Békés Megyei Hírlap, 1992. március (47. évfolyam, 52-77. szám)

1992-03-18 / 66. szám

Miniszteri vizit Sarkadon A március 21-ei, Békés me­gyébe kihelyezett kormány­megbeszélést megelőzően, már­cius 20-án délután és este Ger- gát: Elemér földművelésügyi miniszter Sarkad város vendége lesz, ahol szakmai fórumot tart a térség településvezetőinek, a mezőgazdasági és szakszövet­kezetek, az erdő és vadgazdál­kodás, valamint a cukoripar és a kereskedelmi szféra képviselői­nek. Az e területeket érintő kér­déseket az illetékesek írásban juttatták el a miniszterhez, aki március 20-án 15 órától a Bartók Béla Művelődési és Szervező Központ erkélytermében vála­szol ezekre. A gyermek és az iskola Gyulán, a Mogyoróssy Könyvtár Nemzetiségi Fiók- könyvtárában (Líceum tér 2.) március 19-én, csütörtökön 17 órakor ismeretszerző előadást tart Rozsnyai Katalin pszicholó­gus „A gyermek és az iskola kapcsolata a pszichológus sze­mével” címmel. Cserebere Lutra cserebere lesz Békés­csabán, a Lencsési Közösségi Házban (Féja Géza tér 1.) már­cius 21-én, szombaton 9—12 óráig. Munkavállalói fórum Gyulán A Békés Megyei Munkaügyi Központ a közelmúltban a gyu­lai városházán a város és a kör­nyező települések munkáltatói­nak részvételével fórumot ren­dezett. Dr. Nagy Ágnes igazgató szólt a központ és munkaválla­lók újszerű kapcsolatáról, a fo­lyamatos együttműködés lehe­tőségéről. A megyei munkaerőhelyzet áttekintése után részletezte a foglalkoztatási törvény legfon­tosabb, elsősorban a munkálta­tókra vonatkozó teendőit. A központ osztályvezetői többek között szóltak a munkahelyte­remtő beruházási támogatásról, a vállakozóvó válásról, a foglal­koztatásbővítő támogatásról, a közhasznú munkáról és a rész- munkaidős foglalkoztatásról, valamint az átképzés lehetősé­geiről. A közeljövőbnen a munka­ügyi központ valamennyi kiren­deltségének székhelyén tarta­nak hasonló összejövetelt. Nagy Bandó András-kabaré Az orfűi expolgármester, ne­ves humoristánk szombaton este fél 8-tól a megyei művelő­dési központban lép fel. Elmarad! A Magyar Szocialista Párt orosházi szervezete által meg­hirdetett szocialista estély soro­zat március 20-ára tervezett megrendezése Bossányi Katalin betegsége miatt elmarad. A ren­dezők kérik az érdeklődők szí­ves megértését. KÖRKÉP 1992. március 18., szerda Ezeknek a csinos lányoknak nincs szükségük testformálásra. Az alakjuk kitűnő... — Nagy örömmel tapasztal­tam Gyulán, hogy ha Kanadából Magyarországra érkezem, nem kell lemondanom a megszokott kondicionálásomról. Sőt, amit itt nyújtanak technikában, az bármilyen furcsa, korszerűbb a torontóinál — kezdte az ameri­kai testformáló szalon dicséretét egy középkorú szőke hölgy Ka­nadából. A kondicionáló sza­lonban (amelyet a gyulai SZOT Szállóban nyitottak meg a hét végén) kilenc különböző géppel igyekeznek megszabadítani fe­lesleges kilóinktól, no meg a stresszhatásoktól. — Szalonunkban miközben fölösleges kilóit elveszíti, alakja ideálissá válik, életformája po­zitív irányba megváltozik. Amit ígérünk szolgáltatásainkban, garantáltan teljesítjük — hallot­tuk a bemutatkozáson a tulajdo­nostól. A megnyitón azt is meg­tudtuk, hogy Magyarországon a szalonban alkalmaznak első­ként biooxigénterápiát, ami azt jelenti, hogy a jelentkezőknél vérvétel nélkül kimutatják a vér­oxigénszintet, majd ennek megfelelően a szervezetbe ára­moltatják ionizációs készülék segítségével a biooxigént. En­( Folytatás az 1 .oldalról) szóló törvény módosítását célzó törvényjavaslat, valamint a ma­gánszemélyek jövedelemadóját módosító törvényjavaslat általá­nos vitája volt. Df. Vastagh Pál (MSZP) több alkalommal is kifejtette vélemé­nyét. Kérdést intézett a kormány kárpótlási ügyekben kijelölt tag­jához, a megyei kárrendezési hivatalokhoz benyújtott, onnan az érintett gazdálkodó szerveze­tekhez továbbított termőföld­igények aranykorona-értékéről, az igénylők név szerinti listájá­ról. A munkaügyi miniszter válasza: Mindenekelőtt engedjék meg, hogy a megyei kárrendezé­si hivatalokat megvédjem, hi­szen hatalmas erőbedobással végzik a kárpótlási törvény vég­rehajtásával kapcsolatos teen­dőiket, megítélésem szerint a törvény szellemében és követel­ményeinek megfelelően. Amint a kérdésében is utalt rá, a törvény a végrehajtásra vonatkozóan kötelezettséget ír elő a megyei kárrendezési hiva­taloknak, hogy az igénybejelen­tésekkel érintett összesített aranykorona-értéket * küldjék meg a gazdálkodó szervezetek­nek. Szeretném cáfolni azt az ál­lítását, miszerint minden kont­roll nélkül, mechanikusan telje­sül a törvény végrehajtása. Ez nem felel meg a valóságnak, nek eredményeképpen csök­kennek a stresszhatások, nö­vekszik a koncentráció- és telje­sítőképesség, megszűnnek a vé­rellátási zavarok, csökkennek a ugyanis kétféle ellenőrzési programot is beépítettünk a rendszerbe. Egyfelől a beérke­zett igényeket vizsgáltuk abból a szempontból, hogy az egy ka- tasztrális holdra kivetített arany­korona-érték a helyben szoká­sos tízszeres aranykorona-érté­ket meghaladja-e. A másik program az igénybejelentéssel érintett községekre vonatkozott. A kérdésében az úgynevezett mechanikus munkavégzéssel hozza okozati összefüggésbe, hogy az igénybejelentésekben megjelölt aranykorona-érték az ország egyes területein megha­ladja a tényleges aranykorona­értéket. Az objektív okok közül hármat fölsorolok: — Az igénybejelentők pon­tatlan aranykorona-megjelölé­se, — a korábbi állapothoz ké­pest a termőterület az idő közbe­ni urbanizáció és egyéb folya­matok eredményeképpen mint­egy Szolnok megyényi területtel csökkent, — a téeszek a korábbi idő­szakban nagy előszeretettel vit­ték az ossz aranykorona-értékü­ket a valódi érték alá, hiszen az állami támogatás az aranykoro­na-értékhez kapcsolódott. A második kérdése, hogy az igényjogosultak névsora miért nem nyilvános. Először is azért, mert ezt a törvények nem ítják elő. A végrehajtás sikere nem azon múlik, hogy az igényjogo­sultak névjegyzékét tartalmazó listák nyilvánosak vagy titko­st- (Simonffv) gyógyszerek toxikus mellékha­tásai. A terápia élettani, bioló­giai hatása egyedülálló a ma­gyaregészségügy szolgáltatásá­ban. (Folytatás az 1. oldalról) volt a nemzetiségi tanulók, óvo­dások számára igényelhető fej­kvótáról és annak felhasználási lehetőségeiről; a kisebbségi írott és elektronikus sajtó mos­toha helyzetéről; a kárpótlás kérdéséről. A résztvevők bi­zonytalanságukat fejezték ki a megszületendő törvény betart­hatóságáról, mert kérdéses, A gyulai önkormányzat pá­lyázatot hirdetett az 1992. szep­tember 1-jével induló, nyolc tan­termes egészségügyi középis­kola igazgatói állására. A pályá­zati feltételek tudományegyete­mi, vagy orvostudomány-egye­temi diploma és 10 éves pedagó­giai gyakorlat voltak. Pályázatot Az 1945-ös Új Magyar Had­sereg ötödik hadosztályának volt katonáihoz körlevelet inté­zett a gyaloghadosztály tagozat­előkészítő bizottsága. Ebben arra kérik volt katonatársaikat, hogy a polgármesteri hivatalok­nál jelentkezzenek, s adjanak életjelt magukról. Az előkészítő bizottság célja: felkutatni bajtár­(Folytatás az 1. oldalról) galmazta meg dr. Bónis Ferenc. A Magyar Zenei Kamara tag- szervezeteként a társaság a ma­gyar zenekultúra székesegyhá­zát építi, szellemileg független szervezet, amely az Erkel-kul- tusz ápolásán túl azért küzd, hogy nemzeti zenekultúránkat mindenkiévé tegye — hozta meg állásfoglalását a közgyű­lés. 1993-ban Erkel-centená- riumra készülnek: a zeneszerző halálának évfordulójára nagy­szabású tervek bontakoztak ki, a hazai zenei élet máris megígért A szalon nyitva tartása alkal­mazkodik a munkarendhez, és mindennap 7-től 21 óráig vehe­tik igénybe szolgáltatásait. mennyire tartják fontosnak az önkormányzatok egy-egy tele­pülés nemzetiségi kérdését. A beszélgetést Hevesi József, a bizottság titkárának elgondol­kodtató szavai zárták. Elmond­ta, hogy a nemzetiségi nyelv fennmaradása, a hagyományok és másság megőrzése, tovább­adása csak a kisebbségi lét tuda­tos vállalásával érhető el. heten adtak be, mindőjükét elfo­gadták, bár két jelentkezőnek nem volt meg a 10 éves pedagó­giai gyakorlata. A képviselő- testület hétfőn, zárt ülésen dön­tött a pályázatokról. A kulturális bizottság javaslata szerinti első helyezett, Márki-Zay Lajos nyerte el az igazgatói címet. saikat és megkeresni szervezett érdekvédelmük lehetőségét. A rendezők csupán egyetlenegy dolgot felejtettek el megmonda­ni, hogy név szerint kik az elő­készítő bizottság tagjai, illetve a polgármesteri hivataloknál kik az ügyintézők. Kérjük, hogy hiányosságukat pótolják. segítségével. A helyszín Gyula, Budapest és lehetőleg az egész ország... A magyar zene jegyében szó­lalt meg a társaság immár ha­gyományos március 15-ei hang­versenye is a zeneiskolában. A közönség vastapssal köszöntöt­te a művészeket, mindenekelőtt az Erkel-kutató zongoristát, Kassai Istvánt és az ugyacsak állandó közreműködőt, Kör­mendi Klárát, aki március 13-án vehette át, a társaság javaslatára is, a Liszt-díjat. Sz. M. Ma temetik dr. Szentkereszty Andrást „Belgyógyász ember voltam” A minap felhívott: „Nemrégi­ben olyan jól elbeszélgettünk, megértette a gondjainkat” — emlékeztetett, majd abban ma­radtunk, hamarosan megkere­sem. Az a „nemrégiben” két esztendeje novemberben volt, olvasóinknak bemutattam őt, a békéscsabai kórház első demok­ratikusan választott orvosigaz­gatóját. Nehezen állt kötélnek és nehezen fejeztük be a beszélge- 'tést. Szabadszájú közvetlensé­gével nevetett: „Én ebben a kór­házban csak portás nem voltam, de segédorvos, adjunktus, osz­tályvezető már igen. Szeghal­mon utókezelő kórházi, békési körzeti, véradós és helyettesítő orvosként dolgoztam. Világéle­temben belgyógyász ember vol­tam.” Tragédia, hogy igaza van és csak volt... Átlagon felüli munkabírásá­val leküzdötte kezdeti ellenérzé­sét, nem igazán vezetni, gyógyí­tani akart. Ezért szerették bete­gei, hittek tudásában, egészsé­ges humora felvidította a fél láb­bal túlvilágon levőt is. Vallotta, hogy az orvos jó ápolónő nélkül csak félember. Tapasztalata mondatta ezt vele, hiszen orvos­dinasztiában nőtt fel, folytatta a családi hagyományt, felesége is orvos. „Mindannyiunk meg­könnyebbülésére a lányom köz­gazdász lesz, remélem” — ka­csintott ki a pápaszeme mögül. Megrendültek a Békés Me­gyei Daganatos Gyermekalapít­vány kuratóriumának tagjai, hi­szen az orvosigazgató szívvel- lélekkel dolgozott a beteg gyer­mekekért is. Mostanában mindennap bú­csúzunk valakitől és a halál olyan kegyetlenül értelmetlen. Az övét, a 45 éves gyógyítóét hová soroljuk? Mondják, a tra­gikus baleset során fel sem ébredt, talán csak a „túlpar­ton”... Bede Zsóka Sarokba szorítva Ünneprontók Az idei márciusi megemlé­kezéseket többen megpró­bálták elrontani. Először az időjárás, mely hideggel, eső­vel riogatta a résztvevőket. Másodjára némely politiku­saink a fővárosban, akik az ünnepet is pártpolitikai cél­jaikra használták fel. Ünnep­rontás volt az a kijelentés is, hogy Magyarországon nincs szegénység, azt csak a belső ellenzék terjeszti. Az illető nyilván régen nem járt pél­dául Szeghalom környékén, ahol erről, a lassan 20 száza­lékos arányt megközelítő munkanélkülieknek egész más a véleménye. De hagy­juk a nagy politikát, nézzük helyi ünneprontóinkat. Pél­dául azokat, akik történelmi emlékhelyeinket ( igazán nincs túl sok belőlük) elfelej­tették fellobogózni. Erről persze az jut az eszembe, amit a szeghalmi iskola igaz­gatóhelyettes mondott; va­donatúj zászlójukat az épü­letről ellopták. Nyilván erős hazafias felbuzdulásból. Vé­gül ünneprontók voltunk mi, a szeghalmi ünnepi megem­lékezés résztvevői, akik nem voltunk képesek gépzene mellett a Himnuszt elénekel­ni. Úgy tűnik, még meg kell tanulnunk ünnepelni is. Re­méljük, erre minél több al­kalmunk lesz. Gila Károly A békéscsabai 635. Számú Ipari Szakmunkásképző Iskola, a Veres & Veres Bt. Gyula, valamint a Békéscsabai Ipartestület épületasztalos szakmai bemutatót és továbbképzést tartott Bé­késcsabán, az ipartestület Kossuth téri székházában. Borbényi Károly, a Kiskunhalasi Faipari Vállalat osztályvezetője az épü­letasztalos iparban használatos, korszerű nyílászáró szerkeze­tekről tartott előadást, majd a szakemberek és érdeklődők meg­tekintették a bemutatott tárgyakat. Egyebek között a soproni Elzett gyár, illetve a Szandvik cég termékeit Fotó: Fazekas Ferenc B.V. Ellenőrzik a földigényt, de a lista titkos A kisebbségi létüket tudatosan kell vállalniuk M. к. Igazgató: Márki-Zay Lajos „NE VESZÍTSÜNK EL SEMMIT SE A MÚLTBÓL. CSAKIS A MÚLTTAL ALKOTJUK A JÖVENDŐT.” (Anatole France) Bajtársaikat keresik Erkel-centenáriumra készül a társaság

Next

/
Thumbnails
Contents