Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-26 / 73. szám
A nóniuszokat (a mezőhegyesi ménes büszkeségét) eladják, ugye? (3. oldal) 1992. MÁRCIUS 26., CSÜTÖRTÖK Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 73. SZÁM Hatvan taxi vezetőjét és utasait „szórakoztatja” az adás Fotó: Lehoczky Péter A Dunától Békéscsabáig ENSZ-békefenntartók az éterből... Sikerült elültetni a bogarat Kormány vizit után Simon Imrével A múlt heti kormánymegbeszélés bizonyosan hosszú ideig témát ad még a megye szakembereinek, a közvéleménynek, s természetesen más és más végkövetkeztetést vonnak le a különböző pártok, irányzatok. Arról persze, hogy valójában, összegekre lebontva mennyit segített a térségnek a múlt hétvégi békéscsabai tanácskozás, csak hónapok, esetleg évek múlva győződhetünk majd meg. Dr. Simon Imrét, a megyei közgyűlés elnökét tegnap azért kerestük fel, hogy vonjunk mérleget: a kabinet mire mondott igent és mit utasított el szombaton? — Mindenekelőtt tisztáznunk kell, felesleges volt és ma sem célszerű találgatásokba bocsátkozni, nevezetesen: mennyit kapott a megye a kormánytól — kezdi Simon Imre. — Nem az volt az eredeti cél ugyanis, hogy a kormány letegyen egy összeget és azt osszuk szét a térségben. Információkat gyűjteni, helyzetet, igényeket felmérni jöttek, hogy egy későbbi lépésben pontos fejlesztési tervek készülhessenek. A kormányülésen a miniszterelnök űr bevezető szavai után két témát említettem: a térség műszaki infrastrukturális elmaradottságát és a szellemi életének fellendítését. Annyit elértünk, hogy sikerült elültetni a bogarat a fülekben. Voltak természetesen olyan fejlesztési területek, amelyektől elzárkóztak; ilyen a déli autópálya, a repülőtér ügye Békéscsabán és Orosházán. Az volt a válaszuk, hogy nincs rá szükség, mert ez a térség még nem elég fejlett ehhez. — Talán éppen e két beruházás segített volna a legjobban a felzárkózáshoz. Gondoljunk csak a világkiállításra. Hogyan jutnak el a vendégek ide, ha nincs út, nincs lehetőség? —Csupán azt az ígéretet kaptuk, hogy a Kecskemét—Békéscsaba vonalon kiépítik az autóutat, ám ez a beruházás már szerepel más tervben. Nyitottak voltak ugyanakkor a Körös— Tisza-hajózás és az Élővíz-csatorna tisztításának kérdésében. Ez utóbbira 24-26 millió forintot fordítanak. Összegezve, a műszaki fejlesztések közül a távközlésben tapasztalhatunk rövid időn belül gyors fejlődést, de nem a kormány nyújt ehhez se- (Folytatás a 3. oldalon) Ma: Egyedül az útvesztőben Magyarországon 600 ezer családot érint a kamatadó, Gyulaváriban is nagyon sokakat. De nemcsak a lakáshitelek sújtják az állampolgárt, aki valamikor 3 százalékos kamatra kötött szerződést... (5. oldal) Holnap: Vendégvárás pogácsával „Nem történik itt semmi rendkívüli — szabadkozott a vezető óvónő —, csak fontosnak tartjuk az emberi kapcsolatokat.” (3. oldal) A magnókazettából sípolás, éteri zajok, angol nyelvű szöveg, férfihang szakítja félbe a diszpécser irányító mondatait. Alig érthető ki hol várja Békéscsabán, Gyulán a Thermál-taxi kocsijait. Pap András, a társaság ügyvezetője elárulja, hogy már korábban felfigyeltek az idegen hangokra, az utóbbi időben pedig rendszeresen — főként a reggeli órákban — zavarja az adásaikat az angol eszmecsere. — Az utasaink csodálkoznak, hogy ilyen fejlett az URH-s technikánk, mi pedig boszszankodunk — mondja —, hiszen az összeköttetésünket zavarják. Az éterben is egyre nagyobb érték a csend. A rádióhullámoknak az országhatárok nem szabnak gátat, bár a frekvenciahatárokat szabályozza a Frekvenciagazdálkodási Intézet. Tépelődtünk a kollégákkal, kik lehetnek ezek, megszállott kamionosokat hallunk vagy valamelyik légifolyosón közlekedő repülőgép adását? Rájöttünk, hogy katonai mozgásokról jeleznek egymásnak a beszélők, feltehetően az ENSZ békefenntartó csapatainak hangját halljuk. Igaz, korábban, amikor még a СВ-rádiót használtuk, jó vételi viszonyok mellett akkor is elcsíptünk idegen nyelvű, távoli beszélgetéseket. Sőt, még angliai és portugál rádiósokkal is sikerült kapcsolatot létesítenünk, a mai napig levelezünk. Ez a mostani persze más. A szegedi kollégák elmondták, hogy őket is zavarják hasonló adások. A megye nyolcvanva- lahány Termál-taxijából hatvanba telepítettünk rádiót. Ezek vezetői és utasait „szórakoztatja” ez az adás. Egy kft. telepítette és üzemelteti a rádióinkat, kértük őket, derítsék ki a titkot. Állítólag Újvidék után a Frus- ka-Gora hegységben telepítet- (Folytatás a 3. oldalon) Magyarország és a disznók Az Agrárpiaci Rendtartást Koordináló Bizottság legutóbbi ülésén arról döntött, hogy felfüggeszti a további gabonaexportengedélyek kiadását és engedélyezi 250 ezer vágósertés, illetve ezzel egyenértékű csontos hús behozatalát Magyarországra... Olvasom a hírt több országos napilapban és mielőtt elragadtatnám magam az indulataimtól, elszámolok tízig... Aztán ahelyett, hogy kívülállóként próbálnék véleményt formálni a magyar mezőgazdaság új pályára tételének megtapasztalt gyakorlatától, magam elé gondolom a következő képet. A ’70-es évek végén, ’80-as évek elején épült kétszintes falusi ház udvarán — odabenn két fürdőszoba, vezetékes gáz — középkorú férfi áll, háttal a terméskő alapú kerítésnek. Szemben vele hosszú melléképület húzódik, ahol az ólakban még alig háromnegyed évvel ezelőtt félszáz disznó visított, négy-öt tehenet fejtek és két-három hízóbikát tartottak. A takarmányt kétnaponként kellett elhozni az immáron bezárt darálóból a gazda saját 1500-as, utánfutós Ladájával. A férfi kezében cetli és néhány zöldhasú pénz, a postás hozta a munkanélküli-segélyét, amit két hónapja kap. A szövetkezetben nem volt rá szükség, az állatok tartását azért kellett befejeznie, mert a rendkívül alacsony felvásárlási árak elviselhetetlenné tették a tartási veszteséget. Most üres az udvar, leszámítva az apró jószágokat... Túl sok a disznó, meg a gabona Magyarországon, mondták. Túl sok. A férfi felesége éppen kilép a konyha hátsó ajtaján, köténye zsebéből kikandikál a munkakönyv, amit a napokban kapott meg, mert a vállalatnál leépítések vannak, elavult részlegüket bezárták. A két ember összenéz, először a feleség szólal meg: — Ki fogja nekünk megmagyarázni, hogy mi ez? Lovász Sándor Megint átlőttek a határon Keresztények Európáért — Piispökbóly térségében, 50-100 méterre a magyar határtól a Jugoszláv Néphadsereg által ellenőrzött Baranyából szerdán 10 órakor lövéseket adtak le a magyar területen mezőgazdasági munkát végző két személyre. Személyi sérülés nem történt — közölte a Külügyminisztérium. Az esettel kapcsolatban a Külügyminisztériumba kérették Jugoszlávia budapesti nagykövetét és tiltakozó jegyzéket nyújtottak át a Magyar Köztársaság szuverenitásának és területi integritásának súlyos megsértése miatt. (MTI) Az Európai Protestáns Nagygyűlés — mint már hírül adtuk — március 24—30. között Budapesten ülésezik. A megnyitó istentiszteleten megyénkből részt vett Táborszky László békéscsabai esperes, püspökhelyettes, aki felkérésünkre tegnap a következőkben foglalta össze az első nap eseményeit: — A Kálvin téri, zsúfolásig telt református templomban délután fél ötkor kezdődött a megnyitó, úrvacsoraosztó istentisztelet, ahol dr. Harmati Béla evangélikus püspök-elnök prédikált. Pál Apostolnak a Róma- beliekhez írott leveléből a következő alapigét fejtette ki: „Azért fogadjátok be egymást, miképen Krisztus is befogadott minket az Isten dicsőségére.” A püspök úr kiemelte azt a gondolatot, hogy Európa számára az egyetlen jövő egymás elfogadása. Nagy hatású köszöntőjében dr. Antall József miniszterelnök azt fejtette ki, hogy a kereszténység nem kizáró, hanem befogadó: befogadta, és nemzetté formálta Európa különböző népeit. Hangsúlyozta a kereszténység értékeit, amelyeket az elmúlt évtizedekben nálunk háttérbe szorítottak. A prote- stánsság Magyarországon sokszor számarányát meghaladóan vett részt a nemzet sorsának formálásában. Az istentisztelet után a Ráday-kollégiumban hallhattunk egy előadást, majd kötetlen találkozóval ért véget a nap — mondta Táborszky László. A nagygyűlés irányelveit tíz pontban foglalták össze. Ezek a következők: Nem víziók, hanem keresztyén bizonyságtétel; Célunk az evangélium szabadsága; Elfogadjuk a pluralista társadalmat; Nem „keresztyén” államot; Az egyház egy erő a sok közül; Ökumenikus együttműködéssel a felekezetiség ellen; Európát a globális feladatok összefüggéseiben kell nézni; Közös ellenállás az életért; Keresztyén szociális charta Európában; és végül: Ne váljék Európa újból ketté szegényekre és gazdagokra. (tóth) Viktor és az Őrnagy, Árdeleán László és Gáspár Tibor jelenete Háy Gyula színmüvének békéscsabai előadásán. (Az Appassio- natáról szóló kritikánk a 4. oldalon) Fotó: Fazekas Ferenc Bálint József vállalkozó, független jelölt Szeretettel meghívom a tisztelt Választópolgárokat pénteken délután 16 órára a Békéscsabai Ifjúsági Házban tartandó iparosgyűlésre, melynek keretében bemutatkozom a tisztelt Választópolgároknak. A HIRDETÉS SZPONZORA A GAP. Lakás 29 900 Ft/m2 árért (50% befizetésénél 32 400 Ft/m2 ár) a Gyóni G. u. 14—16. szám alatt, I — I. emeleti — parkettás — egyedi fűtéses. Érdeklődni: Hargita Plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971.
