Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám

SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE 1992. április 7., kedd О Szarvas város címere Az oldalt szerkesztette: Csete Ilona. Telefon: (66) 27-844 Alapkőletétel Szarvas. — Ma délelőtt 11 órakor tartják a 2. Számú Általá­nos Iskola tornacsarnokának alapkőletételét. A 34,5 milliós beruházás kivitelezője az Integ­rál Gmk. Sírkeresés Szarvas. — Német katonák sírjait keresik Szarvason. 1944- ben német katonai kórház mű­ködött a városban, az ott elhunyt katonákat az Ó-temető és az Új­temető katolikus részében te­mették el. A sírok fejfái eltűntek, így azok pontos helyét nehéz megjelölni. A polgármesteri hi­vatal titkársága kéri azokat az állampolgárokat, akik tudnak valamit a sírokról, jelezzék le­vélben vagy az alábbi telefons­zámon: 11-290; 11-490. Liberális Klub Szarvas. — A Date Főiskolai Karán tartja első összejövetelét a Liberális Klub április 9-én, csütörtökön, 18 órakor. Vendé­gek: Bükky Dorottya és Magyar Bálint országgyűlési képvise­lők. A hitelekről Szarvas. — A városházán fórumot tartanak a vállalkozók­nak április 9-én, csütörtökön, 15 órakor. A hitelfelvételi lehetősé­gekről a Magyar Hitelbank Rt. és az Agrobank Rt. helyi vezetői tájékoztatnak. Oktatási bázis Szarvas. — Az EURO-COM Oktatási és Oktatásszervezési Betéti Társaság a közeljövőben a városban szeretne kialakítani egy új oktatási bázist, ahol kor­szerű piacszervezési, vállalko­zási, pénzügyi ismereteket nyúj­tana majd a hallgatóknak számí­tástechnikai és informatikai tan­anyag készség szintű elsajátítá­sával. Fórum a földről Örménykút. — A Felszaba­dulás Mgtsz-ben a földalapok felosztásában érdekeltek részé­re április 15-én, szerdán, 14 óra­kor tájékoztatót tart az Érdek­egyeztető Fórum a helyi műve­lődési házban. Kiállítás nyílt Szarvas. — A Tessedik Mú­zeumban nagyszabású fotótárlat nyílt ANGKOR és KHMEREK címmel, amely Kambodzsa ókori történetét mutatja be a lá­togatóknak. Kedvezmény Szarvas. — A KOMÉP Vá­rosgazdálkodási Kft. bevezette a városban a napi piacot. Rend­kívüli kedvezményként május elsejéig nem szednek helypénzt. Az oldal fotóit Kovács Erzsé­bet, Váradi Zoltán és Tóth László készítette. A szerkesztő munkatársa Szenes János Inget, gatyát, kosztot kell adni! Az elszegényedés nemre, bőrszínre való tekintet nélkül szedi áldozatait Szarvas. — A megyében élő cigánylakosság helyzetéről, az önkormányzatok közösségszer­vező, segítő funkcióiról, a szomszédos megyékben élő ki­sebbségek önszerveződési tö­rekvéseiről tárgyaltak a család- segítők és a szociálpolitikában dolgozók azon a négynapos szakmai továbbképzésen, ame­lyet Szarvason rendeztek meg a napokban. A fórumra meg­hívták dr. Demeter Lászlót, a házigazdák polgármesterét is, aki elmondta, hogy az égető gondok Szarvason sem csök­kennek, sőt egyre több munkát adnak munkatársainak. Ezen a területen kevés a sikerélmény, a türelmetlen sorban állókat még­is türelmes ügyintézőknek kell fogadniuk. A szakmai megbeszélésen — a cigánylakosság helyzetének elemzése közben — egyre töb­ben adtak hangot annak a jelen­Szarvason ekkor még csak készült a piactéri WC. A hét végén a „rászorulók” már igénybe is vehetik. A kulturált illemhelyet egyébként vállal­kozó üzemelteti. Az árakról egyenlőre nem érkezett hír, annyit viszont megtudtunk, hogy egy „megkönnyebbülés” nem kerül tíz forintnál többe ségnek, ami nemcsak ezt az etni­kumot sújtja. Az általános elsze­gényedés jelen van mindenütt nemre, bőrszínre való tekintet nélkül. Az más kérdés, hogy a cigányokat fokozottan érinti. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az önkormányzatoknak tudniuk kell a kisebbség gond­jairól, tudomásul kell venniük a cigányság mentalitását, ugya­nakkor a cigányokkal el kell fo­gadtatni a jószándékú ügyinté­zőket. A Csongrád megyeiek ta­pasztalata szerint úgy tudnak önmagukon segíteni a kisebbsé­gek, ha létrehozzák önszervező­dő csoportjaikat, például a ci­gányönkormányzatokat. Ennek is van hátulütője, vagy ahogy dr. Kollár József fogalmazott: „A községekben három-négy szer­vezetet hoznak létre, az összefo­gás helyett egymást marják”. A nemzetiségi szakreferens a ci­„Körös-Aqua” Kft. Békésszentandrás. — A víz­gazdálkodási üzemmérnök, Fabó István volt munkatársaival közösen (mindannyian az Agro- ber szarvasi kirendeltségén dol­goztak) megalakította az AQUATERV Gmk-t 6 évvel ezelőtt. Az évek múlásával és a személycserék miatt a tevé­kenységi körüket bővítették, létszámuk viszont csökkent, így alakultak át „KÖRÖS AQUA” Kft-vé. — Jó szakemberekkel, ösz- szeszokott gárdával dolgozunk — meséli a cégbemutatás alkal­mából az ügyvezető. — Sajnos a beruházások visszafogásával a tervezési munkák száma is csökkent, így a mi területünkön is (a vízgazdálkodás és a mező- gazdaság) kevesebb a munka. gánymisszió létrehozásán fára­dozik. Vallja: először az EM­BERT, a rászorulót kell ellátni! Inget, gatyát, kosztot kell neki adni. A családsegítők sok he­lyen adminisztrálnak, környe­zettanulmányokból írják oldalas jelentéseiket ahelyett, hogy tényleg segíthetnének. Dr. Szigeti Zoltán szocioló­gus a szociális térképek jelentő­ségéről szólt. Berki Imre, Kö- rösladány polgármestere pedig a rászorulókról való gondosko­dást emelte ki. — Ez nem etnikai kérdés. Élni és megélni sok embernek gondot jelent. Segítenünk kell neki. Értük dolgozzunk, de ne nélkülük! — mondta, majd egy javaslattal élt. Kérte a jelenlévő­ket, szorgalmazzák a szociálpo­litikusok, szervezők képzését. Fogjon össze a négy megye ! Fabó Istvántól megtudjuk, hogy a kft. lineáris öntözőberen­dezések, halastavak, közművek tervezésével foglalkozik, de van egy kereskedelmi ágazata is. Felvették a kapcsolatot a Toshi­ba Technotrade Kft.-vei és az együttműködés keretében for­galmazzák a fénymásolókat (biztosítják a papírellátást, sőt, házhoz is szállítják), a telefaxo­kat, az orvosi berendezéseket. Ezek szervizelésére is találtak megoldást, 100 kilométeres kör­zetben végzik ezt a munkát. Minden vállalkozó, így ez a kis csapat is azon töri a fejét, hogy tehetné magát még hasz­nosabbá. Nemrég vezették be a vagyonértékelést. Ezt szeretnék tovább bővíteni. Elképzeléseik között szerepel egy szarvasi ki- rendeltség is. Tervezési munkák mellett újabb tervek Vándorló ifjúság helyett... A Rózsafából átpártoltak a klubba Csabacsüd. — Amikor Laci megnyerte a pályázatot, megke­resett bennünket, hogy lenne-e kedvünk klubot alapítani — emlékezik vissza az ifjúsági egyesület alakulására Tusjak Zoli. — Akkor csak egy helyre jártak a csabacsűdi fiatalok, a Rózsafába. Tavaly néhány an összejöttünk, s azóta együtt va­gyunk. Ötvennégy tagja van az egyesületnek. Esténként videó­zunk, nézzük a műholdas adáso­kat, beszélgetünk, jól érezzük magunkat. Sok korombeli fiatal választotta a klubéletet a vidéki csavargás helyett — mondja a 18 éves srác. Kíváncsiak voltunk az ötlet atyjára, Lacira, aki nem más, mint Katona László, a község művelődési és ifjúsági házának vezetője. — Egy éve annak, hogy ma­gam köré gyűjtöttem a fiatalo­kat. Kezdetben csak biliárdasz­talunk volt, később a tagdíjakból hifi-tornyot vettünk, kaptunk parabolaantennát. Játékokat szerveztünk és szervezünk, ki­rándulunk — meséli. — Szeret­nénk saját anyagi eszközeink bevonásával komolyabb túrákat is szervezni, s ami a legfőbb vágyunk, a helyi lap beindítása. Az egyesület tagjai szerkeszte­nék, a terjesztést is házon belül oldanánk meg. Elképzeléseink vannak egy úgynevezett ország­járó, településkutató klub létre­hozására is. A csabacsűdi fiatalok csak egy valamit hiányolnak az egyesületi tagok sorából: a lá­nyokat. Hölgyeim! Jelentkezni szabad! Flegma a világ vagy csak féltékenyt). Szakmabeliek. Az egyiknek jól megy, a másiknak még jobban. Az egyik,futtatja” magát, a másik irigyen szemléli. (O miért nem teszi? Ki tudja.) Az egyik bemutatót szervez a megye közismert szakemberével közösen, hogy a közönséget igényes, jól szerve­zett műsorral lepje meg. (A szakmabe­liek rosszallását már érzi az előkészü­letekkor, amikor megkérdezik tőle: — Képes vagy mutogatni magadat?!) A szombati bulira kétszázan váltanak jegyet. Az étterem megtelik érdeklő­dőkkel, a konkurencia hat kíváncsival képviselteti magát, akik annak rendje és módja szerint,,leadják a drótot", így szakmai berkekben már mindenki jólinformált hétfő reggelre. Az alábbi párbeszéd is ekkor hangzik el. A jólinformált: — Hallottátok? Alig voltak a bemutatón. Méghogy szakmai hozzáértés!?...Csak mutogatták magukat! Hallgatóság: —Azt hallottuk, kétszázan voltak... A jólinformált: — Az mind semmi! A bemutató végén még meg is etették a vendégeket! Mit szóltok hozzá? Természetesen volt vélemény, ki így, ki úgy foglalt állást. Irigység? Pletykálkodhatnék? Szakmai féltékenység? Vagy egyszerűen ilyen ez a mi világunk? Flegma, indulatos, keserű és önz°- (?<& 3&­A költészet eleganciája (Beszélgetés Kántor Zsolt költővel a Magvető Kiadónál megjelent könyve ürügyén) — A Világültetés című kötet volt az első, a második 1990- ben látott napvilágot a Tevan Kiadónál Kedvenc állataim címmel. Ezenkívül országos antológiák, folyóirat-publiká­ciók jelezték egy irodalmi pálya állomásait, amelynek tulaj­donképpen összegzése ez az új kötet, az Aggályok. A Magvető Kiadó a költészet napjára nyomtatta ki az Új Termés sorozat darabjaként. Egy korszak lezárult vagy most kezdődik vala­mi más? — Megélt, lezárt történet az Aggályok. Az indulásról készült fotográfiák, beállítások gyűjte­ménye. Hogyan keresi a hangját a pálya elején tartó lírikus? Mi­lyen irányzatokat próbál végig ahhoz, hogy megtalálja a neki- való, egyetlen stílust, ami illik a bensőhöz, a személyiséghez és ami majdan megkülönbözteti a többi pályatársától? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv, amellyel természetesen nem vagyok elégedett, hisz már há­rom év távlatából nézem az em­lékszerű kompozíciókat. Egé­szében izgalmas, olvasható kö­tet, de vannak gyenge pontjai, ahol kikezdhető. Ezeket ma már könnyen kikerülném, átépíte­ném, újraírnám, de a tévedése­ket vállalni kell, benne kell hagyni a régi versekben. Nem szabad visszamenőleg átírni a múltat. Akkor olyan voltam, abban hittem. Az akkori közér­zetnek a tükörcserepei ezek a költemények. — Miben más ma Kántor Zsolt költészete, élete, mint há­rom éve, amikor ezek a versek születtek? — Megtaláltam egy olyan verstípust, ami kizárólagosan engem jellemez. Ennek a csírái benne vannak az Aggályokban, Ma este az írószövetség szék­házában mutatják be Kántor Zsolt Aggályok című kötetét de csak egyes versekben, egyes versmondatokban. 34 éves let­tem, letisztult bennem valami, higgadtabb vagyok, átgondol­tabb. Hogyan is lehetne jelle­mezni mostani beszédmódo­mat? Talán ha azt mondom, hogy gondosan kiszedem a szö­vegből az elhasznált szavakat, fordulatokat, akkor nem járok távol az igazságtól. Vagy éppen fordítva, groteszk módon túl­hangsúlyozom az elkoptatott szavakat. De nem idegenek tő­lem a direkt elrontott sorok sem. Nem pusztán meghökkentés vágy hozza elő ezt az attitűdöt, hanem az emberi természet, a habitus. Ilyenné lettem, nem bí­rom elviselni a középszerűt a szépségben sem, a megszokot­tól irtózom. Ezért belenyúlok a mondatokba és átprogramozom őket. Megkeresem hosszas tű­nődések során, sok apró munká­val, kis papírokat rakosgatva, egy-egy idegen szónak hol, mi­lyen szövegkörnyezetben van költői töltése. Mihelyt leírok va­lamit, elhangzik a fejemben, te­hát a szöveg zenéjére, ritmusára is figyelek. Sokszor kategorikus kijelentésekből áll a versem, mégsem költőietlen. Ezt a hang­zástechnika alkalmazásával érem el. Az életem a versekkel együtt változik. Sokat utazom, nem tudok egy helyben maradni sokáig. Lüktetek az életben, mint a szavak a verseimben. Vannak persze biztos pontok. —Melyek ezek? — Két gyermekem, Bianka, Zsolt, akikkel hétvégén nagyon jókat játszunk. A feleségem ál­landó szellemi partner, intellek­tuális társ amellett, hogy ő is kitűnő lírikus. Állandó biztos pont az életemben a munkahe­lyem, a Tevan Kiadó, ahol szinte ugyanolyan jól érzem magam, mint otthon, hisz minden pilla­nat alkotás, termékeny izzás itt. —További tervek? — írni és élni. A kettő persze számomra majdnem ugyanaz. —Köszönöm a beszélgetést. Szenes János

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents