Békés Megyei Hírlap, 1992. április (47. évfolyam, 78-102. szám)

1992-04-09 / 85. szám

A nagybánhegyesi templom­torony Szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: (69) 81-011. Bálint gazda tanácsai Mezőkovácsháza. — Pótol­hatatlan élmény t jelentett Mező- kovácsházán, a városi könyvtár­ban Bálint György (a televízió­ból jól ismert Bálint gazda) kis­kertben végezhető munkákról szóló előadása. Kertészkedéssel kapcsolatos tanácsait a tavaszi munkákkal kezdte, majd beszélt a fűszerekről, a gyógyító hatású növényekről, a zöldségfélékről és más, a kiskertben honos vete- ményékről. A kérdések szerte­ágazó témakörei a szőlőter­mesztéstől egészen a mandula­fák problémájáig nyúltak. Szo­kásához híven nem jött üres kéz­zel: a növényápolásban hasznos ajándékokkal lepte meg a kö­zönséget. A találkozót (Bálint gazda vendégeként) a Shell olaj- társaság képviselőjének szokat­lan témájú bemutatkozása tette még érdekesebbé. Tavaszi hársfák Nagybánhegyes. — A pol­gármesteri hivatal kezdeménye­zésére Nagybánhegyesen is faültetéssel „üdvözölték” a ta­vaszt. A hivatal épülete és az új üzemi konyha előtti téren, vala­mint a temetőben 50 hársfát ül­tettek el összesen. A díszfákat egy orosházi kisvállalkozótól rendelték meg mintegy 60 ezer forintértékben. Aszfaltozva Mezőkovácsháza. — A he­lyi önkormányzati testület az éves költségvetésből 6 millió forintot szándékozik elkölteni az útalapok rendezésére. Ez év­ben a Béke, a Bajcsy és a Kocsis János utcákban, 12 ezer négy­zetméter útfelületre, kerül asz­faltos záróréteg. Az útépítést a Hódmezővásárhelyi Közúti Építő Vállalat végzi. Az átadás tervezett időpontja: 1992. június 30. Egyeztető Pusztaottlaka. — A pusz- taottlakai egyeztető fórum elnöke: Fiivá János, tagjai: Fi­ion Péter, Vigyikán Mihály, Si­monba Lajos. A kárpótlásra jo­gosultak vidéki képviselője: Simon Ernő (Békéscsaba), az önkormányzat részéről ifj. Ar- gyelán Péter alpolgármester, a téeszrészarány képviseletében: Lászk István és a termelőszövet­kezet részéről pedig Faragó Kálmán vesz részt, mint válasz­tott képviselő a fórum munkájá­ban. Fiataloknak Mezőkovácsháza. — A re­formátuskovácsházi részen levő volt pártház épülete a mai napig üresen áll — hallhattuk az ön- kormányzati ülésen. A körzet­ben lakó fiatalok kérték: a testü­let járuljon hozzá, hogy az épü­letben szabadidős központot alakíthassanak ki. A fotókat készítette: Fazekas Ferenc. MEZŐKOVÁCSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1992. április 9., csütörtök Határozattal megszüntetve Kunágota. — Mint már oly sok településen tapasztalhattuk, a szorító pénzügyi keretek miatt az önkormányzatok egyre gyak­rabban kényszerülnek intézmé­nyeik felülvizsgálatára. „Kun- ágotán is bezárják a bölcsődét, pedig szükségünk lenne rá” — írták egyik levelükben a kisgye­rekes anyukák. Bár időben ki­mentünk feltárni az ügy hátterét és az is igaz, hogy írásunk jóval a megszüntető határozat után jele­nik meg, de sajnos a tényen sem akkor, sem most nem tudunk változtatni. E hírben csupán regisztrálni tudjuk a körülményeket: a böl­csőde 25 éve működött egyazon épületben. Az idők folyamán az állaga megromlott, többszöri karbantartás után is megérett a felújításra. Ehhez pedig pénz kell — volt a megfellebbezhe­tetlen valóság. Az önkormány­zat felmérése nem csak a körül­ményeket érintette, de a kihasz­náltság terén is megállapítást nyert, hogy bizony még az 50 százalékot sem éri el. Tavaly szeptembertől mindössze 10 gyermek maradt, ez évben pedig csupán 6. Lenne még jelentke­ző, de a munkanélküliség is bi­zonytalanabbá teszi a felvehető gyerekek számát. — A testület a szociális bi­zottsággal karöltve minden tényt részleteiben megvizsgált és az emberek jövőjét is figye­lembe vette a javaslat előterjesz­tésekor — mondja Boldog Zol­tánná jegyzőnő. — A döntéskor a gazdaságosságot jövőnk érde­kében is figyelembe kellet ven­ni. Igyekeztünk körültekintően eljárni. — Először kiálltam amellett, hogy kell a bölcsőde, hisz né­hány gyerek csak itt jutott rend­szeres étkezéshez és meleg szobához. Később azonban, mint bizottsági tag is beláttam, hogy a jó szándék kevés egy ekkora intézmény fenntartásá­hoz — nyilatkozta dr. Rigner Magdolna körzeti orvos, aki a bölcsödések ellátását is fel­ügyelte. —Egyelőre sajnos bele kell törődnünk. Megpróbáltak átmeneti meg­oldást találni a kunágotaiak, ezért javasolták, hogy a két óvo­da valamelyikében indítsanak be egy minicsoportot. Az önkor­mányzat megvizsgáltatta a lehe­tőségeket, azonban a meglevő épületek nem megfelelőek a Köjál előírásainak. Végül min­dent összevetve, nem maradt más hátra: a testület a vesztesé­gességre hivatkozva elfogadta a bölcsőde, mint gyermekintéz­mény bezárását. Zárszámadó Végegyháza. — A helyi ter­melőszövetkezet az elmúlt na­pokban tartotta zárszámadó és vagyonfelosztó taggyűlését a zsúfolásig megtelt művelődési ház nagytermében. „Két kemény év áll a hátunk mögött és most lassú folytogatásnak vagyunk ki­téve” — mondta Barecz Mihály téeszelnök bevezetőjében, majd részletesen elemezte a jelenlegi gazdasági helyzetet. „A gazdasá­gi szorítások megkívánják a nép­szerűtlen intézkedéseket. Múl­tunk van, jelenünk bizonytalan, a jövőnk pedig reménytelen — mondta, majd kifejtette, hogy új munkastílusra van szükség, és hogy a jövő elsősorban a magán- vagyonokban rejlik. A változtatá­sokban úgy kell dönteni, hogy to­vábbra is megőrizhessék a falu békéjét.” A számadatok után ke­rült sor az átmeneti törvény ren­delkezéseinek ismertetésére, a vagyonnevesítés meghatározásá­ra. A döntésből kiemelést érde­mel: a behozott vagyont értékará­nyosan kívánják visszajuttatni, a részjegyeket 1000 forintban hatá­rozták meg, a nyilvántartott bese­gítő családtagok, valamint a leg­alább 5 évet dolgozók kapnak részarányt. A fennmaradó va­gyon felosztásában úgy döntött a tagság, hogy annak 90 százalékát a ledolgozott idő arányában, 10 százalékát a tagsági viszonyban töltött idő alapján ossza fel. Csomagosztogató A Népjóléti Minisztérium kezde­ményezésére szinte minden települé­sen az elmúlt napokban került sor egy szociális intézkedésre: az élelmi­szercsomagok szétosztására. A szán­dék valóban nemes és követésre érde­mes, azonban van egy kis szépséghi­bája. Addig, amíg a szándékból tett lesz, bizony sok ,,kézen kell megfor­dulnia" egy-egy csomagnak. Valljuk be őszintén, nem vagyunk hozzászok­va (szerencsére!) az ilyen fajta oszto- gatósdihoz. A társadalom berendezkedése eddig is biztosított ugyan egyfajta szociális védőhálót, de az önkéntes, szeretet adományokból ez idáig valóban csak a nagyon szegények része­sedhettek. Mondják: egyre bővül a kör. Épp ezért egyre nehe­zebb lesz eldönteni, hogy most ki is az igazán szegény. A rászorultságot, mint fogalmat sokféleképpen értelmezhetjük. Az emberek nem szokták meg, nem értik igazán az efféle segítség- nyújtást. Ezért is okozott annyi felháborodást, reklamációt az akció megvalósítása. Nem volt irigylésre méltó sem az, aki kapta, sem az, aki adta. Az egyik azért, mert feltehetően a szegények közé sorolták, a másik „oldalt” pedig épp eléggé szidták. A szándék az jó, de az elvek mintha sántítanának. Nem elsősorban csomagosztogatással kellene az embereken segíte­ni, hanem munkahelyek teremtésével, elfogadható fizetésekkel és biztonságos gazdaságpolitikával. Annak az országnak pedig régen rossz, ahol az emberek ilyen adományokért sokszor állnak sorba. És ezeket sem mindig az igazán rászorulók kapják. Vajon hol a határ? Az emberség vagy a kapzsiság dönt-e: kinek mi jár? E nagy osztogatás közepette csak arra vigyázzunk, nehogy a csomagok véletlenül élelmiszerjegyekre változzanak. Ml* Az elképzeléstől a kivitelezésig Kinek az érdeke? Nagybánhegyes. — E vi­szonylag csendes kistelepülé­sen mintha megmozdult volna valami: egyre-másra nyílnak a magánkézben levő üzletek és sorra fejeződnek be a megkez­dett beruházások. A Rákóczi utcában is egy félig elkészült butiksor vonta magára a figyel­met, amelyről közelebbi információt Pribelszki Istvántól és Oravecz Mátyástól, mint egy- egy résztulajdonostól tudtunk meg. — Az az igazság, hogy még a politikai átalakulás időszakában kértük a területre az engedélyt és azóta bizony elhúzódott egy ki­csit az építkezés. A terveket egyéni elképzelés alapján Ko­csis János építészmérnök, sze­gedi tervező készítette. Az el­képzelésbe egy kicsit az újszerű stílusokat is próbáltuk „belevin­ni”. Szeretnénk, ha nem csak nekünk, de a településnek is egy szép színfoltja lenne az épület­sor— mondja Oravecz Mátyás, majd Pribelszki István veszi át a szót: — Építési közösségi szerző­désünk van egymással, ami az épület közös megvalósítására vonatkozik, de az üzemeltetést már külön végezzük. Lesz itt ruházati bolt, cukrászműhely, fodrász, kozmetika, gumiszere­lő műhely és áruda. A területet 54 ezer forintért kaptuk meg az önkormányzattól, amelyen egyenként 60 négyzetméteres kis „boltok” lesznek. Az építke­zés teljesen saját erőből törté­nik. Eredetileg 15 ezer forint/ négyzetméterre kalkuláltunk, de az árak állandóan változnak. Úgy próbálunk segíteni magun­kon, hogy igyekszünk az akció­kat kihasználva, a lehető legol­csóbban vásárolni és magunk fuvarozni. A beszélgetésből kiderült még, hogy elsősorban a termál­fürdő közelségére, a nyári ven­dégforgalomra alapoztak. A mellettük épülő napközis kony­ha, sütöde révén pedig remény­kednek: hátha centrummá ala­kul idővel a környék. A jövőre is gondolva az épületek beépíthető tetőrésszel készülnek. Ez évben szeretnének eljutni a vakolásig, mert — mint mondják — akkor a következő nyáron teljes „gőz­zel” indulhat az üzlet. A magánkezdeményezést! építési közösség szerződése alapján újszerű stílusban és formában épül a butiksor Nagybánhegyesen Fordított nap Nagybánhegyes. — A nagy- bánhegyesi általános iskolában különös plakáterdő fogadta az elmúlt héten az odalátogatót. Mint megtudtuk az ajtó- és falra­gaszok egy korteshadjárat ré­szei, amely a hétvégi fordított napra invitálta a tanulókat, ne­velőket. A fordított napot az is­kola felső tagozatos diákjai kez­deményezték, a nevelők pedig örömmel fogadták. „Legalább ezeken a napokon nem nekünk kell felkészülni az órákra” — mondta az igazgatónő, és látható örömmel mutatta az ötletes fel­Kérés! Mezőkovácsháza. — Sok­szor panaszkodunk, hogy a kis falvakba, vidéki városokba rit­kán lehet „elcsábítani” igazán nagy művészeket. Jelenleg azonban ez a megállapítás már nem helytálló, sokkal inkább az, hogy nehéz megfizetni a „kínál­hívásokat. A második évben, szinte hagyományosnak is ne­vezhető rendezvényt teljes egészében a gyerekek szervez­ték meg. Maguk közül válasz­tottak „új igazgatót”, „új tanáro­kat”, valamint sajátos háziren­deket alkottak. A programok igen változatosan alakultak: volt íjászverseny, nyomozó­munka, táncverseny és videove- títés közkívánatra. Ezen a napon senki sem szomorkodhatott, mindenki vidám és okos „gye­reknek” bizonyult. Úgy hisszük, ilyen változatos, mókás esemé­nyek után nem lenne csoda, ha mindezt jövőre is megismétel­nék. kozó lehetőségeket”. Mezőko­vácsháza zeneiskolája felaján­lást kapott május 23-ára egy hol­land művész és a békéscsabai szimfonikus zenekar bemutat­kozására, amelyre nincs elég pénzügyi háttér. Ezúton hívjuk fel a figyelmet, hogy, aki vállal­ná a bemutató szponzorálását az április 20-áig jelezze a zeneis­kola vezetőjénél. Olvasónktól A dicső Hunyadi Mezőkovácsháza. — Immár ha­gyomány. hogy minden cvben meg­emlékezünk gimnáziumunk névadó­járól, Hunyadi Jánosról. Az idén már­cius elején ez alkalomból egész napos programot szerveztünk. Az osztályok közötti verseny előtt a második évfo­lyam műsorát néztük meg, majd elkez­dődött a nagy „csata”, amely során nagyfokú zenei, irodalmi, történelmi, művészeti tájékozottságról kellett ta­núbizonyságot tennünk. Volt „villám- torna”. az iskolával kapcsolatos be- ugratós kérdések, és „Most mutasd meg!” vetélkedő. Győztesek: első a IV/B, második a IV/À és holtverseny­ben а П1/В osztály. A Hunyadi-napnak ezzel még nem volt vége: délután ba­rátságos kézilabda- és futballmérkőzé­sekre került sor. A mezőkovácsházi gimnázium és a battonyai Mikes Kele­men Gimnázium leánykollégiumának csapata találkozóján az eredmény: 9—8 a battonyaiak javára. Fociban a IV/A osztály fiúi hívták ki a I-II-II. osztály fiúit mérkőzésre, amely a rang­idős csapat győzelmével zárult. Bátran állíthatom, hogy mindannyiunknak kellemes, emlékezetes nap volt. Csicsely Ildikó. Mezőkovácsháza Mezőkovácsháza. — A he­lyi érdekegyeztető fórum leg­utóbbi ülésén megegyezés szü­letett — kaptuk a hírt Berták Ferenctől, a fórum titkárától, majd tájékoztatást adott az eddi­gi munkáról is: — Az érdekegyeztető fórum március 12-én alakult, ahol első­ként Józsa Péter, a termelőszö­vetkezet képviselője ismertette a kárpótlásra kijelölt földterüle­tek várható elhelyezkedését. Ezt követően, március 23-án rendkí­vül nagy vita kerekedett két földrészlet helyének kijelölésé­ben (az alkalmazottak és tagok 20 aranykorona-értékű föld­alapjáról van szó). A fórum úgy döntött, hogy javasolja: a Pan- nonlivertől a szárítóüzem bekö­tő útjáig, a Battonyai út mentén levő táblát jelöljék ki kárpótlás­ra. A harmadik ülésen a téesz konstruktív javaslatot terjesztett elő: az említett területen levő földalapot ténylegesen és jelen­tősen csökkentette és javasolta a kárpótlási igénybejelentők ré­szére biztosítani. E terület a városgazdálkodás szerint is farmer'gazdálkodásra lett kijelölve. A kijelölési terv olyan területet is érint (Orosházi út), ahol a városrendezési terv­ben házhelyek vagy építési tel­kek kialakítása van tervezve. Nagy vita után az egyezség lét­rejött. A módosított térképet minden fórumtag megkapja, va­lamint megtekinthető a polgár- mesteri hivatalban. Zöld rovat Primőrök mérgezve... Az országban folyamatosan növekvő környezetszennyezés nem sok jót ígér. Számos jelen­ség figyelmeztet arra, hogy biz­tonságunk és jövőnk szempont­jából az ország környezeti álla­pota sokkal rosszabb, mint gon­dolnánk. A lakosság egészségi állapota jó néhány éve kedve­zőtlen irányba fejlődik. A szüle­téskor várható élettartam csök­ken, terjednek az életkilátásokat rontó betegségek. A kedvezőt­len tendencia kialakulásában szerepet játszik a biológiai és társadalmi környezet. A magas halálozásért felelős betegség- csoportok egyötödében a kör­nyezeti ártalmak jelölhetők meg kiváltó tényezőként. Hasonló a helyzet az idült betegségek ki­alakulásában is. Az életfunkció­kat befolyásoló anyagok—köz­tük a káros környezetszennye­ződések — többsége az anyag­csere-folyamatok során kerül a szervezetbe. Legártalmasabbak a biológiailag aktív, a biokémiai és élettani folyamatokat befo­lyásoló anyagok. A közüzemi vízellátás hiányában az ország­ban nitrátokkal szennyezett ta­lajvíz több mint egymillió em­ber egészségét veszélyezteti. Megyénkben a természetes ar- zéntartalomú vizek jelentenek veszélyforrást. A levegőszennyezettség okozza az idült hörghurutos, asztmás megbetegedéseket. A gyermekek idegrendszeri fejlő­dését veszélyezteti a légköri ólomszennyezettség, amely a gépkocsik kipufogógázaival kerül a levegőbe. Vajon gondol­nak-e erre a gépkocsijukat feles­legesen túráztató szülők az isko­la, óvoda kapujában? Az élel­miszerekkel is sokféle szennye­ződés, biológiailag aktív anyag kerülhet a szervezetünkbe. E vi­taminhiányos időszakban a fris­sen elfogyasztott primőrrel va­jon mennyi vegyszert eszünk meg jóízűen? Van-e a kisterme­lőknek vagy a kereskedőknek lelkiismeret-furdalása a tekin­tetben, hogy mérgezi embertár­sait? A lakosság több mint felét veszélyes mértékben terhelik a közlekedési zajok, amelyek a városokban még koncentráltab­ban jelentkeznek. A közlekedé­si, ipari és egyéb eredetű zajok, a rezgések halláskárosodást, ve­getatív idegrendszerei zavaro­kat és alvászavart okoznak. A fentiekben említett, a kömyzeti ártalmak következtében kiala­kuló betegségek olykor 20-40 éves késéssel jutnak felszínre. A ma embere a jövő generáció egészségét is károsítja. A kör­nyezetszennyezés kedvezőtlen hatását a társadalom általában csak akkor ismeri fel, amikor konkrét egészségkárosodás kö­vetkezik be. Az utóbbi években fokozódó társadalmi igény je­lentkezett az egészséges emberi környezet iránt, felismerték je­lentőségét. hisz természeti kör­nyezetünk óvása mindannyiunk érdeke. Bálint Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents