Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-14 / 89. szám

lés volt, a teljesítménybérben foglalkoztatott munkavállalónál az átlagkeresetet — ha ez a munkavállalóra kedvezőbb — csak a bérrendezés időpontjától kell számítani.

180. §

(1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakori fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási' költséget kell figyelembe venni.

181. §

( 1 ) A munkáltató köteles megtéríteni a munkavállaló közeli hozzátartozójának [139. § (2) bekezdés] a károkozással összefüggésben felmerült kárait, indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben a munkavállaló meghal, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségletének—a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető munkabérét, jövedelmét is figyelembe véve — a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

182. §

A kártérítés összegének kiszámításánál le kell vonni

a) az elmaradt munkabérre eső nyugdíjjárulékot,

b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátást,

c) amit a munkavállaló munkaereje hasznosításával megkeresett vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

d) amihez a munkavállaló (hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

e) amihez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá.

183. §

(1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a munkavállaló vagy vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója a tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, Általános kártérítés járadékként is megállapítható,

184.8

(1) Ha a kártérítés megállapítása után változás következik be a sérelmet szenvedett munkavállaló lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a munkáltató, illetőleg felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

(2) A fiatalkorú munkavállaló részére megállapított kártérítés összegét a tizennyolcadik életévének betöltésekor, illetőleg a szakképzettség elnyerése érdekében végzett tanulmányai befejezését kővető egy év elteltekor felül kell vizsgálni és az azt követő időre a részére járó kártérítést a munkaképességében, illetőleg a képzettségében bekövetkezett változásoknak megfelelően kell megállapítani.

(3) A kártérítés módosításának alupjául szolgáló munkabér-növekedés mértékének meghatározásánál a munkáltatónak u károsultat a sérelem bekövetkezésekor foglalkoztató szervezeti egységénél, a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók ténylegesen megvalósult, átlagos, éves bérfejlesztésének (átlagkeresete változásának) mértéke az irányadó. Azonos munkakört betöltő munka- vállalók hiányában a módosítás alapjaként a szervezeti egységnél ténylegesen megvalósult átlagos, éves bérfejlesztést (átlagkeresete változását) kell figyelembe venni.

(4) A (3) bekezdés szerinti szervezeti egység megszűnése esetén a kártérítés módosításánál u munkáltatónál a károsulttal azonos munkakört betöltő munkavállalók, ilyen munkavállalók hiányában pedig a munkáltatónál ténylegesen megvalósult átlagos éves bérfejlesztésének (átlagkeresetének) mértéke az irányadó.

185.8

A munkáltató a károkozásról való tudásszerzéstől számított tizenöt napon belül köteles a károsultat felhívni kárigény előterjesztésére. A munkáltató a kárigény bejelentésére tizenöt napon belül írásbeli, indokolt választ ad.

186.8

( 1 ) Az elévülés ( 11.8) szempontjából önállónak kell tekinteni

a) az átlagkereset és a táppénz,

b) az átlagkereset és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

c) az átlagkereset és a rokkantsági nyugdíj különbözeiének megtérítése iránti igényt. Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani,

(2) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a táppénz első fizetésének napjától,

b) attól az időponttól, amikora sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség- csökkenés első ízben vezetett jövedelem-kiesésben megmutatkozó károsodásra, végül

c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik.

(3) Járadékigény hat hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a munkáltató a 185. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta, három évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

187. §

(1) A munkáltató, illetve a biztosító a szükséghez képest a munkavállalótól, illetve hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről évente igazolást kérhet a jövedelmi viszonyairól.

(2) A munkáltató a károsultat tizenöt napon belül értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló bérfejlesztést hajtott végre [ 184. § (3) bekezdés],

X. fejezet

A vezető állású munkavállalóra vonatkozó eltérő rendelkezések

188.8

(1) A törvény alkalmazásában vezető állású munkavállaló (a továbbiakban: vezető) a munkáltató vezetője.

(2) A vezető állású munkavállaló tekintetében a törvény rendelkezéseit a 189.—193. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A 191. §, továbbá a 192. § (2) bekezdése alkalmazásában vezetőnek minősül a vezető helyettese, valamint az, akit a tulajdonos, illetőleg a tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet ilyennek minősít.

189.8

A vezetőre a kollektív szerződés hatálya nem terjed ki.

190.8

( 1 ) A vezetőre a 79. § (2) bekezdésében meghatározott tilalom nem terjed ki.

(2) A vezető munkaviszonyának rendes felmondással történő megszüntetésére — eltérő megállapodás hiányában — a 89. § (2) bekezdésében és a 90—92. §- ban foglalt rendelkezések nem terjednek ki.

191.8

(1) A vezető — eltérő megállapodás hiányában — további munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Nem vonatkozik e tilalom arra ajogviszonyra, amelyet tudományos, oktatói, illetve szerzői jogi védelem alá eső tevékenységre létesítettek.

(2) A vezető—eltérő megállapodás hiányában —a) nem köthet saját nevében a munkáltató tevékenységi körébe tartozó ügyletet, továbbá;

b) nem lehet tagja a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, állami vállalat felügyelőbizottságának.

(3) Eltérő megállapodás hiányában meg kell szüntetni a vezető [188. § (1) és

(3) bekezdése] munkaviszonyát, ha a közeli hozzátartozója [139.8(2) bekezdés] tagja lett a munkáltatóéhoz hasonló tevékenységet folytató vagy a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságnak, illetőleg vezetőként munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt létesített az ilyen tevékenységet folytató munkáltatónál.

(4) Ha a vezető az (1)—(2) bekezdésben meghatározott tilalmat megszegi, a munkáltató

a) kártérítést követelhet vagy

b) kártérítés helyett követelheti, hogy a vezető a saját részére kötött ügyletet a munkáltatónak engedje át vagy

c) a más számlájára kötött ügyletből eredő hasznát a munkáltatónak kiadja vagy arra vonatkozó követelését a munkáltatóra engedményezze.

(5) A munkáltató (4) bekezdés szerinti igénye attól az időponttól számított három hónap alatt évül el, amikor a munkáltatói jogkör gyakorlója a vezető ( 1 )—

(2) bekezdésébe ütköző eljárásáról tudomást szerzett. Az igényt a keletkezésétől számított egy év elteltével nem lehet érvényesíteni.

192.8

( 1 ) A vezető a munkaidő beosztását, vulamint a pihenőidő (szabadság) igény- bevételét — a munkaszerződésben foglaltak szerint—maga állapítja meg.

(2) A vezetőt — eltérő megállapodás hiányában — a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért ( 147— 149.8) díjazás nem illeti meg.

193.8

(1) A vezető a munkáltatóval szemben vezetői tevékenységének keretében okozott kárért a polgári jog szabályai szerint felel,

(2) A károkozásnak az (1) bekezdésbe nem tartozó egyéb, eseteiben az általános szabályok az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy gondatlan károkozás esetén a felelősség mértéke a vezető 12 havi átlagkeresetéig terjedhet.

(3) Munkaviszonyának jogellenes megszüntetése esetén a vezető — a 101.8

(3) bekezdésétől eltérően — 12 havi átlagkeresetével felel, az ily módon okozott kárért.

(4) A188,8 (3) bekezdése alapján vezetőnek minősülő mtmkavállaló tekintetében — amennyiben a 191, 8 ( 1 )-—(4) bekezdésében írt összeférhetetlenség fennáll, az ebből eredő kárért való felelősségre az ( 1 ) bekezdésben írt szabályokat kell alkalmazni,

1992. április 14., kedd

О

(3) A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt átlagkeresete illeti meg.

(4) A szakszervezet tagjai részére összesen — a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára — a munkáltató köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a munkáltatóval munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybevehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a munkáltatót legalább 30 nappal értesíteni kell.

26. §

(1) A munkáltató nem követelheti, hogy a munkavállaló á szakszervezeti hovatartozásáról nyilatkozzék.

(2) A munkavállaló alkalmazását nem lehet attól függővé tenni, hogy tagja-e valamely szakszervezetnek, avagy nem, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a munkáltató által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.

(3) A munkavállaló munkaviszonyát tilos megszüntetni vagy a munkavállalót bármilyen más módon hátrányos helyzetbe hozni, megkárosítani szakszervezeti hovatartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt.

27. §

Tilos bármely jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól, illetve az attól való távolmaradástól függővé tenni.

28. §

(1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő munkavállalónak munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá munkaviszonyának a munkáltató által rendes felmondással történő megszüntetéséhez. A rendkívüli felmondás, illetve az ilyen tisztségviselővel szemben a 109.8 szerinti jogkövetelmény alkalmazásáról, valamint a változó munkahelyre alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) Az ( 1 ) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.

(3) Amennyiben a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, melyben a tisztségviselő tevékenységét kifejti.

29.8

( 1 ) A 23. és a 28.8-ban biztosított jogok csak a munkáltatónál reprezentatívnak minősülő szakszervezetet, illetve tisztségviselőjét illetik meg.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek jelöltjei az üzemi tanács választáson a leadott szavazatok legalább tíz százalékát megszerzik. Ha a munkáltatónál több üzemi tanácsot választanak, a reprezentativitás meghatározásakor az egyes üzemitanács-válasz- tásokon elért eredményeket össze kell számítani. Reprezentatívnak kell tekinteni azt a szakszervezetet is, amelynek a munkáltató azonos foglalkozási csoporthoz (szakmához) tartozó munkavállalóinak legalább kétharmada a tagja. Továbbá reprezentatív az a szakszervezet is, amely az 1991. évi XXVIII. törvény alapján megtartott szakszervezeti választásokon a leadott szavazatok legalább 10 százalékát elnyerte.

(3) A reprezentativitás meghatározásánál, ha az üzemitanács-választás az 51,8 alapján érvénytelen, a választás első fordulóját kell figyelembe venni.

III. fejezet

A kollektív szerződés

30.8

Kollektív szerződés szabályozhatja:

a) a munkaviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket, ezek gyakorlásának, illetve teljesítésének módját, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjét;

b) a kollektív szerződést kötő felek közötti kapcsolatrendszert.

31.8

Kollektív szerződést egyrészről a munkáltató, a munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy több munkáltató, másrészről a szakszervezet, illetve több szak- szervezet köthet.

32.8

Kollektív szerződés kötésére az a szakszervezet, illetve az a munkáltatói érdekképviseleti szervezet jogosult, amely érdekképviseleti tevékenységében a kollektív szerződést kötő másik féllel szemben független, A munkáltatói érdek- képviseleti szervezetek kollektív szerződéskötési jogosultságához szükséges a/ is, hogy tagjai erre felhatalmazzák.

33.8

( 1 ) A munkáltatónál egy kollektív szerződés köthető.

(2) A szakszervezet — a (3)—(5) bekezdésben foglalt eltéréssel — jogosult a munkáltatóval a kollektív szerződést megkötni, ha jelöltjei az üzemi tanácsválasztáson a leadott szavazatok több mint felét megszerezték.

(3) Ha a munkáltatónál több szakszervezet rendelkezik képviselettel, a kollektív szerződést valamennyi szakszervezet együttesen kötheti meg. Ennek feltétele,

hogy e szakszervezetek jelöltjei az üzemi tanácsválasztáson együttesen megszerezzék a leadott szavazatok több mint felét.

(4) Ha a szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése a (3) bekezdés alapján nem lehetséges, a reprezentatív szakszervezetek [29. 8 (2) bekezdés] együttesen kötik meg a kollektív szerződést, feltéve, ha e szakszervezetek jelöltjei az üzemi tanácsválasztáson együttesen megszerezték a leadott szavazatok több mint felét.

(5) Ha a reprezentatív szakszervezetek együttes kollektív szerződéskötése nem lehetséges, a kollektív szerződést a munkáltatóval az a szakszervezet kötheti meg, amelynek jelöltjei az üzemi tanácsválasztáson együttesen a leadott szavazatok több mint hatvanöt százalékát megszerezték.

(6) Ha a (2), illetve (3) bekezdésben foglalt esetben a szakszervezet, illetve a szakszervezetek jelöltjei az üzemi tanácsválasztáson a szavazatok több mint felét nem szerzik meg, a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalást le lehet folytatni, de a kollektív szerződés megkötéséhez szükséges a munkavállalók jóváhagyása. A munkavállalóknak erről szavazni kell. A szavazás akkor érvényes, ha ezen az üzemi tanács választására jogosult munkavállalók több mint fele részt vesz.

(7) A (2)—(5) bekezdésben foglalt támogatottság meghatározásakor a 29. §

(2)—(3) bekezdésének előírásait megfelelően alkalmazni kell.

(8) A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokon a munkáltatónál képviselt valamennyi szakszervezet részt vehet.

34.8

( 1 ) A kollektív szerződés hatályát a munkaügyi miniszter—a szerződést kötő felek együttes kérelmére — az egész ágazatra (alágazatra) kiterjesztheti, feltéve, ha a szerződést kötő szervezetek az adott ágazatban reprezentatívnak minősülnek.

(2) Az ( 1 ) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak különösen az a munkáltatói érdekképviseleti szervezet minősül, amely taglétszámánál, gazdasági jelentőségénél, illetve a foglalkoztatottak számánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentősebb.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak különösen az a szak- szervezet minősül, amely taglétszámánál, illetve a munkavállalók általi támogatottságánál fogva az adott hatályossági körben a legjelentősebb.

(4) A szakszervezet munkavállalók általi támogatottságának megítélésénél elsősorban a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkáltatóknál a kollektív szerződés megkötését megelőző utolsó üzemi tanácsi választások eredményét kell figyelembe venni.

(5) Ha a kollektív szerződést több szakszervezet kötötte, a hatályának kiterjesztésénél a szakszervezetek reprezentativitását együttesen kell vizsgálni.

(6) A munkaügyi miniszter a kiterjesztésről szóló határozatát hivatalos lapjában közzéteszi. A kollektív szerződés eltérő rendelkezése hiányában a közzététel minősül kihirdetésnek.

35. 8

A munkaügyi miniszternek a kollektív szerződés kiterjesztésére vonatkozó határozata ellen a kollektív szerződés hatálya alá tartozó ágazatban működő bármely szakszervezet, illetve munkáltatói érdekképviseleti szervezet vagy munkáltató bírósághoz fordulhat.

36. 8

(1) A kollektív szerződés hatálya — kiterjesztés (34.8) hiányában — kiterjed arra a munkáltatóra, amely

a) a kollektív szerződést kötötte vagy

. b) a kollektív szerződés megkötése idején a szerződést kötő munkáltatói érdekképviseleti szervezetnek tagja, illetőleg

c) később ehhez csatlakozott.

(2) Az ( 1 ) bekezdés c) pontjában meghatározott csatlakozás esetén a munkáltatónál képviselt szakszervezet egyetértése szükséges ahhoz, hogy a kollektív szerződés hatálya a munkáltatóra kiterjedjen.

(3) A kollektív szerződésben meg kell határozni, hogy annak hatálya az (1) bekezdés b) pontjában említett munkáltatók mely körére terjed ki.

(4) A kollektív szerződést alkalmazni kell az annak hatálya alá tartozó munkáltató azon munkavállalóira is, akik nem tagjai kollektív szerződést kötő szakszervezetnek.

37.8

(1) A kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyalási ajánlatot egyik fél sem utasíthatja vissza, feltéve, ha az ajánlatot kollektív szerződéskötési jogosultsággal rendelkező fél tette. Ez megfelelően irányadó a kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalásra is.

(2) A kollektív szerződéskötési jogosultsággal kapcsolatos vita esetén a szerződéskötésben érdekelt szervezet kérelmére, nem peres eljárásban a bíróság dönt,

(3) A munkáltató — a szükséges adatok rendelkezésre bocsátása mellett — évente köteles javasolni a szerződéskötésre jogosult szakszervezetnek a munka díjazásával kapcsolatos szabályok kollektív szerződésben történő rendezését.

38.8

( 1 ) A kollektív szerződés — eltérő megállapodás hiányában — a kihirdetéssel lép hatályba.

(2) A munkáltató köteles elősegíteni, hogy a kollektív szerződést a munkavállalók megismerjék.

(3) A munkáltató köteles ellátni a kollektív szerződés egy-egy példányával azt