Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-15 / 90. szám

Furugyiszölön is élnek emberek, de hogyan? (7. oldal) A Duna Kupa Magyar Fodrász és Kozmetikus Bajnokságon ismét születtek Békés megyei sikerek: a tanulók versenyében, a női fodrász kategóriában bajnok lett a békéscsabai Rácz Attila —mestere Szeverényi Mihály. A férfi felnőtt bajnokság győztese ismét az orosházi Cseh István, aki ezzel az eredményével meghí­vást nyert a tokiói fodrász-világbajnokságra. Felvételünkön: Rácz Attila és modellje Fotó: Fazekas Ferenc Idén se lesz könnyű jól eladni a gabonát Pazarlás? T örvénytelenség? Tárgyalóasztalhoz ültek az Orosházi Közüzemi Vállalat és az önkormányzat képviselői a közterületek tisztítása ügyében. Mi lesz a közüzemi vállalat dol­gozóinak sorsa? — kérdik a vál­lalat vezetői. (3. oldal) Édenből a pokolba Gyöngyi élete úgy alakult, mint a mesében: 18 évesen meg­ismerte álmai lovagját, végre elmehetett otthonról. Gyerme­ket várt, gyanútlan volt, a férje közben beleszeretett egy másik nőbe. Nem lehetett tovább ma­radása, de visszaútja sincs. Ho­gyan tovább? (8. oldal) Gyalog a „hajós Buruzsok” nyomában Hajóik nyomát elmosta már a Sebes-Körös, s lassan az emlé­kezet is. A Buruzs nemcsak csa­ládnév, hanem egy régi sárréti hajós életforma. A homoksze­dők életéről keveset tud a mai halandó. (12. oldal) Holnap: A legújabb vámrendelkezésekről Tavaly több mint 102 millió­an léptek be és ki határainkon. Mindenki azt szeretné, hogy ezeken a kapukon minél gyor­sabb legyen a forgalom, de azt is, hogy megfékezzék a fegyver- és heroincsempészeket, mind­azokat, akik nem a világ megis­merésére akarják felhasználni nyitottságunkat. Európához akarunk közeledni: az alapelv világos, védeni és segíteni a tisz­tességes embereket, megfékez­ni a szélhámosokat. Ezt segítik megvalósítani a legújabb vám­rendelkezések, amelyekről hol­nap lapunk 8-9. oldalán olvas­hatnak. A költségvetési mérleg hiá­nya 1992-ben várhatóan jóval nagyobb lesz a tervezettnél, de valószínűleg nem haladja meg a múlt évi deficitet—jelentette be Kupa Mihály. Hozzátette: az A Belügyminisztérium Or­szágos Parancsnoksága a kül­földi és a hazai újságírók részére látogatást szervezett a keleti ha­társzakaszon, majd sajtótájé­koztatót tartottak az államhatá­rainkra irányuló embercsem­pész-tevékenységről. Dr. Köri­nek László, a BM rendészeti hi­vatalának elnöke a nagylaki lát­vány kapcsán elmondta, hogy a zsúfoltság annak köszönhető, hogy korábban a nyugati határo­kat fejlesztették, ott alakítottak ki nagy forgalmú átkelőhelye­ket. A ’90-es évek elejére átcso­A választási kortesharcban még az oly’ kistelepülések sza­vazatait is meg kell nyerni, mint Gerla. Talán ennek a felismerés­nek köszönhető, hogy a mintegy másfél ezer lelket számláló vá­rosrész általános iskolájában Kádár Béla miniszter, az MDF képviselőjelöltje találkozott a helybéliekkel. — Nekem az a véleményem, hogy jövőre már érzékelhető lesz a magyar gazdaság fellen­dülése — hallhattuk a vitaindí­tóban. — Idén — még egy évig —nő a munkanélküliség, de ez a folyamat ’93 közepére megáll, sőt a gazdasági fejlődés új mun­kahelyeket teremt. EBRD közgyűlésén kiderült, hogy számos kelet-európai or­szág is küzd hasonló problé­mákkal: a privatizáció előreha­ladtával ugyanis a korábbinál jóval kevesebb adóbevétel fo­portosításokat végeztek, hiszen 10 év alatt 300 százalékkal nőtt a beutazók száma a keleti or­szágrészen. Dr. Túrós András vezérőr­nagy, az ORFK közbiztonsági főigazgatója az újságíróknak el­mondta, hogy napjainkra Ma­gyarország — az osztrákok kemény határintézkedései kö­vetkeztében — a külföldiek szá­mára fél országgá vált. Buda­pestet és a nagyvárosokat el­árasztották az idegenek, balkáni viszonyokat teremtve maguk körül. Február 2-ától a határór­A miniszter beszédéből vilá­gosan kiderült, hogy a legfonto­sabb most a magyar gazdaság és ezen belül Békés megye, vala­mint Békéscsaba gazdaságának élénkítése, fellendítése. Ez a dolgok alfája és ómegája. En­nek függvénye, hogy mennyit fordíthat költségvetés és önkor­mányzat például szociálpoliti­kára, nyugdíjra. Az elmúlt évtizedekben a fej­lődés peremére szorult ez a tér­ség, s ezen csak úgy lehet vál­toztatni, ha ebbe a városba erő­források, jövedelemszerzési lehetőségek települnek. Ehhez fontos, hogy az itt lakók megte­remtsék a fogadás feltételeit, s lyik be. Az első negyedévben kialakult, a prognosztizáltnál nagyobb hiány azonban nem je­lenti az infláció elszabadulását — szögezte le a pénzügyminisz­ter. ség segítségére sietett a rendőr­ség és a magyar—román határ- szakaszra vonta erőit. Békés és Csongrád megyében húsz, úgy­nevezett átengedő ponton vizs­gálják az autósokat, ennek ered­ményeként 200 határsértőt fog­tak el. — Híre van a rendőrségnek — mondta a főigazgató. Az el­lenőrzések hatására csökkent a kísérletezők száma. A kerepes- tarcsai táborban is normalizáló­dott a helyzet az intézkedések hatására. (Ennek fenntartására (Folytatás a 3. oldalon) rendelkezniük kell a tenniaka- rás, a saját és embertársaik sor­sán való javítás képességével. — A fordulat szükséges min­denütt — állapította meg Kádár Béla. — A mezőgazdaságban új agrárkultúrák, növények hono­sítására van szükség, más ha­szonállatok piaci értékesítésé­nek önálló lehetőségét kell meg­keresni. Ehhez szükséges a kül­kereskedelem, s nemcsak az EGK, hanem Kelet-Európa felé is. Mindemellett meg kell szün­tetni az infrastrukturális elmara­dottságot — természetesen vál­lalkozói alapon. A déli autópá­lya — amelyen olasz turista ér- (Folytatás a 3. oldalon ) Örök igazság, hogy akkor van a termelőnek a legnagyobb haszna (és kockázata), ha saját maga irányítja portékája értéke­sítését. Erre a felismerésre ala­pozták a megye gazdaságai azt a társulást, amely a Békésben ter­mett gabonafelesleg eladására hivatott. A Békés Megyei Gabonater­mesztők és -forgalmazók Egye­sülése a fennállása óta eltelt há­rom esztendőben teljesítette fel­adatát. Tavaly búzából 47 500 tonnát, kukoricából 18 ezer ton­nát értékesítettek. A felvásárlási bizonytalanság és a gabonafor­galmi és malomipari vállalat piaci súlya azonban nehézzé te­szi az egyesület munkáját. Emellett a szerződési rendszer kockázati tényezői — amelyek mindenkire érvényesek, de a közös teherviselés helyett csak a még fizetőképeseket sújtják. (Folytatás a 3. oldalon) Nagylaki látvány újságíróknak „Híre van a rendőrségnek!” „Még egy szűkös év...” Elmozdulni a fejlődés pereméről Megmaradni Megmaradni címmel nagy sikerű Csurka-drámát mutatott be néhány éve a Gyulai Várszínház. Az óriási hatást kiváltott mű gondolati magva egy kérdés volt: megteheti-e a kisebbség azt a szívességet a többségnek, hogy elhagyja a szülőföldjét? A darab címe kijelentő módban íródott, márcsak a félreértések elkerülése miatt is. Ha a Tv-híradó sokarcú riportere — aki taxisblokádok idején lökdösődni, civakodni szokott — felhívja a másként gondolko­dókat a szülőhaza elhagyására, legfeljebb legyintek: úgy látszik nem bírja ki a következő blokádig. Ám más a helyzet Csurkával. A legújabb keletű módi szerint a politikai paletta meghatáro­zott helyén fellelhető politikusok Hódmezővásárhelyre járnak „eladni” sajátos színezetű portékájukat. Poénkodhatnánk a sok zöldség láttán, hogy bizonyára MDF-piac nyílt, de mi keresniva­lója lenne ott Torgyán úr akasztófahumorának? S van-e máshol is piaca Csurka István értetlenkedő (éretlenkedő?) kérdésének: mit keresnek még itt az ő politikájuk láttán fanyalgók? Valóban, miért nem teszik meg ezt a kis emigrációs szívességet? Talán mert tudják, egy nemzet nem engedheti meg magának a mindenkori (s jó tudni: állandóan változó) kisebbség kirekeszté­sét sem hazából, sem hatalomból, sem felelősségből. A nép, a nemzet — ne vegye Csurka úr kioktatásnak! — inkább összefo­gás, okos kompromisszumok révén képes megmaradni. De az is lehetséges, hogy a megszólítottak még emlékeznek Csurka Ist­ván drámájának örök érvényű igazságára... Kiss A. János Előadás-sorozat Arany János tiszteletére A tegnapi nap folyamán foly­tatódott a Békéscsabai Tanító­képző Főiskolán megrendezett Arany János-emlékülés. A dél­előtti előadások közül a legna­gyobb érdeklődésre Imre László Arany költészetének pá­lyafordulata című elemzése tar­tott számot, melynek témája, Szendrei Júlia újbóli férjhezme- netele, s annak körülményei, in­dítékai Arany A honvéd özve­gye című vers alapján. Kom- lovszki Tibor előadásából meg­tudhattuk, hogy Arany Toldijá­nak az Ilosvay-mondán kívül feltehetően létezik egy másik forrása is — Vörös Mihály his- tóriás éneke, melyet 1807-ben adtak ki. A két epikus ének tar­talmában, szereplőiben, jellem­ábrázolásában, nyelvi megoldá­saiban kimutatható rokonság rejlik. A nap folyamán hallhattunk még Arany kritikai munkásságá­ról, a folyóirat-szerkesztésben betöltött szerepéről, a nagysza­lontai könyvtárról és emlékmú­zeumról. Az előadások szüneté­ben ünnepi Arany-postabélyeg­ző szolgáltatással, könyvvásár­lási lehetőséggel várták az ér­deklődő közönséget. A mai nap programjaként a delegáció Nagyszalontára láto­gat, ahol felkeresik az Arany­emlékhelyeket, a csonkatorony- beli múzeumot, s megtekintik a szalontai iskolások Toldi-dra- matizálását. NYEREMÉNYAKCIÓVAL EGYBEKÖTÖTT TAVASZI VÁSÁR ÁPRILIS 1-JÉTŐL MÁJUS 30-ÁIG. Minden héten újabb és újabb áruválaszték. Óriási engedmény! AJÁNLATUNK: Samsung CK 5012 Z 51 cm-estv 37900 Ft helyett 32 900 Ft Samsung CK 5012 TXT 51 cm-estv 42 900 Ft helyett 37900Ft Samsung CK 5913 TXT 63 cm-estv 69 900 Ft helyett 62 900 Ft Samsung VK1230 videomagnó 29 900 Ft helyett 26 900 Ft Videoton TS 3342 51 cm-estv 33 800 Ft helyett 30 800 Ft Waltham WT 821 TXT 55 cm-es tv 47 900 Ft helyett 35 900 Ft Waltham TS 6354 TXT OSD 71 cm-es tv 65 600 Ft helyett 49 990 Ft Silva SVR 9612 videomagnó 31 400 Ft helyett 26 880 Ft Siemens RS153 mini hifi 13 500 Ft helyett 11 300 Ft Siemens 42010 ruhaszárító gép 58 900 Ft helyett 48 500 Ft A főnyeremény 1 db Daihatsu Charade 1,3 Sedan injektoros, extra felszerelésű gépkocsi és még 49 értékes nyeremény! Cö ELEKTROHAZ Békéscsaba, Baross u.10. Telefon: 25-588. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9—19-ig, szombaton 9—14-ig. Hitelakció ■*- előleg befizetése nélkül is vásárolhat! Várjuk Önt egy európai szín vonalú műszaki áruház óriási kínálatával a legkedvezőbb áron. A hiány majdnem 50 milliárd forint

Next

/
Thumbnails
Contents