Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-06 / 82. szám
GAZDASÁG 1992. április 6., hétfő О «j&RFKF-S MEGYEI HÍRLAP-------------------------C sak a bizonyított kárért fizetnek Nem érdemes vadulni A Békés Megyei Vadász Szövetség elnöksége a legutóbbi megyei küldöttgyűlés felhatalmazása alapján szerződést kötött a Colonia Biztosító Rt.-vei a vad által okozott, ütközésből eredő közlekedési károk biztosítására. Nagy Sándor, a megyei vadászszövetség fővadásza az előzményekről a következőket mondja: —A megyében ugrásszerűen megnőtt a vaddal való ütközésekből eredő káresemények száma az elmúlt években. Ez idő tájt viszonylag lazán kezelték ezeket a biztosításokat, és előfordultak visszaélések a kárrendezések során. A korrekt elszámolás érdekében teljesen új biztosítási módozatot dolgoztunk ki a biztosító szakembereivel közösen. A vadászszövetség a tárgyalások során természetesen a vadásztársadalom jogos érdekeit képviselte. De nézzük az új biztosítási módozat lényegét: a vadásztársaságok ezentúl csak azt a kárt hajlandóak megtéríteni, amelyek bizonyítottan a vaddal való ütközésből erednek a különböző gépjárművekben. Kizárható a szándékosság, figyelmetlenség vagy a közlekedési szabályok be nem tartása. Mindezek biztosítására a kárrendezési eljárás módosult, amit jó ha tudnak a gépjárművezetők megyénkben. — Ezentúl tudomásul kell venni mindenkinek, hogy a gépjármű vezetője épp úgy felelős lehet a káreseményért, mint a vadászati jog hasznosítója, legalábbis közlekedési szempontból. Hiszen a vaddal való esetleges ütközésre mindenkinek föl kell(ene) készülnie. A balesetek pontos meghatározása érdekében minden vadásztársaság két személyt jelölt ki, akik felelősek a baleset tényének ellenőrzéséért. Megállapítják, hogy volt- e ütközés, s ha igen, milyen körülmények között. Majd ezt követően az általuk rögzített eseményt vizsgálják felül — a vadászszövetség közreműködésével — közlekedésrendészeti és jogi szempontból a szakemberek. Csak ezután kerülhet az ügy kárrendezésre a Colonia Biztosító Rt.-hez. Az sem mellékes, hogy ezentúl nem a vadásztársaság és a gépkocsi vezetője áll jogviszonyban egymással, hanem a biztosítóintézet. A kárrendezés Kecskeméten és Szegeden történik. A káreseményt mindezekből következően a vadászati jog hasznosítójának kell bejelenteni, illetve a Coloniának. S hogy a szigorító intézkedések nem a véletlennek köszönhetőek, azt bizonyítja, hogy tavaly megyénkben több mint 6 millió forintot fizetett ki a biztosító a vaddal való ütközésből eredő károkért. L.S. Az 559-es: Magyarország Mindentudó vonalkák Magyarországon már a 80-as évek elején történtek erőfeszítések a termékek egységes azonosító és számítógépes nyilvántartási rendszerének elterjesztésére. 1985-ben vezették be nálunk a belföldi használatra rendszeresített egységes termékazonosító kódot (ETK), és az ezen alapuló vonalkódtechnikát, akkor még az Árhivatal által központilag meghatározott ütemben. Az ETK egy kilenc számjegyből álló kód, amelyből az első öt szám a gyártót, a többi négy pedig a terméket azonosítja. Csíkok a címkén Ma már egyre több áruházban találkozhatunk a termékek csomagolásán feltüntetett vonalkódokkal. Elsősorban a kiterjedt kiskereskedelmi hálózattal rendelkező kereskedelmi cégek — például az Alfa Élelmiszer- és Vegyiáru-kereskedelmi Vállalat, a Skála, az Azúr, az Inte- rág, a Kleider Bauer, a Bakony Füszért, a Tisza Füszért és a gyógyszertárak — alkalmazzák ezt a korszerű termékazonosító rendszert, amely megkönnyíti a raktározást, az árazást és a pénztári munkát. A vonalkódtechnika alkalmazásához szükséges eszközök és berendezések forgalmazásával foglalkozó cégek is megjelentek Magyarországon. Az üzletekben az árukon látható vonalkódos címkék azonban nem feltétlenül egyeznek meg a nemzetközi gyakorlatban egységesen használt úgynevezett EAN termékazonosító számokkal — tudtuk meg a Magyar Gazdasági Kamara EAN-irodá- jának vezetőjétől, Viszkei Györgytől. A kereskedők többnyire saját igényeik szerint alakítják ki azonosító rendszerüket. A cél viszont az lenne, hogy igazodjunk a nemzetközi szabványhoz, vagyis magukat a gyártókat, és vállalkozókat kellene érdekeltté tenni abban, hogy az általuk előállított, illetve importált termékeken feltüntessék a termékazonosító kódot. A világszabványt a Nemzetközi Termékazonosító Szövetség alakította ki. A kamara EAN-irodája 1983 óta tagja a nemzetközi szövetségnek. Feladata, hogy biztosítsa a nemzetközi rendszer működését itthon is lehetővé tevő világszabványokat. 2000 már szabványos Viszkei György az MTI- Press tudósítójának elmondta: jelenleg Magyarországon mintegy 2000 gyártó alkalmazza az EAN-számokat. Legelterjedtebb a rendszer a kozmetikai és háztartásvegyipari ágazatban, valamint az élelrtiiszeriparban. Az alkalmazás terjesztésének bizonyos fokig gátat szab az, hogy a hazai csomagolástechnika még nem európai színvonalú, a vonalkódokat pedig az áru csomagolásán kell feltüntetni. A gyártók számáfa önkéntes a vonalkódrendszer alkalmazása, aki viszont bevezeti, az ma már köteles a nemzetközi EAN- szabványt használni. A nagy gyártókon kívül egyre több kis- és középvállalkozó ismeri fel a vonalkódtechnika hasznosságát és csatlakozik a rendszerhez — mondta az EAN-iroda vezetője. Különösen igaz ez az exportban érdekelt cégekre, hiszen az importőr részéről előírás lehet az EAN-szám feltüntetése az árun. Az EAN-szám egyébként 13 számjegyből áll. Az első három a származási ország kódja, amely Magyarország esetében 500. A gyártót azonosító öt számot az EAN-iroda adja, a terméket azonosító négy számot a gyártó, illetve import termékek esetében a termékinformációs központok alakítják ki: a tizenharmadik szám pedig egy ellenőrző szám. A termékazonosító rendszer alkalmazását a kormány 1991. novemberi rendeleté szabályozza. Az egyes minisztériumok témába vágó feladatainak koodinálásáraaz Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetésével tárcaközi bizottság alakult. A konkrét módszertani kérdések tisztázására pedig a leginkább érdekelt tárcák és intézmények részvételével módszertani munkabizottságot hoztak létre. így remélhetőleg napról napra több lesz a csíkozott címkéjű áru az üzletek polcain. (MTI-Press) ,y4 mi dolgunk, hogy gondjait megoldjuk” Vámudvar a város szélén A Körösmenti Skála Rt. tavaly július közepén nyitotta meg a Hungária Spedícióval közösen Békéscsabán, a megye első vámudvarát. A volt I. Jaminai Téglagyár területén, a vámudvaron azóta naponta fordulnak meg kamionok, nemzetközi teherszállító járművek. Gatisz Gézától, a vámudvar vezetőjétől legelőször azt kérdeztük, hogyan lehetne a lehető legrövidebben összefoglalni egy vámudvar feladatát, funkcióit. — A vámudvarok olyan telephelyek, ahol a különböző vámkezelési módok koncentráltan jelentkeznek —-válaszolta. —Azt hiszem, hogy a közérthetőség ennél bővebb bemutatást igényel. — A vámudvarokra azért van szükség, mert rendkívüli mértékben gyorsítják a belterületi vám munkáját. Rendelkezésre áll minden eszköz, hogy a pénzügyőrök a vámkezelés során elvégezzék a különböző vizsgálatokat. — Hogyan született meg az ötlet, hogy Békéscsabán vámudvart kell létesíteni? — A Skála „fejében” fogant meg a gondolat. Az egész országban egyébként tavaly indultak a vámudvarok, a hatóságok sok engedélyt adtak ki. Jól működő persze már kevesebb van. Erre a jaminai területre azért esett a választás, mert alkalmas ilyen célra. A Hungária Spedí- ció úgy kapcsolódott bele, hogy felajánlottuk: a szakmai munkát elvégezné a Hungarokamion határspedíciós részlege. — A vámudvar konkrétan miben segíthet a nemzetközi fuvarozásban? — Európa fejlett oszágaiban a fuvarozás, árukezelés, raktározás nagy szakértelmet igénylő munkáját specializálódott szállítmányozó cégek szervezik és végzik. A szállítmányozási munka viszonylag kis hányada esik a vámügynökségekre, határspeditőrökre. Az áru mozgatásának igen jelentős szakaszában, a vámkezelések alkalmával biztosítják megbízóik zavartalan kapcsolatát a vámhatósággal. Hazánkban e szakmának csak közelmúltja van. Munkánk egyik legfontosabb eleme, hogy a vámhatóság felé szakszerűen közvetítjük ügyfeleink problémáit. Mentesítjük a vámhivatalt az úgynevezett ügyfélszolgálati teendők alól. Tehát a kapcsolat- felvétel a vámmal a vámudvaron kezdődik. Nálunk naponta két vámos teljesít szolgálatot. Az okmányokat a fuvarozók nevében mi nyújtjuk be a vámhivatalhoz, persze miután elvégeztük a ellenőrzéseket és kijavítottuk az esetleges hibákat. Ha mindezzel megvagyunk, a megrendelőknek már nem lehet gondja a vámkezeléssel. — Milyen előnyei vannak még a vámudvar szolgáltatásainak?-— A már említett szakszerű munkának, a vámellenőrzésnek minden feltétele adott nálunk, ezért a lehető leggyorsabb az ügyintézés. Szakképzett embereink vannak, akik a vámosokkal lebonyolítják a procedúrát, de úgy is fogalmazhatnék, hogy a vámosok munkájában szakembereink működnek közre. Üzleti aiapelvünk: a mi dolgunk, hogy gondjait megoldjuk. —Egyidejűleg hány kamiont képesek fogadni a vámudvarban? Lipták Erzsébet és Hu szák Ildikó, a vámudvar alkalmazottai adatfeldolgozás közben — 8—10-et és egy órán belül mindegyik elhagyhatja telephelyünket. Egyébként havi átlagban ezer vámkezelésünk van. —A vámudvar létesítésekor a környékbeliek felvetették, hogy a megnövekvő kamionforgalom veszélyezteti az amúgy is túlzsúfolt jaminai felüljárót. Erről mi a véleménye?-— Nem az idejövő kamionok hibáztathatóak a felüljáró zsúfoltságáért. Eddig is volt teherforgalom, sőt, amikor a téglával megpakolt tehergépkocsik jöt- tek-mentek, akkor a híd terhelése jelentősebb volt. Az a véleményem, hogy ha egy híd nem alkalmas a forgalom átbocsálá- sára, akkor másikat, megfelelőt kell építeni helyette. Mi tisztességes adót f űzetünk az államnak, amelynek egyik feladata, hogy az infrastruktúrát kiépítse az országban.-— Elképzelhető-e, hogy megyénkben Békéscsabán kívül máshol is létesül vámudvar? — Elméletileg nincs akadálya, de nem tartom valószínűnek. A piac ilyen kis területen nem igényel többet, ráadásul egy vámudvar-létesítés 10 milliós nagyságrendű befektetést igényel, amely csak hosszú távon térülhet meg. Meghatározott nagyságú áruforgalom alatt nem gazdaságos vámudvar működtetése. —A közelmúltban valaki arról beszélt, hogy a Skálánalfvám szabadterülete is van. Mi a különbség a vámudvar és a vám szabadterület között? — A mellettünk lévő vám szabadterületen lehetőség van vámfizetés nélküli áru tárolására. Külföldiek és belföldiek egyaránt élhetnek a lehetőséggel. (Sajnos csak kevesen tudnak róla napjainkban.) Persze a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülésével várható, hogy mind többen kihasználják a vámudvarunk és a mellette lévő vám szabadterület nyújtotta előnyöket. Lovász Sándor Fotó: Kovács Erzsébet A békéscsabai vámudvaron álló svéd és német kamionok sofőrjei megelégedéssel beszéltek a vámudvar gyors ügyintézéséről
