Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-30 / 76. szám
SARKAD ES KORNYÉKÉ 1992. március 30., hétfő © Nagygyanté, harangláb Az oldalt szerkesztette: Magyar Mária. Telefon: (66) 27-844. Pedagógusbérharc Sarkad. — A pedagógusbérek városi rendezésével sem a pedagógusok szakszervezete, sem a szülők szövetsége nem volt megelégedve, így kérték a képviselő-testülettől annak újratárgyalását. A testület úgy határozott, hogy egy háromtagú, pénzügyi szakemberekből álló bizottságot bíz meg azzal a feladattal, hogy mérjék fel az ön- kormányzat valamennyi intézményében az ott dolgozók bérviszonyait, s erről a pénzügyi bizottságon keresztül adjanak tájékoztatást április 14-én, a legközelebbi testületi ülésen. A képviselők így élhetnek a bérösszehasonlítás módszerével, amely a korábbi döntésüket vagy megerősíti, vagy elveti. Egyeztető randevú Mezőgyán. — Az elmúlt hét közepén a sarkadi válságövezet településvezetői Mezőgyánban találkoztak Szerafin Józseffel, Zsákai Andrással és Szabó Ist- vánnéval, a Népjóléti Minisztérium munkatársaival, hogy egyeztessék velük a települések válságterveit. A válságterveket helyi szinten Rajki Tóth László, a sarkadi családsegítő központ vezetője koordinálja. Szkanderverseny Sarkad. — A Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban április 11-én 9 órától négy súlykategóriában szkan- derversenyt tartanak. Érdeklődni és nevezni a helyszínen lehet 11 -e előtt és a verseny napján. Heves vita után Újszalonta.— A községben megalakult érdekegyeztető fórum a napokban heves viták közepette kijelölte a különböző érdekkörök földjeit a Kötegyáni Petőfi Tsz területén. „Drágosék szerencséje Kötegyán. — A közelmúltban az általános iskola diákönkormányzata farsangi mulatságot rendezett, ahol az alsósok jelmezversenyén az első díjat a „Drágos család” cigánytáncosai kapták. Az oldal fotóit Fazekas Ferenc és Ungvári Mihály készítették. Százhatból ötvenkilencen meghaltak Méhkerék. — Hitetlenkedve csóválom a fejem, amikor Orosz Mihály, a kisgazdapárt méhkeréki szervezetének elnöke elárulja, hogy már a 72. életévében jár. Fiatalabbnak látszik. — Pedig azt is mondhatnám, hogy 82 vagyok — szabadkozik, majd így folytatja: — Tíz esztendőt biztos otthagytam Oroszországban —, és ettől kezdve számokat, tényeket sorol, amelyek önmagukért beszélnek: — Egy évig voltam hadifogoly az Ural tetején, s mikor hazajöttem, 45 kiló voltam a tet- vekkel együtt. Kétezer-ötszázán voltunk azon a szerelvényen, amelyen az Uraihoz szállítottak bennünket, s mindössze 195-en tértünk haza. A mi vagonunkba induláskor százhatónkat zsúfoltak be, de az Uralnál már csak 47-en tudtunk kiszállni, a többiek mind meghaltak. Volt úgy az úton, hogy három éjjel három nap ránk se nyitották a vagonajtót, nemhogy enni vagy inni adjanak. A kihűlt halottak tetvei ránkköltöztek, ettek bennünket elevenen. Megvakami se lehetett, mert jött velük a hús, a vér. Szerencsére 45 fokos hideg volt, így a leheletünk ráfagyott a rozsdás vasakra a vagon belsejében, és ha megfeledkeztek rólunk, azt nyalogattuk víz helyett. A lágerben tífuszt kaptam, sárgaságot, csoda, hogy visszajöhettem. Orosz Mihály akkor volt 23 éves. Békeidőben az ember ilyenkor egyetemre jár, udvarol a lányoknak... Orosz Mihályné szerint a férje sose heverte ki igazán a hadifogságot. Valahányszor szóba kerül ez a téma, mindig könny tódul a szemébe. A történelem azonban továbbra is mostoha volt az Orosz családhoz. A nyolc kishold földet, amelyen az ifjú férj és feleség gazdálkodhatott volna, be kellett adniuk a téeszbe. Mint Orosz Mihály elmondta, ígértek nekik fűt, fát, fejadagot, háztájit, ha „beadják a derekukat”. Beadták. A családfő azonban belerokkant. Az oly nagyon szeretett föld elvesztése először lelki beteggé tette, ami súlyos szervi betegséggé szövődött. Másfél évig nyomta a kórházi ágyakat, mire ismét a téeszelnök elé tudott állni. Az akkori ideológia és Orosz Mihály elégedetlensége azonban nem fért meg egy téesz- ben, így riportalanyomnak el kellett hagynia a szövetkezetét. Ismét az újrakezdés évei következtek. Föld- és lóvásárlás, földművelés, de legalább a sajátban. A sok megpróbáltatás után, túl az élet delén, végre megérték a rendszerváltásnak és kárpótlásnak nevezett pálfordu- latot. Mihály bácsi tizenegy hasonló gondolkodású méhkerékivel megalakította a kisgazdapárt helyi szervezetét, amely őt választotta elnökéül. Dr. Rúzsa György polgármestert, aki a helyhatósági választáson függetlenként indult, támogatták, mert személyében garanciát láttak a helyi rendszerváltásra. Szóval, mint a mesében, úgy tűnt, ha későn is, de minden jóra fordul. Beszélgetésünkkor azonban kiderül, Orosz Mihály mégsem elégedett maradéktalanul: — A hibát elsősorban a nagy- politikában látom—mondja. — Tapogatnak, szuszognak, ásí- toznak, de nem megy a dolog. Bizonytalanok a téeszek, nemkülönben a kárpótlásra várók. „A hibát elsősorban a nagypolitikában látom. Szuszognak, ásítoznak, de nem megy a dolog.” Mi például—úgy tűnik—hiába vettük meg a vetőmag árpát, kifutunk az időből, mert földosztás nincs. Ha ez így megy, igaza lesz Torgyánnak, aki azt mondta: azért húzzák-halasztják a dolgot, és terjesztenek el mindenféle hamisságot (például, hogy a földigénylő nyugdíját elveszik), hogy az emberek kedve menjen el a földtől, és akkor majd azokat valutáért el tudják adni. Torgyán szerint eljön még az idő, hogy magyar paraszt éhbérért fog dolgozni. Ha így haladunk, kezdem hinni, hogy jövőre lesz még sorbanállás kenyérért. Szerintem ideiglenes földrendező bizottságokat kellene felállítani és elindítani az osztást. Orosz Mihálynak a faluval kapcsolatban is az volt a véleménye, hogy jóformán minden eddigi munkalehetőség korlátozása vagy megszűnése miatt a föld maradt az egyedüli, amire a méhkerékiek építhetnék a jövőjüket. Gyorssegély a rászorultaknak Kötegyán. — A Népjóléti Minisztérium a nyugdíjasok és a munkanélküliek számaránya, valamint a településekre befolyó személyi jövedelemadó nagysága alapján Békés megyében két térséget nyilvánított válságövezetté. Ezek: Békés és Sarkad városok, valamint a vonzáskörzetükbe tartozó települések. A napokban a Népjóléti Minisztérium Gyorssegély Alapítványából ezen vidékekre segélycsomagok érkeztek. Felvételünk Kötegyánban készült, ahol 200, egyenként több mint 20 kilogrammos élelmiszercsomagot osztottak ki a rászorultak között. Hogy kik a legrászorultabbak, arról a helyi szociális és ápolási bizottság, valamint az Az egyenként 1900 forint értékű csomagokban lisztet, cukrot, rizst, teát, kakaót, konzerveket és tésztaféléket találhattak a rászorulók ifjúságvédelmi és oktatási bizottság döntött. A bizottságok a döntésnél figyelembe vették a gyerekek számát, a munkanélküliséget, az egyik szülő hiányát, illetve azt, hogy ez idáig hányszor részesült az illető vagy a család másféle segélyben. Szellemi erőből jeles Sarkad. — Már folyik a sarkadi Neumann János Innovátorképző Egyetem hallgatóinak toborzása. Mint a hirdetésekből kiderül, a jelentkezők hét képzési irány közül választhatnak. Az egyes képzési területek élén programigazgatók állnak, akiknek neveit ezúton közöljük. A humánfejlesztési szakértőket képző területet dr. Zakar András egyetemi docens irányítja, aki a pszichológiatudomány kandidátusa. Az iskola- fejlesztési blokk élén dr. Gáspár László egyetemi tanár áll, aki a neveléstudomány doktora. Dr. Illés Zoltán kandidátus vezeti a környezetfejlesz- tési területéi. Dr. Szűcs Pál egyetemi docens, a műszaki tudományok kandidátusa kapta a rendszerfejlesztés vezetésének lehetőségét. A szervezetfejlesztés élén dr. Hermann Imre innovációs menedzser áll, aki az Alapítvány a Közösségi Vállalkozásokért elnöke. Dr. Becsi József irányítja a településfejlesztési szakterületet, aki a földrajztudomány doktora, tudományos tanácsadó. A vállalkozásfejlesztést pedig dr. Szirmai Péter vállalkozáskutató vezeti, aki a Vállalkozók Országos Szövetségének a társelnöke. Az egyetem elnöke dr. Gáspár László, főtitkára dr. Zuti Pál számítástechnikai szakértő. Akiket a tavasz szele megcsapott Március folyamán több olvasótól kaptam romantikus tavaszköszöntő sorokat. íme egykét részlet ezekből: Szász Andrásné (Geszt): Márciusi köszöntés Köszöntlek március, virágzó szép tavasz Rügyet, szirmot bontó tündöklő időszak Te hozod az élet kibontó virágát Lángoló szerelmesek kinyilatkozását Haraszti Imre (Mezőgyán): A tavasz hírnökei Március elején fáradtan, de már fészkén kelepéi az első gólyapár Mezőgyánban. Kibomlott a berkenye és a hóvirág is, zöldül a határ. Igaza van a népi mondásnak, hogy mese, ami mese, igaz, ami igaz, küszöbön a tavasz. Az elvesztett hit Egy héttel ezelőtt Sarkadon, az 1 -es számú választókerületben időszaki választás folyt. A kerületben 774 választásra jogosult állampolgár él, ám közülük csupán 174-en járultak urnához. Ez mindössze 23 százalékos megjelenésnek számít (ami eredménytelenséget jelent), s így a választást egy későbbi időpontban meg kell ismételni. Hogy miért jutottunk idáig? A választ kimondva vagy kimondatlanul mindenki sejti. Az emberek csalódtak. Másfél évvel ezelőtt azért mentek el szavazni, mert azt hitték, azzal majd jobb lesz. De rosszabb lett. Persze mondják a tévében, hogy türelem, súlyos volt a múlt öröksége, nehéz a helyrehozatal, de ezek csak szavak. Abból meg nem lehet megélni. A 189-es választások előtt persze nem mondták, hogy a ,,helyrehozatal" ilyen áldozatokkal jár. Ok se tudták, az, .okosok" ? Vagy tudták, csak féltek, ha megmondják, nincs hatalom, nincs sok pénz!?, A fene tudja, hogy vót, egy biztos, ha az ember fölássa a kertjit, oszt csináljanak, amit akarnak!" —pöknek a tenyerükbe a Pista bácsik, és lehet az országgyűlési képviselő vagy helyhatósági választás, már a tájékára se mennek. Lehet, hogy rosszul teszik, de az elvesztett hitet a szavak már nem adják vissza. „Jogosítvány” a válságról Sarkad és térsége elmaradott. Erről most már papírja van e vidéknek, hiszen a Népjóléti Minisztérium hivatalosan válság- övezetté nyilvánította Sarkad körzetét. Természetesen az agilis településvezetők is megtesznek mindent annak érdekében, hogy a térség gondjairól Budapesten is halljanak. íme egy legutóbbi helyzetkép, amelyet a sarkadi önkormányzati hivatal dolgozói állítottak össze, és amelyből a térségben járó országos hírű politikusokat is „megkínálják”. Településszerkezet Sarkad vonzáskörzetébe 11 település tartozik, ezek: Sarkad, Sarkadkeresztúr, Méhkerék, Kötegyán, Újszalonta, Mezőgyán, Geszt, Zsadány, Bihar- ugra, Körösnagyharsány és Okány. E vidék 28 ezer lelket számlál. A lakosság erősen elöregedő, jelentős része szociálisan alacsony színvonalon él. Etnikai hovatartozás szerint mintegy 2500 román nemzetiségű és körülbelül 2000 cigány etnikumhoz tartozó állampolgár él itt. Sarkad város 1992 év eleji munkanélküliségi rátája 9,74 százalék, amely az eddigi tapasztalatokra alapozva havonta 1,5—2 százalékkal nő. További gondként jelentkezik azon munkanélküliek jelentős száma, akik jogosultság hiányában nem részesülnek munkanélküli-ellátásban és így nem szerepelnek a statisztikában sem. Becsléseink szerint a térség munkanélkülisége körülbelül 40 százalékos. Sarkad jelentős két ipari üzeme, a 330 embert foglalkoztató Szellőző Művek és a 150 dolgozóból álló kendergyár megszűnt. A nagyobb településekbe ingázó munkavállalók helyzete is egyre bizonytalanabb, mert a tapasztalatok szerint a bejárók munktt- viszonyát szüntetik meg először a létszámleépítések során. Gazdaság A térség tipikusan mezőgazdasági jellegű. Ebből eredően tipikus, de egyben speciális helyzetben vannak azok a gazdasági termékeket feldolgozó üzemek, vállalatok, amelyek nagymértékben függenek a mezőgazdasági termeléstől és piacviszonyoktól. A körzet legjelentősebb élelmiszer-ipari üzeme a Sarkadi Cukorgyár. Az 1991. őszi kedvezőtlen időjárás miatt, jelentős többletenergiát kellett befektetnie ahhoz, hogy cukortermelése ne legyen veszteséges. A cukorgyártó iparon belül hátrányos helyzetűek azok a cukorgyárak, amelyeknél nem zárult le a privatizáció. A Sarkadi Cukorgyár esetén is gondot jelent a tőke hiánya és az egységes piaci fellépés hiánya azokkal szemben, akik már jelentős külföldi érdekeltségű privatizációt hajtottak végre. A gabonaforgalmi vállalat sarkadi keverőüzemének termelése a körzet növénytermesztésén és állattenyésztésén alapul. A húsfeldolgozó ipar piaci lehetőségei jelentősen visszaestek az elmúlt időszakban, mely visszahatott a keveréktakarmány gyártására, csökkentve a keresletet a tápok iránt. A Szellőző Művek és a kendergyár megszűnése után térségünkre jellemzően még megmaradt néhány kisebb jelentőségű ipari szövetkezet. A természeti és földrajzi tényezők következtében még jelentős szerepet foglal el a meglévő szövetkezeti agrártermelés. A tulajdonviszonyok átalakulásával azonban a jelenlegi munkaerő nagy része válik majd munkanélkülivé. Térségünk legtöbb településére jellemző az egy falu — egy termelőszövetkezet állapot, ami a bekövetkező átalakulások során komoly gondot fog jelenteni a helyi foglalkoztatási politikában. A mezőgazdasági nagyüzemek egyébként is súlyos helyzetét a kárpótlási törvény és az átmeneti törvény végrehajtása még bizonytalanabbá teszi. A privatizáció folyamata a mező- gazdaságban várhatóan elhúzódik. A jelenlegi közgazdasági környezetben a tőke hiánya miatt nincs reális esélye a vállalkozóknak a jövedelmező gazdálkodásra. A jelenlegi és leendő kisvállalkozások feltehetően csak önellátásra tudnak berendezkedni. Félő, hogy ebben az évben jelentős földterületek maradnak vetetlenül, főként finanszírozási gondok miatt. Elsősorban a kisvállalkozók által felvehető hitel, a megfelelő bankgaranciák hiánya az, amely nem tudja képessé tenni a kis- árutermelőket arra, hogy fejlett farmergazdálkodást folytassanak. Egyéb jellemzők A régió települései Békés megye északkeleti részén helyezkednek el, rossz minőségű, fejletlen, sok esetben zsákutca- szerű úthálózattal. Egyik legsürgetőbb feladat az Újszalontát Mezőgyánnal összekötő közút kiépítése, amely a magyar— román határ mentén egy észak—déli összekötést biztosítana, megszüntetve ezzel ezen települések zsákutcaszerű elszigetelését. Az 1991. évben már több alkalommal ideiglenesen megnyitott sarkad—nagyszalontai magyar—román határátkelőhely végleges megnyitása a kulcs ahhoz, hogy körzetünk gazdasági-kereskedelmi kapcsolatai Romániával kölcsönösen előnyös alapokon fejlődjenek.
