiskolások, akik a Vöröskereszt szervezésében elsősegélynyújtó versenyen vesznek részt. 14 csapat mérte össze erejét. A legjobbak: a békési dr. Hepp Ferenc Általános Iskola, az orosházi Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközép- iskola és a békéscsabai Hugon- nai Vilma Egészségügyi Szak- középiskola tanulói. Dél körül tűzoltói segédlettel mentéstechnikai bemutatót láthattak a vendégek. Egy toronyház tetejéről „sérültet” kellett lehozni. Egy másikat pedig gépkocsironcsból szedtek ki a bemutató résztvevői... A délutánt a mentősöknél barátságos focimeccs zárta.-a-i „TARTS RENDET MAGADBAN; HAGYD ÉLNI AZ ÉLŐKET, FOGLALD ÖSSZE ESZMÉIDET, CSINÁLD MEG ELMÉD ÉS SZÍVED VÉGRENDELETÉT: EZ A LEGHASZNOSABB, AMIT TEHETSZ.” (Amiéi) Szép környezetet álmodó grafikusok VIII. Országos Tervező Grafikai Biennálé Nagy Péter, a Magyar Reklámszövetség főtitkára nyitotta meg a kiállítást Fotó: Fazekas Ferenc Barátjuk a könyv A Békés Megyei Könyvtár negyedik éve rendszeresen közös játékra hívja a békéscsabai általános iskolák 3. és 4. osztályos tanulóit. Az idei felhívás így szólt: Barátunk a könyv, a könyvtár, és a programsorozat a természetvédelem jegyében telt. Az élő világgal kapcsolatos irodalommal ismerkedtek a tanulók, kedvenc állatukról írtak fogalmazást, „felfedezték” a természetet, feladatlapokat töltöttek ki állatokról, növényekről, ismeretterjesztő előadásokat hallgattak, filmeket néztek meg, de még madárgyűrűzés- ben, harkálybefogásban is volt részük. Csütörtökön délután 22 csapat szerepelt a gyermekkönyvtárban; egy kivétellel Békéscsaba minden iskolája képviseltette magát. A 10-es számúból 4, az Áchimból 5, a 9-esből 2, a Belvárosiból 3, a többi iskolából egy csoport. Meséket adtak elő valamennyien, és az előadások is az állatokról, a természetvédelemről szóltak. A gyerekek maguk készítették a díszleteket, a ruhákat. Zsótér Margit gyermekkönyvtáros álmodta meg ezt a programsorozatot. Azzal a szándékkal, hogy minél több gyerek részt vegyen a játékban, kötődjön a könyvhöz, a könyvtárhoz, az irodalomhoz. „A környezetvédelem szerepén túl fontosnak tartjuk a személyes kapcsolatokat, a nagyobb rálátást a körülöttünk lévő világra. Reméljük, hogy akik velünk játszottak, olvastak, közelebb kerültek az állatokhoz, a növényekhez.” A könyvbarátokat legközelebb május 28-án, csütörtökön 14 órakor várják a megyei könyvtárba: akkor értékelik az egész évi munkát, és meglepetés lesz! N. K. Vasárnap délben 12 órakor a Munkácsy Mihály Múzeum összes időszaki kiállítási termeiben nyolcadik alkalommal nyílt meg az egyetlen országos jellegű alkalmazott grafikai seregszemle, amelynek mostantól Tervező Grafikai Biennálé a neve, s az idei kiírás témája A tér volt, miután az ezt megelőző kétévenkénti tárlatok — A betű, A szín, A rajz, A fény (fotó) — immár a tervező grafika valamennyi alapvető kifejezési eszközével kiemelten megismertették a nézőket. Az ötlet, hogy ennek a félig képző-, félig iparművészeti ágazatnak is legyen önigazoló és serkentő megmérettetése, az éppen tíz éve elhunyt Papp Gábor Munkácsy-díjas grafikusművésztől származott, s a vidéki nyomdaipari művészet jeles városa, Békéscsaba jó érzékkel vállalkozott a házigazda szerepére. így aztán azon ritka (ha nem éppen egyedüli!) vidéki városa vagyunk az országnak, ahol — az Alföldi Tárlat révén — két országos tárlatsorozat váltogatja egymást évenként. Első olvasatra talán elvont- nak s érdektelennek tűnik a cím: A tér; de a belépő, a több mint 150 kiállított munka „terébe” csöppenve pillanatok alatt érzékelheti e megálmodott művészi tér ugyanvalóságát, sajátos ta- pinthatóságát, amiről Nagy Péter, a Magyar Reklámszövetség főtitkára többek között ezt mondta megnyitójában: „A tér — a természet zöldje, melyet fák, virágok, erdők határolnak be. Tér: amit az ember alkotóerejével feloszt, elhatárol és beépít. A tér: összeköti az emberiséget. A tér: megosztja az emberiséget. A tér: boldogság, szerelem, humánum, kultúra megvalósulásának mennyországa. A tér: a gazság, gyilkolás, gyűlölködés, háborúk pokla. (...) E tér: boldog jövőbe vetett hitünk zálogháza.” A hagyománynak megfelelően ezúttal is nemzetközi zsűri döntött az 1992-es díjak sorsáról, amelyeket Orosz Istvánnak (Művelődési és Közoktatási Minisztérium), Ducki Krzysztóf- nak (Békés Megyei Önkormányzat Képviselő-testülete), Felsmann Tamásnak (Békéscsaba Megyei Jogú Város Ön- kormányzata), Gubis Mihálynak (Képző- és Iparművészeti Lektorátus), Kara Györgynek és Molnár Gézának megosztva (OTP Békés Megyei Igazgatósága), Antal Pálnak (Magyar Köztársaság Művészeti Alapja), Fodor Attilának (Magyar Reklámszövetség) és Árendás Józsefnek (Magyar Hirdető) ítélték oda. Emyei Sándor Munkácsy-díjas, érdemes művész pedig, a biennálék rendezője (s katalógusszövegeivel egyben értelmezője) meglepetéseként vehette át a Képző- és Iparművészek Szövetsége „Konecsni György” díját — munkásságáért. Mielőtt a biennálé eseményére visszatérnénk e beharangozó tudósítást zárjuk az ő katalógusbeli töprengéseinek néhány gondolatával: „Nehéz arra válaszolni, vajon helyes volt a »tér« kérdést a biennálé tárgyává tenni. A tér egyfajta kiterjedést igényel — ma a beszűkülés idejét éljük. (...)” De: „Emberi, személyes voltomban és szakmai gyakorlatomban a tér az a közeg* melyből üzenetek érkeznek és üzenet küldhető, ami megfelel az élet kísérlet jellegének, annak, hogy a sorskérdés feltevéseire választ keressünk és találjunk.” Banner Zoltán Safükba szüríha Másodosztály Felháborodásunk határtalan — kezdi levelét Varga István olvasónk. Aztán egy oldalon keresztülfejtegeti az okokat. A békéscsabai Fiúméról, az ott tapasztaltakról ír. Különösen egy sörözőbeli ,,élményét” részletezi, amikor is a 20 forintos kávéjuk mellé kanál helyett műanyag keverőt kaptak. Reklamációjukra az volt a válasz, hogy a tulajdonos nem vesz kanalat, mert drága. A kérdés csak az, hogy akkor mitó'l másodosztályú a sörözői----teszi f el a kérdést a levélíró. Sokszor kapunk panaszos levelet. Mielőtt azonban véleményt mondanánk, igyekszünk a saját szemünkkel is meggyőződni a dologról. így esett, hogy kollégámmal beültünk a Fiúméba egy ,,.munkakávéra” . Am — mit tesz Isten—nekünk kanállal hozták ki a kávénkat. Igaz, a kanál árát beépítették a kávédíjba, mert mi már 30 forintért kavargathattuk a fekete nedűt. Akarom mondani, a színes meleg vizet, merthogy azt kaptunk. Reklamációnkra a pincérhölgy készségesen elismerte, hogy amit kihoztak, az valóban távol ál! a kávétól. Negyedóra múlva újabb adagot tettek elénk. Frisset, finomat, igazi kávét. Fizetés ellenében aztán számla helyett egy kedves mosolyt kaptunk. Amikor ezt is szóvá tettük, meglett a számlánk is. , .Kalandunkat" azzal a bölcs megállapítással zártuk, hogy a Fiume feltehetően attól másodosztályú, mert itt mindenhez csak »másod« -szorra lehet hozzájut- I ni. _______________—a —
