Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-17 / 92. szám
A Titanic nyolcvan éve őrzi titkát (5. oldal) Határremények Az évszázad nőgyógyászati felfedezése Eleken? — Egy rézből készült súlyos inga segítségével az emberi test elektromos jelzéseiből, a magzatjelekből következtetéseket tudok levonni — állítja Incze János eleki rokkantnyugdíjas. (3. oldal) Padlót fogott r a Szeghalmi Állami Gazdaság? Furcsa helyzet állt elő a Szeghalmi Állami Gazdaságban. A csőd szélére került, távozott az igazgató, nem tudják mennyi földjük marad (marad-e) a kárpótlási igények kielégítése után. (3. oldal) Beszélgetőpartnerünk: Sancho Pansa Haumann Péter egy kellemes centenáriumról, a „könny űer- kölcsökről”, terveiről beszél. Sikerszériát él át ezekben a napokban és készül a Szegedi Szabadtéri Játékokra, ahol Sancho Pansât játssza majd. (5. oldal) / Újra bajnoki pontokért a salakmotorosok Szombaton délután újra porzik a salak a gyulai motorpályán, s 14 órai kezdettel ismét bajnoki pontokért küzdenek a salakmotorosok. Kara Mihály, az új, vállalkozási alapokra helyezett Speedway Klub vezetője nyilatkozik a várhatóan izgalmas sporteseményről. (8. oldal) Halott csecsemő az árokban Pécsett a rendőrséget arról értesítették, hogy egy árokban fiú csecsemő holttestére találtak. Az orvosszakértő megállapította, hogy az egy-másfél hete született gyermek halálát kihűlés okozta. Újabb lépéssel kerültünk előbbre a napokban a Békés megyei tervezett határátkelők létesítése ügyében. Legalábbis erre engednek következtetni Kádár Béla külgazdasági miniszter szerdai bukaresti látogatásának hírösszefoglalói. Az információkat megerősítette a Békés megyei közgyűlés alelnöke, dr. Jeszenszky Géza is, aki elmondta, a miniszter több gazdasági kérdést megtárgyalt romániai vendéglátóival, s egyebek mellett szóba került a Méhkerék—Sarkad— Nagyszalontai látogatással ért véget az Irodalomtörténeti Társaság háromnapos rendezvénysorozata. Arany János születésének 145. évfordulóján a költő munkásságának legjobb ismerői, tanárok, irodalomkedvelők közel kétszázan keresték fel Békéscsabát, az ünnepség központját. A résztvevők előadásokat hallgattak az Arany- kutatások legújabb eredményeiKötegyán környéki és a batto- nyai határátkelő megnyitásának kérdése is. A megbeszélésből egyértelműen kitűnt, hogy a román fél támogatja a magyar elképzeléseket. A két határállomás megnyitásának tervezete egyébként szerepel abban a kormánycsomagban, amely a március 21-ei kabinetmegbeszélés után, illetve annak eredményeként készült el. Ily módon minden remény megvan arra, hogy az említett két határátkelőt még az idén megnyitják. ről. Az előadók közt volt Kovács Sándor Iván egyetemi tanár, az Irodalomtörténeti Társaság elnöke, Nagy Miklós, Németh G. Béla egyetemi tanárok, Hubay Miklós író. A kirándulások során meglátogatták Gesztet, Arany nevelőskö- désének színhelyét, Biharugrán Szabó Pál író szülőházát. Nagyszalontán szívélyes fogadtatásban részesültek a vendégek. Koszorút Bizonyítványosztás Dr. Kara Pál úr, a Belügyminisztérium közigazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkára tett látogatást Szegeden, a köztársasági megbízott hivatalában. — Milyen célból jött a hivatalba? — Valamivel több mint egy éve alakult ez az intézmény, a parlament döntése nyomán. Bízvást nevezhetjük a mögöttünk lévő ’91-es évet afféle tanulóévnek, amikor elkezdőhelyeztek el a költő közelmúltban felavatott szobránál, a Csonka-toronyban lévő Arany-emlékmúzeumban, Arany János egykori szülőházának helyén, s meglátogatták Zilahy Lajos író, Sinka István költő szülőházát is. A vendéglátás kedves színfoltja volt Szalonta közelmúltban megválasztott magyar polgármesterének köszöntője és a szalontai iskolásokToldi-elóadása. __p__ A nagyszalontai templomtéren Fekete Pál, a helyi Arany János Társaság elnöke emlékezett a költőre Fotó: Lehoczky Péter (Folytatás a 3. oldalon) Arany Jánosnál - Szalontán Húsvét előtt Babits Mihály adta ezt a címet nagy háborúellenes versének. A kortársak visszaemlékezéseiből tudjuk, milyen döbbenetes hatást váltott ki a költemény nyilvános felolvasásakor. A nevezetes eseményre 1916. március 26-án került sor. Babits „ott a Zeneakadémia pódiumán, mély lélegzetet vett, és kimondta”. Igen, az állásából felfüggesztett középiskolai tanárnak volt bátorsága kimondani azt a „szabadító drága szót, / hogy elég! hogy elég! elég volt! / hogy béke! béke! / béke! béke már! / Legyen vége már!” Itt, a világ keleti felén olyan ez a mostani ünnep, mint amilyen a versben megénekelt 1916-os húsvét lehetett. Kis- és nagynemzetek vergődnek „sodrában a szörnyű malomnak”. Vajon a volt Jugoszláviában, a volt Szovjetunió egyes harcok dúlta köztársaságaiban vannak-e ma Babits Mihályok, és a fegyverropogás közepette hallatszik-e a hangjuk? Vajon lenne-e itthon közönsége egy mai Babits Mihálynak, vagy kifütyülnénk, lehurrognánk őt is, mire idáig jutna a versben: „Ki a bűnös, ne kérdjük, / ültessünk virágot, / szeressük és megértsük / az egész világot...” Mert a mi fülünknek még mindig akkor hangzik legszebben az alleluja, ha a mi feltámadásunkat és a mi békénket hirdeti. Ménesi György Veszekedés után felgyújtotta magát / Égve kiabálta: „...akkor is szeretlek!” A katasztrófák, a tragédiák, a súlyos bűncselekmények az utóbbi időben sajnos mindennaposakká, életünk részévé váltak. Olyannyira, hogy talán fel sem kapjuk a fejünket, ha valahonnan tragikus eseményről szólnak a hírek. Pedig a legtöbb bizonyosan megelőzhető, elkerülhető lenne. A 39 esztendős, orosházi Ny. S. példája mindenképpen figyelmeztető valamennyiünk számára. Ny. S. másfél éve Tótkomlósra költözött, s azóta jóban-rosszban osztozott a nála 18 évvel idősebb élettársával. A szomszédok szerint mostanában inkább a rosszból jutott ki mindkettőjüknek; a veszekedések, a hangos szóváltások mindennapossá váltak náluk. Előfordult, hogy a férfi nem bírta tovább, s egy időre elköltözött. Aztán mégis visszahúzta a szíve... Tegnap délelőtt újra fellobbantak a gyűlölködés lángjai, amelyek később sajnos valódiakká váltak. Az asszony egyre csak szidalmazta az élettársát, mígnem féktelen veszekedés robbant ki a házban. Indulataik annyira elszabadultak, hogy a férfi elkeseredésében felkapott egy hígítós üveget — éppen festés volt a házban —, kiszaladt az udvarra, leöntötte, s felgyújtotta magát. Még a lángok mögül is hallatszott a kiáltása: „...akkor is szeretlek!” Az asszony rögtön utána rohant, s egy vödör vízzel leöntötte a férfit. A tüzet pillanatok alatt eloltotta, ám ennek ellenére Ny. S. súlyos égési sérüléseket szenvedett. Az orosházi kórház sebészeti osztályáról kapott információk szerint Ny. S. bőrfelületének 80 százaléka megégett, állapota válságos. L. E. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk kedves vásárlóinknak! Az Elektroház dolgozói. Vásárlóinkat ma és holnap gyermekükkel együtt várjuk áruházunkban, ahol ajándékkal szeretnénk kedveskedni a gyermekeknek. tî) ELEKTROHÁZ Békéscsaba, Baross u. 10. Telefon: 25-588. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9—19-ig, szombaton 9—14-ig. Hitelakció— előleg befizetése nélkül is vásárolhat! Várjuk Önt egy európai színvonalú műszaki áruház óriási kínálatával a legkedvezőbb áron. Jézus a keresztet hordozván „kiméne azon helyre, mely agykoponya helyének mondatik, zsidóul pedig Golgotának” (János 19,17). Ugolino Lorenzetti festményének címe: Golgota Nagypéntek, nagyszombat Hallgatnak a harangok „A harangok Rómába mentek”, hallgatnak a feltámadásig, miután nagycsütörtökön elcsendesedtek a templomok. Nagypéntek és nagyszombat az ősi egyházi hagyomány szerint a keresztények számára a böjt és a gyász ideje. Nagypéntek: Krisztus halála napja, amely halált az Istenember az emberek bűneiért a kereszten elszenvedett, hogy ezáltal megváltsa őket a bűntől és a kárhozattól. Nagypéntek ünnepköre a hívő katolikus néphagyományban igen változatos, sokszínű. Kiemelkedik a passió, vagyis Jézus kínszenvedése és kereszthalála, amit felidéznek misztériumjátékokon, felvonulásokban. A képzőművészetben kivételes helyet foglal el ez a vallási téma: a legmaradandóbb alkotások közül igen sok jeleníti meg Jézus szenvedéseit, megfeszítte- tését, a keresztről való levételét, sírba tételét. A liturgikus hagyományok mellett számos népszokás is fűződik nagypéntekhez. Ezen a napon hajdan fekete gyászt viseltek a templomban a lányok, asszonyok, másfelé pedig éppen fehérbe öltöztek a re( F oly tatás a 3. oldalon)
