Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-18-20 / 93. szám
Húsvét, 1945 Boriszov környékén öt vagy hat tábor volt. A verset a zöld lágerből hozták ki a fogolytársaim. Mivel tudták rólam, hogy írogatok, ideadták nekem. Én bemásoltam ebbe a noteszba — mondja a battonyai T. J. (4. oldal) Rabiélek és lélekrabság Kik a rabok valójában, akiket rács mögé dugtak, vagy azok, akik ugyan szabadon járnak, de lélekben rabok. Passiójátékot láthattak a gyulai börtön lakói húsvét előtt, ez alkalomból született írásunk. (5. oldal) Az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma A békéscsabai egészségügyi szakközépiskola Hugonnai Vilma nevét vette fel. Ötvenévesen szerzett hazai diplomát, mert svájci diplomáját nem honosították. (9. oldal) Piciknek piát picit sem Gyerekeknek egy kortyot sem az alkoholból — így szól a húsvéti intelem, amelyet sajnos sokan mégsem tartanak be. Segítségül ajánlunk néhány finom alkoholmentes italreceptet. (10. oldal) Locsolóbál a gyulai Erkelben A húsvéti ünnepekre hat zsúfolásig megtelt busszal háromszázan érkeznek a fővárosból Gyulára, hogy a Barátság Klub tagjaiként részt vegyenek a vasárnap este megrendezésre kerülő locsolóbálon. A háromnapos kirándulás során megismerkednek Gyula és Békéscsaba nevezetességeivel. Csak érdekességként említjük, hogy az országos hálózattal bíró klubnak húszezer tagja van. Harmadik szívátültetés Harmadszor is sikeres szívátültetés színhelye volt csütörtökön az esti órákban a budapesti Városmajor úti Ér- és Szívsebészeti Klinika. Az újszíves 52 éves férfi, és állapota kielégítő. Megtudtuk még, hogy a szívátültetés sikeréhez nagyban hozzájárult az Országos Mentőszolgálat aktív közreműködése, a donorszívet ugyanis Pécsről repülőgépen hozták Budapestre. (MTI) Katolikus zsinat Megkezdődött az Esztergomi Főegyházmegye zsinatának előkészítése. Egyházmegyei zsinat utoljára 1941-ben volt, a mostani célja: az egyházi élet megújítása — tájékoztatta az MTI-t az Esztergomi Érseki Főhatóság pénteken. Az előkészítő munka megjavítását Paskai László bíboros, prímás, esztergomi érsek jelentette be. Gyógyítás orvosság nélkül — A jóisten áldja meg a doktor urat — hálálkodik egy fiatal hölgy.—Nem akarom én bántani az itteni orvosokat, de segíteni ők nem tudtak rajtam. Hallottam Kolbassin doktorról, tudtam, hogy Békéscsabán rendel a MÁV-kultúrotthonban, hát eljöttem. Nézze, nem akarom sorolni. Cisztám volt, a kezelések során eltűnt. Most a barátnőmet kísértem el. Érzem, hogy rajta is segít az orosz orvos. Nem volt szándékomban természetgyógyászról írni. Oly sokkal találkoztam és oly sok rossz tapasztalatom volt. Jurij Vasziljevics Kolbassinra viszont többen felhívták a figyelmemet. Olyanok, akikben feltétlenül megbízom. Kolbassin úr — meggyőződtem erről — nem tartozik a sarlatánok közzé. Szép (Folytatásai, oldalon) Egynapi járóföld: Miskolc—Budapest—Mezőhegyes Kupa Mihály a Centrálban Csütörtökön este — dr. Rem- port Katalin kezdeményezésére — lakossági fórumot tartottak Mezőhegyesen. A képviselőnő ezúttal a pénzügyi tárca vezetőjét, dr. Kupa Mihályt kérte fel arra, hogy „első kézből” tájékoztassa a város, illetve a körzet választópolgárait az ország helyzetéről. Az érdeklődéssel várt eseményre zsúfolásig megtelt a Centrál nagyterme. Bevezető szavaiban a pénzügyminiszter elmondta, A fejtörő': Kupa Mihály hogy reggel 8-kor Miskolcon részt vett az első magyar önkormányzati bank alakuló ülésén, délben pedig már Nógrád megyei bányászokkal tárgyalt Budapesten. „Elnézést kérek, kicsit fáradt vagyok”—jelentette ki Kupa Mihály. Meg kell hagyni, valóban megviseltnek látszott. Az üdvözlés tiszteletköre után azonban máris elemében volt. •— Az ország helyzete jobb annál, mint amire számítottunk, de rosszabb annál, mint amit elérhettünk volna — előlegezte meg mondandójának lényegét. Majd hangsúlyozta, hogy hazánk nemzetközi megítélése igen kedvező, partnereink a felsőfokú elismerő jelzőkkel sem fukarkodnak. Példaként említette többek között az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Bank budapesti közgyűlését, társult tagságunkat az Európai Közösségben, az agrárszféra 2,5 milliárd dolláros exporttöbbletét, valamint az ipar, a kereskedelem és a szolgáltatások területén végbement átalakulást. A gondokról szólva így fogalmazott: „Az átalakulásnak persze rettenetes árai vannak”. Melyek ezek? A miniszter a még mindig növekvő munkanélküliséget, az inflációt és a társadalom jövedelemviszonyaiban bekövetkezett drámai változásokat említette. A jelenlegi helyzet taglalása után a kilátásokról szólott. Igen kemény ev lesz az idei is, jelentette ki, majd hozzátette: júniusra a magyar gazdaság minden bizonnyal átéli az átalakulással járó megrázkódtatásokat. Rátérve a mezőgazdaság kérdéseire, a következőket mondta: „...tiszta tulajdonviszonyok kellenek minden szférában. A föld alapvető tulajdon, hiszen azt műveljük meg, arra építkezünk, azon működik a gyár és oda temetnek el. Ha egy országban a földtulajdon nincs tisztázva, akkor semmi sincs tisztázva.” A Mezóhegyesi Mezőgazda- sági Kombinátról szólva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ott most már „van egy (Folytatás a 3. oldalon) Ünnepi virágdíszben a Szent sír a békéscsabai katolikus nagy templomban Fotó: Fazekas Feren< „és mikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna és Mária Jakab anyja és Salome, fűszereket vásáriának, hogy elmenvén, megkenjék Jézust. És korán reggel a hét első napján a sírhoz ménének napfelköltekor.” — olvasható Máik evangéliumában Krisztus feltámadásának története. A követ elhengentve találták az asszonyok, Jézus már nem feküdt a sírban. S hogy mi történt, azt Angyal adta hírül nekik: Jézus Krisztus feltámadott halottaiból. A kereszténység legnagyobb ünnepe húsvét, amely örömünnep a katolikus liturgiában nagyszombaton alkonyaikor, tűzszenteléssel kezdődik. Az új életet jelképezi a fellángoló gyertya, azt az új életet, amelyre Krisztus feltámadt, beteljesítve a megváltást. Ünnepi nagymisére kondidnak a harangok, sokfelé tartanak körmenetet, ahol a négy égtáj irányában szentségi áldásban részesítik a híveket. A húsvéti vigília tájegységenként változó, de egyaránt gazdag vallási szokásokban, népi hagyományokban. Hajdan Csanádapácán például nagyszombaton éjfélkor összegyűltek a hívek a templomban, és egy feszülettel elindultak a temetőbe Jézus keresésére — úja „Karácsony, húsvét, pünkösd” című munkájában Bálint Sándor, aki szerint ez a szokás ismeretes Újkígyóson és Mezőko- vácsházán is. Az ünnepi asztal hagyományos étele a tojás, amely az újjászületés jelképe. „Gyulai monda szerint — úja Bálint Sándor — egy asszony éppen á színben szedte a tojásokat, amikor Jézus feltámadásának hírét meghallotta. A kötőjébe rakott tojással sietett a szomszédba, ahol a hírt kétkedve fogadták: úgy támadt 6 tél. mint ahogy piros a tojás a kötődben. Erre a hírhozó asszony a kötőjébe nézett, és csodálkozva látta, hogy minden tojás megpirosodott. Ennek emlékezetére festenék a tojást hús- vétra.” A magyar ortodox egyházban ez a nap, április 19-e virágvasámap, a zsidó vallásban pedig Peszah П. napja. S végül április 20-a a kereszténység számára húsvéthétfő, vagyis húsvét másnapja a profán örömök, az ifjúság vidám ünnepe. Születésnapomra Attila, a józsefvárosi, habár költészete mostanság nem úgy divat, mint pár esztendeje, az én szívemben nem változott. Esendő, a piedesztálról lekászálódó ember, de eszéből-lelkéból fakadó születésnapi sorai ugyanúgy örökké igazak és a többi verséhez hasonlatosan utánozhatatlanok, emberiek: „meglepetés e költemény csecse becse: ajándék, mellyel meglepem e kávéházi szegleten magam magam.” Mit kívánhatnék én hétköznapi és felejthető halandó, ha születésnapom lenne, e szép egyházi feltámadási ünnepen? Először is életem első napjának dátumát felejteném el, mellőzhető. A következő óhajtásom, egy emlék a közelmúltból: a süketnémán is beszélni megtanuló porcelánfestőnő intése „csak vidáman szabad értelmezni az életet, a búskomorság nem megoldás, nem segít, úgy nehezebb!” Szeretném a magam és a mások boldogságát, de nem egymás rovására. Szeretném a jószándékú emberek okos gyülekezetének cselekvését, nem az átlátszó szándékú sikerlovagok „pénz, paripa, fegyver” birtokában mézeske- dő, leereszkedő szónoklatát. Gyerekeink biztonságos jövőjét, nem kockára tett, eljátszott hitét, póttettekkel és pótszerekkel színesre mázolt délibábos kábításait. Szeretném az Isten teremtette világban Szent István által megálmodott maroknyi boldog Magyarország újbóli feltámadását. Nem csodavárás, ez optimizmus. Legalább egy feltételezett születésnapon... Bede Zsóka Battonyáról és Méhkerékről döntöttek Határnyitás Bukarestben A Magyar Távirati Iroda csütörtökön adott hírt új megyei határátkelőhelyek megnyitásáról. A közlemény Kádár Béla külgazdasági miniszter bukaresti tárgyalásának eredményeként tünteti fel a döntést. Tegnap felhívtuk telefonon Hámori Jenőt, a miniszter titkárságának vezetőjét, és a látogatás részleteiről kérdeztük. — Constantin Fota román kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter meghívására utazott Kádár Béla Bukarestbe. Csak érdekességként említem meg — tájékoztatott a titkárságvezető —, hogy a minisztereket korábbról bensőséges szakmai (Folytatása3. oldalon) „Barátságos arcot kérek.” Vidéki településeken sokan foglalkoznak kisállattenyésztéssel. A Mátraalján sok embernek kereseti kiegészítés a nyúltenyésztés. így Tóth Istvánnak, a horti Mezőgép dolgozójának is. Zárt tartásban 300 új-zélandi nyuszit nevel, melyeket a jászberényi FOTK-nak ad le MTI Fotó: H. Szabó Sándor
