Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-07 / 83. szám
SZARVAS ÉS KÖRNYÉKE 1992. április 7., kedd О Szarvas város címere Az oldalt szerkesztette: Csete Ilona. Telefon: (66) 27-844 Alapkőletétel Szarvas. — Ma délelőtt 11 órakor tartják a 2. Számú Általános Iskola tornacsarnokának alapkőletételét. A 34,5 milliós beruházás kivitelezője az Integrál Gmk. Sírkeresés Szarvas. — Német katonák sírjait keresik Szarvason. 1944- ben német katonai kórház működött a városban, az ott elhunyt katonákat az Ó-temető és az Újtemető katolikus részében temették el. A sírok fejfái eltűntek, így azok pontos helyét nehéz megjelölni. A polgármesteri hivatal titkársága kéri azokat az állampolgárokat, akik tudnak valamit a sírokról, jelezzék levélben vagy az alábbi telefonszámon: 11-290; 11-490. Liberális Klub Szarvas. — A Date Főiskolai Karán tartja első összejövetelét a Liberális Klub április 9-én, csütörtökön, 18 órakor. Vendégek: Bükky Dorottya és Magyar Bálint országgyűlési képviselők. A hitelekről Szarvas. — A városházán fórumot tartanak a vállalkozóknak április 9-én, csütörtökön, 15 órakor. A hitelfelvételi lehetőségekről a Magyar Hitelbank Rt. és az Agrobank Rt. helyi vezetői tájékoztatnak. Oktatási bázis Szarvas. — Az EURO-COM Oktatási és Oktatásszervezési Betéti Társaság a közeljövőben a városban szeretne kialakítani egy új oktatási bázist, ahol korszerű piacszervezési, vállalkozási, pénzügyi ismereteket nyújtana majd a hallgatóknak számítástechnikai és informatikai tananyag készség szintű elsajátításával. Fórum a földről Örménykút. — A Felszabadulás Mgtsz-ben a földalapok felosztásában érdekeltek részére április 15-én, szerdán, 14 órakor tájékoztatót tart az Érdekegyeztető Fórum a helyi művelődési házban. Kiállítás nyílt Szarvas. — A Tessedik Múzeumban nagyszabású fotótárlat nyílt ANGKOR és KHMEREK címmel, amely Kambodzsa ókori történetét mutatja be a látogatóknak. Kedvezmény Szarvas. — A KOMÉP Városgazdálkodási Kft. bevezette a városban a napi piacot. Rendkívüli kedvezményként május elsejéig nem szednek helypénzt. Az oldal fotóit Kovács Erzsébet, Váradi Zoltán és Tóth László készítette. A szerkesztő munkatársa Szenes János Inget, gatyát, kosztot kell adni! Az elszegényedés nemre, bőrszínre való tekintet nélkül szedi áldozatait Szarvas. — A megyében élő cigánylakosság helyzetéről, az önkormányzatok közösségszervező, segítő funkcióiról, a szomszédos megyékben élő kisebbségek önszerveződési törekvéseiről tárgyaltak a család- segítők és a szociálpolitikában dolgozók azon a négynapos szakmai továbbképzésen, amelyet Szarvason rendeztek meg a napokban. A fórumra meghívták dr. Demeter Lászlót, a házigazdák polgármesterét is, aki elmondta, hogy az égető gondok Szarvason sem csökkennek, sőt egyre több munkát adnak munkatársainak. Ezen a területen kevés a sikerélmény, a türelmetlen sorban állókat mégis türelmes ügyintézőknek kell fogadniuk. A szakmai megbeszélésen — a cigánylakosság helyzetének elemzése közben — egyre többen adtak hangot annak a jelenSzarvason ekkor még csak készült a piactéri WC. A hét végén a „rászorulók” már igénybe is vehetik. A kulturált illemhelyet egyébként vállalkozó üzemelteti. Az árakról egyenlőre nem érkezett hír, annyit viszont megtudtunk, hogy egy „megkönnyebbülés” nem kerül tíz forintnál többe ségnek, ami nemcsak ezt az etnikumot sújtja. Az általános elszegényedés jelen van mindenütt nemre, bőrszínre való tekintet nélkül. Az más kérdés, hogy a cigányokat fokozottan érinti. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az önkormányzatoknak tudniuk kell a kisebbség gondjairól, tudomásul kell venniük a cigányság mentalitását, ugyanakkor a cigányokkal el kell fogadtatni a jószándékú ügyintézőket. A Csongrád megyeiek tapasztalata szerint úgy tudnak önmagukon segíteni a kisebbségek, ha létrehozzák önszerveződő csoportjaikat, például a cigányönkormányzatokat. Ennek is van hátulütője, vagy ahogy dr. Kollár József fogalmazott: „A községekben három-négy szervezetet hoznak létre, az összefogás helyett egymást marják”. A nemzetiségi szakreferens a ci„Körös-Aqua” Kft. Békésszentandrás. — A vízgazdálkodási üzemmérnök, Fabó István volt munkatársaival közösen (mindannyian az Agro- ber szarvasi kirendeltségén dolgoztak) megalakította az AQUATERV Gmk-t 6 évvel ezelőtt. Az évek múlásával és a személycserék miatt a tevékenységi körüket bővítették, létszámuk viszont csökkent, így alakultak át „KÖRÖS AQUA” Kft-vé. — Jó szakemberekkel, ösz- szeszokott gárdával dolgozunk — meséli a cégbemutatás alkalmából az ügyvezető. — Sajnos a beruházások visszafogásával a tervezési munkák száma is csökkent, így a mi területünkön is (a vízgazdálkodás és a mező- gazdaság) kevesebb a munka. gánymisszió létrehozásán fáradozik. Vallja: először az EMBERT, a rászorulót kell ellátni! Inget, gatyát, kosztot kell neki adni. A családsegítők sok helyen adminisztrálnak, környezettanulmányokból írják oldalas jelentéseiket ahelyett, hogy tényleg segíthetnének. Dr. Szigeti Zoltán szociológus a szociális térképek jelentőségéről szólt. Berki Imre, Kö- rösladány polgármestere pedig a rászorulókról való gondoskodást emelte ki. — Ez nem etnikai kérdés. Élni és megélni sok embernek gondot jelent. Segítenünk kell neki. Értük dolgozzunk, de ne nélkülük! — mondta, majd egy javaslattal élt. Kérte a jelenlévőket, szorgalmazzák a szociálpolitikusok, szervezők képzését. Fogjon össze a négy megye ! Fabó Istvántól megtudjuk, hogy a kft. lineáris öntözőberendezések, halastavak, közművek tervezésével foglalkozik, de van egy kereskedelmi ágazata is. Felvették a kapcsolatot a Toshiba Technotrade Kft.-vei és az együttműködés keretében forgalmazzák a fénymásolókat (biztosítják a papírellátást, sőt, házhoz is szállítják), a telefaxokat, az orvosi berendezéseket. Ezek szervizelésére is találtak megoldást, 100 kilométeres körzetben végzik ezt a munkát. Minden vállalkozó, így ez a kis csapat is azon töri a fejét, hogy tehetné magát még hasznosabbá. Nemrég vezették be a vagyonértékelést. Ezt szeretnék tovább bővíteni. Elképzeléseik között szerepel egy szarvasi ki- rendeltség is. Tervezési munkák mellett újabb tervek Vándorló ifjúság helyett... A Rózsafából átpártoltak a klubba Csabacsüd. — Amikor Laci megnyerte a pályázatot, megkeresett bennünket, hogy lenne-e kedvünk klubot alapítani — emlékezik vissza az ifjúsági egyesület alakulására Tusjak Zoli. — Akkor csak egy helyre jártak a csabacsűdi fiatalok, a Rózsafába. Tavaly néhány an összejöttünk, s azóta együtt vagyunk. Ötvennégy tagja van az egyesületnek. Esténként videózunk, nézzük a műholdas adásokat, beszélgetünk, jól érezzük magunkat. Sok korombeli fiatal választotta a klubéletet a vidéki csavargás helyett — mondja a 18 éves srác. Kíváncsiak voltunk az ötlet atyjára, Lacira, aki nem más, mint Katona László, a község művelődési és ifjúsági házának vezetője. — Egy éve annak, hogy magam köré gyűjtöttem a fiatalokat. Kezdetben csak biliárdasztalunk volt, később a tagdíjakból hifi-tornyot vettünk, kaptunk parabolaantennát. Játékokat szerveztünk és szervezünk, kirándulunk — meséli. — Szeretnénk saját anyagi eszközeink bevonásával komolyabb túrákat is szervezni, s ami a legfőbb vágyunk, a helyi lap beindítása. Az egyesület tagjai szerkesztenék, a terjesztést is házon belül oldanánk meg. Elképzeléseink vannak egy úgynevezett országjáró, településkutató klub létrehozására is. A csabacsűdi fiatalok csak egy valamit hiányolnak az egyesületi tagok sorából: a lányokat. Hölgyeim! Jelentkezni szabad! Flegma a világ vagy csak féltékenyt). Szakmabeliek. Az egyiknek jól megy, a másiknak még jobban. Az egyik,futtatja” magát, a másik irigyen szemléli. (O miért nem teszi? Ki tudja.) Az egyik bemutatót szervez a megye közismert szakemberével közösen, hogy a közönséget igényes, jól szervezett műsorral lepje meg. (A szakmabeliek rosszallását már érzi az előkészületekkor, amikor megkérdezik tőle: — Képes vagy mutogatni magadat?!) A szombati bulira kétszázan váltanak jegyet. Az étterem megtelik érdeklődőkkel, a konkurencia hat kíváncsival képviselteti magát, akik annak rendje és módja szerint,,leadják a drótot", így szakmai berkekben már mindenki jólinformált hétfő reggelre. Az alábbi párbeszéd is ekkor hangzik el. A jólinformált: — Hallottátok? Alig voltak a bemutatón. Méghogy szakmai hozzáértés!?...Csak mutogatták magukat! Hallgatóság: —Azt hallottuk, kétszázan voltak... A jólinformált: — Az mind semmi! A bemutató végén még meg is etették a vendégeket! Mit szóltok hozzá? Természetesen volt vélemény, ki így, ki úgy foglalt állást. Irigység? Pletykálkodhatnék? Szakmai féltékenység? Vagy egyszerűen ilyen ez a mi világunk? Flegma, indulatos, keserű és önz°- (?<& 3&A költészet eleganciája (Beszélgetés Kántor Zsolt költővel a Magvető Kiadónál megjelent könyve ürügyén) — A Világültetés című kötet volt az első, a második 1990- ben látott napvilágot a Tevan Kiadónál Kedvenc állataim címmel. Ezenkívül országos antológiák, folyóirat-publikációk jelezték egy irodalmi pálya állomásait, amelynek tulajdonképpen összegzése ez az új kötet, az Aggályok. A Magvető Kiadó a költészet napjára nyomtatta ki az Új Termés sorozat darabjaként. Egy korszak lezárult vagy most kezdődik valami más? — Megélt, lezárt történet az Aggályok. Az indulásról készült fotográfiák, beállítások gyűjteménye. Hogyan keresi a hangját a pálya elején tartó lírikus? Milyen irányzatokat próbál végig ahhoz, hogy megtalálja a neki- való, egyetlen stílust, ami illik a bensőhöz, a személyiséghez és ami majdan megkülönbözteti a többi pályatársától? Ezekre a kérdésekre ad választ a könyv, amellyel természetesen nem vagyok elégedett, hisz már három év távlatából nézem az emlékszerű kompozíciókat. Egészében izgalmas, olvasható kötet, de vannak gyenge pontjai, ahol kikezdhető. Ezeket ma már könnyen kikerülném, átépíteném, újraírnám, de a tévedéseket vállalni kell, benne kell hagyni a régi versekben. Nem szabad visszamenőleg átírni a múltat. Akkor olyan voltam, abban hittem. Az akkori közérzetnek a tükörcserepei ezek a költemények. — Miben más ma Kántor Zsolt költészete, élete, mint három éve, amikor ezek a versek születtek? — Megtaláltam egy olyan verstípust, ami kizárólagosan engem jellemez. Ennek a csírái benne vannak az Aggályokban, Ma este az írószövetség székházában mutatják be Kántor Zsolt Aggályok című kötetét de csak egyes versekben, egyes versmondatokban. 34 éves lettem, letisztult bennem valami, higgadtabb vagyok, átgondoltabb. Hogyan is lehetne jellemezni mostani beszédmódomat? Talán ha azt mondom, hogy gondosan kiszedem a szövegből az elhasznált szavakat, fordulatokat, akkor nem járok távol az igazságtól. Vagy éppen fordítva, groteszk módon túlhangsúlyozom az elkoptatott szavakat. De nem idegenek tőlem a direkt elrontott sorok sem. Nem pusztán meghökkentés vágy hozza elő ezt az attitűdöt, hanem az emberi természet, a habitus. Ilyenné lettem, nem bírom elviselni a középszerűt a szépségben sem, a megszokottól irtózom. Ezért belenyúlok a mondatokba és átprogramozom őket. Megkeresem hosszas tűnődések során, sok apró munkával, kis papírokat rakosgatva, egy-egy idegen szónak hol, milyen szövegkörnyezetben van költői töltése. Mihelyt leírok valamit, elhangzik a fejemben, tehát a szöveg zenéjére, ritmusára is figyelek. Sokszor kategorikus kijelentésekből áll a versem, mégsem költőietlen. Ezt a hangzástechnika alkalmazásával érem el. Az életem a versekkel együtt változik. Sokat utazom, nem tudok egy helyben maradni sokáig. Lüktetek az életben, mint a szavak a verseimben. Vannak persze biztos pontok. —Melyek ezek? — Két gyermekem, Bianka, Zsolt, akikkel hétvégén nagyon jókat játszunk. A feleségem állandó szellemi partner, intellektuális társ amellett, hogy ő is kitűnő lírikus. Állandó biztos pont az életemben a munkahelyem, a Tevan Kiadó, ahol szinte ugyanolyan jól érzem magam, mint otthon, hisz minden pillanat alkotás, termékeny izzás itt. —További tervek? — írni és élni. A kettő persze számomra majdnem ugyanaz. —Köszönöm a beszélgetést. Szenes János