Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

BÜNBEfL )ESÉS 1992. március 18., szerda О Ш MEfiVEI HIREAP­Csalók kerestetnek! A rendőrök etették, itatták a paripákat Lólopások Békésen A tavalyi évben mindössze egy lólopás történt Békésen, most viszont három hét alatt két ilyen esettel is találkoztak a he­lyi rendőrkapitányság munka­társai. Nemrégiben az egyik hét­fői éjszakán В. I. helyi lakos istállójából tűnt el egy három­éves feketederes, heréit csikó és egy hároméves almásderes cső­dön A gazda a jószágokat mint­egy 300 ezer forintért vásárolta ’91-ben, és szerinte értékük ma már eléri a 400 ezer forintot. A nyomozás során a rendőrök három nap múlva bukkantak a lovakra a környékbeli pusztán, egy lakatlan tanya kamrájában. A dühöngő paripákat háromnapi koplalás, szomjazás után az egyenruhások etették és itatták meg, majd átadták a tulajdonos­nak. Mivel a tolvajok egyelőre ismeretlenek, a rendőrkapitány­ság várja azok jelentkezését, akiknek eladásra kínálták a jó­szágokat. A másik lólopási eset gyanú­sítottjai viszont már rendőrkézre kerültek. Ők egy idős békési fér­fi tanyájának istállójából kötöt­tek el egy lovat és már aznap új gazdát kerítettek neki, egy bé­késcsabai férfi személyében. Lebukásukat „elősegítette”, hogy amikor a vevő alkalma­zottja Csabára vezette a lovat, a kapitányság egyik — nem szol­gálatot teljesítő — dolgozója felismerte azt a hátsó lábán lévő „pók”, azaz dudor alapján. Ké­sőbb kiderült, hogy a közel 100 ezer forintot érő négylábút a tol­vajok 28 ezer 500 forintért és egy arany pecsétgyűrűért adták el. Az eljárás ebben az ügyben is folyik. (nyemcsok) Az orosházi rendőrkapi­tányság büntető eljárást folytat Pólyák István és Si­mon Sándor békéscsabai lakosok ellen nagyobb ér­tékre elkövetett csalás bün­tette miatt. Nevezettek 1991 novemberében és 1992 ja­nuárjában a megye terüle­tén törzskönyvezett kutyá­kat tulajdonítottak el, majd azokat hamis, illetve nem hi­teles Magyar Eb Törzs­könyv származási lapokkal értékesítették. A kapitányság várja mindazok jelentkezését, akik 1990-től napjainkig a fenti személyektől kutyákat vásároltak, illetve adtak el nekik. Bejelentéseket az orosházi rendőrkapitánysá­gon személyesen vagy a (68) 11-344-es telefonszámon te­hetnek. „A békés rendszerváltozás teremtő részesei” Március 15-e tiszteletére a Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányságon is megemlékezést és ünnepséget tartottak. A harma­dik emeleti galérián Varga Géza és Udvardi Anikó szobraiból nyílt kiállítás. A második emele­ti nagyteremben a József Attila Általános Iskola volt diákjai ad­tak elő verses-dalos összeállí­tást Vida András tanár vezetésé­vel. A hivatalos ünnepség első aktusaként dr. Boross Péter bel­ügyminiszter köszöntő levelét olvasták fel. Ebben a miniszter többek között arról szólt, hogy akik a társadalom életét, az ön- kormányzatok működését, az államigazgatási tevékenységet szervezik és azok, akik fenntart­ják a rendet és a közbiztonságot, történelmi tettnek, ä békés rendszerváltozásnak teremtő részesei. Ezt követően dr. Sutka Sán­dor főkapitány-helyettes és dr. Ábrahám Béla békéscsabai rendőrkapitány elismeréseket adott át a megye rendőreinek. Kerekes Zoltán őrnagyot a bel­ügyminiszter a Magyar Köztár­saság Érdemkeresztje ezüst fo­kozatával tüntette ki. Öten ré­szesültek az országos rendőrfő­kapitány elismerésében, egy rendőrt a határőrség országos parancsnoka részesített juta­lomban, 58-an pedig a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjének különböző szintű elismeréseit kapták. A kiállított müvek sok érdeklődőt vonzottak a rendőrségre Fotó: Fazekas Ferenc Tehetetlenek a hatóságok Műkincsgengszterizmus A frí kában Dakartól Fokvárosig már nem is csodálkoznak a repülőté­ri vámtisztviselők, midőn egy utasnál fémkereső detektort ta­lálnak. A gyors meggazdagodás álmait űző amatőr к jhcskereske- dők minden valamirevaló né­met áruházban hozzájutnak párszáz márkáért egy ilyen ké­szülékhez, amellyel a földben rejtőzködő kincsekre vadász­nak. De van a „vadászatnak” egy sajátos módja is: a múzeumok és gyűjtőhelyek „megcsapolása”, amelyet csoportba verődve vé­geznek a műkincsrablók. Amíg a „hölgyek” belemerülnek a tár­latvezető magyarázataiba, ők visszaosonnak a már kifigyelt helyszínekre, munkába állnak a finom, telepes körfűrészeik, a feszítővasak és az üvegvágók, a zsákmány pedig szétosztva be- kerül\ golfütoVtokjaiba vagy a fotós Jtdákba. / Általában a záróra előtti utol­só vezetésre sorolnak be, hogy a hiányok csak másnap derülje­nek ki. De megesett már, hogy teremőrök elkábítása vagy elné- mítása is belekerült a rablás ko­reográfiájába. Amíg a szétszedésnél az idő­tényező a meghatározó, az ösz- szeállításnál az illesztések ré- giesítése, archaizálása. Nemré­gen a londoni Sotheby’s-nál egy olyan értékes faragott szék ke­rült árverésre — és kelt el 45 ezer fontért —, amelyen valaha az angolai songó törzsfőnök tró­nolt. „Meddő harc felkutatni eze­ket a szállítmányokat—mondja Alpha Oumar, Mali kulturmi- nisztere —, mert az elvetemült gengszterek jóakaratú turisták képében tündökölnek, akiket nem illik háborgatni, zsákmá­nyukkal pedig mindig másutt hagyják el az országot, mint ahol érkeztek!” Hasonló az érvelése és kese­rűsége Pascal Mahambilának, a kinshasai múzeumigazgatónak, akinek gyűjteményét egy osya- bamaszktól és 25 más, pótolha­tatlan műkincstől fosztottak meg, majd felszívódtak a kon- gó-zairei dzsungelhatáron. A magángyűjtők megrende­lésére Afrika-szerte elrablott holmik értéke meghaladja a százmillió dollárt is. L. B. (F. E. B.) Bizonytalan közbiztonság Sarkadon Munkába álltak a biciklitolvajok A legutóbbi sarkadi képviselő-testületi ülésen beszámoló hangzott el a helyi rendőrőrs eddigi tevékenységéről. A rendőrséghez intézett kérdé­sekből kiderült, a városban súlyos problémák van­nak a közrenddel és a közbiztonsággal. Molnár Imre képviselő emiatt elsősorban a központi hatal­mat hibáztatta, hiszen —- mint mondta —, még mindig nincs az országnak rendőrségi törvénye. Koncz lst\'án hitavali dolgozó ezzel kapcsolatban azt sérelmezte, hogy az önkormányzatok még csak nem is láttak ilyen törvénytervezetet. Gábor István rendőr százados, a sarkadi őrs parancsnoka „megnyugtatásul” elmondta, hogy a beterjesztés­re váró törvénytervezet legutóbbi változata hozzá sem jutott el. Többen kifogásolták, hogy hiába épült meg a hosszú kerékpárút Sarkadon, a biciklisek közül sokan továbbra is az úttesten közlekednek. Rencz Gyula alpolgármester szerint erre a problémára a helyi újságban kellene felhívni a lakosság figyel­mét. Egyre több gépjárművezető közlekedik a megengedettnél nagyobb sebességgel a város köz­pontjában —tették szóvá néhányan. Erre vonatko­zóan Gábor István azt az ígéretet tette, hogy időn­ként traffipaxot kémek, hiszen mint mondta, ő hiába észleli a sebességet, a szabálysértést elköve­tő sofőr azt mondja: bizonyítsa be. A cigánylakta övezetből rengeteg bejelentés érkezik az önkormányzathoz—hangzott el ezután —, hogy az itt élő magyar lakosok házaikat kény­telenek áron alul eladva pánikszerűen elmenekül­ni innen, mert folyamatos zaklatásoknak vannak kitéve. Az otthonukat néhány órára elhagyók ha­zaérve már betört ajtókat, ablakokat találnak, nincs nyugalmuk sem napközben, sem éjszaka. A legnagyobb gond azonban az, hogy sokan a rend­őrséghez sem mernek fordulni, mert ha ez „kitudó­dik”, az illető testi épsége is veszélybe kerül. Nem kis fejfájást okoz a sarkadi bicikliseknek a mára már mindennapossá vált kerékpárlopás sem. Ez ellen a legjobb védekezés az, ha a kerékpáros gyalog indul útnak, különben előbb vagy utóbb úgyis búcsút kell mondania kétkerekű járművé­nek. A kerékpártolvajoknak tudniillik már az ala­posan lezárt bicikli sem jelent akadályt. Legutóbb, amikor Szűrös Mátyás, az országgyűlés alelnöke a sarkadi művelődési házban a munkanélküliségről beszélt, odakinn a szürkületben „munkába álltak” a biciklitolvajok. Mintha csak meghallották volna, amit a politikus mondott: a munkankélküliségen nem a segélyezés, hanem a munkaalkalom segít. — Sajnos kevés a rendőr — mondta minderre Gábor István rendőr százados. — Amíg az embe­reim az ittas vezetőt vérvételre viszik, addig akár 10 biciklit is elvihetnek a tolvajok anélkül, hogy rendőrtől kellene tartaniuk. Behajtani vagy megállni tilos? Egyirányú utca? A „leleményes” rendbontók erre is találtak megol­-V Lelemény dást Sarkadon. Kikapkodták és elvitték a helyük­ről a közlekedési jelzőtáblákat. Ezáltal máris megszűnt a korlátozás vagy tilalom az utakon, a feleslegessé váló karók pedig akár madárijesztők­nek is „hasznosíthatók” a kertekben. Az önkormányzati ülésen szóba került a sze­szes italt fogyasztó kiskorúak ügye is. Ki tudja, honnan vett pénzekből sokszor 21 óra után is tar­tózkodnak 18 éven aluliak szórakozóhelyeken, ahol nemcsak italra, de játékautomatákra is futja a pénztárcákból. Egy szemtanú szerint előfordult, hogy a játékbarlangban a fiatalkorút elbújtatták az őt kereső felnőttek elől. Gábor István felajánlotta, hogy időnként gyám­ügyes dolgozókat is bevonva szervezzenek razziát az éjszakai szórakozóhelyekre, ám kevés rendőr lévén ezt rendszeresen nem tudják megtenni. Mindemellett hangsúlyozta, hogy ez ügyben a szülőknek van a legnagyobb felelősségük. Arra a kérdésre, hogy van-e gyalogosan ellen­őrző éjszakai járőrük, a rendőr százados ezt vála­szolta: „Természetesen van, és éppen ennek kö­szönhető, hogy az utóbbi hónapokban két tyúktol­vajt is tetten értünk.” Az itt felmerülő közrendészeti problémákból világossá vált, hogy Sarkadnak egyre égetőbb szükséges volna a jelenlegi rendőrőrsöt felváltó, létszámában is megemelkedő kapitányság megte­remtésére. A testületi ülésen részt vevő Zleovszki Mátyás gyulai rendőrkapitány ígéretet tett, hogy minden erejével támogatni fogja ezt a sarkadi igényt. Magyar Mária Hová gurul a rubel? Egy moszkvai vegyészmér­nöknek sürgősen új gépkocsira van szüksége. Felhívja az autó­gyár igazgatóját, aki régi, ha nem is jó ismerőse. Előadja ké­rését a direktornak, aki még mindig monopolhelyzetben van, mert egyelőre változatlanul esztendőket kell várni az elő­jegyzett és leelőlegezett kocsik­ra. Igen ám, de az igazgató is a piacról él és azonnal kész a vá­lasszal. Közli, hogy neki viszont épületfa kellene most épülő dá­csájához, méghozzá sürgősen, mert fa hiányában megakadtak a munkálatok. A mérnök megértő és megígéri, megnézi, mit tehet. És megnézi. Szerencsére isr mer egy erdészeti nagyfőnököt, akit nyomban fel is hív (a telefon még nagyon olcsó) a világ vé­gén, Arhangelszkben, a Sarkkö­rön túl. S az épületfa elindul a Kreml városába. Mindössze az kell hozzá, hogy 6, vagyis az erdei főnök szert tegyen két Moszkvics személygépkocsira. Az egyik természetesen az övé, a másik a helyetteséé. Egy négytagú orosz család létminimuma ötezer rubel és ez annyit jelent, hogy ma már a moszkvaiak többsége a sze­génységi szint alatt tengődik. Hogy (még?) nem törtek ki éh­séglázadások, azt—a Der Stan­dard helyszínen járt tudósítója szerint — egyrészt a viszonylag enyhe tél magyarázta, másrészt az, hogy százezrek szereznek élelmiszert is. Valahogy úgy, mint autót a vegyészmérnök. Ferenczy Europress Hat jó tanács támadás ellen Hogyan védjük meg magunkat? Évente több ezer rablótámadás történik az utcán, aluljárókban, liftben. Az áldozatok többnyire idő­sek és nők. A kriminológusok azt állítják, hogy aki fél, hamarabb válik áldozattá. Az első feladat tehát a félelem legyőzése, és ha megtanultunk egy pár védekezési fogást, bátrab­ban szállhatunk szembe a támadóval. 1. A férfiak legérzékenyebb pontja a lábuk kö­zött van, egy ide irányzott rúgás vagy térdelés min­dennél hatásosabb. y 2. Ha mindkét kezünk szabad, csapjunk egyszer­re a támadó mindkét fülére, „jó esetben” a nyo­mástól beszakadhat a dobhártyája. 3. A legkeményebb ütést könyökünkkel hajthat­juk végre. Ha oldalt vagy hátul áll a támadó, akkor sem kell megfordulnunk: hátrafelé üssünk kö­nyökkel az arcába. 4. Hatásos, ha a támadó szemébe kapunk, ezt várja a legkevésbé és persze éles fájdalommal is jár. 5. Az is nagyon fáj, ha sípcsonton rúgjuk az illetőt. Egy megfelelően erős rúgástól el is törhet a csontja. 6. Ha a támadás hátulról, váratlanul ért, vagy olyan erősnek bizonyult, hogy mindketten a földre kerültek, a támadó hajába kapaszkodva kell őt fél­regurítani, természetesen a lábunk segítségével.

Next

/
Thumbnails
Contents