Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-28-29 / 75. szám

CSALÁD - OTTHON 1992. március 28-29., szombat-vasárnap Ф Hogyan érkezett világra a baba? Történelmi visszapillantás Az emberiség története során az asszonyok különböző hely­zetben hozták világra gyerme­keiket: álló, guggoló, félig álló, ülő pozícióban szültek ősidőktől fogva, míg a francia akadémia tagja — Mauriceau szülészor­vos, akinek nagy befolyása volt a Napkirály, XIV. Lajos udvará­ban — vezette be a fekvő hely­zetben való szülésvezetést. A Napkirály egyik kedvesének. La Vailiére hercegnő szülésénél a király engedélyezte először, hogy férfi is segédkezzen a mag­zat világrajövetelénél. A fontos személy szülését fekvő pozíció­ban vezették. így a fekvő hely­zetben való szülésvezetést Mau- riceau-nak tulajdonítják. Más adatok szerint ez a gyakorlat csaknem ötven évvel hamarabb Mauriceau előtt, Ambroise Paré és követőitől származik, akik a párizsi Hotel Dieuban működ­tek. Gyorsan elterjedt Európá­ban az anyák fekvő helyzetben való szülése. Az első írásos adat a szülő­székre vonatkozóan Mózes II. könyvében található (1:16): „És mondá: Mikor a héber asszo­nyok körül bábálkodtok, nézze­tek a szülőszékre: ha fiú, azt öljétek meg, ha pedig leány, az hadd éljen.” Rapcsányi Jakab: Az anyaság története című könyvében is számos helyen történt utalás a különböző kultú­rák, illetve népek szülészeti szo­kásairól, szülés közbeni elhe­lyezkedéséről. A zsidók a szü­léshez egy külön erre a célra szolgáló szülőszéket használ­tak. Hasonló szék látható a je- ruzsálemi zsidó múzeumban, melyen a körülmetélés szertar­tása történt. A legrégibb, székben történő szülés ábrázolása valószínűleg luxori kőrelief, amely III. Ame­nophis születését ábrázolja Kr. e 1450-ben. Egy Pompejiből szár­mazó elefántcsont faragványon is székben szülő nő látható. A kínaiaknál szülés közben a nő ülni szokott, mégpedig egy széken, máskor a kemencepad­kára telepszik oly módon, hogy háttal a falnak támaszkodik, s lábai alá téglát helyeznek. Má­sutt adatok találhatók, hogy a kínaiak használták a szülőszé­ket is, főleg a jómódúak. A szü­lésznő ágyát nem szívesen vé- rezte be, ezért is volt szokás, hogy a kínai nő szülőszékkel együtt fürdőkádba ült. Több adat áll rendelkezé­sünkre, hogy Japánban régen a szülő nő térdeplő helyzetet fog­lalt el, miközben karjait az előtte álló kis karszékre támasztotta. A szülőszéket is ismerték és hasz­nálták. A gyermekágyast a szü­lés után egy egész héten is alvás nélkül ülve hagyták a szülőszé­ken. Az ágyban, fekvő helyzet­ben történő szülés Japánban csak ebben a században terjedt el, de az utóbbi években modem szülőszéket is gyakran alkal­maznak. Itáliában a nők szülőhelyzete évszázadok szerint más és más lehetett. Az 1530 és 1550-es évekből származó urbinói csé­szék képei a szülést álló helyzet­ben tüntetik fel. Az ölben törté­nő szülések is előfordulnak. A középkorban azonban a szülő­szék terjedt el általánosságban. A XV. században Giovanni Sa- vonerola páduai professzor, ko­rának leghíresebb orvosa szer­kesztett egy szülőszéket és ajánlja a gyakorlat számára. Spanyolországban még a múlt század végén is használa­tos volt az ülve szüléshez az elöl nyitott, agyagból készült szü­lőedény. Dr. Jakubecz. Sándor LEVELEK „Noémi” Levele olvasása közben az volt az érzésem, hogy nem ön­magáról ír! Ezt egy-két idézettel is bizonyíthatnám, de felesle­ges! Mindenesetre tudnia kell, hogy egy harminchat éves, érett asszonynak a szexuális gondjai nem azonosak egy gyereklányé­val, aki igazán ráér még a rend­szeres szexuális élettel, és beéri egy-két — hamar jött és hamar ment — szerelmes játékkal is. Ha igazam lenne: ne adjon neki olyan tanácsokat, melyek önma­gára illenek! A maga korában a heti három-négy alkalmat el le­het fogadni rendszeres kapcso­latként. bár ez koronként és sze­mélyenként változik. Azt ter­mészetesnek tartom, hogy a sze­xuális együttlétek különböznek, néha meg sem közelíti az egyik örömszerzés a másikát, de emiatt ne okoljon senkit. Kivált­képpen így van ez a házastársak között, és ennek nem szabad kü­lönösebb jelentőséget tulajdoní­tani ! Más a helyzet, ha a változás tartós, szembetűnő és az elhide- gülésnek kísérő jelei is vannak. Ezeket úgyis észreveszi, illetve észrevenné... „Nelli néni” Miért öregíti magát? Azt, hogy a társtalanságot, a magányt unja, megértem, sőt azzal is egyet lehet érteni, hogy barát­nőt, beszélgető, társalkodó part­nert talált egy ötvenhét éves hölgy személyében. Ami vi­szont a kapcsolatukat illeti, már elgondolkodtat. Ezt írja: „Úgy jár-kel nálam, mintha otthon lenne. Lassacskán jobban tudja, mint én, hogy mi van a fiókok­ban, a szekrényben, engedel- mem nélkül kézbe veszi, nézegeti a csecsebecséimet, néha el is kunyerál egyet-kettőt. Félek, hogy hátsó gondolatai vannak, noha még nem veszett el sem­mim a lakásból." Remélni sze­retném, hogy nem festi az ördö­göt a falra! Amit és ahogyan leírja, valóban furcsa, nem vall intelligens, jól nevelt viselke­désre, még akkor sem, ha idővel valóban közel kerültek egymás­hoz. Mindennek van határa még közeli rokonok esetében is! A kérdés lényege az, hogy barátot vagy ellenséget engedett-e ma- gáhoiközel'MizLtermészetesen Ón ílwndhatpí trag, akivel a leg­gyakrabban találkozik, éppen ezért hiba lenne rosszul megítél­ni a helyzetet, és alapos ok nél­kül kitenni a szűrét annak, aki megosztja önnel a magányt. Sze­rintem a felsoroltak „nem” ad­nak meggyőző alapot arra, hogy roSszra gondoljon, ezért nem kellene elhirtelenkedni semmit! Egy praktikus tanácsom azért lenne: ha ellátogat a barátnőjé­hez, próbáljon meg Ön is pako­lászni, keresgélni, mint ahogyan О teszi. Ha szól érte, vagy netán felháborodik, szépen mondja meg neki, de ne haraggal: drá­gám, te is így teszel nálam... (Uránus) A grafológia műhelyéből Ön merre elönti a betűket? A címadó kérdésre — egy- egy kézírásos följegyzés, pár soros levélrészlet segítségével — könnyen és egyszerűen meg­adható a válasz, amely némi támpontot, segítséget ad a „szerző” néhány személyiség- jegyének, tulajdonságának megismeréséhez. A kézirat szemrevételezése előtt annyit, hogy — mint ismeretes — az írás balról jobbra, fel- és lefelé haladó mozgás; míg a jobbra dőlő íráskép kialakításakor sza­badabb, a balra hajló vonalak írásakor lassúbb, kötöttebb a kéz mozgása. A grafológia szerint a függő­leges tengelyű—a sor irányával derékszöget bezáró — íráskép az olyan embereket jellemzi, akik az átlagosnál nagyobb ön­fegyelemmel, akaraterővel ren­delkeznek. Akik így írnak, szin­te minden helyzetben képesek uralkodni önmagukon és érzel­meiken. Aki viszont a betűk tengelyét balra dönti, az a saját, egyéni érdekeit igencsak következete­sen igyekszik érvényesíteni, nem vagy csak nehezen hajlik mások véleményének elfogadá­sára, s többnyire visszahúzódó, a társaságtól elforduló típus. A jobbra dőlő írás tulajdono­sai általában inkább az érzel­mekre, semmint a racionális ér­vekre hallgatnak, náluk az érzel­mi tényezőknek elsőbbségük van az akarati tényezőkkel szemben. A külvilággal, kör­nyezetükkel viszonylag köny- nyen, gyorsan teremtenek kap­csolatot, viszont értékítéleteik­ből olykor hiányzik a körülte­kintő mérlegelés és a józan meg­fontolás. S még néhány következtetés a betűk dőlésének irányából: — a mérsékelten döntött írás­kép természetességről, kiegyen­súlyozottságról árulkodik; — az azonos dőlésszög kiala­kult, határozott, a külső hatások­tól önmagát függetleníteni tudó egyéniségre vall; — a hol erre, hol arra „im­bolygó” betűk írója változékony hangulatú, ingadozó, befolyá­solható ember; — ha egy-egy szón belül is változik a dőlésszög, olyan sze­mélyről van szó, aki hoL több, hol kevesebb határozottsággal, energiával teszi a dolgát; — ha az álló betűvel kezdett szó végén már jobbra dőlnek a betűk — az illető engedékeny, elhatározásaitól eltéríthető; — ha az álló betűs szókezdést balra dőlő betűk zárják, határo­zott, elgondolásai mellett kitar­tó, érzelmeiben mérsékelt em­berrel van dolgunk. F. M., FEB Még csak erdei szalonkára... Megkezdődött a vadászati idény Hölgyeim, hagyják békén a kebleket! Tanácsolja az amerikai kor­mány az idomaikkal elégedetlen lányoknak, asszonyoknak. S hogy még a kísértésnek is elejét vegyék, a szövetségi egészség- ügyi központ felszólította a plasztikai sebészeket, hogy azonnal függesszék fel a sziliko- nos „mellátalakító” beavatko­zásokat. A vészharangot egy­folytában kongatják: rákkeltő az anyag, melyet — alig látható sebészi beavatkozással — a ke­belbejuttatnak, amitől „fazont”, a ruhából kibuggyanó „tartást” kap a férfiszemnek oly csábos domborulat. Egyesek szerint legalább 2 millió, mások szerint 3 millió amerikai nő kereste fel ilyen szándékkal a sebészeket, köztük 80 százalék csak azért, mert elégedetlen volt az idomá­val. Ugyanakkor az is tény — írta a Daily News —, hogy csu­pán a múlt évben mintegy ezer bírósági ítélet hangzott el orvo­sok és intézmények ellen, akik sorozatban végeztek kebelátala­kító műtéteket. De hát mi is ez a csodaanyag? Nos, a szilárd vagy kaucsuk hajlékonyságú szili­kont a hatvanas évek óta hasz­nálják. A filmcsillagok a meg­mondhatói, hogy nem is ered­ménytelenül. Mary hemingway ennek köszönhetően kapott filmfőszerepet, Brigitte Nielsen ezért vált keresett fotómodellé, és Joan Collins is szupermellhez jutott, bár ő tagadja a beavatko­zást. És szilikont kapott Ann Livshits 45 éves asszony is, aki teljesen ismeretlen volt mindad­dig, amíg orvosi esetté nem vált; rákot kapott, továbbá4,45 millió dolláros kártérítést. A perben meghallgatott szakértő szerint „ezek a rákkeltő anyagok tulaj­donképpen katasztrófát jelente­nek minden nő számára. A po- liuretán burok, amely arra hiva­tott, hogy puhán tartsa a szili- konpámát, lassanként feloldó­dik a körülötte lévő szövetben, és eközben igen veszélyes anya­got termel, s ez a kísérleti állatok esetében rákot okozhat.” Cher, az amerikai szórakoztatóipar csillaga volt az egyetlen, aki nyilvánosan is megvallotta kín­jait. „Kezdetben rendben volt minden. Boldog voltam az új kebleimmel. Aztán rossz álom­má vált a dolog, szemölcsök, kelések tűntek fel mindenütt. Megoperáltattam magam má­sodszor, sőt harmadszor is. És most pocsékabbak a melleim, mint amikor elkezdtem.” A kéthetes február végi holt idényt követően, március 1-jétől ismét elkezdődött a vadászati idény. Igaz, hogy ebben a hónap­ban jóformán csak erdei szalon­kára lehet vadászni, de ez sok vadász számára több és nagyobb élményt jelent, mint a fácánozás vagy a tarvad selejtezése. Estén­ként, amikor megjelenik az Est­hajnalcsillag, amikor a láthatat­lan karmester intésére elhallgat­nak az egyre nagyobb hangú feke­te és énekes rigók, akkor várható, hogy cippegve, korrogva vagy hang nélkül áthúz a nyiladék fe­lett egy-egy párját kereső szalon­ka. Hajnalban, a kikelet perceiben lehet az erdők királynőjének is nevezett, galamb nagyságú, hosz- szú csőrű madár repülésére szá­mítani, s ha a vadásznak szeren­cséje van, talán még lövést is te­het erre a titokzatos vonulású, ki­számíthatatlan röptű madárra. Az idei első madár elejtéséről már megjött a hír: Máj Jakab sportvadász, március elsején este, Balatonszárszó határában egy akácosban, úgynevezett szállás­csináló, kéklábú, erdei szalonkát lőtt. A szalonka vadászata azonban jóval több annál, hogy a vadász lövést tehessen! A tél és a tavasz évről évre megismétlődő, de soha nem azonos harcának közvetlen tanúja lehet, amikor a fagyott földnek ismét illata lesz, amikor a dagadó rügyekből kipattan az első levél, amikor hóvirág és zsenge zöld fű bújik elő az elszáradt, kifakult réteken, tocsogók part­ján, erdei tisztásokon. A rigók féktelen lármás kergetőzése, a nászukra készülődő egerészöly­vek rikoltásai, a búbos pacsirta, a csilpcsalp füzike jellegzetes éne­ke, mind-mind hozzátartozik az erdő, a természet megújulásához. Persze nem kell ahhoz vadász­nak lenni, hogy az erdők tavaszi hangulatának önfeledt részesei legyünk, a tél szorításából szaba­dulva, március a gyalogtúrák, a nagy hétvégi tüdőszellőztető ki­rándulások ideje. A saját egészsé­günk érdekében éljünk vele, de ne feledjük, hogy az erdő, a rét, a nádas ilyenkor a legtűzveszélye­sebb, csak a kijelölt tűzrakóhe- lyeken rakjunk tüzet, s ne dobál­junk el égő csikkeket. — ess — Képmutatás Beküldendőm nyíllal jelölt sorok megfejtése. Beküldési határidő:április 6. Cím: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba, pf; 111. A megfejtéseket csak postai levelezőlapon fogad­juk el. A megfejtők között 5 db 500 forintos könyvvásárlási utalványt sorsolunk ki, melyet postán küldünk el.

Next

/
Thumbnails
Contents