Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-27 / 99. szám

bßEKES MEGYEI HIRL\pGAZDASÁG

1992. április 27., hétfő

Csak nehogy elfogyjanak a járulékbefizetők

Mi marad a nyolcvanszázalékos elvonás után?

Ha valaki ismer olyan embert a környezetében, aki az elmúlt 24 órában nem szidta a magyar társadalombiztosítást, annak fizetek egy jelképes összeget... De hát ki ne sokallná a több mint 40 százalékos társadalombiztosítási járulékot, nem beszélve az egyéb kötelezettségekről. Kapás Józsefet, a Békés Megyei Társadalbiztosítási Igazgatóság igazgatóját a közelmúltban életbe léptetett további szigorításokról kérdeztük, a következőkkel kezdte:

— Mint közismert: január elsejétől a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulék 43-ról 44 százalékra változott. Ráadásul a befizetések eddigi határideje általában minden hónap 15-e volt, március elsejétől havonta 10-éig kell teljesíteni a kötelezettséget.

— Nem azért mondom, de ha én rendelkeznék a társadalom- biztosítási intézettel, akkor nem emeltem volna tovább a járulékot. Önök miért szánták rá magukat a lépésre?

— A közhiedelemmel ellentétben nem a társadalombiztosítás, hanem a parlament határozott a tb-járulék egyszázalékos emeléséről. A hatáskör az Országgyűlés kezében van. Ugyanakkor igaz, hogy az említett intézkedések a társadalom- biztosítás költségvetésének növekedését célozták meg.

— Sehol a világon nem fizetnek olyan magas társadalom- biztosítást, mint Magyarországon.

— Nem azért, hogy védjem a mundér becsületét, de a fejlett világban a miénknél vannak magasabb járulékok, csak azok más formában öltenek testet. Például állami hozzájárulás a tb- kiadásokhoz vagy az élvezeti cikkekre terhelt szociális adó formájában. Ugyanakkor a társadalombiztosítás költségvetésének hazánkban nem kizárólag a klasszikus társadalombiztosítási kiadásokat is fedeznie kell,

nem egy kifejezetten szociális kötelezettség van a tb-re terhelve. Ott van például a szociális járadék intézménye. (Ha valaki tanúvallomásokkal öt év szolgálati időt igazol — még akkor is, ha abban az időszakban az illető tb-járulékot nem fizetett —, akkor szociális járadékot kap tőlünk.) Többször magasabb összegű ellátásról van szó, mint azoknál, akik 25-30 éves munkaviszony során fizették a járulékot.

— No de gondolom, ezek a kivételek nem érintenek széles rétegeket.

— Csak Békés megyében tavaly 1700 ilyen jellegű megállapítás volt, országosan több milliárd forintot emészt föl a szociális járadék. És akkor még nem szóltam a gyermekgondozási segélyről, a gyermekgondozási díjról, amelyek nyugaton ugyancsak az állami költségvetést terhelik.

— A bevezetett +1 százaléknak lehet-e már érezni a hatását a megyei igazgatóságon, mennyivel lett több a bevételük?

— Semennyivel és nem valószínű, hogy a jövőben másként lesz. Két egyszerű oka van ennek. A munkáltatók nagy része fizetésképtelen... A másik: a társadalombiztosítási kifizetőhelyet működtető munkáltatóknak költségtérítést fizetünk, ami elviszi a+1 százalékot.

— Van-e arról adatuk, hogy hányán szüntették be a vállalkozásukat, illetve hány cég ment tönkre a társadalombiztosítási terhek,,vastagodása’ következtében?

— Tudomásom szerint vállalatok, szövetkezetek emiatt nem kerültek padlóra. Több kis- és társas vállalkozás azonban már jelentkezett, hogy betelt a pohár, visszaadják vállalkozási igazolványukat. Ami különösen figyelemreméltó: fokozottan igaz a mezőgazdasági egyéni vállalkozókra a terhek elviselhetet- lensége.

— Ez idáig csak a +1 százalékról beszéltünk, de a nadrág- szíjszorítás más formában is jelentkezett.

— Valóban, további nehezítések léptek életbe március elsejétől. Például a mezőgazdasági vállalkozók eddig havonta 1200 forint járulékot fizettek, most minimum 4320 forintot. Különösen kistelepüléseken jelent ez gondot, ahol az emberek kiegészítő tevékenységként vállalkoznak, nemcsak mezőgazdaságban. S az eddigi 350 forint helyett minimum 800 forint lett a kiegészítő tevékenységek utáni járulék nagysága! Az sem kedvező, hogyha valaki korábban — reális indokokkal — kérte a fizetési mentességet kiegészítő tevékenysége után, akkor mentességet adhattunk. Ma ez sincs.

— Jól értettem, hogy a 4320 forint (mint legkisebb összeg!) nemcsak a mezőgazdasági vállalkozókat érinti?

— így van. Korábban a vállalkozóknak a személyi jövedelemadó alapján kellett járulékot fizessenek, az alacsonyabb jövedelműeknél adott esetben havi 900-1200 forint összegről volt szó. Március elsejétől a mindenkori minimumbér utáni járulékot be kell fizessék a vállalkozók, ami 1992-ben 4320 forint.

<— Beszélgetésünk elején ön megjegyezte, hogy a társadalombiztosítási igazgatóság végrehajtója a törvény által szabályozott rendelkezéseknek. De gondolom, megvan a saját véleménye mindezekről a kérdésekről.

— Személyes véleményem, hogy a szigorításoktól, a terhek növelésétől több bevétele nem' lesz a társadalombiztosításnak, mert a vállalkozási szférában szolgáltatást végzők kénytelenek lesznek előbb-utóbb beszüntetni tevékenységüket. S ha „szépen” elfogynak a járulékfizetők, akkor kitől lenne bevételünk? Lovász Sándor

— Az elmúlt két hétben 16 tagunk adta le a megnövekedett tb-költségre hivatkozással a működési engedélyét — hallom Bartyik Páltól, az IPOSZ megyei irodáján.—Ám a fenti adat csak a már hozzánk befutott megszűnéseket tartalmazza, a valóságos ennél jóval több lehet. Egyébként ez a lépés sajnos egyáltalán nem meglepő, a honatyák már eddig is bizonyították vállalkozásbarátságukat. Arra — úgy látszik— senki sem gonNaponta legalább öten adják fel

A társadalombiztosítás ösz- szegének emelkedése a Kereskedők, Vállakozók Szövetségének tagságát is érzékenyen érintette. A KISOSZ megyei szervezetének titkára, Czibula Zoltán is ezt erősítette meg.

— A kormányrendelet megjelenése óta naponta legalább öten jelentik be írásban, hogy leadják vállalkozói engedélyüket — hallom Czibula Zoltántól. — Eddig közel százan döntöttek úgy tagságunk köréből, hogy befejezik.

— Ennek oka csak a tb emelkedésében keresendő?

Több, mint négyszeresére emelkedett a havi járadék összege. Ez önmagában is éppen elég egy kezdő, még meg nem erősödött vállalkozónak. De nemcsak ők kerültek ebbe a kelepcébe, hanem azok az idős, többségében kis falvakban működő kisvállalkozók szüntetik be tevékenységüket, s ezzel tovább romlik az ellátottság színvonala.

— Milyen lépéseket terveznek a kormánydöntéssel kapcsolatban?

— Holnapután a KISOSZ országos vezetése dönti el, hogy milyen formában és eszközökkel fejezzük ki tiltakozásunkat ez ellen az elfogadhatatlan döntés ellen. Kőhalmi Endre

dőlt, hogy a tb és adóterhek esetenként 80 százalékos elvonást is jelenthetnek, s hogyan éljenek meg a kistelepülések szolgáltatói, például a szabók, a fodrászok, akiknek ezután nem marad más hátra, mint a bolt bezárása. Ami már csak azért sem megoldás, mert hiába adja le az engedélyt, ha nem biztosított más jogán. Ilyenkor kiróják a 4320 forintos kvótát, ráadásul késedelmi kamattal.

— A jogszabály azonban megszületett...

— Sajnos igen. Ám ha már itt tartunk, vajon milyen jogon határozza meg a magas minimál Tb-járulékot, amikor nem biztosítja a minimáljövedeimet hozzá! A jogalkotók eddig sem léptek fel a „fekete kereskedelem” ellen, ezután azonban már erkölcsi alapjuk sincs hozzá, hiszen sok száz embert kényszerítettek arra, hogy papírját leadva, zugáruskén működjön. K. E.

A prés

Nem adomány

Áprilistól másként számolják a nyugdíjalapot

Szövetkezeti munkanélküliek

Egy új zsellérség kora?

Ez év április elsejétől megváltozott a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításának módja. Eddig a nyugdíjazás évében és az előző három egymást követő év vagy az utolsó öt év legkedvezőbb 3 évének átlagkeresete számított a nyugdíj alapjául. Most a nyugdíjazás évét közvetlenül megelőző 4 év —vagy a legutóbbi öt naptári év közül a legkedvezőbb 4 naptári év — átlagkeresetét veszik alapul. De csak azokat az éveket, amelyekben az igénylőnek legalább 180 naptári napra volt keresete. Ha a legalább 5 évi szolgálati idejében nincs négy ilyen év, akkor a megelőző évek közül számít az a legközelebbi év, amelyben megvolt a 180 napra jutó kereset.

Az átlagkeresetbe változatlanul beleszámít minden olyan pénzbeli és természetbeni juttatás, amely után nyugdíjjárulékot kellett fizetni. Nem számít viszont bele az 1987. végéig kapott havi 310 forint húspénz és a fegyveres testületek polgári alkalmazottai részére betegség esetén fizetett jövedelemkiegészítés.

Újdonság az is, hogy a beteg- szabadság idejére eddig folyósított legalább 75 százalék helyett az átlagkereset teljes összegét számítják keresetként, a nyugdíjazást követően kifizetett jutalom összege viszont — a bányászati hűségjutalom kivételével — már nem számít bele az átlagba. A nyugdíjalap kiszámításának fontos mozzanata, hogy nem a bruttó keresetet, hanem

csak a személyi jövedelemadó levonása után maradó nettó részt veszik alapul. Ha az 1988- ban vagy az azt megelőző években kapott keresetek figyelem- bevételével határozzák meg a nyugdíjalapot, akkor 42 százalékkal növelik az adott év — akkori jövedelemadóval csökkentett — átlagkeresetének összegét.

Ha a kiszámított átlagkereset 12 000 forintnál több, akkor a 12 000 forint fölötti rész nem teljes egészében számít bele a nyugdíjalapba. Az átlagkereset 12 001 és 14 000 forint közötti részének 80, a 14 001—16 000 közöttinek70,a 16001—30000 közötti résznek 60, a 30 001— 40 000 közöttinek 50, a 40 001—50 000 közöttinek 40, az 50 001—60 000 közöttinek 30, a 60 001—70 00Q közöttinek 20, a 70 001—80 000 közöttinek 10, a 80 000 forint fölötti átlagkeresetrésznek pedig mindössze 5 százalékát veszik figyelembe az öregségi nyugdíj megállapításakor.

Ha például valakinek 24 000 forintos havi átlagkereset jön ki, akkor 19 800 forint lesz a nyugdíjalapja, s ha mondjuk 42 évi szolgálati idővel rendelkezik, akkor a nyugdíjalap 75 százaléka, azaz 14 850 forint lesz a nyugdíja, mert a 12 000 és 14 000 közötti 2000 forintból csak 1600-at, a 14—16 000 közötti másik kétezerből csak 1400-at, s a 16 000—24 000 közötti 8000 forintból csak 4800-at vesznek figyelembe.

Szathmári Gábor

A múlt év őszéig a mezőgazdaságban dolgozók biztonságban érezhették magukat, ismeretlen volt számukra a munka- nélküliség. A szövetkezetek foglalkoztatási kötelezettsége keretében ledolgozott óraszámok — férfiak esetében évente minimum 1500, nők esetében 1000 óra — után jogosultságot szereztek a társadalombiztosítási ellátásra, táppénzre, nyugdíjra. Az idénymunkák befejeződése sem okozott különösebb gondot, hiszen a melléküzemágak télen is biztosították a kereseti lehetőséget.

A recesszió azonban a szövetkezeteket is utolérte. A kiegészítő tevékenységek háttérbe szorultak, a termelőszövetkezetek egyre kevesebb jövedelemre tudtak szert tenni. A múlt év őszétől — az új foglalkoztatási törvény alapján — a gazdaságok lehetőséget láttak arra, hogy azokra a téli hónapokra, amikor nem tudnak munkalehetőséget biztosítani az embereknek, közös megegyezéssel szüneteltessék foglalkoztatásukat. A dolgozók erre az időre munkanélküli-járadékot kaptak, ugyanakkor téesz-tagságuk nem szűnt meg, a munkakönyvük is a szövetkezetnél maradt. A munkaadók számára is kedvező volt ez a helyzet, hiszen megtakaríthatták a bérköltséget és annak minden járulékát.

De ez az állapot nem tartott sokáig. Az új szövetkezeti és átmeneti törvény eltörölte a „foglalkoztatási kötelezettség szünetel” intézményét, kiszolgáltatottá téve, lehetetlen helyzetbe hozva ezzel mezőgazda- sás i doleozók tízezreit. Ám dr.

Keller András, a Földművelés- ügyi Minisztérium foglalkoztatáspolitikai főosztályának osztályvezetője az elmondottak ellenkezőjét állítja. Nevezetesen: az új szövetkezeti és átmeneti törvény pontosan a zavaros és ellentmondásos helyzetet próbálta megszüntetni. A törvény szellemében —- a megváltozott körülményekhez igazodva — a szövetkezet és tagja közötti korábbi munkamegállapodás átalakul munkaviszonnyá, aminek jogi szabályozásában már az új Munka Törvénykönyve az irányadó. A jövőben a szövetkezeti dolgozókkal is ugyanolyan munkaszerződést kell kötni, mint bármely más munkavállalóval. Cserébe ugyanazok a jo- ' gok — szabadság, végkielégítés, felmondási idő, túlmunkára vonatkozó előírások, minimálbér illetik meg őket is, mint minden más munkavállalót.

— A szüneteltetés hatályon kívül helyezése — folytatja az osztályvezető — váratlanul érte a szövetkezeteket is, a tagságot is. Most el kell dönteniük a munkaadóknak, hogy továbbra is foglalkoztatják-e valamennyi tagjukat vagy felmondanak nekik és fizetik a végkielégítést vagy esetleg közös megegyezéssel válnak meg egymástól. A gazdaságok nem lesznek abban a pozícióban, hogy valamennyi dolgozójukat továbbra is foglalkoztathassák, fizessék utánuk a társadalombiztosítás terheit, ezért hamarosan eldől, hányán kerülnek munkaviszonyba és hányán távoznak.

— Mennyi embert érint ez az intézkedés?

— Az ipari szövetkezeteket is

ideértve közel ötvenezer azoknak a száma, akiknek időről időre szüneteltették a munkaviszonyát és közben kapták a járadékot. Körülbelül 23—25 ezer embernek már megoldódott a sorsa: ők — mivel amúgy is elkezdődtek a szezonmunkák — visszakerültek a szövetkezetekhez, foglalkoztatásuk biztosítva van.

— ...a többiek megkapjak a munkanélküli-járadékot. Es ha kevésnek bizonyul a dolgos kéz a nyári munkák dandárjában ?

— Nincs kizárva, hogy a téeszek alkalmi munkásokat fogadjanak, de utánuk is fizetni kell majd a tb-járulékot.

— Nem gondolja, hogy ezzel a fekete munka burjánzik el?

— Ez már az ellenőrzés dolga. A munkaügyi központok a jövőben fokozottabban ellenőrizni fogják azokat, akik mun- kanélkül-járadékra jogosultak.

— Mi lesz a mezőgazdasági szezonjellegű munkák befejeztével? A most munkába állottaknak mi garantálja télen a keresetüket ,foglalkoztatásukat?

— A Munka Törvénykönyve értelmében, ha a téesz nem tud munkát biztosítani a munkavállalónak, akkor állásidőt kell számára fizetni. Ez is közrejátszik abban, hogy a szövetkezetek csökkentik a munkaviszonyban állók létszámát és egyre több lesz a vállalkozó jellegű jogviszonyban foglalkoztatottak száma.

— Ez egy új alternatíva vagy egy új zsellérség megjelenése?

—Az új szövetkezeti törvény lehetőséget kínál az úgynevezett vállalkozói jellegű jogviszony létesítésére. Ez nem munkaviszony és az illető nem is lesz rögtön egyéni vállalkozó. Átmenet csupán a későbbi egyéni vállalkozás felé. De nem nevezném zsellérsésnek.

—Mondana egy példát?

— Ha valaki megállapodást köt a szövetkezettel, hogy bérbe vesz vagy megvásárol tőle egy teherautót, és azzal szállítást végez a számára. A jövedelem ebben az esetben nem garantált, annyit keres, amennyit tud. Az ilyen és hasonló esetekben kialakult jogviszonyra azonban nem a Munka Törvénykönyve, hanem a Polgári Törvénykönyv az irányadó.

— A minisztérium illetékesei nyugodtak?

— A munkaviszonyban álló munkavállalók helyzete rendben lesz. Akik kiesnek a foglalkoztatottak köréből, kapják a munkanélküli-járadékot, azt követően az önkormányzatokból a szociális segélyt. Ne kérdezze, hogy azt meddig, mert erről külön törvény rendelkezik majd. A munkaviszony jellegű jogviszonyból kiesők, nevezetesen a tönkrement egyéni vállalkozók és vállalkozási jellegű tevékenységet folytatók sorsa jelent majd gondot. Ezzel kapcsolatosan többféle elképzelésünk van, például az, hogy az önkéntes alapon működő önsegélyező biztosítási rendszert — állami segítséggel vagy anélkül — kiterjesszük erre a körre is.

Kritikus időszakot él át a mezőgazdaság, várhatóan csak az év végén fog kiderülni, hogy kivel kötnek munkaszerződést a megmaradó gazdaságok és kinek mondanak fel. Várhatóan csak az év utolsó hónapjaiban robban ki a mezőgazdasági munkanélküliség száma, de mint az osztályvezető mondta: a minisztériumnak az a célja, hogy ellátatlanul senki ne maradjon.

Legfeljebb munka nélkül vagy idénymunkásként?

Újvári Gizella, Ferenczv-EuroDress