Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

1992. április 14., kedd

a munkavállaló a túlmunka ellenértékeként a rendes munkabérén felül bérpótlék helyett szabadidőre jogosult, ez nem lehet kevesebb a végzett túlmunka időtartamánál. A szabadidőt a munkavégzést követő hónap végéig kell kiadni.

(3) Kollektív szerződés előírhatja, hogy nem jár túlmunka-ellenérték annak, aki — munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása értelmében — a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.

148. §

(1) A heti pihenőnapon munkavégzésre kötelezett munkavállaló a végzett munkáért járó munkabérén felül legalább ötvenszázalékos bérpótlékra jogosult, ha a 127. § (2) bekezdésének megfelelően másik pihenőnapot, pihenőidőt kap. Ennek hiányában legalább százszázalékos bérpótlék jár. A 117. § (4) bekezdésében meghatározott munkavállalók tekintetében kollektív szerződés eltérő szabályokat állapíthat meg.

(2) A munkaszüneti napon munkavégzésre kötelezett munkavállalót az aznapi munkájáért járó munkabérén felül átlagkeresete is megilleti.

149. §

(1) Készenlét esetén a személyi alapbér huszonöt százalékának megfelelő munkabér jár. A munkáltató által meghatározott helyen eltöltött készenlét esetén a munkavállalót ennél magasabb összegű díjazás illeti meg.

(2) Ha a készenlétet teljesítő munkavállalót munkára igénybe veszik, erre az időre a túlmunkára vonatkozó szabályok szerint jár ellenérték, kivéve, ha a munkavállaló a készenléti díjat és a túlmunka díjazását egyaránt magában foglaló díjban részesül.

150. §

(1) A muhkavállálót, ha a munkáltató működési körében felmerült okból nem tud munkát végezni, az emiatt kiesett munkaidőre (állásidő) személyi alapbér illeti meg.

(2) Munkaviszonyra vonatkozó szabály, illetve a felek eltérő megállapodása hiányában az (1) bekezdés rendelkezése irányadó akkor is, ha a munkáltató gazdaságilag indokolt esetben átmenetileg az előírtnál rövidebb munkaidőben foglalkoztatja a munkavállalót.

151. §

(1) Ha munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, a munkavállaló munkabérét átlagkeresetére ki kell egészíteni, illetve részére munkavégzés hiányában átlagkeresetet kell fizetni. Átlagkeresetet kell fizetni akkor is, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály munkavégzés nélkül munkabér fizetését írja elő, annak mértéke meghatározása nélkül.

(2) A munkavállaló részére átlagkeresete jár:

a) a 107. § a) pontjában meghatározott távoliét miatt kiesett munkaidőre,

b) a 107. § b) pontjában meghatározott esetben egy munkanapra,

c) a 107. § d) pontjában meghatározott esetekben,

d) amunkaszüneti nap (125. §) miatt kiesett időre,

e) a szabadság (131—132. §) időtartamára,

f) a szoptatási munkaidő-kedvezmény [ 138. § (5) bekezdés] idejére,

g) a munkaviszonyra vonatkozó szabályban meghatározott munkavégzés alóli felmentés időtartamára.

(3) Ha a munkavállaló a munkáltató engedélye alapján mentesül a munkavégzés alól (107. § f) pontja), az emiatt kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint jár díjazás.

152. §

(1) Ha a munkavállalónak átlagkeresetet kell fizetni, részére az átlagszámítás alapjául szolgáló időszakban kifizetett munkabér időarányosan számított átlaga jár.

(2) Az átlagkereset-számításnál időbér esetén a személyi alapbért az átlagkereset esedékességének időpontjában érvényes összegében kell figyelembe venni.

(3) Az átlagkereset-számítás alapjául az utolsó négy naptári negyedévben kifizetett munkabérek szolgálnak. Ha a munkavállaló munkaviszonya ennél rövidebb, a megelőző naptári negyedévben, ennek hiányában a megelőző hónapokban (hónapban) kifizetett összegeket kell figyelembe venni.

(4) Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltatónál egy naptári hónapnál rövidebb ideje áll fenn, az átlagkereset-számításnál a vele azonos — ha pedig ilyen nincs, a hasonló—munkakörű, szakképzettségű és gyakorlatú munkavállaló átlagkeresetét kell alapul venni. Ennek hiányában átlagkeresetnek a személyi alapbért kell tekinteni.

(5) Az egy órára vagy egy munkanapra járó átlagkeresetet úgy kell kiszámítani, hogy a munkavállalónak az irányadó időszakban kifizetett munkabérének összegét osztani kell az adott időszakban munkában töltött, valamint a fizetett, de munkában nem töltött órák (munkanapok) számával. Az órák (munkanapok) számításánál a túlmunka és a készenlét időtartamát figyelmen kívül kell hagyni.

A költségek megtérítése

153. §

(1 ) A munkáltató köteles a munkavállalónak megtéríteni azt a költségét, amely a munkával kapcsolatos kötelezettségek teljesítése során a munkavállalónál szükségesen és indokoltan merült fel, továbbá a munkáltató érdekében felmerült egyéb szükséges költségeket, ha az utóbbihoz a munkáltató előzetesen hozzájárult.

(2) A kiküldetési és külszolgálati, illetve a munkába járással összefüggő költségeket külön jogszabály szerint kell megtéríteni.

A munkabér védelme

154. §

(1) A munkabért — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. Azt utalvány vagy más formában fizetni tilos. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkáltató kollektív szerződés rendelkezése vagy a munkavállaló megbízása alapján a munkabért vagy annak meghatározott részét a munkavállaló bankszámlájára átutalja.

(2) Munkaviszonyra vonatkozó szabály természetbeni munkabért állapíthat meg olyan árucikkben vagy szolgáltatásban, amely a munkavállaló és családtagjai szükségleteinek kielégítéséhez járul hozzá. A természetbeni munkabér a pénzben meghatározott munkabér húsz százalékát nem haladhatja meg. Nem adható természetbeni munkabérként szeszes ital vagy más, az egyészségre káros élvezeti cikk.

(3) Az ( 1)—(2) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

155. §

(1) A munkavállaló részére járó munkabért, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik, havonta utólag egy ízben kell elszámolni és kifizetni. Ha a munkaviszony egy hónapnál rövidebb ideig tart, a munkabért a munkaviszony végén kell elszámolni és kifizetni.

(2) Ha a munkavállaló részére járó munkabér vagy annak része alapjául szolgáló eredmény csak egy hónapnál hosszabb idő múlva állapítható meg, azt ennek megfelelő időpontban kell kifizetni. Előleget azonban — legalább havonta —ilyen esetben is fizetni kell.

(3) A munkabért — ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik — a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. Ha a bérfizetési nap pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, a munkabért legkésőbb a megelőző munkanapon kell kifizetni.

156. §

A sorkatonai szolgálat teljesítését követően harminc napon belül munkaviszonyt létesítő vagy a fennálló munkaviszonyában tizennégy napon belül tovább foglalkoztatott munkavállaló részére két hétre járó személyi alapbérét—kérésére —előre ki kell fizetni. Áz így kifizetett bért—eltérő megállapodás hiányában — két hónapon belül két részletben lehet levonni. Ha a munkavállaló munkaviszonya előbb megszűnik, a vissza nem térített bér munkabéréből levonható.

157. §

(1) Ha a munkavállaló a bérfizetési napon jogos okból nem tartózkodik a munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén, akkor kérésére munkabérét a bérfizetés előtti utolsó itt töltött munkanapon kell kifizetni vagy a munkáltató költségére a tartózkodási helyére kell megküldeni.

(2) Ha a megszakítás nélkül igénybe vett szabadság időtartama a tíz munkanapot eléri, a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles a munkavállalónak a szabadság megkezdése előtt két munkanappal kifizetni

a) a szabadság idejére eső bérfizetési napon esedékes, valamint

b) az igénybe vett rendes szabadság idejére járó munkabért.

(3) Ha a 155. § (2) bekezdésének esetében a munkaviszony a kifizetés előtt megszűnt, a munkabért a munkáltató köteles az esedékesség napján a munkavállaló által megadott címre elküldeni. Az elküldés költségei a munkáltatót terhelik.

158. §

(1) A munkabért a munkavállaló munkahelyén, illetve a munkáltató telephelyén kell kifizetni. Italboltbari vagy más szórakozóhelyen munkabér csak az ott dolgozóknak fizethető ki; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) A munkabért munkaidőben kell kifizetni, kivéve, ha munkaviszonyra vonatkozó szabály eltérően rendelkezik.

(3) A munkabért a munkavállalónak kell kifizetni, kivéve ha erre mást felhatalmaz, illetőleg bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza.

159. §

Késedelem idejére a polgári jogi szabályokban meghatározott kamat jár.

160. §

A munkavállaló részére munkabéréről részletes írásbeli elszámolást kell adni. Az elszámolásnak olyannak kell lennie, hogy a munkavállaló a kiszámítás helyességét, valamint a munkabérből való levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

161. §

(1) A munkabérből való levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása alapján van helye; ettől érvényesen eltérni nem lehet.

(2) A munkáltató a munkavállaló részére történt előlegnyújtásból eredő követelését a munkabérből levonhatja.

(3) Egyebekben a munkabérből való levonásra a bírósági végrehajtási jogszabályok az irányadók.

(4) E rendelkezések irányadók a szakszervezeti tagdíj levonására is. A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

162. §

( 1 ) A munkabér jogalap nélküli kifizetése esetén, ezt a munkavállalótól hatvan napon belül, írásbeli felszólítással lehet visszakövetelni.

(2) A jogalap nélkül kifizetett munkabért az általános elévülési időn belül lehet

1992. április 14., kedd

c) sor- vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti,

d) egy hetet meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van.

(6) Érvénytelen választás esetén a választást kilencven napon belül meg kell ismételni. Új választást harminc napon belül tartani nem lehet.

(7) A megismételt választást—az általános szabályoktól eltérően—akkor kell érvényesnek tekinteni, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett; megválasztottnak azokat a jelölteket kell tekinteni, akik a legtöbb szavazatot kapták, de ebben az esetben az üzemi tanács megválasztása egy évre szól. Ha a megismételt választás érvénytelen, újabb üzemi tanácsi választást egy év múlva kell tartani.

52. §

(1) A munkáltatónál a szavazóurnák csak a választási bizottság által és a választás befejezése után, azonos helyen és időpontban bonthatók fel.

(2) A szavazatokat a választási bizottság számolja össze. Ennek alapján haladéktalanul megállapítja és közzéteszi a választás eredményét, továbbá erről tájékoztatja a munkáltatót is.

53. §

(1) A választásról a választási bizottság jegyzőkönyvet készít. Ennek tartalmaznia kell;

a) a szavazóurnák felbontását,

b) a választás helyét és időpontját,

c) az összes leadott szavazatok számát,

d) az érvényes és érvénytelen szavazatok számát,

e) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,

f) a megválasztott üzemi tanácstagok nevét,

g) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet, illetve az ezzel kapcsolatos döntést.

(2) A választási jegyzőkönyvet a választási bizottság tagjainak alá kell írnia és közzé kell tenni. •

54. §

Ha a jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban vita merül fel, a választási bizottság és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezetek közösen határoznak. Ez ellen nyolc napon belül bírósághoz lehet fordulni. Ez a jogosultság megilleti a munkáltatót is. A bíróság három napon belül, nem peres eljárásban határoz.

55. §

( 1 ) Az üzemi tanács megszűnik, ha:

a) a munkavállalók létszáma hat hónapon át ötven fő alá csökken,

b) a munkáltató jogutód nélkül megszűnik,

c) megbízatási ideje lejár,

d) visszahívják,

e) tagjainak száma—bármely okból — legalább egyharmaddal csökken.

(2) Áz üzemi tanács visszahívása tekintetében szavazást kell tartani, ha azt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka indítványozza. Az üzemi tanács visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett.

(3) Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem tehető.

(4) Az üzemi tanács visszahívására a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

56. §

(1) Ha az üzemi tanács az 55. § (1) bekezdés a), c), d) vagy e) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, a megszűnéstől számított három hónapon belül megbízottat, illetőleg üzemi tanácsot kell választani.

(2) Ha a munkáltató jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód munkáltató telephelyén (részlegénél) több üzemi tanács működik, új választásokat kell tartani.

57. §

( 1 ) Az üzemi tanács tagjának megbízatása megszűnik:

a) lemondással,

b) visszahívással,

c) cselekvőképességének elvesztésével, továbbá,

d) ha hat hónapot meghaladó időtartamban munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá,

e) ha a munkáltató vagy a munkáltató vezetőjének közeli hozzátartozójává válik[139, § (2) bekezdés],

f) az üzemi tanács megszűnésével,

g) munkaviszonya megszűnésével.

(2) Az ( 1 ) bekezdésben foglaltakon túlmenően az üzemi megbízott megbízatása akkor is megszűnik, ha a munkavállalók létszáma legalább hat hónapon át tizenöt fő alá csökken.

(3) Ha az üzemi tanács tagja hat hónapot meg nem haladó időtartamra válik jogosulttá munkáltatói jogkör gyakorlására, ez időtartam alatt az üzemi tanács tagságával kapcsolatos jogai szünetelnek.

(4) Ha az üzemi megbízott munkáltatói jogok gyakorlására válik jogosulttá, megbízatása megszűnik, és helyette új üzemi megbízottat kell választani.

58. §

(1) Az üzemi tanács tagjának visszahívása tekintetében szavazást kell tartani, ha ezt a választásra jogosult munkavállalók legalább harminc százaléka indítványozza. Az üzemi tanács tagjának visszahívásához a leadott érvényes szavazatok több mint fele szükséges. A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett.

(2) Visszahívásra irányuló indítvány hat hónapon belül ismételten nem tehető.

(3) Az üzemi tanács tagjának visszahívására—egyebekben—a megválasztására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

“ 59. §

( 1 ) Az üzemi tanács a megválasztását követő tizenöt napon belül összeül.

(2) Az üzemi tanács első ülésén—tagjai közül—elnököt választ.

60. §

( 1 ) Az üzemi tanács határozatait szótöbbséggel hozza.

(2) Az üzemi tanács akkor határozatképes, ha ülésén a tagoknak legalább fele részt vesz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az üzemi tanács határozatához a jelen levő tagok legalább kétharmados többsége szükséges, ha az üzemi tanács együttdöntési jogát [65. § (1) bekezdés] gyakorolja.

61. §

(1) Az üzemi tanács üléseit szükség szerint tartja. Az üzemi tanácsot az elnök hívja össze. Minden esetben össze kell hívni, ha ezt valamely tag vagy a munkáltató az ok megjelölésével kéri.

(2) Az üzemi tanács ülésén a tagok csak személyesen vehetnek részt.

(3) Az üzemi tanács működésének részletes szabályait ügyrendje állapítja meg.

62. §

(1) A munkáltatónak biztosítania kell annak a lehetőségét, hogy az üzemi tanács az általa szükségesnek tartott információkat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a munkáltatónál szokásos vagy más megfelelő módon közzétehesse.

(2) Az üzemi tanács tagját heti munkaideje tíz százalékának, elnökét heti munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg. Erre az időre átlagkereset jár.

(3) Az üzemi tanács tagjának munkajogi védelmére a választott szakszervezeti tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy a 28. § szerint a szakszervezeti szervet megillető jogosultságot az üzemi tanács gyakorolja.

63. §

A munkáltató biztosítja az üzemi tanács választásának, illetve működésének indokolt és szükséges költségeit. Ennek mértékét a munkáltató és az üzemi tanács közösen állapítja meg. Vita esetén egyeztetésnek van helye.

64. §

(1) Az üzemi tanács elnöke tevékenységét az ezernél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatónál díjazás ellenében látja el.

(2) A díjazást a munkáltató biztosítja, melynek mértékét az üzemi tanács a munkáltatóval egyetértésben állapítja meg.

(3) A munkáltató az üzemi tanács elnökének díjazását — az (1) bekezdésben meghatározott eseten kívül — csak az üzemi tanáccsal egyetértésben állapíthat meg, illetve fizethet.

65. §

(1) Az üzemi tanácsot együttdöntési jog illeti meg a kollektív szerződésben meghatározott jóléti célú pénzeszközök felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények és ingatlanok hasznosítása tekintetében.

(2) A munkáltató köteles döntése előtt az üzemi tanáccsal véleményeztetni:

a) a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedések tervezetét, így különösen a munkáltató átszervezésére, átalakítására, szervezeti egység önálló szervezetté alakulására, privatizálására, korszerűsítésére vonatkozó elképzeléseket,

b) a személyügyi nyilvántartás rendszerének kialakítására, a nyilvántartandó adatok körére, a 77. §-ban meghatározott adatlap tartalmára vonatkozó elképzeléseit, illetve a személyügyi tervet,

c) a munkavállalók képzésével összefüggő terveket, a foglalkoztatást elősegítő támogatások igénybevételére, illetve a korengedményes nyugdíjazásra vonatkozó elképzeléseket,

d) a megváltozott munkaképességű dolgozók rehabilitációjára vonatkozó intézkedések tervezetét,

e) az éves szabadságolási tervet,

f) az új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetését,

g) a munkavállalók lényeges érdekeit érintő belső szabályzatainak tervezetét,

h) a munkáltató által meghirdetett anyagi vagy erkölcsi elismeréssel járó pályázatot.

(3) A munkáltató köteles tájékoztatni az üzemi tanácsot:

a) legalább félévente a munkáltató gazdasági helyzetét érintő alapvető kérdésekről, valamint

b) a munkáltató tevékenységi körének jelentős módosítására, illetve a munkáltató beruházásaira vonatkozó jelentős döntés tervezetéről,

c) legalább félévente a bérek, keresetek alakulásáról és a bérkifizetéssel összefüggő likviditálásról, a foglalkoztatás jellemzőiről, a munkaidő felhasználásáról, a munkafeltételek jellemzőiről.

(4) A vállalati tanács, illetve közgyűlés (küldöttgyűlés) általános vezetésével