Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-23-24 / 121. szám

1992. május 23-24., szombat-vasárnap NAGYVILÁG HÍRÍ'FLUSZ Csehszlovák jegyzék Bős-Nagymarosról A Cseh és Szlovák Szövet­ségi Köztársaság Budapesti Nagykövetsége péntek dél­után rövid szóbeli jegyzéket adott át a Külügyminisztéri­umnak. Erről Mádl Ferenc miniszter titkárságvezetője, Király Miklós tájékoztatta az MTl-t. A jegyzék hangsúlyozza, hogy a cseh és szlovák fél továbbra is érvényesnek te­kinti a bős—nagymarosi víz­lépcsőrendszer megvalósítá­sáról és üzembe helyezéséről 1977-ben kötött államközi szerződést, mert az egyolda­lú megszüntetésnek nincse­nek indokai. Ugyanakkor a jegyzékben az is szerepel, hogy a magyar kormány nyi­latkozatát a szerződés meg­szüntetéséről még tanulmá­nyozni kívánják. A cseh és szlovák jegyzék­ben foglaltakkal szemben Mádl Ferenc tárca nélküli miniszter az MTI-hez eljut­tatott közleményében megál­lapítja: a szerződés megszün­tetésének részletes indokait a magyar kormány május 19- én átadott nyilatkozata tartal­mazza. Ezen érvekkel a pén­teken átadott szóbeli jegyzék érdemben nem foglalkozik. *** Ha rajtam múlna, a ma­gyar szakértők, a környezet megóvását szívükön hordo­zó érvei mellé a következő kurta indoklást is hozzá­tenném: olyan világban élünk, amikor a tiszta leve­gő, az iható víz — vagy más megközelítésben, az em­bernek való környezet — mindenek fölött prioritást élvez. Nincs az a gazdasági számítás, amellyel veszé­lyeztetni lehetne utódaink életesélyeit. Fölösleges en­nél több szót a kérdésre vesztegetni. L. S. Nincsenek agresszív szándékaik Az Egyesült Államoknak nincsenek agresszív szándékai Kubával szemben, az amerikai kormány nem támogatja - noha Figyelemmel kíséri — a kubai kormány erőszakos megdönté­sére irányuló előkészületeket — jelentette ki Edward Perkins, Washington állandó ENSZ- képviselője a Biztonsági Tanács csütörtöki ülésén. A testület Ku­ba kérésére foglalkozott a szi­getország ellen irányuló állítóla­gos terrorista tevékenységgel, főként egy kubai repülőgép 1976-os felrobbantásával —je­lentette az ITAR-TASZSZ. Földrengés Pakisztánban Harminchat halottja és 100- nál több sebesültje van a szerdai pakisztáni földrengésnek. A földmozgások elsősorban az or­szág északi, északnyugati vidé­kein okoztak károkat — jelen­tette Pesavárból a Reuter. Bár a földrengés ereje viszonylag nem volt nagy — a Richter-ská­lán 5,5-ös — de sűrűn lakott területeken történt, s ez a ma­gyarázata a sok áldozatnak. Az oldal külpolitikai tudósításai az MTI hírei alapján készültek. Atomtesztáldozatok Szemipalatyinszkban, avagy az atomhata­lomnak az emberek fizetik meg az árát (Der Spíegei-fotó) Nem remélhető fellendülés Tavaly jelentősen visszaesett a ke­let-európai országok gazdasági telje­sítménye az előző évihez képest s az idén sem remélhető, hogy elérhetik a korábbi eredményeket — áll a bécsi nemzetközi gazdasági összehasonlító intézet (WIIW) legfrissebb tanulmá­nyában, melyet az AFP ismertetett. Ta­valy valamennyi közép-kelet-európai országban lényegesen növekedett a munkanélküliség, s átlagos aránya napjainkra nyolcszázalékossá vált. A WIIW szerint Magyaroroszágon, Len­gyelországban és Csehszlovákiában az idén kétszámjegyű infláció várható. Tavaly átlagosan tizenegy százalékkal csökkent az ipari és öt százalékkal a mezőgazdasági termelés, a bruttó nemzeti termék pedig tizenhattal esett vissza. Csak a lengyeleknek és a ma­gyaroknak sikerült növelniük kivi­telüket a fejlett nyugati országokba, viszont mindkettő gyorsabban növelte nyugati importját, mint exportját - álla­pítja meg a WIIW. Amerikai képviselőit az erdélyi magyarokról Két befolyásos amerikai tör­vényhozó csütörtökön felszólí­totta a kormányt: bírja rá a ro­mán vezetést egy sor konkrét kérdésben a politikai és a ki­sebbségi jogok maradéktalan biztosítására. Erről írt Lawrence Eagleburgerhez, a külügymi­niszter első helyetteséhez inté­zett levelében Chester Atkins massachusettsi és Tom Lantos kaliforniai képviselő, akik fel­hívják a jövő héten Bukarestbe látogató Eagleburgert, hogy vesse fel Ion Iliescu elnöknek és más illetékeseknek az alábbia­kat:— Bizonyítsák román rész­ről, hogy határozottan felelős­ségre vonták az 1990. márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogromért felelősöket, köztük azokat, akik Sütő Andrást bán­talmazták. Hagyjanak fel a ma­gyarok, soraikban Cseresznyés Pál, valamint a cigányok üldö­zésével, akiket hamis vádak alapján ítéltek el. Vessenek vé­get az oroszhegyi magyarok és más polgárok üldözésének az 1989. decemberi forradalomban való részvételük miatt. — Határolják el magukat nyilvánosan a szélsőséges, ma­gyarellenes és antiszemita gyű­löletkeltőktől, beleértve a Vatra Romaneascát és a Román Nem­zeti Egységpártot —, s ne ve­gyenek részt a gyűlölet-propa­gandában. —r Biztosítsák törvényekkel és a gyakorlatban a kisebbségek nyelvi és oktatási jogait, beleért­ve a Bolyai egyetem felállítását, tegyék jogilag lehetővé a két­nyelvű feliratok használatát, ott, ahol azt igénylik, beleértve Ko­lozsvár városát. — Teremtsék meg független tv-csatorna létesítésének jogi kereteit és állítsák vissza az 1991 februárjában megkurtított nemzetiségi tv-adásokat — ír­ják. Az amerikai képviselők igénylik azt is, hogy a megyék elöljáróit választhassák, s ve­gyék el tőlük azt a jogot, hogy önkényesen megvétózhatják a demokratikusan megválasztott helyi vezetők döntéseit. Szüksé­ges, hogy orvosolják Smaranda Enache, Kincses Előd és Király István ügyét, akiknek a válasz­tásokon való részvételét tör­vénytelenül megakadályozták. A fenti kérdések megoldása elősegítheti, hogy a törvényho­zás jóindulatúan mérlegelje a Romániának szóló legnagyobb kedvezmény megadását — feje­ződik be a levél. (Ennek meg­adásához a demokrata többségű kongresszusi jóváhagyásra van szükség) Az MTI tudósítójának ér­tesülése szerint hasonló levél van előkészületben a Szenátus­ban is. A Képviselőház száznál több tagja áprilisban határozati javaslatban igényelte, hogy a ro­mán kormány tartsa tiszteletben a kisebbségek jogait. Egyúttal a ház emberi jogi bizottságának demokrata és republikánus tag­jai küldtek levelet Ion Iliescu román elnöknek Tőkés László püspök védelmében. Románia elfogadja a kisebbségi jogokra vonatkozó amerikai figyelmeztetéseket A román nagykövet nyilatkozata Az amerikai törvényhozás, a kormány véleményét, hogy Ro­mániában maradéktalanul tisz­teletben kell tartani a kisebbsé­gek jogait, elfogadjuk. Bizo­nyos vagyok benne, hogy kor­mányunk további lépéseket tesz majd, ám a bonyolult helyzetben kölcsönös türelemre van szük­ség. Erről beszélt Aurel Dragos Munteanu, washingtoni román, nagykövet az MTI tudósítójá­nak. Munteanu ismert író, aki­nek neve a Ceusescuval szem­beni ellenállásban vált ismertté. A rendszer megdöntése után a rádió és a tévé élén állott, majd a közelmúltig ENSZ-nagykövet volt, két New York-i év után helyezték át Washingtonba. Munteanu emlékeztetett arra, hogy első könyvei a bukaresti Kriterionnál jelentek meg ma­gyarul és személyes barátság fű­zi a romániai magyar szellemi élet számos alakjához, akiknek oldalán a Ceausescu-rendszer- ben kiállt a kisebbségi jogok vé­delmében. — Máig büszke va­gyok erre — és egyes, a magya­rokat támadó romániai lapokban ma is gyakran szidnak, támad­nak ezért. Úgy vélem, az ilyen erők igen rossz szolgálatot tesz­nek Romániának—mondotta. A nagykövet szerint egymás megismerése és tisztelete, az erőszak és az előítéletek feladá­sa vezethet a történelmi gyökerű konfliktusok enyhüléséhez. — Olyan országokat, ahol nagy lé­lekszámú kisebbségek élnek, csak azokkal egyetértésben le­het kormányozni, maradéktala­nul tiszteletben tartva a kisebb­ségek jogait. Az utóbbiaknak pedig — azonosságuk feladása nélkül — el kell fogadniuk az országot, amelyhez tartoznak. Nem kell a kereket feltalálnunk: az idevonatkozó nemzetközi szerződések, Európa liberális, demokratikus hagyományai frontosán tükrözik, mit jelente­nek a kisebbségi jogok — azo­kat biztosítani kell —, fogalma­zott. A gyakorlattal kapcsolatos kérdésekre: miért nem tartják meg e jogokat például Kolozs­várott, ahol Munteanu is élt, mi­ért kurtították meg a magyar té­véadásokat, amelyeket 1989- ben ő indított újra el, a nagykö­vet azzal válaszolt, hogy távol­léte miatt szűkebb hazája ügyei­ről nem tájékozott. A Tőkés László püspököt a bukaresti par­lamentben ért durva támadások­ról szólva a nagykövei kifejtette, hogy nagy elismeréssel adózik Tőkésnek, aki kimagasló szere­pet játszott 1989 decemberében. — Nem szabadna vele így bán­ni, tiszteletet érdemelne. Ugyanakkor mind a magyar, mind a román közösség vezetőit figyelmeztetni kell, hogy fogal­mazásukat a másik oldal néha lázítónak tartja. Tőkést a legke­vésbé sem gyanúsítom románel- lenességgel, de szóhasználatá­val — amikor például önrendel­kezésről beszél—akaratlanul is félreértésekre adhat alkalmat. ' Néha magyar barátaimnak is elővigyázatosabbnak kellene lenniük, hiszen meggondolatlan kijelentéseik azoknak adnak muníciót, akik az ilyen lehetősé­geket ki akarják használni — mondotta. Az amerikai kormány, a tör­vényhozás ismételten, nyilvá­nosan is figyelmeztette már a román vezetést, hogy elvárja az emberi, a kisebbségi jogok ma­radéktalan érvényesülését, ettől teszi függővé a kapcsolatok to­vábbi fejlesztését, többek között a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény megadását. Mun­teanu szerint a kérdésben leg­utóbb beterjesztett kongresszusi határozattervezet ugyan „nem túl jó szövegezésű” és „sok ben­ne a múlt iránti nosztalgia”, de természetes, hogy a szilárd ame­rikai demokrácia véleményt mond, s ez Kelet-Európa számá­ra hasznos. — Valóban kifejezik aggo­dalmukat a törvényhozásban, a külügyminisztériumban s ter­mészetesen az észrevételeket tiszteletben tartjuk, azokra vála­szolunk. Bizonyos vagyok ab­ban, hogy kormányom további lépéseket tesz majd, de tudjuk, hogy a bonyolult helyzet megol­dásához türelem is kell —, kö­zölte. Egyes befolyásos ameri­kai személyiségek, köztük Max Kampelman nagykövet javasla­táról, hogy próbálkozzanak kül­ső közvetítéssel a kisebbségi kérdésben, Munteanu kijelen­tette: ez megfelelő előkészítés­sel adott esetben hasznos lehet — bár emlékeztetne korábbi külső beavatkozásra, az 1940-es bécsi döntésre. Lawrence Eagleburger, a külügyminiszter első helyettese a hónap végén látogat Bukarest­be, ahol e kérdések is nyilván napirenden lesznek, hiszen Eag- leburger ismételten személye­sen is kiállt a magyar kisebbségi jogok mellett. Munteanu szerint Bukarestnek „jó esélyei” van­nak arra, hogy megkapja a leg­nagyobb kereskedelmi kedvez­ményt. A kérdés eldőlte nyilván függ a romániai választások le­folyásától — ám a szavazás idő­pontját még mindig nem tűzték ki. Ä kérdésre, mikor ír ismét, Munteanu mosolyogva vála­szolt: — Változatlanul író va­gyok, erre nagyon büszke, s re­mélem, hamarosan visszatérhe­tek az irodalomhoz. Heltai András Kérdőjelek Van megoldás Kelet-Európábán? íme, amikor a történész a jövőért dolgozik. Glatz Ferenc a déli szomszédságunkban dúló háború körülményeit elemző tanul­mánysorozatot összegezve tett fel tucatnyi kérdést, általános közép-európai kitekintéssel. Többek között ilyeneket: Vajon az lesz-e a sorsunk, mint Közép-Amerikáé? Ahol a kis államok belpolitikai váltógazdaságban őrlikfel—a ,,demokrácia” tanu­lásának jegyében — társadalmi energiáikat, s egymás elleni kisszerű állami-nemzeti intervenciók szolgálatába szegődik kö­zéposztályunk? Vagy felülemelkednek a térség népei a jelenlegi káoszon? Vajon a politikai porondon a nyilvánosság előtt kőbal­tával operáló hályogkovácsokat falujukba hazakiildve, megkí- sérlik-e,.európai” módon berendezni településeiket? S mit felel rá: „A felelősség a mai középosztályok és a politikusok vállán sokkal nagyobb, mint 1848 óta bármikor. A térség polgárainak sorsa az önálló államok vezetőinek döntéseitől függ.” Milyenek legyenek ezek a döntések? Ésszerű megoldási elkép­zelésekben szegény napjainkban javaslatai legalábbis elgondol­kodtatóak. Úgy véli, hogy a térségünket meghatározó folyama­tok alapjai lehetnek „a kisközösségi, államtól független szerve­ződéseknek”. Miért ez lenne a megoldás? Mert „ha az új, kis területi szerveződések az egyén kisközösségi azonosságtudatá­nak kibontakozásai lesznek, ha azt jelentik, hogy az egymással szomszédos területek új típusú kapcsolatokra lépnek, függet­lenül az eddigi nagy állami központoktól (Belgrád, Budapest. Bukarest, Prága stb.), akkor a térségben a munkaerő és a szakér­telem akadály nélküli cseréje, az értelem, a hozzáértés szabad áramlása valósulhat meg... S ezzel egy hosszú hanyatlás után talán egy mindenki számára előnyt hozó emelkedés következ­het”. Jó lenne, ha igaza lenne. Csak van-e rá időnk, hogy legalább elinduljunk ezen az úton? Kocsis Tamás, Ferenczy Europress A magyar állam betemetődött -aKondor szerint A pozsonyi Koridor című lap szerint a Magyarország és Szlo­vákia közti államhatár már csak azért is elmozdíthatatlan, mert vonala ott húzódik a bősi erőmű sokezer tonnányi betonja alatt. A szlovák sajtóban továbbra sem csendesedő bősi kérdésről ugyanez a lap azt írja, hogy a magyar politikusok egy része máig nem adta fel a „Nagyma- gyarországról szövögetett ál­mot”, mely szerint szívesen „harapnának le a környező or­szágokból egy-egy magyarok — és talán nem csak magyarok — által lakott területet”. „Aki azonban látta az erőmű gátjait, meg kell, hogy értse: azok egyúttal az erőd sáncai is”. Nem csak a határ, hanem a magyar álom is végleg betemetődött alattuk — írja a lap, melynek kommentárja azt is kifejti, hogy az erőmű üzembe helyezése után nem Budapest, hanem Po­zsony lesz a Duna legnagyobb kikötője. Emlékeztet arra, hogy a ma­gyar sajtó többször figyelmezte­tett rá: Budapest az „erőmű tú­szává válhat”, mert a benne tar­talékolt víz egyszerre zúdítható rá a magyar fővárosra, így vál­sághelyzetekben Bős „straté­giai ütőkártya” lenne. Zöld Európa Az Európai Közösség tizen­két országának mezőgazdasági miniszterei csütörtökön másfél évi tárgyalás és négynapos „végső erőfeszítés” után — megegyezésre jutottak a „zöld Európa” (vagyis a közös mező­gazdasági politika) reformjáról. Ennek értelmében 29 százalék­kal csökkentik a gabonafélék felvásárlási árát, s előírják, hogy a termőföldek 15 százalékát parlagon kell hagyni — mindezt a túltermelés csökkentése érde­kében. A reform által sújtott ter­melőket támogatásban részesí­tik. Mindennap feladhatja JegJimmm hirdetését 50%-os felárral, ha azt szeretné, hogy a másnapi újságban megjelenjen. Hirdetését személyesen és telefonon is feladhatja 8—16 óráig. Hívható telefonszámunk: 25-173. BÉKÉS-Dántokon, Zsibongó tér 13. szám alatt félkész nyaraló eladó. Érdeklődni lehet a (66) 41-245-ös telefonon, Balázs.________________ SZARVASI székhelyű kft. keres palackos italok, üdítők, konzervek értékesítésére vállalkozókat bizományos rendszerben, valamint üzlet­kötőket keresünk jutalékos rendszerben. Érdeklődni 18 óra után a (67) 11 -640-es telefonon.__________________________________________ GYULA belvárosában 20 négyzetméteres pavilon bérbe kiadó. Érdek­lődni: hétköznap 15—18 óra között, Gyula, Városház u. 1., Ditta. A Békéscsabai Tanítóképző Főiskola alapfokú képesítést nyújtó személyiszámítógép-kezelő 170 órás intenzív szaktanfolyamot indít. Telefon: 24-621.

Next

/
Thumbnails
Contents