Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-07 / 83. szám

1992. ÁPRILIS 7., KEDD Ára: 9,60forint XLVII. ÉVFOLYAM 83. SZÁM Gyilkos alkohol az üvegekben Toronyórák, harangok „társaságában” éli hétköznapjait a gyo- maendrődi vállalkozó, Orbán József. (3. oldal) Fotó: Kovács Erzsébet A belügyminiszter sajnálja... Eszék ’92 Érdektelenség, közöny, a köztudatba be nem kerülés, vagy a „miből adjunk, mikor nekünk sincs” okozta, hogy a rendezvénynek otthont adó művelődési házban, a jótékony célú gálaestre ötvenegyen vál- tottákmega nOforintos jegyet? (3. oldal) „Hogy a kecske is jóllakjon...” A piac nem attól piac, hogy holnaptól azt mondjuk: ez a tér árusításra van. Attól válik piac­cá, hogy a környezet kulturál­tabb, vonzóbb. (4. oldal) Flegma a világ vagy csak féltékeny(?) Szakmabeliek. Az egyiknek jól megy, a másiknak még job­ban. Az egyik „futtatja” magát, a másik irigyen szemléli. (O miért nem teszi? Ki tudja?) (5. oldal) Ha szerda, akkor LÉPTÉK! Holnapi számunk 7—10. ol­dala a megszokott bőséggel kí­nálja olvasnivalóit. Többek kö­zött terítékre kerül a munkahely és a politika már-már eltemetett- nek hitt — s most Orosházán feltámadt — konfliktusa. Ját­szótér a fejfák között című me- zőberényi írásunk egy lassan ti­pikussá váló élethelyzetről tu­dósít. A bűn világába kalauzoló történetek közül a Rablás garan- ciávalt és a „Törzsi” háború Lö- kösházánt ajánljuk figyelmük­be. Hírt adunk arról is, hogy újab­ban Békéscsabán hangszerek­kel ülésezik a Vének Tanácsa. Magunk is tövig rágtuk a kör­münket a mód felett csökönyös Berci szamár megrázkódtatá­sain. S ami most sem maradhat el: ajáték. Mezőhegyesről, a mezőgaz­dasági kombinátból kaptuk a hírt miszerint a hét végén ellop­tak tíz liter metil-alkoholt egyli­teres kiszerelésben, eredeti gyá­ri címkével, méregjelzéssel el­látva. — A lopást bejelentették a Mezőhegyesi Városi Rendőrka­pitányságon. Mit tesz ilyen eset­ben a rendőrség ?—Kérdésünk­re Kiss László bűnügyi nyomozó válaszolt: — A helyszíni szemlén meg­állapítottuk, hogy a raktárát ál­kulccsal nyitották ki. Ennél fog­va a lakatot sértetlennek talál­tuk. Az üvegeket 50x50x40-es — Még ma sem hisszük el igazán, hogy Edit meghalt — kezdi a beszélgetést Pepó Pál- né, a Békéscsabai Vendéglátói­pari Szakmunkásképző és Ke­reskedelmi Szakközépiskola igazgatóhelyettese. — Mind­annyian azt hittük, túl van a ne­hezén, szépen gyógyult, minden nap erősödött, fejlődött. Nehezen jönnek a gondola­tok. Pepóné még most is zakla­tott, amikor a baleset napját, ta­valy október 11-ét felidézi. Hódmezővásárhelyre, a majoli­kagyárba indultak. Editkét a Kékmacskánál vették volna fel a fenyőládába, szivaccsal körbe­véve tartották. Ahogy azt a nagykönyvben megírták, úgy voltak a jelzések is, methanol felirattal, halálfejjel és robba­násveszély felirattal. Természe­tesen leadtuk a körözést, és a nyomozás folyamatban van. Dr. Papp Tibortól, a kombi­nát munkatársától azt kérdez­tem, egyáltalán, mire használ­ták a metil-alkoholt? — Labordiagnosztikai célok­ra. Egyébként veszélyessége miatt a laboratóriumban is csak egy litert tartottak egyszerre. A metil-alkoholt az úgynevezett „zabostorony” tározóban tárol­buszra — csakhogy nem látták sehol. Észrevették, nem sokkal azelőtt baleset történt az úton, de nem is sejtették, hogy később ennek mekkora jelentősége lesz. Gyanították, Édit otthon maradt a 10 éves kisfiával, mert a férje elutazott a Dunántúlra. Este, hazafelé jövet még tréfál­kozott is a buszon az igazgató úr, Lehoczky László: „ Figyeljétek Editkét, hátha integet a sar­kon!” Másnap déltájban derült ki, hogy Edit elveszett. Szombat reggel elindult a kirándulásra, s azóta nem tudják, hol van. Pepó­ták, amit bombabiztosnak hit­tünk, hiszen a régi torony falvas- tagsága másfél méter. A megyei kórház egyik ügye­letes orvosától megtudtuk, hogy a metil-alkohol kis mennyiség­ben is halálos méreg. Elsősor­ban a látóidegeket támadja meg. Látászavarokat, fejfájást, szé­dülést, hányást és végül halált okoz. A rendőrség kéri, hogy aki a betöréssel, vagy az ellopott me- til-alkohollal kapcsolatban bár­milyen felvilágosítást tud adni, jelentkezzen a mezőkovácsházi Rendőrkapitányságon, illetve bármely rendőri szervnél, b. v. néék — rosszat sejtve — azon­nal a kórházat hívták. S bizony, nem tévedtek. Edit az intenzív osztályon feküdt, eszméletle­nül. Ekkor tudták meg, hogy az előző napi baleset áldozata Edit volt. Amikor a zebrán v isszarán- totta a kisfiút, az autó elsodorta őt; súlyosan megsérült a kopo­nyája bal fele. Megkezdődött a harc Edit életéért. Az első napokban az orvosok semmi jóval nem biz­tatták a családot. Tizenkilenc napig tartott az eszméletlen álla­pot (Edit közben tüdőgyulladást kapott). Aztán jött a csoda: Edit magához tért! ,,Az intenzív osz­tályon valami emberfeletti mó­don küzdöttek az életéért, a ta­karítónőtől kezdve a nővérekig mindenki. Akinek pedig a leg­többet köszönhettük: dr. Hra- bovszki Róbert idegsebész. Ki­tűnő szakember!” — mondja Pepóné. Hosszú kálvária következett ezután Edittel. A bajok akkor kezdődtek, amikor elkerült az intenzív osztályról. Szegeden is többször megműtötték, de az ál­lapota egyre romlott. Aztán (Folytatás a 3. oldalon) „A közelmúltban sajnálatos és elítélendő események szerep­lőivé váltak az irányításom alá tartozó rendészeti szervezetek hivatásos állományának egyes tagjai. A valamennyiünk bizton­ságán őrködő, nehéz feltételek között is derekasan helytálló ha­tárőrök, rendőrök, köztársasági őrök között akadtak olyanok, akik helyzetükkel visszaéltek; választott hivatásuk erkölcsi normáit, szolgálati kötelmeiket súlyosan megsértették. Meg­győződésem szerint az általam megkövetelt belső megújulás és öntisztulás jele volt az esetek gyors felderítése, s a demokrá­cia velejárója nyilvánosságra hozataluk. Az ügyeket megis­merve késlekedés nélkül intéz­kedtem, a méltatlanná vált ele­meket a hivatásos állományból azonnali hatállyal eltávolították, ellenük a büntetőeljárás folyik. A jövőben is — támaszkodva a rendészeti szervek hivatásos állományának szakmailag fel­készült, demokratikus rendünk iránt elkötezett, morálisan tiszta nagy többségére — minden szükséges lépést megteszek a törvénytisztelő magyar állam­polgárok és hazánkban tartóz­kodó külföldiek védelme, az élet- és vagyonbiztonság meg­őrzése érdekében.” A nyilatko­zat közzétételére Boross Péter belügyminiszter hétfőn kérte az MTI-t. Editet „azóta” hősként emlegetik / Életét adta egy gyermekért Szomorú tekintetű, törékeny fiatalasszony fényképét nézegetem. Ismerős valahonnan. Nehéz az emlékek között keresgélni, mindunta­lan arra az októberi tragédiára gondolok, ho­gyan történhetett az a néhány pillanat, amikor Erdei Gáborné — vagy ahogy tanítványai, kol­légái, ismerősei hívták: Editke — kiszaladt az útra, visszarántott egy kisfiút a száguldó teher­autó elől. Megmentette a gyerek életét! A saját­jával fizetett érte... A szomszéd tehene Az utca népe még soha sem látta olyan dühösnek Péter mestert, a keménykötésű, péklapátkezű iparost, mint amikor felfedezték, hogy valaki csúnyán megrongálta legújabb kocsiját, egy tűzpiros Opelt. A légy sem mert zümmögni a mennydörgést meghazudto­ló erejű szitokáradat közepette. Péter mester, az amúgy birkater­mészetű, jámbor, csendes emberfia bizony kivetkőzött magából, midőn az emberi gyarlóság, irigység újabb példázatával állott szemben. Hetek óta nem volt nyugalma Péter barátunknak. Valaki lép- ten-nyomon feljelentette az adóhivatalnál, a rendőrségnél, a városházán — ahol csak lehetett. Csalónak, mindenféle tisztes­ségtelen ügylet kiagyalójának titulálta az ismeretlen „bejelentő”, arra kényszerítve, hogy most hivatalból hivatalba járva bizonyít­sa, véletlenül a tisztességesen gyarapodók. a hajnalokig virrasz- tó-izzadó gürizők táborába tartozik. Mit számít ez manapság? Roppant idegesítő ugyebár, ha a szomszéd tehene majd' kicsattan az egészségtől, miközben a mi szegény páránk az utolsókat rúgja. Dögöljön meg a szomszédé is! ,,Persze, följelentgetni van eszük, de arra nincs, hogy két szal­maszálat keresztbe tegyenek!” — harsogta Péter mester, s ökölbe szorított kezét szüntelenül rázta abba az irányba, ahonnan az „égi áldást” jönni vélte. Talán elfelejtettem volna már Péter szaki esetét, ha nem talál­koznék a példájával minduntalan, s ne döbbennék rá az embernek ősidőktől magával cipelt huncutságára: mennyivel könnyebb értéket rombolni, mint teremteni. L. E. Tardos: vészjósló jelenségek a gazdaságban Kupa: a keménység csak átmeneti Hétfőn délután három órakor megkezdte tavaszi ülésszaká­nak 20. munkanapját az Ország- gyűlés. Napirend előtt rendkí­vüli ügyben kért szót Tardos Márton, az SZDSZ frakcióveze­tője, aki vészjósló gazdasági je­lenségekről szólt, kifogásolva, hogy azokra a kormány kapkod­va reagál. Kérte, hogy a kor­mány oszlassa el a bizonytalan­ságot, s fogalmazza meg vála­szait a válságjelenségekre. Hi­szen, mint mondta, komoly egyensúlyhiányok alakultak ki, a költségvetés hiánya csaknem 50 milliárd forint, a munkanél­küliségi ráta pedig kilenc száza­lékra emelkedett. Kupa Mihály válaszában elis­merte, hogy a honi gazdasági átmeneti kemény lépésekre is rákényszeríti a kormányt, ám mindezek az intézkedések a pénzügyminiszter szerint a gaz­daság stabilitását szolgálják. Ami a bankokat illeti, a kormány nem gyengítésükre, hanem immár két éve megerősítésükre tesz lépéseket; akkor is, amikor ingyenes állami tőkerészese­déshez juttatta őket, és amikor könnyített kétes kintlevőségeik terhein. Kupa Mihály szerint a (Folytatás a 3. oldalon) Lakás 29 900 Ft/m2 árért (50% befizetésénél 32 400 Ft/m2 ár) a Gyóni G. u. 14—16. szám alatt, — I. emeleti — parkettás — egyedi fűtéses. Érdeklődni: Hargita Plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971. HARGITA IPLUSZ ípitólpou ét Szolgáltatóim I bóOO B«k«scsot>0.

Next

/
Thumbnails
Contents