Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02-03 / 103. szám

iRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP­KÖRKÉP 1992. május 2-3., szombat-vasárnap Egy csendes, napsütéses május elseje Kjjfmhi „Erdélyi gondok” Tőkés István tart előadást „Erdélyi gondok” címmel má­jus 3-án, vasárnap este 6 órakor Békéscsabán, az evangélikus nagytemplomban. Jótékonysági koncert Békéscsabán az ifjúsági ház­ban hétfőn 17 órától a „Nyújtsd segítő kezed” alapítvány jóté­konysági koncertet rendez az egészségügyi gyermekotthon­ban élő gyermekek javára. A ter­vek szerint Zalatnay Sarolta, Komár László, Bacsa Ferenc, Vincze Lilla szórakoztatja majd mindazokat, akik belépőjegyük megváltásával támogatják a rá­szoruló gyerekeket. 90 éves a suli A Békéscsabai 1. Számú Pe­tőfi utcai Általános Iskola 90 éves évfordulóját ünnepli, s a rendezvénysorozatra várja min­den egykori tanárát és tanítvá­nyát is. Az ünnepi programból: május 8-án 17 órakor hangver­seny lesz, május 22-én 17 órakor az iskolagalériában kiállítás nyílik és május 29-én 17 órától tartják a záróünnepséget. Anyák napi hangverseny (Folytatás az 1. oldalról) az ellehetetlenített vállalkozó, a létminimum alattiért dolgozó, a kisnyugdíjas, a munkanélküli, a rossz helyzetből induló fiatal. Egyetlen felszólaló hiányolta, hogy a kormányt nem dicsérik semmiért, holott az kirabolt or­szágot vett át. Felemlegette Recsket is. Az alkalmi szónokot kitapsolták, de kérdéseit meg­köszönte Horn Gyula, majd hozzáfűzte: „Szíve, joga a bírá­lat, nekünk is szívünk joga a kormány bírálata.” A gyulai fó­rum résztvevői végül Erkel szülővárosában a zeneszerző szobrához vonultak, melynek talapzatán piros szegfűkből álló virágkosarat helyeztek el. Sz. M. Jótékonysági koncert Orosházán Hála Istennek, alaposan rácá­foltak az előzetes félelmekre az orosháziak csütörtökön és pén­teken, bizonyítva érettségüket és békés szórakozni vágyásu­kat. Az agrárszocialista rendez­vénysorozat csütörtökön dél­után fórummal kezdődött, ahol a mezőgazdaság, a szövetkeze­tek, az agrár érdekképviseletek lehetőségeit és problémáit tag­lalták a résztvevők. Ezt követően a városi könyv­tár előtt emlékeztek meg a 101 évvel ezelőtti eseményekre, s az est keretében dr. Gulyás Mihály polgármester és dr. Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés alelnöke mondott beszédet. Innen a közel ezerfős tömeg fáklyás felvonu­lással a piactérhez vonult, ahol utcabálon szórakoztak késő éj­szakáig. S amíg a szocialisták vonul­tak, addig a helyi MDF-székház előtt már hangolt a Beatrice és kezdetét vette a „Nemzet—má­ra már a mennybe emelkedett — Csótánya”, Nagy Feró totális bulija. Ezúttal azonban nemcsak egy koncertet adtak, hanem a demokrata fórum égisze alatt a fellépés a temesvári magyarság segítését és nyelvünk ottani ok­tatását is szolgálta. A jótékony- sági koncert így hát nemcsak annak a körülbelül 5 ezer hallga­tónak szerzett örömet, hanem az egész magyarságnak is. K.E. Majális— vállalkozásban — Korai még véleményt mondani — jelentette ki egy gyulai fiatalember a városi ma­jális első órájában —, de az már­is látszik, többen kint vannak, mint tavaly... A Népkertben fel­állított színpadot sokan állták körül: Nagy Bandó Andrást hallgatták, aki rögtön közvéle­mény-kutatással kezdte. A Vi­harsarokról ugyanis elterjedt, Torgyán-vidék. Mégsem az, ál­lapította meg a humorista a kis­gazdapárti felemelt kezeket összeszámlálva. Volt itt szó mindenről, ami közérdekű és Bandó kicsalta a nevetést. Szemfelnyitogató műsora vé­geztével így búcsúzott: „Mi, hu­moristák rettegünk, hogy valaki beszól és elrontja a kedvet. Kö­szönöm, itt jó volt...” Utána a Cimbora táncegyüttes lépett színpadra, majd igen sokféle műfaj váltotta egymást. Az idei majális kicsit más volt: új szer­vezők, a vállalkozók vették kéz­be. Egyikőjük, Juhász János elé­gedettnek tűnt: — Örülünk, mert úgy látszik, tetszik az em­bereknek — mondta. — Ráfize­tés nem lesz, de a nyereség is hajszálnyi. Azért jövőre újra megpróbálkozunk. Csak április elején tudtuk meg, hogy mi ren­dezhetjük. Nincs most do­dzsem: ugyanis aki eljött volna, le kellett mondania, mást már ennyi idő alatt nem tudtunk ke­resni. Drágálták az árusok a helypénzdíjakat? Hát többe került, mint a piacon, viszont a vásárló is több... Sétáltak, be­szélgettek, söröztek, kolbászt vettek a gyulaiak, mint máskor. Volt körhinta és léggömb. Alig láttunk viszont vállalatokat, me­lyek megvendégelték dolgozói­kat. — Szegények a cégek is — fogalmazta meg az egyik sátor­nál az eladónő —, meg nincse­nek... sz. m. Mint munkatársaink jelen­tették, a megye számos te­lepülésén rendeztek jó hangu­latú, vidám majálist. A Békéscsabai Belvárosi Ál­talános Iskola és Gimnázium hagyományos anyák napi hang­versenyét május 8-án, pénteken 17.30 órakor tartják az aulában. Közreműködnek az iskola ének­zene szakos tanulói, valamint a Bartók Béla Zeneiskola és Ze­neművészeti Szakközépiskola növendékei és fúvószenekara. Magyar—román tárgyalások a kitoloncolásról Sikeres szakértői tárgyaláso­kat tartottak Budapesten Ma­gyarország és Románia képvi­selői a két ország területén ille­gálisan tartózkodó román, illet­ve magyar állampolgárok visszafogadásáról. Az MTI érdeklődésére a Külügyminisztériumban el­mondták, hogy a magyar és a román konzuli szakértők megál­lapodásra jutottak a tervezett egyezmény alapkérdéseit illető­en. Ennek nyomán várhatóan már a közeljövőben megköthe­tik a megállapodást. A tervek­nek megfelelően erre Bukarest­ben kerül sor. Értesülések sze­rint a tervezett megállapodás érinti harmadik országok illegá­lis beutazóinak visszavételét is. (MTI) „AZ EMBERI NEM­NEK AZ A SORSA, HOGY AZ IGAZSÁ­GOT, ALIGHOGY MUTATKOZNI KEZD, MÁRIS ÜL­DÖZIK.” (Voltaire) Az aranyra esküsznek Átmeneti „szállás” értékeinknek Az ország számos vidékén működik immár zálogház — hozzánk mostanra „ért el” a Vá- sárosnamény és Vidéke Taka­rékszövetkezet hathatós közre­működésével. A pénzintézet két vezetőjét hívtuk egy rövid beszélgetésre. — Hogy kerültek éppen Bé­késcsabára? Molnár István elnök vála­szol: — Hallottuk, hogy ez egy tel­jesen szűz terület, gondoltuk be­levágunk. Nálunk Szatmárban már sok zálogház működik, mi magunk ötöt üzemeltetünk. —Bárki nyithat zálogházat? Ezúttal Cserepes Sándor fő­könyvelő felel a kérdésre: — Zálogtevékenységhez az MNB hozzájárulása szükséges. Egyébként pedig csak pénzinté­zet üzemeltetheti. —Mit kell tudni a megnyitan­dó ,,zaciról” ? — Nemesfémek, aranyáru bevételével foglalkozunk — az a leginkább értékálló. Elsősor­ban lakossági igényeknek kívá­nunk eleget tenni. Ha valaki el akarja zálogosítani például az arany nyakláncát, az behozza és kap egy zálogjegyet. A becsüs felértékeli a tárgyat, s ötven szá­zalékot hitelként kifizet. Három hónapig lehet zálogosítani, de utána van még egy hónap türel­mi idő is. A kamat mindig a piaci viszonyokat követi. A türelmi idő lejárta után eladjuk a zálogtárgyat valame­lyik ékszerértékesítési joggal rendelkező cégnek. Abban az esetben, ha többért el tudjuk ad­Ezek is a zaciba kerülnek? Fotó: Fazekas Ferenc ni, mint a hitel, a kamat és az egyéb költségek összege, az ügyfél igényt tarthat a különbö­zeire. És ami fontos: senkinek a ne­vére, címére nem vagyunk kí­váncsiak, titkosan, nevek nélkül dolgozunk. — Bármilyen értékű arany­tárgy behozható? — Nem. Kétszázezer forint a legmagasabb hitelösszeg. —Mi történik, ha valaki elve­szíti a zálogjegyét? — Ez esetben nem juthat a zálogtárgyhoz, csak hosszú tor­túra után. Nagyon fontos, hogy rögtön le kell tiltani a zálogje­gyet, nehogy a „megtaláló” ki­válthassa. Ezt a közjegyző teheti meg, tehát őt kell megkeresni. A tárgyat végül a határidő (há- rom+egy hónap) lejárta után kaphatja csak meg. Egyébként nem csupán zá­logházként működünk, hanem itt lesz a „Fiume aranya” ék­szerüzlet is, amely egyedi ék­szerkészítést vállal, tört aranyat vesz át, színvonalas árukészlet­tel várja a vásárlóközönséget. —Hol és mikor nyit a „zaci” ? — Az István király téren, itt a Fiume Szálló mellett. Előrelát­hatóan szombattól várjuk az ügyfeleket. Szigeti Csaba FIGYELEM, ÁRVERÉS! 1992. május 8-án de. 11 órakor árverésre kerülnek az alábbi ingóságok: 1 1 db Lv—3,5—1250 típusú lemezolló 1 db CU—350 típusú eszterga 1 db Lv—5—2000 típusú lemezolló 1 db LEN—63C excenterprés. Érdeklődni lehet: Békés Megyei Bíróság Végrehajtói Iroda, Gyula, Városház u. 6—8. Telefon: (66) 62-205/109-es mellék vagy az árverés napján: 1992. május 8-án 10 órától Bálint József, Békéscsaba, Czuczor u. 13. sz. FIGYELEM, ÁRVERÉS! / 1992. május 8-án 11.30 órakor árverésre kerülnek az alábbi ingóságok: 1 db PKSN—32-A típusú 12 lapos sorozatvágó 1 db 650-es szovjet gatter fűrészgép 1 db DMMA—35 típusú körfűrészgép 1 db E—84 típusú előtoló 1 db DZTA—63 típusú korongcsiszoló 1 db AS—4 típusú élezőgép 1 db FC—03 túpusú szalagcsiszoló gép 2 db állványos fúrógép 1 db FO—4 típusú szalagfűrész 80 db dohányzóasztal (bükk). Érdeklődni lehet: Békés Megyei Bíróság Végrehajtói Iroda, Gyula, Városház u. 6—8. Telefon: (66) 62-205/109-es mellék vagy az árverés napján: 1992. május 8-án 10.30 órától. Bálint Béla, Békéscsaba, Czuczor u. 20. sz. Vendégeink egy korsó sörre Vendégeink egy sörre Fotó: Lehoczky Péter (Folytatás az 1. oldalról) sokan elmennek a választásra, ami most a megyében lesz. Fő­leg a fiatalok lettek passzívak. De nincs is rajta mit csodálkoz­ni... Többet kellene ezekkel az újságban foglalkozni, az embe­rek véleményével, kétségeik­kel... Jegyezgettem, amit Bencsik Andrástól hallottam, s meg kell hogy mondjam, minden monda­tával egyetértettem. A következő asztalnál két fia­talember ült. Mindketten mun­kanélküliek. Kálmai Sándor fe­lettébb elkeseredett: — Túl nagy árat fizetünk mi ezért a demokráciáért. Sokan kerültünk utcára, pedig itt mind­kettőnknek jó a szakmája. Én ács vagyok, a haverom meg bá­dogos. Nincs munka, nincs fize­tés. írjanak erről minél többet. Azt hiányolom, hogy erről a sza­bad orvosválasztásról keveset olvashatunk a lapban. Egyéb­ként jónak tartjuk a Hírlapot. „Szidtuk régen a felvonulá­sokat, mert kötelező volt, most meg már hiányzik a majálisok hangulata” — fakadtak ki töb­ben is a látogató-olvasóink közül. — A május 1-je összehozta a családokat — egészítette ki Dobra Lajos békéscsabai előfi­zetőnk —, most ölik egymást az emberek. Sikerült ezt az ünnepet is tönkretenni. Nem kívánok va­lami szörnyű radikális változást, de az sem elfogadható, hogy a gerekem a feleségével, három picijével, a félkész házával munkanélküli lett... Beszélgetéseink közben vil­lámlátogatásra érkezik szer­kesztőségünkbe Hideg Gábor, az MSZP csabai képviselője­löltje oldalán Gál Zoltánnal, a szocialista párt parlamenti frak­cióvezetőjével. Kovács Zsolt és felesége ki­kéri magának, hogy a nép (és az ő) nevükben nyilatkozzék Tor- gyán József a gyűlöletről, a ret­tegésről. — Nem kívánjuk mi a kormány bukását — így Kovács Zsolt —, csak békességet, meg munkát. Zelenyánszki János békés­csabai vállalkozó a pályakezdő szakmunkásokat félti a munka- nélküliségtől. Az általa felvetett okos és nyomasztó kérdéscso­portra visszatérünk majd, mint olyan sok más témára, amit ol­vasóink felvetettek ezen a nap­fényes, május 1-jén. B. V.—B. Zs. Csaba Tv — Vasárnapi plusz Május 3-án, vasárnap reggel 9 órától a belvárosban látható a magazinműsor. Ebben az aktuá­lis események mellett a nézők láthatják a Csabai ki kicsodában a festő-vállalkozót, a most indu­ló Élősarokban a harmadikos Tóth Kriszti mutatja be kedvenc élőlényeit és köveit. Az Üzlet­kötő kerestetik vetélkedő döntő­jéről láthatnak összeállítást a né­zők. Természetesen köszöntik az édesanyákat, s a rajzfilmek és a telefonos játék után egy játék­filmet is bemutatnak. Tel.: 27- 005. Ismétlés a belvárosban hét­főn 9 órától, a Lencsési lakótele­pen hétfőn este 7 órától. 30% engedménnyel Ágynemű-garnitúrák, amíg a készlet tart! Egyes női hálóingek, hosszú ujjú férfiingek 37—39-es méretig. CSABA CENTRUM KFT. Rutex Textilruházati Ipari Szövetkezet , azonnali belépéssel keres: — konfekció-varrónőket és — befejező vasalókat. Jelentkezni lehet: Békéscsaba, Csorvási út 15. Telefon: 28-844. Sarakba szárítva Nevesítés „Újfajta" politizálás van kialakulóban vidéken. Az ut­cán az emberek egymással vitatkozva váltanak szót az őket érintő problémákról. Talán nem is csodálkozha­tunk azon, hogy a legtöbb te­lepülésen a termelőszövetke­zetek privatizálása a fő téma. Kié legyen a vagyon és mi­lyen szempontok szerint osz­tozzanak a meglevő eszközö­kön, földterületeken? — fo­lyik a disputa itt is, ott is. Az utcai beszélgetésekkor min­denki „jól” tudja: milyen va­gyont vitt be a téeszbe a szom­széd Julis néni vagy a kert­lábban lakó Pista bácsi. Ez­zel szemben a vagyonnevesí­tést tárgyaló közgyűléseken tapasztalom: a téma megíté­lésében nagy a bizonytalan­ság. Az utcán, előzőleg ki­nyilvánított vélemények lendülete — rejtélyes okok­nál fogva— a tények tárgya­lásakor megtörni látszik. Azok, akik legjobban erősí­tették igazukat, a nyilvános­ság előtt elbátortalanodnak, akiket pedig beválasztanak egy-egy bizottságba előfor­dul, hogy távol maradnak a döntés idején. „Engem ne szidjanak” — mondják és tartózkodnak a szavazáskor. Pedig most, amikor a paraszt ember is a kezébe veheti az irányítást, amikor dönthet saját jövőjéről, most érett meg igazán az idő a vélemé­nyek kinyilvánítására, a va­lós tulajdon nevesítésére. Az „én se bántalak téged, te se bánts engem” —elmélet csu­pán nem létező érdekeket véd. Az idő pedig sürget! Ép­pen ezért jó lenne egyszer végre rájönnünk: helyettünk senki sem vállalhatja a fele­lősséget! Halasi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents