Békés Megyei Hírlap, 1992. május (47. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-11 / 110. szám (békéscsabai kiadás)

KÖRKÉP 1992. május 11., hétfő Családi nap Szarvason A Mozgalom egy globális parlamentért elnevezésű szer­vezet május 30-án székhelyén, Szarvason családi napot rendez. A helyszín az Aranyszarvas mö­götti Körös-part, a MOHOSZ- DÉLÉP üdülő. Olyan családo­kat várnak az egész megyéből, akik a kikapcsolódás, hétvégi szórakozás mellett szívesen meghallgatják a környezetün­kért aggódó szakemberek véle­ményét is. Illés Zoltán a felnőt­teknek tart előadást fél 11 -tői a környezeti ártalmakról, a kör­nyezet védelméről. Murayné Szy Éva a gyerekekkel készít játékokat. A délutáni órákban szarvasi népi hagyományokat elevenítenek fel, 15 órától pedig a Tessedik Táncegyüttes tart be­mutatót. Jelentkezni lehet a (67) 12-644-es telefonszámon. Szociális bérlakások Békéscsabán a Franklin ut­cán épít az önkormányzat szoci­ális bérlakásokat a rászorulók­nak. Elsősorban a most még szükséglakásokban élőket he­lyeznék el itt meghatározott idő­re. Nagy viták várhatók az elosztásnál, hiszen egyébként is 280-an várnak a városban szoci­ális bérlakásra. A kivitelezésre 12 vállalkozó pályázott, közülük a legelőnyösebbet igyekeznek kiválasztani. Őszre tervezik az első 20, év végére a másik 20 lakás átadását. Koszorúztak az antifasiszták A Magyar Ellenállók és Anti­fasiszták Szövetségének me­gyei koordinációs bizottsága 1945. május 9-ére emlékezve — a fasizmus feletti győzelem, il­letve a béke első napjának 47. évfordulóján — a kegyelet ko­szorúit helyezte el Békéscsabán a szovjet-orosz katonai temető­ben és a zsidó sírkertben, vala­mint a városi magyar hősi em­lékoszlopnál és az Őr utcai em­lékkőnél a volt békéscsabai get­tó (dohánybeváltó) helyén. Középiskolás irodalmi pályázat Az idén tizenötödször ren­dezte meg Sárvár város önkor­mányzata a sárvári Tinódi Gim­názium és az írók Szakszerveze­te az Országos Középiskolai Irodalmi Pályázatot és tábort. A beérkezett 625 pályázat (mint­egy 1200 középiskolai, szakkö­zépiskolai és ipari tanuló mun­kái) alapján a zsűri 63 fiatalt talált érdemesnek az irodalmi táborban való részvételre. Bronz minősítést kapott a talál­kozó díjaként Kocsis Ferenc Mezőkovácsházáról, Szervez a Dyslexia Szövetség Gyermeknapi majális — az egészségügyileg és/vagy szoci­álisan hátrányos helyzetű gyer­mekek részére! Időpont: 1992. május 30. (szombat), 10—14 óráig. Helyszín: Margitszigeti Atlétikai Centrum (volt Úttörő Stadion) nyitott terület. A Védő­szárny Szervezet és a Lánc Szö­vetség, a „Legyen a betű jó ba­rát” Alapítvány szervezésében. Szórakoztató műsoros program­mal, uzsonnával, ajándékkal várjuk a gyermekeket. Kérjük a hátrányos helyzetű gyermeke­kért tevékenykedő szervezete­ket, közösségeket, hogy rászo­ruló védenceik részére szíves­kedjenek meghívót igényelni. Belépés díjtalan, kizárólag meg­hívóval. Jelentkezés az alábbi telefonszámokon: 1339-368, 2022-697,1294-890. A nagy többség nem ment el szavazni Két hét múlva újabb forduló Súlyos bejelentéssel jött a bé­késcsabai városházára a válasz­tási bizottsághoz a 32-es szava­zókor mozgóumás csoportja: az evangélikus szeretetotthonban — többek között! — vak ember szavazott. Fogták a kezét, hogy hol ikszeljen. És ugye, az ilyen fix x-ek nem vetnek jó fényt egy demokratikus ország demokra­tikus időközi választására, ami­kor a megüresedett országgyű­lési képviselői helyre kellene valakit delegálni. (így aztán húszegynéhány voksot törölni kellett.) Egyébként a törvényes kere­tek között fulladt unalomba a csabai időközi választás. Pedig volt Békéscsabán minden, ami a hasonló szituációkban elvárha­tó. Óriási reklámhadjárat, hirde­tések, transzparensek, találko­zók a választókkal, vitafórumok és hősiesen küzdő pártaktívák. Sőt a plakátok éjszakáján, pén­teken a ki kit ragaszt le verseny a csúcspontjára hágott. Az egyik belvárosi hirdetőtáblán 23 óra 32 perctől 23 óra 56 percig há­rom párt ragasztotta le az első­nek kitett szóróanyagot. De hiá­ba! Éberség is van a világon, éjfél előtt egy perccel visszajöt­tek a „legkorábban kelők” és a kampánycsend utolsó pillanatá­ban — dagadó kebellel stemp- lizték le saját hirdetményüket. (Hírforrásunk a győztes plaká- tolók egyike.) De minden meggyőzési igye­kezet hiába, ha a békéscsabai emberek nagy többsége nem ment el szavazni! A fejlemények hozzáértő, szakszerű magyarázatát bizo­nyára hamarosan elkészítik az illetékesek. E sorok írója mind­össze arra vállalkozott, hogy ké­ső délután „reprezentatív minta­vétel” segítségével egyszemé­lyes közvélemény-kutatást vé­gezzen Békéscsaba főterén. Elindultam le-föl, de korábban eldöntöttem, hogy elszámolok magamban 1992-ig és amikor kimondom: ... kilencvenkettő, akkor a hozzám legközelebb ál­ló embert megkérdezem: mi a véleménye a csabai választás­ról? —Jó napot kívánok. — Jó napot. — Cikket írok a választásról, mi a véleménye? — Nem nyilatkozom ! —Nem volt szavazni? — Nem. —No de miért? — Két dolog tartott vissza. Fontossági sorrendben az első, hogy a krumplit meg kellett ka­pálni. A második pedig, hogy tele van a hócipőm. —No de uram, a... — A viszontlátásra. Hiába szóltam még utána, a férfi elsietett. A választási törvény szerint a sikertelen időközi országgyűlé­si képviselői választást két hét múlva meg kell ismételni. Lovász Sándor A tegnapi békéscsabai időközi országgyűlési képviselő-választá- son az idősebbek tartották leginkább kötelességüknek a szava­zást... Fotó: Kovács Erzsébet Farkas Imre nem hisz a szellemekben Kürtösök a döntőben Néhány nappal ezelőtt írtunk lapunkban egy szellemidézés­ről, amikor is négy sarkadi fia­talember a „Sátán” nevű ember- fölötti lény segítségével megfej­tette Farkas Helga hollétét. Megkereste lapunkat Farkas Imre, Helga édesapja: szeretne ő is részt venni egy ilyen szeán­szon. Mint mondta: — Nem nagyon bízom a do­log sikerességében, de úgy vé­lem, mindent meg kell próbálni. Nincs más feladatom az életben, mint hogy megtaláljam a kislá­nyomat! A négy fiú ugyanúgy körbe ülte az asztalt, mint ahogy azt május 7-ei számunkban megír­tuk, s újra megidézték a szelle­met. Néhány „tesztelő” kérdés után (Farkas Imre kíváncsi volt a kiísértet szavahihetőségére, hi­telességére, ezért a saját és csa­ládja életéből tett fel kérdéseket. A válaszok nem erősítették meg az édesapát hitében...), Helgá­ról, az elrablásáról, az esetleges halálának körülményeiről ér­Tóth Imre képviselő vezeté­sével szakértői bizottság vizs­gálta át a vállalat ügyeit, tervez­te és szervezte meg a vállalat önkormányzati tulajdonba adá­sának folyamatát. A megyei közgyűlés a vállalat legsürgő­sebb adósságainak rendezésé­hez hárommillió-háromszáz­ezer forint kölcsönt biztosított. Ötvennyolc település érintett a mozivagyon kérdésében, a me­gyei önkormányzat a jövőben nem lesz tulajdonos. Közösen állapodtak meg abban, hogy a helyi ingó és ingatlan tárgyakat átadják önkormányzati tulaj­donba, a vállalati adósságokat pedig a központi vagyon terhére rendezik. A központi vagyonból nem résztulajdont kémek, ha­nem azt értékesítve, pénzt. A Békés megyei Vagyonátadó Bi­zottságjogszerűnek ítélte a már­ciusi megállapodást, meghozta a határozatot a vállalat által ke­deklődtünk „Sátánnál”. A szel­lem szépen, türelmesen vála- szolgatott — ugyanazt tudhat­tuk meg újra, mint néhány nap­pal ezelőtt. A szeánszot követően néhány pillanatig síri csönd uralkodott a szobában, majd Farkas Imre ekképp fordult a fiúkhoz: — Nagyon köszönöm a segí­teni akarásotokat, jólesik az em­bernek, hogy szívén viselik so­kan az ő fájdalmát. Rengetegen jelentkeztek már hasonló „hó­kuszpókusszal” — én eddig mindig mindenkihez elmentem, s megmondon őszintén, már nem nagyon bízom ezekben a dolgokban. Nem kételkedem a ti igazmondásotokban, hogy való­ban a szellem mozgatja a poha­rat, de én realista vagyok... Azt mondtátok, hogy az én kezem alatt azért nem mozog a pohár, mert nem hiszek a szellem léte­zésében. Ez igaz! Én abban hi­szek, hogy Helga él, s megtalá­lom minéí előbb! Sz. Cs. zeit állami vagyon önkormány­zati tulajdonba adásáról. A hatá­rozat ellen május közepéig lehet fellebbezni. Ha valaki úgy dönt, hogy fellebbez, az akár július közepéig vagy még tovább húz­hatja a vállalati felszámolás ügyét. Ebben az esetben a vesz­teség nő az összes vagyon terhé­re és előfordulhat, hogy a köz­ponti vagyonból nem pénzt osz­tanak, hanem adósságot. Meg­történhet az is, hogy teljesen megbénul a fdmforgalmazás. A forgalmazó cégek ugyanis csak fizetőképes szervezettel állnak szóba. Békéscsaba megyei jogú vá­ros képviselői nem értettek egyet a megállapodás aláírásá­val, többek között a központi vagyon elosztásával, értékesíté­sével sem. A vállalat vezetőjé­nek jelenlegi- státuszában joga van értékesíteni a központi va­gyont, hogy az adósságokat kifi­A Magyar Zeneiskolák Szö­vetsége és az Országos Közok­tatási Intézet által meghirdetett IV. Zeneiskolai Kürtverseny­nek 1992. június 25-étől 27-éig Kisújszállás ad otthont. A ver­seny területi válogatóját nemré­giben az orosházi Liszt Ferenc Zeneiskola rendezte. A váloga­tón Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye 16 legjobb kürtös növendéke mqjíe össze tudását. A tét a kisújszállási részvétel volt. Békés megye zeneiskoláiból összesen 9 növendék indult a versenyen. Közülük Boda Már­ta, Rimovszki Györgyi Tótkom­lósról, Hajdú Anita, Kanó Edit, Tóth Balázs, Várdai Zsófia Szeghalomról, Kovács Klára, Farkas Tímea, Melega Tamás Orosházáról. zessék, a megyei önkormányza­ti hitel ne növekedjék. Elsőként — az eladási sorrendet és a ke­resletet figyelembe véve — a szarvasi üdülőt adták el április közepén egymillió-háromszáz­ezer forintért. A többit, a köz­ponti épületet (már ezt is meg­hirdették, hiszen június 30-áig törleszteni kell a megyének), a videotékát, a nyomdát, egyebet még nem. A békéscsabaiak a javaslatokat a város érdekeire nézve sértőnek tartják. Egy ápri­lis 24-ei keltezésű levélben megkeresték a települések ön- kormányzatait, hogy a megyei jogú város javára mondjanak le az őket megillető központi mo­zivagyon részükről. Ennek elle­nében a békéscsabai önkor­mányzat rövid határidőn belül készpénzben kifizeti a te­lepülésnek a lakónépesség ará­nyában jutó központi moziva­gyon tulajdoni hányadának 50 százalékát. Azért ennyit, mert a várható felszámolási költség felemészti a többi vagyonrészt. A javaslat érthető a békéscsabai önkormányzat részéről, csak ép­pen nem különös. Ezzel éppen ők kérdőjelezik meg a többi ön- kormányzat érdek-, helyzetfe­lismerő képességét, szándékát, hiszen azok aláírták a megálla­Boda Márta Tótkomlósról (tanára Forró Gyula), Farkas Tí­mea Orosházáról (tanára K. Tóth László), valamint a szeg­halmi zeneiskolából Tóth Ba­lázs (tanára Kiss Tamás) utazhat az országos döntőre. A zsűri munkájában a Debre­ceni Konzervatórium művészta­nárai, Szilágyi Pálma és Köké- nyesi Miklós (elnök), valamint Jármi József, a Békéscsabai Ze­neművészeti Szakközépiskola tanára vettek részt. A verseny értékelésében a zsűri kifejtette, magasnak ítéli a verseny színvo­nalát, amit az is mutatott, hogy mind a kilenc helyre továbbjut­tatott növendéket a versenyzők közül. A 16 versenyző 8 zeneis­kolából érkezett, a továbbjutók 7 zeneiskolából kerültek ki. Pechan Zoltán podást. Érveik között szerepel, hogy mások is részesülnek pél­dául a Phaedra mozi sok év alatt felhalmozott nyereségéből. A vállalat működésének gyakorla­ta mindig is az volt, hogy min­den mozi nyeresége és vesztesé­ge egy kalapba került és a vég­eredményt lehetett ugyancsak közösen felhasználni. Ilyen pén­zekből a legtöbbet éppen a Phaedrára költöttek, fűtéskor­szerűsítésre, légkondicionálás­ra, külső felújításokra. A volt Brigád mozi árának kétszeresé­ből alakították ki a pósteleki au­tósmozit, amely a békéscsabai önkormányzat tulajdonába ke­rült. Vitatott kérdés a videotéka tulajdonjoga is. 1987-től önálló elszámolású egysége a cégnek, amely 12 településről gondos­kodik. Állami vagyon ez is vál­lalati kezelésben, amely műsza­kilag leválasztható a Phaedra moziról. Szó sincs puccsszerű felszámolásról, vagyonherdá- lásról, minden település közös érdeke, hogy a helyzet tisztá­zódjon. Beláthatatlan következ­ményei annak lennének, ha az önkormányzati tulajdonba adást, a vállalat további sorsáról való döntés idejét tovább húz­nák. Elkopna a vagyon és nem osztanának, hanem „fosztaná­nak” az önkormányzatok va­gyonából, hogy a vállalat nö­vekvő adósságait valamiből ki­fizethessék. Remélhetőleg a fel­ek megegyezésre jutnak és nem kerül veszélybe a megyei mozi­zás. Bede Zsóka „NINCS AZ AZ ERÉNY, AMELYET A SZEGÉNYSÉG MEG NEM RONTANA.” (Chamfort) Sarakba szárítva Büszkeség Tudnám én, hogy kit szo­rítsak sarokba! Csak kerül­ne a kezem közé. Munka- nélküliek tömege keres meg nap mint nap, akik szégyel­lik, hogy segélyből kell meg­élniük. Akik keseregve gon­dolnak az elmúlt rendszerre, amikor nem volt mitói fél­niük, ha diploma lapult a zsebükben. Ez az elkesere­dés engem is felzaklatott. A ,,Sarokba szorítva” rovat arra (is) szolgál, hogy saját véleményünket adjuk közre, amit nem tehetünk meg egy- egy cikk kapcsán. Nos, bo­csássa meg nekem a jóisten meg az olvasó, hogy a ma­gánügyemmel fárasztom. Már azt sem tudom; szid- jam-e az elsőszülött gyerme­kemet, vagy büszke legyek rá! Ezt is megteszem, azt is érzem! Két diplomával a zse­bében és két munkahellyel alig keresi meg a havi 15- 17 000 forintot. Pedig nem jellemző rá a lustaság. Az egyiken szombat-va­sárnap és ünnepnapon is helyt kell állnia. Igaz, „csak” napi négy órában. S ezért jó ha hazavisz a család­jának 8-10 ezret. A másik munkahelyén eleddig ingyen dolgozott. Csak úgy „szere­lemből.” Igaz, most már ott is kézhez kap 7500 forintot. Közben világbajnokságra készíti fel tanítványait, mert­hogy ilyen szintre sikerült el­jutniuk. Persze legalább az erkölcsi elismerés megilleti. Csakhogy ez kevés a vacso­rára. Titokban mégis csak büszke vagyok rá. Becsüle­tes ember manapság nem minden bokorban terem. S valahogy úgy vagyok vele, hogy az egyenesség, az ön­zetlenség, a lelkiismeretes­ség előbb-utóbb meghozza a gyümölcsét. Érdemes kiböj- tölni, még akkor is, ha éve- ket-évtizedeket kell várni rá. B.V. Ha elhúzódik a felszámolás: Nem osztanak, csak fizetnek A Kontúr Moziüzemeltető Kulturális Vállalat feladata a me­gye településein biztosítani a folyamatos film- és videoszolgálta- tást, szervizeim a mozitechnikai eszközöket. Filmszínházakat üzemeltetnek és propagandát szerveznek a filmeknek. Mindad­dig, amíg léteznek. Az elmúlt évben már csak veszteséggel tudtak gazdálkodni. A megyei képviselő-testület februárban nem járult hozzá Dankó Pál vállalati igazgató csődeljárási kérelméhez. A vállalatot csődeljárás nélkül kel! az önkormányzatok tulajdoná­ba adni.

Next

/
Thumbnails
Contents