Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-22 / 95. szám

Nagygyanté, útelágazás Az oldalt szerkesztette: Magyar Mária. Telefon: (66) 27-844 Ismét határnyitás Méhkerék. — Április 24- étól 27-éig az ortodox húsvét napjaira ismét megnyitják a ha­tárt Nagyszalonta és Sarkad kö­zött. A Méhkerék és Kötegyán határán húzódó átkelőn csak a két ország személyforgalmát engedik át ezeken a napokon. Hírességek az Adyban Sarkad.—Az Ady Endre Kísér­leti Középiskolában április 27-étól egy hétre a diákönkormányzat veszi kézbe az iskolában folyó esemé­nyek irányítását. A tanulók a szoká­sos tanár-diák sportverseny mellett leginkább azt a nagyszabású vetél­kedőt várják, amelynek előkészíté­se már hetek óta folyik. Csak egy­két kedvcsináló ezekből: iskolarek­lám-, kandikamera-, bálidekoráció- verseny vagy „ki gyűjti a legna­gyobb tömegű csokipapírt?”-ver- seny. A legizgalmasabbnak azon­ban mégiscsak az ígérkezik, amikor kiderül, hogy melyik csapatnak si­került a leghíresebb vagy legnép­szerűbb embert meghívnia a gimná­ziumba. Kisebbségi gondok Újszalonta. — A Sarkad térségi településvezetők legutóbbi találko­zóján úgy határoztak a résztvevők, hogy a májusban tartandó legköze­lebbi ülésükön az etnikai kisebbség problémáiról, a növényvédő állo­más működéséről és a távközlés fej­lesztési lehetőségeiről folytatnak eszmecserét. A házigazda szerepét ezúttal Újszalonta vállalta magára. Világ­enciklopédia Sarkad. — A Neumann Já­nos Innovátorképző Egyetem egy több mint 30 ezer forint érté­kű könyvsorozatot kapott a Lu­kács György Alapítványtól. Az angol nyevű amerikai kiadvány­ból, a The world book enciklo­pédiából csupán egy-két darab van Magyarországon. Verseny után Bagaméri Kötegyán. — Holnap, április 23-án délelőtt 10 órától általá­nos iskolás tanulók számára területi Kazinczy-versenyt ren­deznek a községi könyvtárban. Ezt követően a Bagaméri együt­tes műsorát nézhetik meg a ver­senyzők és az érdeklődők a mű­velődési házban. De jó neki! Sarkad. — Fabinyi Gabriel­la, az Ady Endre Kísérleti Kö­zépiskola IV. A osztályos tanu­lója az országos szakmai tanul­mányi versenyen elért kiemel­kedő teljesítménye miatt a szak­mai érettségi alól mentességet kapott. Felkészítő tanára Ko­vács Lászlóné volt. SARKAD ÉS KÖRNYÉKE 1992. április 22., szerda Ingyenes szaktanácsadás Sarkad. — A városban Lukács Pálné szemé­lyében új növényvédelmi felügyelőt nevezeti ki a Békés Megyei Növényegészségügyi és Talajvé- *delmi Állomás. Mint Halmágyi Tibortól, az állo­más igazgatóhelyettesétől megtudtuk, egyúttal a megyében dolgozó hét körzeti felügyelő eddigi munkaköre is megváltozott, így Lukács Pálné munkája is bővült elődjéhez képest. A felügyelők korábban csak a nagyüzemekben végeztek nö­vényvédelmi ellenőrzéseket, míg most a magán- gazdaságok ellenőrzése is az ő feladatuk. Felügye­lik a piacra kerülő növények szermaradék-értékei- nek betartását, vizsgálják, hogy a körzetből ex­portra kerülő növények megfelelnek-e a különbö­ző egészségügyi szabványoknak. Mindemellett ingyen adnak szaktanácsokat és szolgáltatnak in­formációkat. Minthogy az állomás számítógépes adatbázissal rendelkezik bármilyen növényvédel­mi kérdéskörben, így akár nagyüzemeknek, akár magángazdálkodóknak felvilágosítást tudnak ad­ni egy adott földterület tápanyagszintjéről, vegy­szerezéseiről, arról, hogy korábban milyen kultúr­növényeket termeltek, milyen vízügyi beruházá­sokat hajtottak végre rajta. A talajvédelmi állomás Lukács Pálné számára a sarkadi polgármesteri hivatalban szándékozik iro­dát bérelni, ahová a sarkadi térség termelői mellett a gyulai és a dobozi lakosok is fordulhatnak. Geszt. — A divatkövetést illetően a falun élők hátrányos helyzetben vannak a városiakkal szem­ben. Nehezebb hozzájutni a divatlapokhoz, keve­sebb a ruházati bolt. Nos Szász Andrásné, geszti tanárnő gondolt egyet, s importruha-kereskedésbe fogott. Egész oldalas összeállításunkat egy hét múlva láthatják. ,,Békanyelés” ember módra Miután nagyjából összeszed­tem az oldalra szánt anyagokat, elhatároztam, ezúttal arról írok jegyzetet, ami legelőször eszem­be jut. Feltehetően a Mezpgyán- ban készült gólyakép ihletésére legelőször a ,,gólyaság" örömei töltötték be gondolataimat. A gólyák beutazzák a fél világot, ám sehol sem kérnek tőlük útle­velet, nem kell vízum után tal­palniuk, nem kell repülőjegyre gyűjteniük, bárhol építkezhet­nek anélkül, hogy engedélyük volna rá. Nem kell adót fizetniük, nem kell félniük a munka- nélküliségtől, nem kapnak infarktust az állandó stressztől, in­gyen eszik a békát, szabadok, mint a madarak. Milyen jó volna most Mezőgyánban egy gólyafészek tetején gondtalanul ücsö­rögni! Am mielőtt még kerepelni kezdenék, magamhoz térek. Normális vagyok én? Képes lennék egy kis szabadságért, holmi kis primitív gondtalanságért feladni a mindennapi rohanást, a kamatos kamatú csekkbefizetések örömeit, a boldogságot, hogy részletre vásárolt színes televízión láthatom a parlamenti haj- bakapásokat, s azt a kellemes emberi izgalmat, hogy lesz-e elég pénzünk a hó végéig!? Ej, ha tudnák a gólyák, miből maradtak Hány gyereket vállaljunk? Sarkad. — Még a helyható­sági választások előtt több párt is tartott gyűlést a város 2-es Számú Általános Iskolájában. Nagy István, az iskola techni­ka—rajz szakos pedagógusa vé­gighallgatva a különböző néze­teket, elképzeléseket, végül úgy döntött, csatlakozik az SZDSZ sarkadi szervezetéhez. — Fél éve, egy belső válasz­tási gyűlésen aztán elnökké vá­lasztottak—folytatta, hiszen tu­lajdonképpen ebben a „minősé­gében” kértük interjúra. Először a helyi, majd az országos hatal­mi, politikai kérdések kerültek szóba. Nagy István megítélése szerint a sarkadi önkormányzat­nak jobban meg kellene becsül­ni a város szellemi tőkéjét, hi­szen mint mondta, Sarkad nem üdülőövezet, nincsenek nyers­anyagai, a kreatív ember a leg­nagyobb kincse. Nem titkolta, hogy itt elsősorban a pedagógu­sokra és a vállalkozókra gondol. Pártja örömmel venné azt is, ha a testületi ülések anyagát meg­„Olyan világba csöppentünk, ahol mindenki önmaga sorsá­nak kovácsa” kaphatnák, mert így a fontosabb kérdésekről már a döntést meg­előzően közös állásfoglalást tudnának kialakítani. Az orszá­gos politikával kapcsolatban be­vallotta, két évvel ezelőtt naivan azt hitte, Magyarországon a különböző pártok különböző társadalmi rétegeket képviselve egymás mellett, egymást kiegé­szítve fognak harcolni a nemzeti felemelkedésért. Helyette kés­hegyig menő ellentétek, szemé­lyeskedések jellemzik az orszá­gos politikát. A kormány eköz­ben mindennap azt keresi, hon­nan, hogyan és mennyit lehet még elvonni az állampolgárok­tól. Utoljára azt kérdeztem, mint SZDSZ-es, mit tanácsolna az egyszerű embereknek, hogyan vészeljék át ezeket a nyilvánva­lóan nem könnyű esztendőket? íme a válasz lényege: — A fiatalokban legyen annyi ambíció, hogy merjenek legalább két gyereket vállalni. Barátkozzon meg mindenki az­zal a gondolattal, hogy önmagá­nak kell a saját sorsát irányíta­nia. Fontos, hogy legközelebb olyan képviselőkre szavazzunk, akik a vállalkozások segítéséért, a bérek rendezéséért és a terme­lés folyamatosságáért küzde­nek. Oui! Ez francia módi! A korszerű gépeket francia és olasz szakemberek szerelték fel Sarkad. — Néhány nappal ez­előtt helyezték üzembe a Pelikán Rt. tulajdonát képező új kenyér­gyárat a Szalontai úton. A ma­gyar—német érdekeltségű kenyér­gyár teljes berendezését Németor­szágból szállították a helyszínre. Mint az rt. képviselőitől megtud­tuk, az összberuházás mintegy 25 millió forintba került. A kenyér­gyár nyolc dolgozóját francia pé­kek tanították be, hiszen a gyár profilja elsősorban francia ízlésű kenyerek és péksütemények készí­tése lesz. Ezekből a termékekből Sarkadon kívül Kötegyánba, Méhkerékre és Keresztárra szállí­tanak. Mezőgyán. — Az Árpád utcán Gólya Rudolf és felesége építési engedély nélkül építették fel egy fészek komfort nélküli lakásu­kat. Sajnálatos tervezési hiba miatt azonban a világítótest a „padló” alá került Érettségi „szűrő” előtt Sarkad. — Az Ady Endre Kísérleti Középiskolában az idén 87 tanuló várja „éretté” nyilvánítását. Az érettségi néven ismert „szel­lem-idéző” szűrőt név szerint a következők idegeskedhetik át: Közeledő nézetek IV. A osztály (postaforgalmi szakközépiskola ) : Balogh Edit, Barna Erzsébet, Baukó Beáta, Berendi Mária, Boda Mónika, Czene Mária, Dán Mónika Erzsébet, Fabinyi Gabriella, Házse Erika, Ignácz Ildikó, Keresztes Nóra, Kiss Judit Ildi­kó, Kolarovszki Ágnes, Kovács Kata­lin, Kozák Mária, Kvasz Éva, Majoros Tünde, Makra Julianna, Mári Tünde, Mike Erika, Oláh Gabriella Mária, Pa- taj Brigitta Hajnalka, Rokszin Valéria, Salka Mária Beáta, Somogyi Erzsébet, Stefán Tünde, Stumpf Erika, Szani Il­dikó Edit, Szatmári Ildikó, Szántó Eri­ka Mária, Szilágyi Ágnes Mariann, Veszelovszki Beáta. IV. В osztály (gimnázium): Apró Rita, Bondár Sándor, Bökfi Anita, Horváth Margit, Horváth Nóra, Iszály János, Karasz Erika, Marik Hen­rietta, Matus Ildikó, Piros Julianna, Puskás Andrea, Seprenyi Ildikó, Spe- renyi Ilona, Sipiczki Tünde, Szegedi Erika, Szolnoki László, Szűcs Lajos Miklós, Tobai Rita, Tusjak Krisztina, Vámos Ildikó, Zsurkán Margit. IV. C osztály (gimnázium): Csernok Emese, Fodor Angéla, Gaj­dács Tímea, Gyebnár Ildikó, Jankó Margit, Képíró Ilona, Kéri Julianna, K. Nagy Ágnes, Nagy József, Patkás Rejtvény! Ha van kedve, játsszon velünk! Higgye el, megéri, hi­szen a feladatot helyesen megol­dók között ajándékot sorsolunk ki! Mindezért csak a következő kérdésre kell válaszolniuk: ezen az oldalon hányszor szerepel a Sarkad szó (beleértve a toldalé- kosan használt alakjait is)? Címünk: Békés Megyei Hírlap — 5600 Békéscsaba. Munkácsy u. 4. A borítékra írják rá: Sarkad. Beküldési határidő: április 29. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc készítette Andrea, Patkás Mária, Prisztavok Rita Mariann, Sárközi Beáta, Sebestyén Mariann, Seprenyi Anita, Somogyi Andrea, Szabó János, Ungor Ibolya, Valastyán Beatrix Zsuzsanna, Varjú Tamás László, Váradi Ágnes, Vocska Enikő. IV. D osztály (érettségiző szakmunkástanulók ) : Árva Erika, Egri Mónika, Frankó Erika, Katona Mária, Kiss Mária, Mol­nár Mariann, Nagy Erzsébet, Patai Ilo­na, Széli Mariann, Szilágyi Ildikó, Szűcs Tünde, Vörös Erzsébet. S akik a tanulókat az „érés” előtti utolsó útjukra kísérik, azaz a szóban forgó diákok osztályfőnökei: Ilyés Sán­dorné (IV. A), Kolarovszki János (IV. B), Frankó Já- nosné (IV. C) és Molnárné Borkó Erzsébet (IV. D). Sarkad. — A bűnözés ug­rásszerű növekedése vitathatat­lanná tette azokat az igényeket, amelyek a rendőrség személyi és technikai feltételeinek ará­nyos növelését célozták meg. Sarkad és térsége hátrányos, il­letve halmozottan hátrányos te­lepülések együttese, ahol a munkanélküliség év végéig a 40 százalékot is elérheti. Az élet- színvonal, a jövedelem rohamo­san csökken. Az országban kia­lakult nyugat—keleti gazdasági és infrastrukturális lejtő alján vagyunk. Ennek összefüggése­ként várhatóan tovább emelke­dik a bűnözések száma. Ez ok­ból indítványoztam az érintett 11 település polgármesterével a sarkadi rendőrkapitánység tele­pítését. A cél az 1966-os állapot visszaállítása, hiszen addig mű­ködött e térségben (sarkadi székhellyel) egy 65-70 dolgozó­ból álló kapitányság. S azóta mi változott? A települések száma, összetétele, egymáshoz viszo­nyított földrajzi fekvése nem változott, csak a bűnözés nőtt sokszorosára. A Békés Megyei Rendőrfő­kapitányság vezetői megfelelő szakmai vita és körültekintés mellett kilátásba helyezték az igény realizálhatóságát. A Me­gyei Hírlap március 10-ei szá­mában említést nyert, hogy a szakmai vitában a gyulai kapi­tányság a korábbi feltétel nélküli beleegyezését módosí­totta. Ez egy félreértésen alapu­ló megfogalmazás volt, mert dr. Zleovszky Mátyás gyulai rend­őrkapitány korábban többször kinyilatkozta támogató szándé­kát, az igényt szakmailag indo­koltnak látta, s testületünk egyik utóbbi ülésén ezt megismételve lojalitásáról biztosított bennün­ket. (Természetesen tudva azt, hogy ez kizárólag megyei rend­őrkapitányi hatáskörbe tartozó kérdés.) Ez mindenképp nézete­ink közeledését fejezi ki, vala­mint azt a felismerést, hogy a szomszédos településeknek (olykor eltérő érdekeik mellett) rendezett napi kapcsolatban kell együttműködniük. Ezt aktuali­zálja, hogy felelős kormánynyi­latkozatokat alapul véve ez év­ben elérhető közelségbe kerül a Sarkad—Nagyszalonta határát­kelőhely megnyitása. Ezáltal a gyulai átkelőpont leterheltsége (az olykor 10 órát meghaladó várakozás) csökkenhet, s meg­szűnhet a Gyula városának sem kívánatos „ostromállapot”. A feltehetően sarkadi átkelési pontot választó romániai bihari térség érintett összlélekszáma 4-5000. Az esetleges határnyi­tással a térségben kialakuló nemzetközi utazó-bűnözés megfelelő kezelését csak egy tu­datos, előretekintő rendőrségi fejlesztéssel, az ehhez társuló önkormányzati támogatással, s a szomszédos kapitányságok jó együttműködésével lehet meg­célozni. Ez az együttműködés szavatolhatja egyedül a határ­menti lakosság joggal elvárt személyi és vagyoni biztonsá­gát. Tóth Imre, Sarkad város polgármestere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents