Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-08 / 84. szám

GYULA ÉS KÖRNYÉKE 1992. április 8., szerda © Központ lesz, vonal alig Telefonkilátások Gyulán Halló Réthy István! Antall József miniszterelnök rövid gyulai látogatásakor az Apor-emlékünnepség előtti napon megkoszorúzta a római kato­likus templom falán lévő, az egykori gyulai plébános, később győri püspök tiszteletére állított domborművet. A templomhoz érkező kormányfő kézfogással köszöntötte Réthy István apátplé­bánost, majd a néma tiszteletadás után ugyanígy búcsúzott tőle. Beszéltek is, látszólag személyes ismerősként. — Halló, plébános úr! Mint régi ismerősök üdvözölték egy­mást? — Nem. Most találkoztunk először. Az pedig, hogy úgy tűnt, mintha régi ismerősként üdvözölt volna, abból a sajátos helyzet­ből adódhatott, amit egy katolikus pap jelent a hivatalos protokoll feszes szorításából bensőséges ünnepbe átlépő ember számára. Nézze, ide a miniszterelnök úr emlékezni jött. Tisztelte és most is tiszteli a kiváló, hősies szellemű püspököt. Ez a mély emberi érzés életre kél benne és önkéntelenül is megnyilatkozik, s mikor a protokollon kívül álló egyszerű pappal kezet fog, ezt a termé­szetes gesztust láthatták kedvességedék úgy, mintha régi ismerő­sök lettünk volna. Tudja, ha valaki őriz magában egy emléket valakiről, akit tisztel, az túl van a protokollon, mélyebb érzés annál. Amikor készülődtek már reggel óta a biztonságiak, s láttam a merev vonulást, ahogy közeledtek a városháza felől, s láttam a sok gonddal terhelt homlokot, a beteg test fegyelmezett­ségét, kicsit elszomorodtam. Volt ebben az egészben valami mesterkélt. S akkor különös dolog-e, hogy ott áll a pap, aki kicsit mindig kívül áll ezeken a merev, hivatalos formaságokon, mert éppen annak a más világnak a képviselője, ahol igaz embersé­günk életre kél, ezt ő érezte, s ebben a helyzetben emberi gesztusra talált egy kézszorításban? — Végül is mit beszéltek egymással? — Latinul köszöntem. Majd ezt mondotta: Tiszteltem Apor Vilmost és most is tisztelem. Ezt válaszoltam: Adjon a jó Isten békességet szívében és házában, sokat gondolunk nehéz munká­jára. Majd magamban így folytattam: békesség legyen az egész hazában. Asociatia Romanilor din Aletea Egyesületet alapítottak Harruckern Ferenc barokk emlékművének részlete a gyu­lai belvárosi római katolikus templomból Szerkesztő Szőke Margit. Telefon: (66) 27-844és (66)62-110 Штш Erkel-könyv Gyula: — Megjelent D. Nagy András és dr. Márai György könyve az Erkel család krónikájáról. Az előfizetők és az érdeklődők a Mogyoróssy Könyvtárban vehetik át. Sváb gyűjtés Elek: — Az Elekiek Baráti Köre sváb néprajzi gyűjtéséből kiállítást rendez az Üvegház­ban. A tárlatot Zimmermann Ferenc elnök nyitja meg április 12-én, vasárnap 10 órakor. Jogvédelem Gyulavári—Gyula: — Gyu­laváriban megalakult a Polgár­jogi Védegylet, székhelye a köz­ségháza. A szervezet főbb célki­tűzései: a lakáshitelkamatok megváltoztatása, javaslatok az önkormányzatoknak a kamattá­mogatás elosztására, tájékozta­tás az adósoknak peres ügyek­ben is. A védegylet képviselői jelen voltak az elmúlt héten az Állampolgári Jogvédő Liga tag­toborzó gyűlésén, melyet a Mogyoróssy Könyvtárban tar­tottak. Az ülésen részt vett Bá­nyai Péter, a liga országos elnö­ke. A jelenlévők együttműkö­désben állapodtak meg. Román archívum Kétegyháza: — A községi könyvtár pályázatával színes tévét és videót nyert. Hamaro­san átmásolják a Magyarországi Románok Szövetsége archívu­mában őrzött, a hazai románság életéről szóló felvételeket. Az anyagot a könyvtárban nézhetik majd meg az érdeklődők. Tavaszodik... Piros tulipánok a gyulai belvá­rosban A fotókat Kovács Erzsébet készítette A gyulai távközlési vállalat­nál jelenleg 2 ezer telefonigényt tartanak nyilván. Valószínűleg a szám magasabb lenne, ha nem tartanák a gyulaiak eleve kilá­tástalannak beadni igényüket. A kezdő vállalkozók lehetetlen helyzetben vannak a telefon hiá­nya miatt. Az áldatlan körülmé­nyek folytán a helybeliek az önkormányzatot ostromolják. A gyulai kilátásokról Lebenszky Attila alpolgármestert kérdez­tük, aki mindenekelőtt a telefon­törvény megszületésének elhú­zódását tette szóvá. Nem bizo­nyítja ez a kormány önkormány­zat-barátságát. Talán hús vét előtt a törvényjavaslatot előter­jesztik. Míg nincs törvény, nincs tőkebefektetés sem. Bizonyíték A kereskedelem privatizáció­ja Gyulán is megteremtette a hiánycikkek sorát. Főként az olcsóbb ruházati termékek tűn­tek el, egyes korosztályok pedig nem is tudnak hol vásárolni magukra valót. A városon átme­nő forgalom, a turizmus szintén alaposan indokolja, hogy a kisüzletek mellett legyen végre egy bevásárló komplexum. Mint a városházán megtudtuk, erre egy angol érdeklődő me­gyebeli látogatása, aki kijelen­tette, biztos alap nélkül egy fil­lért sem kockáztat. A Műszertechnika Rt. és a Magyar Távközlési Vállalat között kötött moratórium már­cius 22-én lejárt, így a gyulai önkormányzatnak lehetősége nyűik újból tárgyalni a Műszer- technika Rt.-vel telefontársaság létrehozásáról — tájékoztatott Lebenszky Attila. ' Elmondta, úgy tűnik a távközlési törvény- tervezet értelmében, hogy bár a MATÁV nem lesz egyedural­kodó a piacon, sok minden, például a koncesszió adása to­vábbra is függ tőle. A vállalat egyébként (az idén részvénytár­sasággá alakul) hajlandóságot nyitott kapukat döngetünk'. Már tavaly tárgyaltak egy francia vállalkozóval — sajnos vissza­lépett. Az idén viszont egy német befektető aláírta a szándéknyi­latkozatot. Június 30-áig építési engedéllyel ellátott tervet nyújt be az önkormányzat által aján­lott paradicsomi területre. A következő tárgyalás április végén lesz, a város megadja a mutat társaságban való részvé­telre. — Várjuk tehát a MATÁV hivatalos válaszát — mondta végül Lebenszky Attila. — Ami pedig a már biztos gyulai kilátá­sokat illeti: a város 960 állomá­sos Siemens-gyártmányú, digi­tális telefonközpontot kap, me­lyet december 4-én helyeznek üzembe. Sajnos, ezt megfelelő hálózatbővítés nem követi. Egyelőre úgy néz ki, 300—400 új bekötés lehetséges december­ben és januárban azokon a terü­leteken, ahol ikresíteni lehet vagy a kisebb bővítés műszaki­lag megoldható. Elsősorban vál­lalkozói, de egyéni igényeket is teljesítenek a leadott sorrend­ben. teljesítendő funkciókat. A köl­csönös elképzelések szerint egy 4—6 ezer négyzetméteres léte­sítményépül. Á német bclektető felépíti és a helyiségeket bérbe adja külföldi, helyi kereskedők­nek. Ami biztos: lesz benne ruha, cipő, bútor... Autóparkolót is kialakítanak, így a családok akár az egész heti élelmiszert megvehetik itt. Eleken, a román iskola szer­vezésében — a március 23-án tartott összejövetelen — 48 ro­mán nemzetiségű lakos megala­kította az Eleki Románok Egye­sületét. Az alakuló ülésen részt vett a Magyarországi Románok Szövetsége elnöke is. Az alap­szabály elfogadása után a tagok megválasztották a tisztségvise­lőket. Elnök Mészáros János, alelnök Gálné Mészáros Mária, titkár Hotya Péter lett. A vezető­Nemrégiben, hosszú idő után először sakkverseny volt Ele­ken. Az előkészítés munkáiban sokan részt vállaltak, hét intéz­mény bábáskodása mellett sem veszett el a gyerek. A különösen szép az volt, hogy mindenki hozzáadhatta a magáét: pénzt, időt, fáradtságot... Nem vélet­len, hogy sokaknak örömteli emlék marad ez a verseny. Nem voltak viták sem a sakkverseny alatt, sem előtte, sem utána. Veszíteni nem volt itt sem köny- nyű, de jónéhány esetben lát­tam, a győztes a köztes időkben lehetőséget adott ellenfelének a visszavágásra egy-egy gyors­partiban. Erkel Sándor (Erkel Ferenc fia) felesége, Szabó Róza mű­vésznő sírján, a békéscsabai Li­geti úti temetőben kopjafát állí­tottak 1990. december 9-én. A katolikus szertartás után olyan kijelentések hangzottak el, hogy itt mindig lesz virág. Sajnos, nem így történt. séget további négy személy al­kotja, az ellenőrző bizottság elnökéül Kimpián Istvánt vá­lasztották. Az egyesület célkitűzése, hogy irányítsa és szervezze a helyi román nemzetiség anya­nyelvének, hagyományainak megőrzésével, fejlesztésével, az önismereti tudat erősítésével és a közösségi élettel kapcsolatos tevékenységeket. Számomra a legnagyobb él­ményt a két esemény jelentette. Valaki nézőként (és szervező­ként) akart részt venni a verse­nyen. Látta az erőviszonyokat és úgy érezhette, nemigen „rúg labdába”... Tudott sakkozni, de... Kiderült, igazságos lebo­nyolításhoz kell még egy ver­senyző. És vállalkozott. Olyan is volt, aki minden bizonnyal a legjobbak között végzett volna, de a precízebb lebonyolítás ked­véért nem indult. Nagyszerű verseny volt, s méginkább jó lecke emberségből. Perlaki Flórián Elek Aggódom, nehogy ismétele- ten jeltelenné váljon a sír, mint az első temetés után. Kérésem a velem együttérzőkhöz: olykor hozzanak egy-egy szál virágot megemlékezésképpen a mű­vésznő hantjára. Kiss Elemér Békéscsabai Honismereti Kör „Mi búcsúzunk és elmegyünk...” Erkel Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola, Gyula. Igazgató dr. Kereskényi Miklós, igazgatóhelyettesek: Bolya Ferencné, Boros Mihály és Asztalos Gyula nyugalmazott igazgatóhelyettes. IV. A osztály. Osztályfőnök Bottyánné Bödó Zsuzsanna. Ballagok: Arató Anita, Asztalos Márta, Ber­csényi Bernadett, Bottás Anikó, Bődi Krisztián, Bujdosó Zsuzsanna, Cséfán Lajos, Csomós Ildi­kó, Csordás Piroska, Deák Erika, Farkas Cseke Gizella, Góg László, Hajdú Szilvia, Jakab Ma­rianna, Kicsid Szabolcs, Kiss Marianna, H. Ko­vács Dóra, Kovács Éva, H. Kovács Gábor, Kőfa­ragó Zoltán, Krizsán Angelika, Kun Adél, Mako- vei Zsolt, Makra Anett, Merena Béla, Merza Atti­la, Súr Ágnes, Szabó Veronika, Szekeres László, Szilágyi Csilla, Szilágyi Éva, Túrák Judit, Varga Mónika, Vermes Zita. IV. В osztály. Osztályfőnök Mihály Mária. Ballagok: Andor Tímea, Backas Kaisa, Baluka Ferenc, Boros Ferenc, Bódi Attila, Braunsteiner Csaba, Csőke Rita, Demkó Sára, Fábián József, Fülöp Enikő, Gebei Hella, Hőh Henriette, Kere­kes Beáta, Kicsid Andrea, Kiss Judit, Kovács Éva, Körözsi Imre, Kun Erika, Lempert Rita, Lup Zol­tán, Magyari Kornélia, Mede Olga, Nádas Ágnes, Püspöki Gábor, Rédei Zoltán, Salka Tünde, Sán­dor Barbara, Sebestyén Anikó, Szappanos Edit, Szénási Krisztián, Szőke Imre, Tóth Szilvia, Völ- gyesi Attila, Zsótér Tímea. IV. C osztály. Osztályfőnök Tóth István. Ballagok: Ábrahám Ambrus, Ábrahám Róbert, Bagi Valéria, Balázs Ágnes, Веке Csilla, Borzán Anita, Csonka Erika Katalin, Deák Mónika, Dé- kány Attila, Elek Csilla, Galbács Dóra, Hajdú Enikő, Harangozó Krisztián, Kéri Beáta. Mészá­ros Ágnes, Molnár Edina, Nacsa Beáta, Nagy Katalin, Német Edit, Oláh Tamás, Petneházi Ger­gely, Petróczky Áron, Petróczki Dalma, Roxin György, Serbán Krisztina, Szűcs Ildikó, Tarr Éva, Tiba Zoltán, Tóth Roland. IV. D osztály. Osztályfőnök Petncháziné Futás Mária. Ballagok: Balog Ildikó, Bereczky Ildikó, Bor­bély Marianna, Cziáki Andrea, Csömör Tünde, Dandé Éva Vanda, Elekes Melinda, Farkas Krisz­tina, Fekete Anikó, Gellai Ildikó Dóra, Horváth Anikó, Horváth Ágnes, Kenéz Beáta Andrea, Kis Dóra, Klimaj Gyöngyi, Kovács Andrea, Lórinczy Zsuzsanna, Máté Éva Katalin, Nagy Anett, Nagy Erzsébet, Papp Andrea, Póti Aliz Ilona, Rostás Erika Irén, Scholl Anikó, Somi Ágnes, Szabó Anikó, Szabó Melinda, Szabó Tünde, Száva Krisztina, Szilágyi Emese Éva, Szilágyi Mária, Szucsigán Erika, Tóth Mónika, Vincze Piroska Bernadett. IV. E osztály. Osztályfőnök: Békési Ilona. Ballagok: Báthory Beáta, Borbély Krisztina, Bóka Zsuzsanna, Czeglédi Katalin, Csóka Kata­lin, Fábián Krisztina, Fekete Beáta, Gál Judit, Hajdú Mária, Herczeg Edit, Hóhn Magdolna, Ju­hász Éva, Kajári Mónika, Kern Erika, Komróczki Edit, Kovács Erzsébet, Kozma Zsuzsanna, Kötél Tímea, Lengyel Ildikó, Liker Anett, Molnár Anna, Papp Ilona. Papp Mária, Török Krisztina, Uhrin Szilvia, Varga Vera, Vetési Csila. IV. F osztály. Osztályfőnök Miskolczy László. Ballagok: Berényi Róbert, Bircs Andrea. Dob­ra Bernadett, Fábián Anett, Gallai Katalin, Gör- höny Botond, Haász János, Hack Edina, Hild Ágnes, Klemm Tamás, Kovács Gyöngyi, Kovács Katalin, Kun Miklós, László Olga, Mocsári Zol­tán, Oláh Ferenc, Sánta Julianna, Sipos Edina, Strifler Hedvig, Szabó Henriette, Sziromi Szonja, Tóth Mariann, Tövisháti Zoltán. A Harruckem- évfordulón... Báró Harruckern János György (1664—1742) újratelepítette a török psztítás után elnéptelenedett megyénket. Mint a megye tulajdonosa fejlesztett is: Gyulát például ismert vásárvárossá tette. Halá­lának 250. évfordulóján a gyulaiak a tisztelet virá­gait szeretnék elhelyezni síremlékén. A bécsi Ste­phans dómba 45 fős küldöttség készül, egyházak, egyesületek, klubok, pártok képviselői. Az április 25-ei út során, amely önköltséges, arra is lehetőség nyűik, hogy Burgenlandban megnézzék a forch- tensteini és a schlainingeni várat. Szaktanácsokkal fogadják őket, melyeket a gyulai vármúzeum új­jáalakításánál kamatoztathatnak. Tháliáért Gyulán 1990 óta működik a Színházbarátok Köre. A polgármester, dr. Pocsay Gábor indítvá­nyára jött létre. Azokat fogja össze, akik társaság­ban szeretnének eljutni neves színházainkba. Jár­tak már Szegeden, Szolnokon és a fővárosban, a Nemzeti, a Madách, a Katona József színházak­ban, s az Operaházban. Legutóbb március 15-én, a gyulai származású Ternyák Zoltánt látták címsze­repben a Madách Kamara Színházban. Ezen az előadáson az öt gyulai középiskola tanárai által javasolt 2-2 diák is részt vehetett. Olyan tanulók, akik anyagi helyzetük miatt aligha jutottak volna el fővárosi színházba. Híreink szerint a részvételi díjukat a polgármesteri keretből fizették be, s ha minden igaz, folytatás következik. Bevásárlóközpont a Paradicsomban? Nemcsak sakk Mindig lesz virág...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents