Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-30 / 76. szám
1992. március 30., hétfő SPO^T Olimpiai selejtezők Mindössze 12 atléta versenyez rendszeresen A tornászoknak nincsen gondjuk, csak készülni kell A barcelonai nyári játékokra se- lejtezö viadalok nem értek véget, több sportágban a következő hetekben, hónapokban is rendeznek még az olimpiára kvalifikáló versenyeket. Az MTI Sportszerkesztösége ezzel kapcsolatosan a tornászok háza táján nézett szét, vizsgálandó: kiknek van esélye a magyar fiúk és a leányok közül kijutni az ötkarikás játékokra. Az egyik alapsport, a szertorna azon kevesek közé tartozik, amelyek kezdettől fogva szerepelnek a modernkori olimpiák műsorán, igaz, 1896-ban, Athénban még csak a férfiaknak rendeztek szerenkénti versenyeket. Tulajdonképpen csak 1952 óta teljes a torna ma is érvényes programja, ekkor vetélkedtek ugyanis először a hölgyek az összetett és a szerenkénti bajnoki címekért. A világbajnoki rendszerhez hasonlóan az ötkarikás játékokon is az öt-öt fős válogatottak versenyét rendezik meg, az egyéni összetettben pedig a csapatviadal során legjobb 36-36 tornász, illetve tomásznő dönti el a szabadonválasztott gyakorlatokkal a helyezések sorsát. Nemzetenként hárman kerülhetnek be az egyéni fináléba, a szerenkénti döntőkben pedig minden ország maximálisan két-két versenyzővel képviseltetheti magát (ezért fordulhatott többször is elő például, hogy a sportági nagyhatalomnak számító volt Szovjetunió egy-egy tornászának érmet érő gyakorlattal sem volt esélye még a fináléra sem, ha két honfitársa megelőzte). A magyar válogatottak nyugodtan készülhetnek Barcelonára, hiszen a tavalyi indianapolisi világbajnokságon mindkét csapatkivívta azolimpiái részvételt jelentő első 12 hely valamelyikét. Donáth Ferenc és Maráczi Ernőné együttese egyaránt nyolcadik lett, a férfiak Supola Zoltán, Fajkusz Csaba, Csollány Szilveszter, Boda László, Elő Róbert összeállításban, míg a nőknél Ónodi Henrietta, Óváry Eszter, Molnár Andrea, Molnár Krisztina és Balog Ildikó szerepelt. Jelenleg mindkét keretnek 12 tagja van, a létszám szűkítésére a most esedékes válogató versenyek, felmérők után kerül sor. Természetesen a vb-n járt válogatottak a kerettagok között szerepelnek. Nemzetközi szinten a tornászokhoz tartoznak a ritmikus sportgimnasztikázók, akik 1984-ben Los Angelesben tarthatták ötkarikás premierjüket. Arról már nem a sportág művelői tehetnek, hogy a bemutatkozáskor közel sem volt teljes a mezőny, így a kanadai Lóri Fung birtokába került a történelmi aranyérem (az olimpia műsorán egyelőre csak az összetett egyéni verseny szerepel.) Bizonyára kevesen tudják, hogy ennek a kifejezetten női sportágnak férfi olimpiai bajnokai is vannak. Ha nem is a RSG mai értelmezésének megfelelő számokban, de a sportgimnasztikában 1932-ig férfi bajnokokat is avattak. Olyan számok szerepeltek a műsoron, mint a függeszkedés, a buzogány (ma is létező szám), az akrobatikus ugrás, vagy az összetett hármas verseny. Ami a maiakat illeti, az olimpiai mezőnyhöz vivő út a tavalyi athéni világbajnokságon keresztül vezetett. A magyarok közül egyedül Balogh Anita került a 26-os összetett fináléba, ahol 24. lett. Rajta kívül Gyulai Évának sikerült kivívnia a barcelonai helyet, utóbbi 56. lett, de országonként két-két tornásznőt számítva utolsóelőttiként, 44- ként még ő is befért az olimpiá- sok közé. Tekintettel arra, hogy a sportolónők országuknak szerezték a részvételi jogot, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez a két hölgy képviseli a magyar színeket Barcelonában. Időközben— mint ismert — az RSG-sek kiváltak a MOTESZ kötelékéből, így hazai szinten önállóan tevékenykednek. Az új szövetség nemrég jelölte ki a válogatott keretet, de hogy tízük közül ki, vagy kik lesznek olimpikonok, az még a jövő zenéje. Mivel a sportág jelenleg komoly hullámvölgyben van (hol van már Sinkó Andrea szöuli 6. helye?), elképzelhető, hogy csak egy sportolót találnak érdemesnek az ötkarikás fellépésre. Sakksarok A védekezés csabai mesterjelöltje Rovatszerkesztő: Petró József A középkorú derékhad bemutatását Brhlik György mesterjelölttel folytatom. 1946-ban született Békéscsabán. Munkahelyi sportegyesületében, az Agyagipar SC-ben kezdte a versenyzést, jelenleg a Békéscsabai Építők SK csapatát erősíti. Több egyéni versenyen is jól szerepelt az elmúlt években, FlDE-értékszáma jelenleg 2245 pont. Stílusa rendhagyó, a védekezés csabai mesterjelöltje. Korcsnoj nagymester, korunk egyik legnagyobb ellentámadó játékosa így vall erről a harcmodorról: „Gyakran szándékosan engedem ellenfelemet kezdeményezni, hogy megérezze a támadás ízét, elmerüljön benne és elveszítse éberségét, áldozzon.. . és akkor kezdőd ik a harc ! ” A védekező stílus magában rejti egy-egy versenyen a gyengébb szereplést is. Támadni kényelmesebb, védekezni nehezebb! A következő játszmát ebben az évben a megyei csapat- bajnokságon vívták. Világos: Mokcsav Róbert (OMTK). Sötét: Brhlik György (Bcs. Építők SK) Pirc-védelem Brhlik György 1. e4 dó 2. d4 Hfó 3. Hc3 gó 4. f4 Fg7 5. Hf3 0-0 6. Fe2 bó 7. Fe3 c5 (Tavaly májusban a müncheni versenyén Beljavszkijt lepte meg az indiai Anand ezzel a védelemmel. Beljavszkij a Fe2 helyett betolta a gyalogot e5-re.) 8. 0-0 Fb7 9. d5 Be8 (Sötét előkészíti a centrum felszakítását. Érdemes megfigyelni, hogy a sötét király védelmét a parti folyamán csak minimális, de elégséges anyagi erő biztosítja.) 10. Fc4 eó 11. deó: feó: 12. f5 gf5: 13. efs: d5 14. Fb5 Hcó 15. Fg5 aó (Sötét a centrális mezőkön túlsúlyba került, ha az e5 gyalogtolást is sikerül megr oldania, az előnye már „kézzel fogható” lesz.) 16. Fcó: Fcó: 17. He5 Fb7 18. Hg4? (Ezzel a lépéssel világos tálcán felkínálja az e5 gyalogtolást. Helyesebb volt Ve2, majd Bael lépés.) 18. — d4 19. He2 e5 20. Hg3 Vdó 21. Hhó+ Fhó: 22. Fhó: Kh8 23. Hh5 Bg8 (A bástya elfoglalta a g vonalat és fenyeget leütni g2-re.) 24. Hg3 Vdó 25. Ve2 Bae8 26. Bae 1 c4 (Természetesen jó az e4 lépés is.) 27. Vf3 e4 28. Vf4 e3 29. Bf3 Bg4 (A tábla közepén bekerítették a fővezért, szorult helyzetéből csak áldozattal szabadulhat.) 30. Fg7+ Kg7: 31. Hh5+ Kf7 32. Vhó 32. — Bg2:+ (Tetszetős befejezés, a bástya nem üthető, mert 33. Kg2: Vf3:+ 34. Kgl Vg2 matt.) 33. Khl Beg8 34. Vf4 Bg2g4. Világos feladta, 0:1. Fürdővárosi „mini” futóiskola A Gyulai SE atlétikai szakosztályának munkájáról, eredményeiről meglehetősen keveset hallottunk az utóbbi időben. Pedig az eltelt több, mint egy évtized során megszokott volt, hogy а В kategóriás szakosztály sportolóinak egyike, másika mindig kirukkolt valamilyen kimagasló eredménnyel, amelyre a szakmán kívül mások is odafigyeltek. A csaknem 12 éve a fürdővárosiaknál edzősködő elnökségi taggal, Vincze Zoltánnal beszélgetve bolygattuk meg a szunnyadó „parazsat”, azaz fedtük fel közösen: miként is élnek mostanában. A Galbáts, Kosa, Forgách, Bódi összetételű bronzérmes 4x100 méteres váltó — Több mint egy évtizedes edzői pályafutásod alatt, summázd: hogyan szerepeltek a fürdővárosi atléták? — A vezető edzői tevékenységem alatt összesen 102 magyar bajnoki érmet szereztek atlétáink. Országos első helyet huszonötször vívtunk ki, másodikok negyvenhétszer lettünk, míg bronzérmesként harmincszor állhattunk fel a dobogóra. Ezekben az eredményekben benne van minden korosztály képviselője, sőt a közép- és főiskolai bajnokságon és diákolimpián való szereplés is. Ez alatt válogatott lett Nagy Béla, Kli- szek Tamás—ő jelenleg főiskolás és az Újpesti TE atlétája, felnőtt magyar bajnok futó ;— továbbá az ifjúsági Forgách Ágnes és Balázs Agnes a serdülő korosztályban. Arany- és ezüstjelvényes 22—22 sportoló lett, országos csúcsot hét alkalommal döntöttek meg. A versenyek során összesen 277 esetben voltak döntősek versenyzőink az országos bajnokságokon. Tavaly 33-an értek el valamilyen szintű minősítést. Az országos fedettpályás bajnokságon Stefa- novics Mónika ezüstérmes lett súlylökésben, míg Kliszek Tamás bronzérmet harcolt ki a 3000 méteres síkfutásban. — Tekintélyes lista, s talán ezért is meglep, hogy mégsem kapott szélesebb nyilvánosságot. Mi lehetett ennek az oka? — Megmondom őszintén, hogy ebben a lustaságom játszott közre, mert egyszemély- ben vagyok edző, menedzser, technikai vezető és minden egyéb. Nagyon lekötnek a feladatok, s egy kissé belefáradtam már, ahogy „öregszem”. Az is igaz, hogy az elején nagy dolognak tartottam, ha az országos bajnokságon felállhattunk a dobogóra vagy döntős helyezést értünk el. De ugyanakkor a környezetemben nem tapasztaltam, hogy ennek mások is hasonlóképpen örülnének, így lassan beletörődtem a közönybe én is. Valahogy már igényesebb lettem, s úgy vagyok vele, hogy csak a győzelem számít vagy egy kimagasló időeredmény. Pedig jól tudom, hogy ez nem jó dolog, hiszen mindig jönnek új gyerekek, akiket lelkesíteni kell és serkenteni ' a további jobb eredményességre. —Melyik eredményekre vagy a legbüszkébb? — Természetesen a győzelmekre, a válogatott versenyeken elért eredményeinkre. De konkrétabban Kliszek Tamás ’89-es ifjúsági Európa-bajnoki hetedik helyére az 5000 méteren vagy Nagy Bélára, aki tizedik éve országos csúcstartó a serdülő 800 méteren, fedett pályán kiharcolt 1:51,1 perces idejével. Ha nem hangzik szerénytelenül, akkor elmondanám, hogy tanítványaim segítségével sikerült itt a fürdővárosban egy „mini” futóiskolát létrehozni, mégha nem is a legjobbat az országban. Úgy érzem, hogy a legjobb hat között mégis ott vagyunk. Ha értékelem a futó szakágunkat, kimutatható, hogy az elmúlt 8—10 évben valamelyik gyulai futó mindig ott volt a spiccen. Mindig akadt magyar bajnokunk vagy éppen korosztályos válogatottunk. Arra még büszkébb vagyok; hogy tiszta, becsületes eszközökkel versenyeztünk és hogy a komolyabb eredményeinket idegen környezetben értük el. — Milyen változások történtek a szakosztálynál a versenyeztetés terén, illetve egyéb tekintetben? — Időközben a szombathelyi Haladás VSE-hez igazolt át Ste- fanovics Mónika — ő odament férjhez —, míg Kliszek Tamás főiskolás Budapesten, ezért igazolt az Újpesti TE szakosztályába. Mindketten saját nevelésű atlétáink voltak, akikért nem kértünk nevelési térítést, ezért az ő eredményeik két évig a mi pontjaink számát növelik. A tavaly legeredményesebb serdülő válogatott atlétánk, Balázs Ágnes leállt családi problémák és felvételi vizsgára készülés miatt. A máshol is jól ismert gazdasági nehézségek, leépítések miatt a szakosztály létszáma nálunk is tovább csökkent. Jelenleg az igazolt atlétáink száma 50, de közülük csak 12 sportolót versenyeztetünk rendszeresen. Az utánpótlás jelentős részét a leépülőben lévő testnevelési osztályokkal rendelkező iskolák szolgáltatják, így a Gyulai 3. és 5. Számú Általános Iskola, valamint az Erkel Gimnázium. Jönnek fel a fiatalok, akik egyre jobb eredményeket produkálnak. Az iskolában a testnevelő kollégák segítenek a kiválasztásban, de persze ezen a téren van javítani való, mert úgy érzem, hogy a testnevelő tanárok nincsenek kellően érdekelve abban, hogy segítsék a szakosztályok munkáját. Társadalmi szintű probléma az is, hogy a mai világban nem olyan nagy dicsőség sportolónak lenni, s nem érzem azt a lelkesedést sem, ami jellemző volt korábban. Nálunk jelenleg szakosztályi vezetés nincs, az adminisztrációs munkát Kovács István látja el, míg a technikai feladatokat én magam végzem el. Edzőként be-besegít Annus Géza és Kertes István, utóbbi fiatal kora ellenére nagy szakmai hozzáértéssel, önzetlenül foglalkozik a gyerekekkel. —A zavartalan működési feltételekhez milyen mértékű anyagi támogatásra lenne szükség? — A támogatást illetően talán elérjük a tavalyi szintet — ez 725 ezer forint volt —, az idén minimálisan 800 ezerre lenne szükség. Nagyon szeretnénk, ha a felnőtt magyar bajnok és válogatott Kliszeket vissza tudnánk hozni, de erre csak akkor van esély, ha számára megfelelő szponzort találunk. Az igazság az, hogy a sportra nehezen áldoznak pénzt, erről pro és kontra érvek hangzanak el. Én abban látom a megoldást, hogy. a költségvetésnek egy bizonyos hányadát a sportra lehessen fordítani, s ennek a pénznek a sorsát csak és kizárólag az eredmények döntenék el. Ez a jövő útja! Mert jelenleg az élsport számára nem megoldott ez a kérdés. Gyurkó Mihály A serdülő bronzérmes váltó: Jevuczó, Wolf, Kalapos, Besenyei. A háttérben Vincze Zoltán edző
