Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)
1992-05-16-17 / 115. szám
fcREMMEGYEJJLIILAPCSALÁD - OTTHON 1992. május 16-17., szombat-vasárnap Leplezetlenül a szoptatásról 3. A női tej biokémiai összetételét tekintve egyedülálló: több mint száz alkotórészét fedezték fel. Legfontosabb jellemzője, hogy élő anyag, biológiailag aktív ellenanyagokkal és sejtekkel. Ez a tulajdonság már akkor is sérül, ha a csecsemő nem szopás útján jut hozzá, hanem cumisüvegből issza a lefejt tejet. A tejképződés az előfej, a ko- losztrum elválasztásával kezdődik meg. Ez a tejféleség már a szülés előtt megtalálható az emlőben, sárgás színű, sűrű folyadék formájában, melynek telítetlen zsírsav-, fehérje- és ami- nosavtartalma igen magas, de legfontosabb az immun — védőanyag — tartalma. Az újszülött bélcsatomája a kórokozókkal szemben kevésbé ellenálló, sérülékeny. Az előtej- ben levő nagy molekulájú ellenanyagok azonban mintegy befedik, bevonják a bél nyálkahártyáját, megvédik az újszülöttet a súlyos bélfertőzésektől. Ugyanakkor bélsárlazító hatásával az első béltartalom, a meconium gyors kiürülését segíti elő. Az anyatejbe a fejeskor, tároláskor bekerülhetnek kórokozók, amit hőkezeléssel, pasztőrözéssel szokás elpusztítani. Az eljárás során az ellenanyagok részben károsodnak. Szoptatáskor a tej egyenesen a csecsemő szájába, tápcsatornájába kerül, nincs idő, nincs mód a fertőződésre, emellett az anyatej sejtjei és ellenanyagai teljes mértékben megőrzik hatékonyságukat. A fertőzés elleni védelem szempontjából tehát legértékesebb a szoptatott anyatej, különösen pedig az előtej, a kolosztrum. Az előtej képződését az átmeneti tej elválasztása követi a szülés utáni harmadik, ötödik napon. Az eredetileg sűrű, sárgás tej hígabb és fehéres színű lesz. Az átmeneti tej szintén nagyon gazdag fehérjében és védőanyagokban. Az érett anyatej elválasztása a szülés utáni első hét végére tehető. A kifejt tej szemmel láthatóan hígabb, sokszor kékesebb színű. Sok anyában vetődik fel a kérdés, vajon nem nagyon híg-e a teje, megfe- lelő-e a táplálkozáshoz? Nemcsak megfelelő, hanem a legmegfelelőbb. Nézzük, miben különbözik a női tej a tápszerek, tejhígítások alapját képező tehéntej összetételétől: A tehéntej kétszer annyi fehérjét tartalmaz, mint a női tej, ezért azt hígítani kell, ha emberi csecsemőnek kívánjuk adni. A tehéntej nagy molekulájú fehérjéi durva pelyhek formájában csapódnak ki az éretlen emésztési funkciójú bélcsatomában, az emésztőenzimek számára nehezen hozzáférhetőek. A gyomor kiürülése lassúbb, mint a női tejjel táplált csecsemőknél, mintegy négy órát vesz igénybe. A szoptatott csecsemők gyo- morürülése gyorsabb, ezért ők rendszerint 2-3 óránként kémek enni az első két-három hónapban. A gyakoribb szopás elősegíti az anya még bővebb tejképződését. Két óránál gyakrabban azonban lehetőleg ne szoptasson! Dr. Jakubecz Sándor T ,F.T ,KT «?<*'<#,£ LEVELEK# Medalion „Volt az anyámnak egy nagyon szép és értékes medalionja. Emlékszem, már gyermekkoromban is az volt a vágyam, hogy egyszer — ha majd nagy leszek — nekem adja ezt az ékszert. Később is célozgattam rá, de azt mondta: majd ha férjhez mész! A sors azonban úgy hozta, hogy a húgom ment előbb férjhez, és nem én, így az övé lett az én vágyálmom. Egy világ dőlt össze bennem, és — ha hiszi, ha nem — azóta nem tudok jó szívvel ránézni az anyámra, megcsaltnak érzem magam. Dac támadt fel bennem! A múltkor beteg volt; üzent, hívott, segítsek neki, de én visszaüzentem: hívja Pannit, akinek a medaliont adta! Bibliaolvasó vagyok, jól tudom, vétkezem, de meg akarom büntetni az anyámat! Nem szenilis, nem annyira öreg még, hogy ne kellett volna tudnia, hogy nekem mit ígért. Vagy nincs igazam? A testvéremet nem különösebben érdekli ez az ékszer, egyszer már kínálta is, de nekem könyöradományokra nincs szükségem. Egy szó, mint száz '.felborult a lelki nyugalmam, egy világ dőlt bennem össze.” Szándékosan idéztem a sorait. És a válaszom? Önmarcangoló lelkiismeret-furdalása helyettem beszél! Ám ha tőlem is szeretné hallani: egy édesanyát — még ha ez esetben másképpen is cselekedhetett volna—nincs joga egy gyermeknek gyűlölni és büntetni. Gondolja csak el, hogy maga mennyi szomorúságot okozott neki élete során, de bizonyos vagyok benne — ha a szükség úgy hozná —, az édesanyja mindkét gyermekéért is az életét adná. Vagy akad-e olyan drága ékszer, amelyik értékesebb az anyai szívnél? És ha már említette a Bibliát; azt nem elég csupán olvasni... Ugye, sejti? Sőt, tudnia kell, hogy az effajta „büntetés” különben sem a maga dolga. Siessen jóvá tenni mulasztását, és szeresse nagyon az édesanyját! Szerezze vissza neki is, önmagának is a lelki nyugalmát... A vadóc-— Öt éve meghalt a férjem, és egyedül élek, jobban mondva Jancsi fiammal, aki azóta bizony már alaposan felcseperedett, és igazi vadóc lett belőle, mint az olyanokból, akik apa nélkül serdültek. Másfél éve összejöttem egy hozzám illő férfivel, aki feleségül is venne, de boldogságunk akadálya az én vadóc fiam. Valamelyik este „beivott”, és elmondott mindennek, amiért férjhez akarok menni! Fenyegetőzött és „megparancsolta”, hogy az az ember többé be ne tegye a lábát a házunkba, mert nem áll jót magáért! Én szeretem azt a férfit, ő is engem, de az utóbbi időben — a fiam viselkedése miatt — mintha megingott volna benne az akarat. Lehet, hogy menekül a reá váró kellemetlenségektől? Mondja, mit lehet tenni ilyen helyzetben? Eddig a levél! Nos, keveset tudok a fiúról, és abban sem vagyok bizonyos, hogy amikor „komolyra” fordult kettejük között a helyzet, vajon bevonták-e őt a beszélgetésbe, egyáltalán, tudta-e, hogy miért, milyen szándékkal környékezi ez az idegen a mamát? Hiba, ha ezt elmulasztották volna! Nagy hiba! Hát még, ha el is küldték otthonról moziba — ide, oda —, hogy „ne legyen zsindely a háztetőn!” Ugye, érti? Legelőször is maga beszéljen a fiával! De nem ám úgy, hogy én vagyok az anyád, az úr a házban, én parancsolok... Az effajta szövegeket rosszul viselik a kamaszok. Mesélje el a saját életét is neki, azt a borzalmat, amikor váratlanul elveszítette a férjét, az ő édesapját. így talán sikerül. Ha a férfi finom lelkű ember, később ő is közeledhet, hadd érezze ez a gyerek, hogy ő is fontos lesz mindkettőjüknek— (Uránus) Illem és jómodor... Amit a bemutatkozásról és a bemutatásról tudni kell Sok feszélyezett f percet okozhat a bemu- f tatkozás és kivált a bemutatás, ha nem ismerjük ennek a társasági aktusnak néhány alapvető szabályát. Ezek sorában talán a legelső, hogy nevünket ne szégyelljük, mondjuk tisztán artikulálva, jól érthetően! Ugyanezt természetesen a másik féltől is elvárhatjuk: nem tükrözik tehát semmiféle illemszabályba, ha—az elmormolt nevet nem értve — visszakérdezünk, valahogy így: „Ne haragudjon, nem hallottam... nem értettem jól... nagy itt a zaj...” Ezt már csak azért is érdemes megtenni, mert a névtévesztés akaratlanul is bántó, kicsit lekicsinylő jellegű tévedés, amit feltétlenül el kell kerülni. Adódhat olyan helyzet, hogy kettesben maradunk valakivel, akit még nem ismerünk. Ilyenkor kezdeményezhetjük a bemutatkozást, sőt a jó modor meg is kívánja, hogy ne „névtelenül” elegyedjünk szóba egymással. Elég, ha a kísérő vagy bevezetőszöveg csupán ennyi: „Ismerkedjünk össze...” Vagy: „Mi még nem találkoztunk... X, Y. vagyok...” A bemutatkozás azonban többnyire egy-egy közös ismerős közvetítésével, közreműködésével zajlik le. Az illem azt kívánja, hogy mindig a férfit mutassuk be a hölgynek, a fiatalabbat az idősebbnek, az alacsonyabb beosztásút a magasabb beosztásúnak. A helyes bemutatkozás rítusa a következő: 1. Megszólítjuk azt, akinek bemutatunk valakit. 2. Dióhéjban elmondjuk, hogy a bemutatkozó kicsoda (régi barátunk, kedves ismerősünk, rokonunk, munkatársunk stb.). 3. Ha hivatalos összejövetelen vagyunk (értekezlet, tanácskozás, szakmai találkozó), tömören jelezzük a bemutatandó személy foglalkozását, esetleg szakmai rangját is. 4. Ha valaki tiszteletére rendezett esemény a színhely, mindig a „főszereplőnek” mutatjuk be ismerősünket. A megismerkedés, a bemutatkozás utáni első pillanatok esetleges zavarának áthidalása, a beszélgetés megindításának tiszte mindig a hölgyé, az idősebb, tekintélyesebb személyé. Ha azonban ő nem töri meg a kínossá váló csöndet, nem vét az illemszabályok ellen a férfiú, az ifjabb vagy alacsonyabb rangú partner, ha ő kezdi a csevegést. (szó-ma) Barkácstanács A csődarabolástól a keretlécek fűrészeléséig A darabolás, méretre vágás pontossága alapfeltétele annak, hogy az ezermesterkedő keze alól szép munka kerüljön ki. Jó gyakorlati példa erre a keret vagy káva készítése, amihez a lécet, a deszkát—esetleg a fémlemezt vagy egyéb anyagot — precízen, 45 fokos szögben kell vágni, fűrészelni. Ha a szög csak néhány tizeddel eltér a 45-től (s netán a munkadarabok hosszában is van egy-két milliméter eltérés), a keretlécek már nem simulnak össze, a szabályos téglalap vagy négyzetforma igencsak furcsa alakzattá torzul. Ezért az úgynevezett gérbe- vágáshoz (gehr-sarok, illesztés) elengedhetetlen segédeszköz a gérláda és hozzá a gerinces illesztőfűrész (1. ábra). A gérláda oldalaiba szemben be van fűrészelve a 45 és a 90 fokos célvágás iránya, így a bevágások pontosan a kívánt szögben vezetik a magas fúrészpengét. A láda vályújába helyezett lécet persze szilárdan a láda oldalához kell szorítani — egy vagy két pilla- natszorítóval. (Ha ez nincs kéznél, „megteszi” két, körülbelül 15 fokos lejtésű, egymásnak csúsztatott szorítóék is, amely a láda falához szorítja a vágandó lécet.) Ma már sok olyan gérbe- vágó vezető kapható, amely bármilyen szögbe beállítható. A fémek vágása természetesen sokban eltér a faanyagokétól. Többek között abban, hogy fémfűrész kell hozzá; olyan, amelynek pengéje sokkal keményebb, edzettebb és sűrűbb fo- gazású, mint a fadaraboláshoz használatosé. A pengét úgy kell befogni, hogy fogai a felénk húzáskor „harapjanak”. Ha tudniillik az indítás során a fűrészlap előretoláskor dolgozik, az anyagnak futó, keményre edzett fogak sorban kitöredeznek, figyeljünk erre, kivált, amikor a fémfűrész keretében pengét cserélünk: ne fordítva, „tolóműködésre” állítva illesszük helyére. A pengék egyébként a szilárd keretben csavarral feszíthetők meg, s a pengevég-befogók a különböző hosszúságú pengék befogadásához is állíthatók (2. ábra). Ha a fűrészpenge húzással működtetve már szépen belekapott az anyagba, húzás helyett toló irányú működtetésre is átfordítható, s így erősebb rányo- mással, hatékonyabban fűrészelhetünk vele. Érdemes arra is figyelni, hogy a penge csak egy helyütt „támadja” az elvágandó fémet. Ha Uprofilú vasat, idomacélt fűrészelünk, váltogassuk a fűrész vezetését — úgy, hogy a fogak egyszerre csak a profilacél egyik szárát „harapják”. Egy másik műhelyfogás: cső darabolásakor időnként fordítsunk egyet-egyet a munkadarabon, hossztengelye körül. Ha ugyanis a penge már átjutott a belső csőfelületre, e forgatás nélkül egyszerre mindkét csőoldalnak ütközhetnek a fogai, s előbb-utóbb kitöredeznek. A fa- és fémfűrészelést egyaránt pontosabbá tehetjük, ha a fűrészport, a forgácsot folyamatosan elseperjük, elfújjuk a pen- " ge elől, mert így állandóan szemmel tarthatjuk, hogy fűrészünk pengéje híven követi-e a vágás vonalának jelét. Szűcs József FEB Újabb ételés életreceptek Érezzük és élvezzük a Benkék bölcsességét Ki ne ismémé már à Vitray- tóksók óta a két örökifjú idős hölgyet, a szegedi Benke nővéreket. A Teleferék óta előadásaikkal, bemutatóikkal bejárták az egész országot, sőt a szomszédságban is ismerik őket. „Etka anyó”, ahogy hívei hívják, azaz Kártyikné Benke Etka most éppen Szlovákiában „turnézik”. 73 évesen rója az utakat „Csigaház” nevű lakókocsiján, ami az év nagy részében valóban lakhelyéül szolgál. Az előadásokon kívül legújabb „Etka- jóga” könyvének szlovák nyelvű kiadását is szervezi. Következő „életreceptkönyve” a szegedi Jóhír Kiadó gondozásában, ezekben a napokban kerül nyomdába („Érezzük és élvezzük, hogy lélegzőnk!”). A legfrissebb „jó hír” pedig az, hogy már elhagyta a nyomdát Császárné Benke Mária új könyve. Az előző, az „Életünk és ételünk” című étel- és életreceptgyűjtemény előkelő — 180 ezres — kelendősége után szintén sokan várják a folytatást. Ez a kötetke immár nemcsak az újabb re- formkonyhai bűbájmesterséggel kedveskedik, hanem egy, közel 100 fotóval illusztrált testgyakor- lat-gyűjteménnyel is szolgál olvasóinak. Élethosszabbítás-böl- cseleti kézikönyv, ha tetszik, tankönyv ez az „élni tudás” nevezetű tantárgyból. A címe: „Ami rajtunk múlik...”. Az élet népszerűsítői tehát dolgoznak és tanítanak — hogy okulunk-e tanításukból, az már tényleg rajtunk múlik... A könyveket a szegedi Jóhír Kiadó gondozza. Hitvallás KUROS2AVA AKIRA OSCAR-DÜAS JAPAN FILMRENDEZŐ SZAVAIT LÁSD A IZEGMOZOG ASZTRO NAUTA TTUK IS TALÁL SZEMET SZEZON mértékegység RENDSZER FELDÚLT Állapot NORVÉG AUTÓK JELZÉSE KÖNYV KIADÓ KRIPTON JÛS EMILIA. BECÉZVE ZOLA-MÚ CIMADO HŐSNŐJE ZOTT SOROKBAN* v V/ " \ V y V k/ \ 'u 'v \/ mm 1N OLASZ IRÔ (ALBER TO) TRAGI KUS ATTILA NÉPE ♦ ILONKA GÖRÖG BETŰ . * V/ TURNER > FESZÍTŐESZKÖZ DATUM RAG ANGOL TAGADÓSZÓ v ESTE ELŐTT___ N / V BELSŐ HANG! MAGYAR/ ZATOT AD FŐZELÉKNÖVÉNY LONDONI VILLAMOS VASÚT s v EGYHÁZI ELÖLJÁRÓ DIVAT s. \ , NEWTON JAVAI UTŐS ZENEKAR SEMMI KOR SE V. V LAKOMA IRGALOM y b RIN-TINKUTYA TISZTÍTOTT (TEJ) A VÉGEN MOZOG»-> GERMAN TÖRZS V. / L\ V SULFUR SZÁZ, SZLOVÁKUL LA LANTAN ES JÓD 's HÁTRÁNY BA KERÜL HANGOT MEGAD HIDROGÉN HAZUDIK NAPLÓT BETÖLT FELHANG 'Á/ MÉTER POHÁR KÖSZÖNTŐ [angol DERBI JELZŐJE ADA .. . HOLLAND USZÔNÔ 3 V \ . T/— — VERNE EGYIK KAPI TANYA ÁLLAM, FRANCIA UL PL AZ ATLÉTA LAJOSRA > « ESZMÉLET VESZTES V \y 1 HAJAS SZÉL FE LÔLI OLDAL SZED A LEVtSES TÁLBÓL RÉSZEKRE OSZT v _ \y NITROGÉN NEMAN NÉZI’ MAJDNEIY TÍZ! 1' RÉPA FELEI LAUREN CIUM ELŐTTE AZ ÉLET '/ ERKÖLCS 1 V V TONNA RÖVIDEN V FÉLIG NÔ* KÉRDŐ SZÓCSKA 8? oL A fcÖ •Ét Beküldendő': a nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidó': május 25. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf.: 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogadjuk el. A megfejtők között 5 db 500 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el. A május 2—3-ai rejtvény megfejtése: A szerelem buzgó megfeledkezés mindenről, ami rajta kívül van. Nyertesek: Jakab József, Körösladány, Kovács Mária, Kétegyháza, Plavecz Pálné, Mezőbe- rény, Varga Gyuláné, Füzesgyarmat, Vári József- né, Pusztaföldvár.
