Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-15 / 90. szám
1992. április 15., szerda HAZAI TÜKÖR írrkés megyei Hímp Szavaló verseny Igényes szakoktatás - magas szintű elmélet Olvasóink írják Egy szakmunkásképző iskola lehetőségei A képen első osztályos szakmunkástanulók láthatók, amint Maksai László szakoktató segítségével ismerkednek a szám- jegyvezérlésü esztergagépek (CNC) működésével Fotó: Kovács Erzsébet A József Attila Általános Is- kola és a békéscsabai önkormányzat április 11-én rendezte az immár hagyományossá vált városi József Áltila-szavalóver- senyt. A felmenő rendszerű iskolai házi versenyek győztesei három kategóriában vehettek részt a szombati városi döntőn. A verseny József Attilia szobrának megkoszorúzásával ért véget. Az egyes kategóriák győztesei: I. korcsoportban (1—3. osztály): 1. Várai Viktória, 3. osztályos (József Attila Általános Iskola), 2. Krajcsó Adrienn, 3. osztályos (Belvárosi Általános Iskola), 3. Gregor Anikó, 2. osztályos (3-as Számú Általános Iskola). II. korcsoportban (-1—6. osztály): 1. Tercsi Beáta, 6. osztályos (2-es Számú Általános Iskola), An- tovszki Ilona, 4. osztályos (Belvárosi Általános Iskola), 2. An- csin Katalin, 6. osztályos (5—6- os Számú Általános Iskola), 3. Orosz Sándor, 6. osztályos (9-es Számú Általános Iskola), Su- sánszky Anna, 6. osztályos (10- es Számú Általános Iskola). III. korcsoportban (7—8. osztály): 1. Debreczeni Éva, 8. osztályos (Belvárosi Általános Iskola), 2. Kajári Edit, 7. osztályos (5—6-os Számú Általános Iskola), 3. Tóth Edit, 8. osztályos îles Számú Általános Iskola). Tankönyvárak Előreláthatólag április végére tisztázódik, hogy emelkednek-e a jövő tanévtől a tankönyvárak, s ha igen, milyen mértékű lesz a drágulás — tudta meg az MTI a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban Holczmüller An- talnétól, a tankönyv- és tanesz- közirodaelőadójától. Elmondta, hogy még nem fejeződött be a jelenleg használatos általános, illetve középiskolai történelem, magyar és földrajz tankönyvek tartalmi felülvizsgálata. Az sem dőlt még el, hogy a tankönyvek támogatására fordítható összeget a minisztérium hogyan osztja meg a felső- és a közoktatás között. A Tankönyvkiadó Vállalat április közepére ígérte a tankönyvárakkal kapcsolatos előzetes költségvetési tervét. Annak ismeretében kalkulálhat a művelődési minisztérium és készülhet majd el a szerződés a tankönyvkiadóval. (MTI) A változó gazdasági helyzet ma már a szakiskoláktól is megköveteli a váltást, hiszen az oktatás terén is fel kell zárkózni ahhoz a bizonyos, sokat emlegetett európai színvonalhoz. A szakközép- és szakmunkásképző iskolák azonban nincsenek olyan reflektorfényben, mint például a gimnáziumok, kevesebb támogatást, kevesebb odafigyelést kapnak. Pedig feladatuk, tevékenységi rendszerük igen szerteágazó. A békéscsabai 611. Számú Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatójával, László Istvánnal arról beszélgettünk, hogy milyen lehetősége van az iskolának a megújulásra. — Valóban nehéz helyzetben vagyunk, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy iskolánk váltani tudjon, s a gyerekek tudása tükrözze a modern, fejlett technikai színvonalat. Feladatunk nem mondható könnyűnek, hiszen széles skálán kell biztosítanunk a megye igényeit. A mi iskolánknak elsősorban a gépek javításának oktatásában van elsődleges szerepe, és ez, szakmától függően, egyre igényesebb elméleti tudást igényel. Ezért ahol csak lehetséges, ott középiskolai szintre kell emelni a szakképzést. Kutatjuk annak a lehetőségét, hogyan adhatunk integráltabb, szélesebb alapokon nyugvó képzést gyerekeinknek. Kidolgoztunk egy tantervi javaslatot az autószerelői és autóvillamossági szerelő szakma, valamint a lakatos és a villamosipari szak ösz- szevont okatására. Ezzel olyan szakemberek képzését tudnánk Bözsikém, bent vagyok a vízben. Naponta kétszer ebben a gyógyító gyulaiban. A híre messze jár, s van is nép rengeteg a nagy szakszervezeti üdülőben, ahol azt mondják, 1200 személyt tudnak egyszerre fogadni, s ellátni. Méghozzá jól, mert meg kell hagyni, ebben a mai drága világban is kitesznek magukért. Szóval jól érzem magam, s gondolom, a többiek is. Ázonban ahogy elnézem, nem sok embert vet föl a pénz. Épp ezért nem tudom, mi lesz ezután, mert azt beszélik, hogy még ebben az évben kétszer emelik a biztosítani, akik több, egymással összefüggő szakmában is képesek lennének dolgozni. A képzéssel a kisgazdaságok ipari hátterét szeretnénk biztosítani. Tervezzük egyes szakmák — mint például a vízvezeték-, gáz-, központifűtés-szerelő — összevont oktatását. A három szakmát szélesebb, s elméletben igényesebb formában oktatnánk, s majd a munkahelyre kerülve specializálódna a tanuló. így az esetleges munkahelyváltozás vagy szakterület-módosulás esetén az alapképzésre építve könnyebben át tudnak állni tanulóink, mint a jelenlegi helyrészvételi díjat. Húsvétkor picikét, májusban jobban. Ami most a régi épületben két hétre személyenként 3640 forint, az 4900 lesz, s ez már nem semmi. És ott van még a 240 forint helyi adó, mindenkinek kivétel nélkül. S vedd hozzá a képeslapot, bélyeget, kávét, újságot és miegymást, semmi sincs ingyen. Áz már biztos, hogy a fürdés se lesz az, hanem jegyenként 70 forint. Ha kétszer mész naponta, kétszer kell megváltani. A mi turnusunknak szerencséje volt. Az első hétre ingyen adta az üdülőknek a gyulai fürzetben. A két éve indult, érettségire épülő elektrotechnikusi szak újdonságnak számít. Az itt tanuló gyerekek a gépek kezelésén túl azok javítását is megtanulják. Arra kell törekednünk, hogy minden gyereket el tudjunk helyezni, hogy lehetőséget biztosítsunk a szakma megtanulásához. A jövő tervei közé tartozik a nyelvoktatás kiszélesítése az egyes szakmunkásképző osztályokba. Ezzel készítve fel a gyerekeket a külföldi szakmai továbbképzés lehetőségére. Muzslai Katalin dővállalat, az pedig cirka 300 ezer forint. Aztán még egy hetet elvállalt a társadalombiztosítás. Aztán vége. Vagy fizetsz és für- desz, vagy hoppon maradsz. De hagyom a piszkos pénzügyeket, különben is én még nem eszerint fizettem. S az örömömet még valami fokozza: képzeld Bözsi, ilyet a világ még nem látott, itt van az ágyban kispárna! Csudajót lehet aludni rajta. A Rózsinak viszont mondd meg, itt is lejt a fürdőszobapolc, akár a Mátrában. Szerintem ezeket a csúzdásakat direkt az üdülőknek gyártják. Sebaj, akkor is nagyon jó ez a két hét kényelem és gondtalanság. Mariska néni üdül Az iskoláért aggódom... Tisztelt evangélikus urak! „Veszedelmes, ha igazunk van olyan dolgokban, amelyekben tekintélyes embereknek nincs igazuk’’ —figyelmeztet jó 200 év távlatából Voltaire, a feudális egyház egyik eszmei lerombolója. Tanácsát nem megfogadva emeli most fő! szavát a Rózsa Ferenc Gimnázium egyik tanulója, hogy azt a véleményt, mely a legérintet- tebbek szájából hangzik el nap mint nap iskolájuk egyházi kézbe adásával kapcsolatban, tolmácsolja az igen nagy étvágyúnak bizonyuló evangélikus vezetők felé. Egészen pontosan arról van szó, hogy a város vallási megoszlása már közel sem azokat az arányokat tükrözi, mely mondjuk 1930 körül volt. A szülök, s azok gyermekei, a mai ifjúság egyáltalán nem egyezne bele — ha éppen megkérdeznék —, hogy a megye egyik legrangosabb gimnáziuma evangélikus szellemiségben múködjön-e tovább. Ami magával vonná azt, hogy az általuk tisztelt tanárok egy részétől megválni kényszerülnének, mivel azok többsége vagy nem gyakorolja vallását, vagy katolikus vagy pedig vallástalan, de ugyanakkor kiváló felkészültségű. Ezenkívül az ifjúság nem volna hajlandó elfogadni azt az egyházi iskolákra jellemző szigort, ami megálljt parancsolna a diákönkormányzatnak és a szabad szellemű rendezvényeknek. A megoldást abban látnánk, hogy mindenképpen fenn kellene tartani továbbra is egy állami irányítású gimnáziumot és mellette párhuzamosan működtetni egy evangélikusát, hogy legalább a választás lehetőségét biztosítanák a jövendő kor diákjainak. Mielőtt a fejünk fölött döntenének, és kész helyzet elé állítanának, közöljük az érintett felekkel, hogy részünkről a felháborodás és a tiltakozás óriási. S ugyanakkor félünk a színvonalas oktatás szét- rombolásától. Kérjük, kérdezzék meg az ügyben érdekelteket, készítsenek felmérést, és csak azután ítéljék oda az evangélikus uraknak a több százmilliós értékű épületeket és kollégiumot... Az iskoláért aggódók nevében: Palinay G., Békéscsaba Sötétben jön az ördög Nem véletlenül ijesztgették régen a gyerekeket ilyen kijelentésekkel: A bűnözők egyik ismertetőjele, hogy éjjel, amikor más alszik, akkor rajzanak, nappal pedig alszanak, ami logikus is, hiszen az alvó, mit sem sejtő embert könnyebb meglopni, mint az ébert, s ráadásul sötétben köddé lehet válni. Nem volt véletlen az a korábbi intézkedés, mely visszaesőknél olyan mellékintézkedést alkalmazhatott, hogy meghatározott időre megtilthatta az ilyen személyek nyilvános helyeken való megjelenését és a késő esti órákra előírta otthontartózkodásukat. A kormánynak, melynek összetételét naiv álmodozók és hamis próféták jellemzik, az tartozott első intézkedései közé, hogy az ,,emberi jogok" értelmében megszüntette a Ref-et. így az ilyen visszaeső, „menő” gyerekek most szabadon járnak az éjszakában, s vastag pénzkötegekkel menőzhetnek a szórakozóhelyen tartózkodó tinik előtt, akiket a széthullott, csonka családok már nem tudnak megvédeni az erkölcsi romlástól. Az egésznek olyan a menete, mint egy logikus, számítógépes programé. Majd ki fog alakulni és megerősödik a szervezett bűnözés, a fiatalok erkölcsi fertővel adaptálódnak és az lesz a sikk, ha bűn az élet. A piramis csúcsán pedig maga a sátán fog ülni. ifj. Salamon György, Békéscsaba 8. Még aznap is mentette az életeket 1992. január 7-ét mutatta a naptár. A délelőtt már jócskán áthajolt a délutánba, úgy fél négy körül járhatott az idő. Erősen esteledett. A Szolnoki Városi Rendőrkapitányság nyomozói is hazafelé készülődtek, amikor kaptak egy jelzést (belső rendőrségi információ volt!), miszerint egykori rendőrkollégájuk, Kiss Mihály egy zöld BMW-vel szaladgál a városban. Nem ártana jobban utánanézni — tette hozzá az informátor—, mert az autón lévő rendszám feltehetően egy Lada gépkocsiról való. — Ezek után mondtam a munkatársaimnak—magyarázza Szappanos Mihály rendőrfőhadnagy, a járműlopási csoport vezetője —, hogy üljenek kocsiba, menjenek ki és nézzenek körül. így is történt. A BMW a mentőállomás előtt állt, mivel Kiss Mihály aznap dolgozott. Éppen délutános volt. A nyomozók felírták az autó rendszámát — az AGL—969-et —, alig telt el 10—15 perc, visszamentek a kapitányságra. Nyilván óvatosak voltak, és nem akartak addig beleugrani semmiféle ügybe, míg az eredeti információt, vagyis a BMW-n levő rendszámot meg annak tulajdonosát nem pontosították. így természetesen lekérték a központi gépjármű-nyilvántartóból az AGL—969-es rendszámú gépkocsi adatait, s kijött, hogy az eredetileg tényleg egy 1500-as Ladára való. Ékkor már valami bűzlött... — Mi ezután négyen rögtön kocsiba vágtuk magunkat — folytatja a főhadnagy :—, és pár perc múlva megálltunk a mentőállomás előtt. De Kiss Mihály még dolgozott. Mentette az életeket. Úgy hat óra tájban kéne bejönnie — mondták munkatársai. S mivel volt időnk bőven, addig megkerestük a rendszám szerinti tulajdonost is, aki elmondta, hogy a gépkocsival fia még 1989 decemberében karambolozott, és az autó totálkáros lett. Ezután leadták az egyik bontóba, s a masina további sorsáról ők nem tudtak. A férfi viszont megjegyezte, hogy ezt a rendszámot azóta már látta először egy Lada Samarán, majd utána pedig egy zöld BMW-n. S mindkét autót Kiss Mihály vezette, de nem tulajdonítottak az egésznek különösebb jelentőséget. s így nem is szóltak erről senkinek. Nos innentől kezdve a nyomozók számára egyértelművé vált, hogy valami svindli van a dologban. Természetesen még aznap megkeresték az autóbon- tóst is, s mint a főhadnagy beszélgetésünk során megemlíti, legalább harmincöt pár rendszámot találtak nála. Onnan aztán újból a mentőállomáshoz vezetett a rendőrök útja. Még mindig várniuk kellett Kiss Mihályra. Csak este fél hét körül érkezett meg. — Szeretnénk megnézni a BMW forgalmi engedélyét — álltak elő a kéréssel a nyomozók. — S akkor lehetett látni, hogy abban az emberben egy világ dől össze — idézi fel a pillanatot Szappanos Mihály. — Szabályszerűen megnyúlt az arca, és el- fehérdett. — Jó, jó, mindjárt fölszaladok a papírokért — válaszolta Kiss, miután észbe kapott. — Itt van az öltözőben a kocsi kulcsa, meg a forgalmi engedély is — tette hozzá, s elindult fölfelé a lépcsőn. De alig telhetett el egykét perc, már jött is vissza. Hozta a slusszkulcsokat, és a főhadnagy felé fordulva ennyit mondott: — Nem lelem az öltöző- szekrényben a forgalmit, menjünk már ki, mert biztos a kocsiban maradt. Ám ahogy kiléptek az ajtón, Kiss Mihály megint megszólalt: — Azért nem találtam a forgalmit, mert nincs is a kocsinak semmiféle papírja. — Akkor honnan van? — bó- 1 i ntott a főhadnagy a parkolóban álló BMW felé. " — Pesten, a Nagykőrösi úti autópiacon vettem két ismeretlen férfitól — válaszolta Kiss. — Mennyiért? — Hatszázezer forintért. — Rendszám nélkül? — Igen. —- És akkor a rendszám, ami most a BMW-n van, honnan való? — Az egyik autóbontós barátomtól megvásároltam szőrös- tül-bőröstül, mindenestül egy totálkáros kocsit harmincötezer forintért, s annak a rendszámát tettem fel rá. Ezek után a nyomozók Kiss Mihályt bevitték a kapitányságra és lefoglalták az autót. Közben persze a rendőrök szóltak a helyszínelő csoportnak, hogy menjenek el Kissékhez, és kutassák át a lakást. Odabent pedig elkezdődött a kihallgatás. Ekkor Kiss Mihályt még csak orgazdasággal gyanúsították. Menet közben a számítógépes nyilvántartásukban megnézték a rendőrök, hogy szerepel-e az a BMW a körözött autók listáján. De nem. Később kiderült, hogy miért nem. Ugyanis a pesti rendőrök még tavaly novemberben — amikor eltűnt az autó gazdájával együtt — rosszul rendelték el a körözést, mivel a kocsi azonosító számaiban egy betűjel el lett írva. így a szolnokiak aznap — vagyis január 7-én este — már nem tudtak a kocsival mit kezdeni. Másfelé tapogatóztak. S még javában tartott a kihallgatás, amikor visszatértek a helyszínelők Kissék lakásáról. Nem jöttek üres kézzel. Egy rakat cucc volt náluk. Megtalálták ugyanis Kiss Mihály volt bordó Ladájának rendszámát, amiről később kiderült, hogy eladta, de közben meg bejelentette a biztosítónál, hogy Pesten ellopták tőle. De hoztak még a helyszínelők mást is, főleg rendőrségről származó holmikat: szirénákat, gumibotot, lőszert, ködkézigránátot, de előkerültek különböző iratok is. így a BMW vámpapírja Jónás Mátyás nevére kiállítva (ezen is tévesen szerepel az alváz- meg a motorszám), egy garancialevél, egy biztosítási papír, meg az autó tartalék kulcskészlete. Ekkor már kezdett forrósodni a talaj Kiss Mihály talpa alatt, de ő továbbra is kitartott, nem tágított előzőleg elmondott meséjétől, miszerint a BMW-t két ismeretlen embertől vette hatszázezer forintért. Igaz, azt tudta, hogy valamilyen balhéból származik a kocsi, s emiatt adták ilyen olcsón, ám őt nem érdekelte, mert mindenáron meg akarta szerezni, meg hát egyébként is imádja az autókat. (Ezt mindenki tudta róla, úgyhogy itt, ezen a ponton nem hazudott.) Persze a szolnoki zsaruknak mégis gyanús volt a dolog. Vala- mi nem lehet rendben a kocsi meg a papírok körül. Arra viszont nem emlékeztek, hogy november táján még körözték is ezt az autót. De hogy is emlékezhettek volna, hisz eltelt már majdnem két hónap azóta, hogy nyoma veszett a BMW-nek gazdájával együtt. Mindenesetre Kiss Mihályt azon a januári késő estén már nem engedték haza. Őrizetbe vették, s csak másnap — miután a szolnoki rendőrök beszéltek pesti kollégáikkal — akkor kezdték gyanítani, hogy valami nagyon „nagy halat” foghattak... Nagy Tibor (Folytatjuk)
