Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-21 / 119. szám

lÿKÉS MEGYEI HÍRÍÁP­KORKEP 1992. május 21., csütörtök Tüdősök Szarvason A Szegedi Akadémiai Bizott­ság május 19-én kihelyezett el­nökségi ülést tartott Szarvason Telegdy Gyula akadémikus ve­zetésével. Az aktuális feladatok áttekintésén túl a tudósok meg­ismerkedtek a Tessedik SámueL Oktatási és Kutatási Központ te­vékenységével, amely példaér­tékű együttműködés a hazai ok­tatás és tudomány szervezésé­ben. A megbeszéléseken dr. Si­mon Imre, a-megyei közgyűlés elnöke, Demeter László, Szarvas polgármestere és az érintett szarvasi intézmények vezetői is részt vettek. Búcsú Nagy Attilától Egy hete ismét szegényebb lett a magyar színjátszás. Eltávozott, s hiánya továbbra is nyomasztóan hat. Igaz, színé­szi pályáját évekkel ezelőtt el­hagyni kényszerült betegsége miatt, de akkor még itt élt kö­zöttünk. Színészként szinte az egész országot bejárta, rengeteg he­lyen játszott. Kecskeméten utol­jára. Igazi alkotó művész volt, nem kápráztatta el a pesti fény, nem érdekelte különösképpen a karrier. A közönségért, a szere­pekért, magáért a játékért élt. Mindössze 58 évet. Számtalan felejthetetlen filmes alakítása közül Abigél apjának helytállá­sa, embersége örök tanulság­ként él bennünk. Számtalan Né­meth László-drámában játszott. Utolsó, emlékezetes szerepeit — Othello Jágóját, a Pygmalion Pickering ezredesét — Kecske­méten játszotta. Reméltük, egyszer talán mégis visszatér egy-egy szerep­re. Ma már tudjuk, megmásítha­tatlan a döntés. M. K. Versenyben az MSZP jelöltje „Elsősorban gazdasági kér­désekkel foglalkoznék a Parla­mentben” — mondta tegnapi mezőmegyeri lakossági beszél­getése során Hideg Gábor, az MSZP és a BIT képviselőjelölt­je. „Nem lett volna szabad szét­vernie a kormánynak a mező- gazdaságot” -— tette hozzá, majd arra utalt, hogy miniszteri­ális ellenfele az utóbbi időben furcsa gyakorisággal jelent meg a televízió híradójában. Ez pe­dig komoly egyenlőtlenséget szült a választási nyilvánosság­ban. A közgazdász képviselője­lölt helyrehozhatatlan károko­zásnak minősítette a kormány privatizációs politikáját. K.A.J. Kolbászillatú hétvége Az újkígyósi Korcsok Bt.- nek köszönhetően 147 olyan család asztalára jutott finom füs­tölt kolbász, akik régen érezhet­ték az illatát. A békéscsabai csa­ládsegítő szolgálatnak felaján­lott adományt: 124 ezer forint értékű, 4 mázsa 17 kilogramm kolbászt osztottak el a hét végén azojcnak, akik egyébként nem­igen tudnák megvásárolni. Szociálpolitikai fórum A Magyar Családsegítők Or­szágos Kamarája regionális szervezete a napokban találko­zóra hívta a Békés, Bács-Kis- kun, Csongrád, Szolnok megyé­ben dolgozó családsegítőket és szociálpolitikusokat Gyulára, a Thermál Kempingbe. Tervük volt a szociálpolitikai törvény- tervezetet a Népjóléti Miniszté­rium képviselőjével megvitatni. Az előzetesen vállalkozó társa­dalompolitikai főosztályvezető azonban a fórumról jelzés nélkül távol maradt. A többi program a családsegítők tanul­ságára kitűnően sikerült. Megyénket képviselik Rendkívül jól szerepeltek a kevermesiek május 17-én Csor- váson, az Önkéntes Társadalmi Segítők megyei tűzoltóverse­nyén. A községből gyermek-, if­júsági és felnőtt kategóriában összesen 5 raj indult, közülük négy végzett az első helyen, egy pedig a második helyen. Ezek az eredmények azt is jelentik, hogy Békés megyét júniusban gya­korlatilag a kevermesi önkéntes tűzoltók képviselik a miskolci területi versenyen. Elkelt a Kner Nyomda (Folytatás az 1. oldalról) felgyorsítják, az exportpiacokat bővíteni igyekeznek, bizalmuk a jelenlegi vezetésé. A csoma­golóanyag-gyártást és a könyv- nyomtatást egyaránt fejleszteni kívánják. Balog Miklós vezérigazgató szerint az ajánlatok közül a leg­jobb mellett döntöttek. Azért je­lentkezett a Kner az első privati­zációs programba, mert nemzet­közi méretekben akartak dol­gozni, eladni, gyorsítani kíván­ták a nyereségtermelő képessé­get, javítani akarták a cég mene­dzselését, lépést akartak tartani a műszaki fejlődéssel, a dolgo­zókat részvényessé akarták ten­ni és növelni kívánták a dolgo­zók jövedelmét. Az aláírt szer­ződés révén elkezdődhet e célok megvalósítása. (simonffy) Villámlátogatáson a* tulajdonos A szerződés-aláírás előtt egy­órás villámlátogatásra érkezett Békéscsabára az olasz szárma­zású, Svájcban élő, amerikai ál­lampolgárságú, francia cég mul­timilliomos vezetője, Carlo De Benedetti. Az üzletember a szá­mítógépgyártásban (az olasz Olivetti cég az övé), a gépjármű- gyártásban, a médiákban egya­ránt otthonosan mozog. A Kner Nyomda megvásárlásával pedig Balog Miklós vezérigazgató (balról) köszönti a vendéget Fotó: Lehoczky Péter immár nyomdászati téren is ér­dekelt az üzleti életben. — A szerződés alapján — tá­jékoztatta lapunkat Balog Miklós, a nyomda vezérigazga­tója — a befektetési csoport je­lentős tőkeemelést hajt majd végre. Az első évben 2 millió forintos, később 10-15 millió dolláros fejlesztés várható. A repülővel érkezett nagytő­kés nyomban a gyárlátogatásba kezdett. Figyelmesen meghall­gatta a rövid, szakszerű tájékoz­tatókat egy-egy gépsornál — fo­lyamatosan tette fel kérdéseit, melyekből kiderült, nem „dilet­táns” a nyomdászathoz sem. Az elutazás előtt egy villám- interjút kértünk tőle, ő készsége­sen válaszolt. — Igen rövid idő' állt a ren­delkezésére, hogy körülnézzen a gyárban, mégis úgy vélem, van kialakult véleménye... —- A csomagolóanyag-gyár­tásban, de főleg a könyveknél elért nagyszerű minőség min­denféleképpen dicséretes, nagy reményekre jogosít. A másik, ami az emberi oldal­ról lényeges: a dolgozók nagyon jól végzik munkájukat, értenek is hozzá, elégedettség és öröm látszik éppen ezért rajtuk. A privatizálást követő első lé­péseink között új gépek vásárlá­sa szerepel. Több és jobb lesz így a munka, s reméljük, az em­berek még elégedettebbek lesz­A választási bizottság elnöke lemondott Közlemény a rendkívüli ülésről (Folytatás az 1. oldalról) állító pártok egy-egy személyt bízhatnak meg. A közösen jelö­lő pártok is csak egy megbízottat delegálhatnak. A döntés ellen a közlést követő 3 napon belül az Országos Választási Bizottság­hoz lehet kifogással élni. A választási bizottság állást foglalt az MDF békéscsabai szervezetének bejelentése tár­gyában, melyben kérték az SZDSZ által a városháza hom­lokzatán elhelyezett hirdetmény eltávolíttatását, valamint azt, hogy a bizottság marasztalja el az SZDSZ-es jelöltet támogató pártok etikátlan kampányát. A választási bizottság a bejelen­tésben foglaltakat etikai kérdés­nek minősítette, elmarasztalást nem tartott szükségesnek. Fel­kérte az SZDSZ helyi szerveze­tét a városházán elhelyezett hir­detés eltávolítására. Továbbiakban kérte a jelöltet állító pártokat, hogy a választási kampány hátralévő részében tartózkodjanak a félreérthető hirdetési módozatoktól. Felhív­ta a pártok figyelmét, hogy a szavazóhelyiségek 100 m-es körzetén belüli hirdetéseiket, járdafelfestéseiket távolítsák el a kampánycsend kezdetéig. Duray Miklósné, a választási bizottság titkára” Dr. Pénzes Ágnest arra kértük, fejtse ki bővebben le­mondásának okát. Megismétel­te a választási bizottsághoz, il­letve Békéscsaba polgármeste­réhez írott levelében foglaltakat: — Amikor két évvel ezelőtt megválasztottak erre a tisztség­re, megtiszteltetésnek vettem, a legjobb szakmai tudásom alap­ján végeztem ezt a nem könnyű munkát. Arra számítottam, hogy a választási bizottság társadalmi munkában végzett tevékenysé­gét megbecsülés övezi majd. Természetesen azzal is tisztá­ban voltam, hogy a még alakuló magyar demokrácia számos ne­hézséget és buktatót fog mun­kám elé állítani. Az elmúlt két év alatt a pártok és a választópolgá­rok tisztességgel igyekeztek ér­vényesíteni érdekeiket, az egyáltalán nem egyszerű politi­kai viszonyok és a részleteiben nem szabályozott választási tör­vény keretei között. Arra nem számítottam, hogy egyes pártok részéről alaptalanul támadás ér. A választás tisztaságának, pár­tatlanságának és törvényességé­nek biztosítására esküdtem fel, és igyekeztem azt mindig meg­tartani és megtartatni. Ilyen módszerekkel azonban sem vi­tatkozni, sem a további válasz­tási munkában részt venni nem vagyok hajlandó. Mindezek után állampolgári lelkiismeretemre hivatkozva je­lentettem be lemondásomat. Személyi adat­és a lakcímnyilvántartás A polgárok személyi adatai­nak és lakcímének nyilvántartá­sát szabályozó törvényjavaslat általános vitájában — a szerdai plenáris ülés utolsó témájaként — három vezérszónok mondta el képviselőcsoportja vélemé­nyét a tárgyalt tervezetről. Míg az MDF és a 35-ök szószólói a törvény, az újfajta szabályozás fontosságát taglalták, a szabad- demokrata szónok úgy véleke­dett, hogy a törvény elfogadásá­val a polgárok teljesen kiszol­gáltatottá válnak. A legerősebb kormánypárt nevében szóló Sóvágó László úgy vélekedett, hogy a javaslat értelmében a nyilvántartások csak az igazgatáshoz szükséges adatok minimumát tartalmaz­zák. Annak fontosságát is hang­súlyozta, hogy az állampolgár mindig tudja, melyik adatát mire használják. Élesen bírálta és súlyosan al­kotmánysértőnek nevezte a ter­vezetet Hack Péter (SZDSZ). Ha a törvényt elfogadják, akkor a hivatal mindent tud az állam­polgárról, így kiszolgáltatottá válik. A tervezetben szereplő személyazonosító jel — ame­lyet számos szerv használhat — kísérlet arra, hogy az Alkot­mánybíróság által alaptörvény­ellenesnek minősített személyi számot visszacsempésszék — vélekedett a szabaddemokraták vezérszónoka. A többi vezérszónok egy ké­sőbbi alkalommal fejti ki frakci­ója álláspontját. A plenáris ülés befejezését követően, délután a bizottságokban folytatódott a törvényhozó munká. (MTI) Az állam legyen átlátszó, ne a polgár Az emberi szabadságjogok körébe tartozik a személyes adatok védelme és a közérdekű adatok megismerésének joga. Mindkettő nagyon fontos, hiszen „ha az állam többet tud rólunk, mint a szomszéd” (ahogy az egyik felszólaló fogalmazott), akkor kiszolgáltatottak va­gyunk, nem autonóm polgárok, másrészt pedig csak egy jól informált társadalom lehet demokratikus. A törvény általános vitájában az MSZP vezérszónoka Vastagh Pál, megyénk képviselője volt. Hangsúlyozta, hogy az információkkal való rendelkezés szabályozatlan jellege nemcsak az állampolgárok szem­pontjából rossz, hanem veszélyeztetheti nemzeti szuverenitásunkat is, hiszen a rendszer ellenőrizhetetlensége miatt külföldre juthatnak fon­tos gazdasági és más adatok. A törvényjavaslat szerint a kormány, illetve a helyi önkormányzat rendeletben elrendelheti személyes ada­tok felvételét, tárolását, feldolgozását, hasznosítását. A szocialisták ebben alkotmányossági problémát látnak, a személyes adatok védelme ugyanis alkotmányos alapjog, amiről csak törvényben lehet rendelkez­ni. Nehéz úgy tárgyalni ezt a törvényt, hogy az összefüggő jogszabály­rendszer többi része, például a nemzetbiztonsági, rendőrségi, titokvé­delmi, titkosszolgálati, statisztikai törvények hiányoznak. Az adatvé­delmi biztosra ugyanaz vonatkozik, mint az állampolgári jogok or­szággyűlési biztosára, mondja a tervezet. Kár, hogy nem tudjuk, mi vonatkozik a másik biztosra, hiszen arról sincs még törvény. Több ellenzéki képviselővel megegyezően kritizálta Vastagh Pál a törvény- tervezet keretjellegét és a különleges adatok kezelésére vonatkozó garanciarendszer kidolgozását. S.Á. Hideg Gábor és az MSZOSZ — A tévedés árát megfizettük — vallotta be dr. Vágó János, az MSZOSZ társadalompolitikai ügyvivője azon a sajtótájékozta­tón, amelyen a szakszervezet jö­vőbeni aktív politizálásának szándékát jelentették be. — Itt az idő korrigálni az 1990-es rossz döntést, s ezentúl nyíltan és haté­konyan kell politizálnunk. Még­pedig úgy, ahogy ez a valódi de­mokráciákban történik — a parla­menten belül. Ezért az MSZOSZ úgy döntött, hogy mind a békés­csabai, mind az 1994-es általános választásokon kilép a politika po­rondjára. A legnagyobb szakszervezeti tömörülés a választás második fordulójában az MSZP jelöltjét, Hideg Gábort támogatja. Teszi mindezt azért, mert az utóbbi 9 hónap alatt a parlamenti pártok közül igazából a szocialisták bi­zonyították az MSZOSZ-szal va­ló együttműködési szándékukat. S azért csak most kerül erre sor, mert még az első kör előtt komo­lyan fontolgatta a helyi szakszer­vezeti tömörülés, hogy önálló je­löltet indít, ám ez nem történt meg. Most a képviselőjelöltek közül Hideg Gábor programjában találta meg az azonosulási ponto­kat, s ezekkel vállalja a közössé­get az MSZOSZ. Ám ez nem zárja ki, hogy a jövőben más politikai pártokkal, más ideológiai alapo­kon nyugvó erőkkel is együttmű­ködjön a szakszervezeti tö­mörülés. „AKI HAZÁJÁT SZOLGÁLJA, GYAK­RAN HÁLÁTLANT SZOLGÁL.” (Voltaire) Sarakba szárítva Kis zöldek Ezúttal ne a kis zöld embe­rekről essen szó, hanem a kis zöld emberkékről! Ok nem a világűrből érkeztek, hanem legutoljára Vésztőn, az óvoda udvarán láttam őket, amint az óvó néni „zöld” kérdéseire egymást túlkiabálva válaszol­tak. Olyan , fontos kérdések­re” , mint hogy mit eszik a kati­cabogár, mikor virágzik a hó­virág. Lelkesek, aranyosak voltak. Ugyanakkor eszembe jut egy másik eset, amit ismerőse­im elmondtak. Szeghalmon még mindig divat, hogy a csa­ládi házaknál a szennyvízderí­tőből a felesleget nemes egy­szerűséggel kiengedik az utcai belvízelvezető árokba, a kör­nyékbeliek őszinte örömére. Hogy is van ez? Kinek van mit tanulnia és kitől? A gyerekek tudják és mondják is a maguk módján, hogy vigyázni kell a természet­re. Am sokszor azt látják, hogy a felnőttek — lustaságból, ké­nyelemből, megszokásból — ártanak maguknak és nekik is. Talán néha meg kellene hall­gatni a kicsiket is. Vagy csak megnézni az általuk készített rajzokat, mit jelent nekik a ter­mészet'. Ahogy a vésztői asz­faltrajzverseny egyik apró résztvevője mondta: az a leg­fontosabb, hogy az én napocs­kám süssön a legszebben. O még bízik abban, hogy így lesz. Felnőtt-társaim, ne okoz­zunk neki(k) csalódást! Gila Károly

Next

/
Thumbnails
Contents