Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-04-05 / 81. szám

Moldovában megakadtak a tárgyalások (2. oldal) A HAZA MINDEN ELŐTT! Szakadárok Jellemző hajdani össznépi eltájoltságunkra, hogy a 60- 70-es években még értelmiségi körökben is hitelt adtak az aláb­bi véleménynek: „Ha az oro­szok visszaadnák Romániának Besszarábiát, a románok lemon­danának Magyarország javára Erdélyről.” (3. oldal) Szemérmes szegénység Egy tízgyermekes asszony panaszos leveléből: „Nagyon nehezen élünk, hiszen tíz gyer­mek mellett nem tudtam félre­tenni pénzt... Bementem a pol­gármesteri hivatalba, hogy megkérdezzem, jár-e a beteg gyermekemnek tejjegy? Kije­lentették, hogy nem jár. A lá­nyom egy élelmiszerboltban eladó, és hozzájárnak beváltani a tejjegyet a szomszéd kocsmá­ból, hogy a pénzen sört vegye­nek. (4. oldal) Könyörtelen idők filmese Oly korban élt Sára Sándor, amikor közelről láthatta, tapasz­talhatta a háborút. Tizenkét éves volt, de amit látott, nagyjából értette is. Filmje nem a győzők szemszögéből készült, arról szól, hogy mit éreztek a szenve­dők. „Tisztán kell látnunk a múltunkat, a történelmünket, ez egyszerűen hozzátartozik a jö- vőnkhöz’ ’— mondja Sára Sán­dor. (5. oldal) Az erdélyi magyar katolikusok védelmében Különleges egyházi doku­mentumot teszünk ma közzé. Tempfli József nagyváradi me­gyéspüspöknek a bukaresti ér­sekhez címzett levelét, amely Magyarországon lapunkban je­lenik meg először. Ebből az írás­ból megérthető, milyen gondok­kal küszködik a magyarságtudat legfőbb erdélyi ébrentartója, a magyar katolikus egyház. (7. tidal) Múltfeltáró bizottság Az Országgyűlés állítson fel — a parlamenti képviselőcso­portok és elismert szakértők részvételével — ideiglenes bi­zottságot az 1944 és 1990 kö­zötti korszak eseményeinek fel­tárására, valamint ezen időszak társadalmi és politikai beren­dezkedésének, intézményi rendszerének, valamint jog­rendszerének, igazságszolgálta­tásának és közigazgatásának vizsgálatára —javasolja Göncz Árpád köztársasági elnök Sza­bad Györgyhöz, a Parlament el­nökéhez írott levelében. A tényfeltáró bizottság — az államfő elképzelése szerint — a parlamenti pártok és a függetle­nek képviselőcsoportja egy-egy országgyűlési képviselőjéből, valamint elismert szakértőkből állna. A köztársasági elnök in­dítványozza továbbá azt is, hogy az Országgyűlés teremtse meg a történelmi dokumentumok köz­zétételének anyagi és szervezeti feltételeit is. Göncz Árpád vége­zetül kifejezi meggyőződését, hogy a történelmi igazságtétel olyan módját indítványozza, amelyben az igazság megisme­rése és a társadalmunknak oly szükséges megbékélés nem zár­ja ki egymást. (MTI) Valamivel több üres álláshely A szövetkezetieket mégis foglalkoztatják? Az országban 450 ezer a re­gisztrált munkanélküli, 350 ezer az ellátásban részesülő, a mun­kaképes korúak 8,3 százaléka. Békés megyében 25 ezer mun­kanélküliről tudunk, közülük 22 ezer részesül valamilyen ellá­tásban, nálunk az arány 12 szá­zalékos. A megyei munkaügyi hivatal igazgatója, dr. Nagy Ágnes ezekben a napokban sor- ra-rendre találkozik a munka­adókkal és a szorosabb együtt­(Folytatás a3. oldalon) Legalább azon a napon Tíz évvel ezelőtt egy történész professzor előadását hallgat­tam sokadmagammal, kétpercenként összerezzenve az akkor hi­vatalostól eltérő gondolatmenet hatására. A tanár a következőket mondta: egy történész számára április 4-e megfoghatatlan és kezelhetetlen. Hiszen nézzük meg mi történt akkor? A szovjet hadsereg egyik tisztje kiadott egy napiparancsot, amelyben az szerepel, hogy a Nemesmedves nevezetű települést felszabadí­tották. A mai Magyarország határait tekintve ez a falu volt az utolsó emberlakta hely hazánkban. De az új Magyarország már 1944. december 21-én a debreceni ideiglenes nemzetgyűlés, majd december 22-én az ideiglenes kormány megalakulásával megszületett! A fasiszta gazemberek fölött a magyar nép ekkor mondta ki saját maga végítéletét. Meg fogják látni, hogy nem is olyan soká Magyarországon ezeken a napokon fogunk megem­lékezni а II. világháború áldozatairól. Függetlenül attól, hogy az elesett katonák milyen nemzetiségűek voltak, megérdemlik: azon a napon elevenítsük fel emléküket, amelyik legjobban kifejezi harcuk és reményük értelmét, eredményét. Ma sem lehet sok mindent hozzátenni a felidézett professzor szavaihoz. , „, , — Lovász Sándor ■ : : : : „A kisebbségeknek ne csupán joguk, lehetőségük is legyen önazonosságuk érvényesítésére.” Fotó: Kovács Erzsébet Hideg fej, meleg szív Kisebbségi autonómia és állam cím­mel nyílt meg tegnap délután Békéscsa­bán az a konferencia, amelyet a Kisebb­ségi Kerekasztal, az ELTE Politológiai Tanszéke és a Fidesz frakció szervezett. Pap János, a megyeszékhely polgár- mestere, a rendezvény egyik védnöke a tanácskozásnak otthont adó, szlovákok alapította, több nemzetiséget befogadó Békéscsaba történelmi múltját átte­kintve fogalmazta meg a legfőbb kér­dést: hogyan tudunk tenni a kisebbségi lét, a kultúra, a megmaradás kérdésé­ben a legtöbbet. (Folytatás a 3. oldalon) Már a „túlélés” is eredmény Téeszhelyzet: csődben és adósságban Amolyan „néma panasznap­ként” telt el a tegnap délelőtt a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Szö­vetségének kibővített küldött- közgyűlésén, amelyet Kétsop- ronyban tartottak. A tavalyi esz­tendő kudarcait és kényszerpá­lyáit mindegyik szövetkezet a saját bőrén érezte, ám itt és így, összegzett formában még elszo­morítóbb a megye mezőgazda­ságának képe. Gyorsan romla­nak a földművelés alapjai, csök­ken az állatállomány tenyészér- téke, a legjövedelmezőbb élel­miszeripari üzemek pedig kül­földi tulajdonba kerülnek. Mindeközben csak egy valami nő a termelőkben: a kiszolgálta­tottság. A felvásárlói „sisere- hadnak”, az államnak és a pénz­intézeteknek. A helyzet siral­mas voltát érzékelteti, hogy ta­valy a megye szövetkezeteinél az energiaköltségek 735 millió­val (40 százalékkal), a bankkölt­ségek 900 millióval (68 száza­lékkal) növekedtek, s emellett a költségvetési befizetések terhe is 391 millió forinttal emelke­dett. E három költségtétel önma­gában több mint 2 milliárd forin­tot tesz ki, annyit, mint a téeszek összes vesztesége. S ha még azt is hozzávesszük, hogy tavaly a túltermelési válság is éreztette hatását — akkor elmondható, hogy a „túlélés” is nagy ered­mény. A növénytermesztés 1991 -es árbevétele több mint 10 százalékkal, fedezeti összege mintegy 40 százalékkal maradt el az előző évhez képest. Az állattenyésztésnél az árbevétel csupán 81 százalékra sikeredett, de a fedezeti összeg azonban még az egyötöd résznyit(!) sem érte el. (Folytatás a 3. oldalon ) Kifosztották a Kádár villát A Budapesti Rendőr-főka­pitányság közleménye szerint özvegy Kádár Jánosné halálát követően ismeretlen tettesek el­tulajdonítottak másfél millió fo­rintot a lakáshoz tartozó helyi­ségből. A pénz nejlonzacskó­ban, egy faszekrényben volt el­helyezve. A BRFK Bűnügyi Főosztálya 24 órán belül elfogta az elkövetőket. A bűncselek­mény elkövetésével alaposan gyanúsíthatok: Tarr István bu­dapesti és Takács Zoltán pilisi lakosok, a kormányőrség volt tagjai. Az eljárást a Budapesti Rend­őr-főkapitányság Vizsgálati Főosztálya — szakértők bevo­násával — folytatja. ’ ’ (MTI) Átlőttek a határon A magyar határőrség és a rendőrség pénteken megerősí­tette a magyar—horvát szakasz őrzését, jelentős erőket vezé­nyelt a térségbe, miután a túlol­dalon kiújultak a harcok, s több lövedék is magyar területre csa­pódott be. Krisán Attila, a határ­őrség helyettes szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta: pénteken a baranyai háromszög­ben, Torjáncinál összecsaptak a horvát és a szerb erők. Kásád magyar községben péntek reg­gel 6 óra 40 perckor aknabecsa­pódást észleltek. Majd később, 10 óra 30 és 10 óra 50 perc között Eperjespusztánál, 400 méterre a határtól magyar oldalon 21 aknavető lövedék robbant. Se­besülésről és károkról nem érke­zettjelentés. A Külügyminiszté­rium utasította hazánk belgrádi és zágrábi nagykövetét: az otta­ni külügyminisztériumban kér­jenek hivatalos tájékoztatást az ügyről. Ugyancsak utasította országunk brüsszeli nagyköve­tét, hogy keresse fel Lord Car- ringtont, a Jugoszláviával fog­lalkozó békekonferencia elnö­két és tájékoztassa az esetről. FIDESZ­NAGYGYÜLÉS 1992. április 5-én (vasárnap) délután 5 órakor a Békéscsabai Ifjúsági Házban politikai nagygyűlést tartunk. VENDÉGEINK: Deutsch Tamás országgyűlési képviselő, Kosa Lajos országgyűlési képviselő, a gazdasági bizottság tagja, dr. Prekop Ottó, a Fidesz békéscsabai képviselője. Minden érdeklődőt szívesen látunk! ,,Együttműködés a jövőért” A Békés Megyei Iparszövetség és a Dél-magyarországi Gazdasági Kamara 1992. június 1—5. között kiállítást szervez Nagyváradon. Részvételi díj: 12 300 Ft/bruttó m2 + áfa. Jelentkezési határidő: 1992. április 9. Jelentkezés és bővebb felvilágosítás: 5600 Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Telefon: (66) 23-144, műszaki-kereskedelmi osztály.

Next

/
Thumbnails
Contents