Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-07 / 32. szám

Új vízumegyezmenyek? A Külügyminisztérium jo­gosnak tartja a belügyminiszter­nek azt a megállapítását, hogy a gazdasági menekülthullám megállítására több országgal fe­lül kell vizsgálni a jelenleg érvé­nyes vízumegyezményeket — mondta Herman János külügyi szóvivő. Ezért máris megkezdő­dött a tárcaközi egyeztetés, s egyetértés alakult ki abban, hogy több vízummegállapodás nem felel meg annak a gyakorla­ti célnak, amelyért ezeket koráb­ban megkötötték. Az ezzel kapcsolatos új magyar javasla­tok még kidolgozás alatt állnak. Jön az iskolaszék A tankötelezettségnek 16 éves korig kell tartania, szükség van a nemzeti alaptantervre, a végső vizsgára és az iskolaszék­re is — mondta többek között a művelődési tárca helyettes ál­lamtitkára az MDF csütörtöki sajtótájékoztatóján. A közokta­tási törvény koncepciója szerint a pedagógusoknak felsőfokú végzettségűeknek kell lenniük, távlati cél, hogy az óvónők is végezzenek főiskolát. SZDSZ­állásfoglalás Az SZDSZ olyan kormány­zati politikát tart kívánatosnak, amely az ország jelenlegi súlyos gazdasági helyzetében és fe­szült társadalmi légkörében a minél szélesebb körű nemzeti kiegyezést erősíti—szögezi le a párt ügyvivői testületének állás- foglalása. A dokumentum sze­rint az MDF egyre inkább az ország lakosságát megosztó uralkodásra rendezkedik be, ezért a szabaddemokraták fel­szólítják a miniszterelnököt, hogy kormányával és a koalí­ciós pártokkal együtt törekedjék az alapvető demokratikus intéz­mények működését biztosító politikai egyetértés és társadal­mi béke megőrzésére. 58-as nyomtatvány A társasági adó és az állami vagyon utáni részesedés 1992. évi előlegének fizetéséhez szük­séges adatlap — az úgynevezett 58-as számú APEH-nyomtat- vány — péntektől kapható a fő­város és a megyeszékhelyek nyomtatványboltjaiban — tájé­koztatta az APEH illetékese a távirati irodát. Bértárgyalások Az egészségügyben dolgo­zók évek óta elmaradt és az eu­rópai társadalmi bérarányokat meg sem közelítő bérének ren­dezése volt a témája annak a megbeszélésnek, amely az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (EDDSZ) kezdeményezésére a Népjóléti Minisztérium, az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigazgatóság, a Magyar Orvo­si Kamara, valamint az EDDSZ képviselői között kezdődött teg­nap Budapesten. MÁRKABOLT Új motorkerékpárok, bukósisakok, motoros kellékek, autóápoló szerek. Békéscsaba, Szent István tér 8. KÖRKÉP 1992. február 7., péntek Minden készen áll, csak pénz nincs? Vita a legvégső határokig Hogy stílszerűek legyünk, egészen a végső határig eljutott az az éles vita, amelyen az illetékes tárcák, a megyei önkormányzat vezetői és az érdekelt települések polgármesterei vettek rész tegnap a megyeházán az új határátkelők megnyitásának témájá­ban. A találkozó része volt annak az előkészület-sorozatnak, amely a közeljövőre tervezett kihelyezett kormánymegbeszélés hátteréül szolgál. Kötegyán, Sarkad, Méhke­rék, Battonya és Dombegyház polgármestere egyértelmű és határozott választ várt a minisz­tériumok illetékeseitől a határok megnyitásának idejéről, lehető­ségeiről. Mint kiderült, a Köte­gyán térsége és Szalonta, illetve a Battonya és Tornya közötti határállomás élvez elsőbbséget a tervekben, a körösnagy- harsányi és a dombegyházi ké­sőbb kerülhet napirendre. A pol­gármestereket korántsem nyug­tatta meg a Pénzügyminiszté­rium főosztályvezetője, Kővári Gáborné dr. válasza, mert az semmilyen konkrétumot nem tartalmazott. A sarkadi Tóth Imre emlékeztette is a tárca kép­viselőjét arra a levélre, amely­ben Siklós Csaba és Jeszenszky Géza miniszterek konkrét ígére­tet tettek a határállomások megnyitására. „Ha most mi azt mondjuk, felelőtlenek a minisz­terek, ezt számonkérik tőlünk. A mi felelősségünk abban áll, hogy bátorkodjuk valószínűsíte­ni: nem tartalom nélküli a nyi­latkozat. Az »igen« vagy a »nem« választ tudjuk elfogadni, a határozatlant nem” — fogta szigorúra mondandóját. A főosztályvezető nem tudta megerősíteni az ominózus le­vélben foglalt ígéretet, mond­ván, a kormány hozott már olyan döntést, amelyet két hónap múl­va visszavont. Ma pedig még nem látható: a költségvetésben szereplő 200 millió forintból mennyi jut Békés megyének. Battonyának egyébként 110, Kötegyán térségének 83,9 mil­lió forintra lenne szüksége az 1990-es pénzügyi számítások szerint. Az érintett önkormány­zatok eddig is sokat vállaltak a megvalósításért (Battonyán utat, vízvezetéket építettek, Dombegyházán építőipari bri­gád áll készen, amivel a kivitele­zési költségek nagyban csök­kenthetők lennének). A költsé­gek csökkentése céljából nem tartják elképzelhetetlennek a versenytárgyalások kiírását sem. A közlekedési tárca, a ha­tárőrség, illetve a Vám- és Pénz­ügyőrség az értekezleten teljes támogatásáról biztosította a kezdeményezést, és mint kide­rült, szükség van még mindeh­hez a két érintett ország közötti nemzetközi egyezményre. Honi berkekben a következő lépés pedig minden bizonnyal a már említett kihelyezett kormány­ülés lesz. L. E. Mennyit ér egy ember méltósága? A Gyulai Hírlap január 24-ei számában közölt „Látogatóban Simonyi Imrénél” alcímű írással kapcsolatban az alábbiakat szeret­ném közölni a hetilap és a megyei hírlap olvasóival. Az Udvarhelyi András néven jegyzett iromány több ponton sérti a sajtóetika és az általános emberi morál szabályait. — Egy emberről úgy ír le állításokat, hogy nem véleményével, nézeteivel, elkövetett tetteivel szemben fogalmaz meg kritikát. Magát a személyt állítja pellengérre, életkörülményeit, egyéniségét bántóan megalázva. — Az emberi méltóságában megalázott személy ráadásul hajlott korú, beteg íróember, mellesleg Gyula díszpolgára. A személyét lejárató cikk közvetve a város becsületét is sérti. — Az állítólagos interjú — mint utóbb magam is meggyőződtem róla — nem valódi riport. Jegyzet és hangfelvétel nélkül, egy beszélgetés utólagos rekonstruálásaként készült. Ennyit a hitelessé­géről. — Az álinterjú szerzője tudomásom szerint, nem kért engedélyt a riportalanytól az írás elkészítésére, utólag nem ajánlotta fel számára a próbaszöveg áttekintését. Rendkívül sajnálom, hogy városom hivatalos lapja, felelős kiadó­ja és főszerkesztője helyt adott ilyen írásnak. Mint a Gyulai Hírlap olvasói tudják, eddig kéthetente jelentkez­tem parlamenti jegyzettel a lap hasábjain. Legnagyobb sajnálatomra a továbbiakban ezt nem tehetem meg a fentiek miatt mindaddig, amíg a jelenlegi felelős kiadó és főszerkesztő neve alatt hasonló írásmű megjelenhet. Kádár Péter, Gyula országgyűlési képviselője Sonkasorsra juthat a hegyesi disznó A sertéstenyésztőknek a ta­valyi esztendő nem hozott „disznószerencsét”. A mester­ségesen keltett pánik, a tudato­san lenyomott árak, az elvisel­hetetlen kamatok, a késedelmes átutalások következtében tönk­rement kistermelők mellett a nagygazdaságok is nehezen vészelték át ezt az időszakot. — Sajnos, átvészelésről szó sincs — hallom dr. Sás Meny­hérttől, a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát főágazat- igazgatójától. — Éppen ezért lépnünk kellett, mert a drasz­tikus állománycsökkentést elfo­gadhatatlannak tartjuk. Tavaly­előtt még 2700 anyakocát tartot­tunk, ám 1991 végére ennek nagysága már a 2100-at sem érte el. Ismerve a várható tendenciá­kat új kapcsolatok felé néztünk. Ennek során találtak egymás­ra az olasz Macello Capis cég­gel. Az évente negyedmillió ser­tés feldolgozására képes, 80(!) dolgozót foglalkoztató vágóhíd — amely a parmai sonka gyártá­sára szakosodott — az első kör­ben 20 ezer malacot vásárolna a mezőhegyesiektől. Természete­sen a tőlük kapott fajtáról lehet csak szó. A következő lépcső­ben — túl az egyszerű bértartá­son — a tenyészállomány lecse­rélése után még ennél is na­gyobb mérvű malacexportra köthet szerződést a kombinát. Ráadásul olyan fajta áll a rendel­kezésükre, amelyet Nyugat-Eu- rópa elfogad. K. E. Babra megy az alku Fotó: Fazekas Ferenc / Eled a határ (Folytatás az 1. oldalról) a búza fejtrágyázásán is túl szoktak lenni, ám jelenleg a tsz- nek nincs pénze műtrágyára. És ez még csak a nehézségek egyik része. A legnagyobb probléma a hitelszerzés, hiszen a további vetőmagokat, növényvédő sze­reket csupán ez úton tudnák beszerezni. Nehezítik a helyze­tet a kárpótlással és az átalaku­lással kapcsolatos teendők is. Különböző fórumokat szervez­nek, hogy a kárpótlási területek kijelöléséről lehetőleg a telepü­lésen belül szülessék döntés. A felsoroltak miatt a tagság han­gulata nem rózsás ugyan, ám egy kérdésben mindenki meg­egyezik: a határt meg kell mű­velni! — Ennek érdekében pedig minden követ megmozgatunk -— mondta végül az elnökhelyet­tes. M. M Az orosházi Dózsa Termelő- szövetkezet már tavaly június­ban tagsági akarat következmé­nyeként részvénytársasággá alakult. A törvénykezés elhúzó­dása miatt azonban a cégbírósá­gi bejegyzés még nem történt meg. Tehát már nem termelő- szövetkezet, de még nem is rt. Feltételezhetően a meghozott új törvények függvényében újabb közgyűlés kell ahhoz, hogy a tavalyi elhatározásukat megerő­sítsék. Ennyit a formai dolgok­ról. A termelőszövetkezet Benke Elek téeszelnök elmondása sze­rint a fentiek ellenére komolyan készül az idei mezőgazdasági „AKI SOHASEM KÖVET EL ESZTELENSEGET, KORÁNTSEM OLYAN BÖLCS, MINT AHOGY GON­DOLJA.” /I D u r (La Rochefoucauld) Egyetem Sarkadon (Folytatáshoz 1. oldalról) párhuzamosan ne folytatnák to­vább a harcot az államilag elis­mert diplomáért. Mint az ismertetőben elhang­zott, az egyetem szervezeti fel­építésében a következő négy te­rület játssza a főszerepet: lesz egy általános stúdiumok intéze­te, amelyen belül a hallgatók ál­talános „értelmiségképző” ok­tatásban vehetnek részt. Lesz egy tanárképző intézet, ahol a már pedagógusi diplomával ren­delkezők, alternatív pedagógiá­ból juthatnak kiegészítő diplo­mához. Ennek képzési ideje 3 év, amelynek végére természet-, társadalom- vagy művészetis­meret szakos középiskolai vég­zettséget kapnak az ide járók. A harmadik terület a kétéves ifjú­sági akadémia, ahová olyan fris­sen érettségizettek jelentkezhet­nek, akik szakmát szeretnének tanulni. És végül az egyetem fő profilja az innovátorképzés, amely további öt szakágra bom­lik. Ide olyan jelenetkezők ér­deklődését várják, akik az isko­lafejlesztés, vállalkozás, telepü­lésfejlesztés, szerkezet- vagy rendszerfejlesztés területén ta­nácsadóként, szakértőként sze­retnének dolgozni. Az egyes területek élére a magyar egyetemek és miniszté­riumok legnevesebb szakembe­reit sikerült megnyerni. A Neu­mann Jánosról elnevezett sarka­di egyetem ugyais távoktatásos formában fog működni, csupán az irányítás, a szervezőmunka, a szigorlatok és az államvizsgák helyszíne lesz Sarkad. Konzul­tációkra járni és kollokviumokat letenni a helyileg legközelebb eső konzultáns oktatónál lehet. Magyarul a Pécs környéki hall­gatónak lehetősége lesz Pécs környéki oktatóval tartani a kapcsolatot, csupán a szigorla­tok és az államvizsga idejére kell csak Sarkadra utaznia. Az egyetem nyitott, korhatár­ra és bizonyos területeken elő­képzésre való tekintet nélkül bárki felvételt nyerhet, aki az általános tanulási képességeket és a kifejező készséget vizsgáló kemény felvételin megfelel. A bejutás és a tandíj azonban nem garancia a diplomára. Aki a kol­lokviumokon, szigorlatokon és az államvizsgán nem szerepel kielégítően, az bármennyi pénzt is invesztált a saját képzésébe, a sikeres vizsgáig nem léphet elő­re. A sarkadi Neumann János Innovátorképző Egyetem egye­temi tanácsának alakuló ülését február 15-én tartják az Ady Endre középiskolában. Magyar Mária évre. Búzából ugyan 300 hektár­ral kevesebbet vetettek mint ta­valy, ám ez inkább a gazdálko­dás következménye, mintsem az átalakulásé. Kukoricából ezer hektár fölötti területet vet­nek be, s a búzával csökkentett rész itt jelentkezik többletként. Vegyszert kevesebbet vásárol­tak, és hasonlóképpen műtrá­gyából is csak nitrogéntartal- múakat vettek. p Nemczov Petár fiatal kora óta magángazdálkodó. A battonyai határban több éve bérli a 35 hek­tár úgynevezett pedagógusföl­deket. — A tavaly őszi betakarítás­sal gondunk volt, az eső miatt a kukoricát csak decemberben törtük le. A munkát háromszo­ros költségráfordítással sikerült megoldani, így az elmúlt év er­edménye jó, ha nullára kifut — mondja, majd így folytatja: a magángazdáknak elsősorban a tárolással, a szárítással és az el­adással van gondja. Most is a téeszek és a régi állam emberei diktálják a tempót. Mi csak a nagy betakarítás után kerülhe­tünk sorra, a szárítási költsége­ket pedig állandóan emelik. Az árukereskedelemben még élnek a maffiák, ha nincs szerződésed, lehetetlen az értékesítés — hangsúlyozza. Bevallom, az idén az volna a legjobb, ha semmit nem csinál­nánk, a földet azonban meg kell művelni, így tanultuk őseinktől. A késői törés miatt nincs fel­szántva, ha az idő engedi, ezt azonnal pótoljuk. A vegyszert amennyire lehet nélkülözzük, mert drága. Ez évben kapásku­koricára, meg egy kis ipari nö­vényre (árpa, zab) gondoltam, de attól is függ, mire kapok szer­ződést. Hogy mit várok? Ez az év még nehezebb lesz. H. M. Javul a forint Ismét értékesebb lett a forint Bécsben. Jelenleg már 100 fo­rintért 13,25 schillinget adnak a bécsi bankok, és aki magyar va­lutát akar vásárolni az osztrák fővárosban vagy a határhoz kö­zel eső pénzintézetekben, annak 100 forint 15,25 schillingbe ke­rül. A forint erősödésével kap­csolatban Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke úgy nyilatkozott az MTI munka­társának. Sarokba szorítva Image Vannak, akik már image- dzsel születnek. Mondjuk egy kunkori tincs díszíti fe­jecskéjüket, s ettől lesznek a legimádnivalóbb csecse­mők. A kevésbé szerencsé­sek később mindent elkövet­nek azért, hogy kitűnjenek társaik közül: például kör­ben leborotválják, középen égnek irányítják hajzatukat. Ha a feltűnést ily módon biz­tosította az ifjú, már nem kell mást tennie, rriint fölé­nyes mosollyal letekinteni a mélyen alatta hömpölygő, szürke tömegre. De az se baj, ha átnéz felette. Az image — a rólunk ki­alakított kép — felnőttkor­ban is rendkívül fontos, sőt, akkor fontos csak igazán! Első eleme a külsőség. Ki a csuda veszi észre például egy értekezleten a szürke öl­tönyös, nyakkendős urat? Hiába mond bölcseket, bril- lírozik műveltségével, szak­mai tudásával. Am ha orra alatt neme jól pödrött, ma­gyaros díszét viseli, biztos, hogy mindenki megjegyzi: „azt a bajszost”. Nem lehe­tetlen, hogy épp ennek kö­szönheti majd szakmai elő­menetelét... A közéletben pedig egye­nesen nélkülözhetetlen az image. Ha azt mondom, cso­kornyakkendő, ki ne tudná, hogy a vállalkozók gyöngyé­ről van szó? Az sem tartozna a fogas kérdések közé, vajon ki az a kissé félrebillentett fejű, állát elegánsan, egy uj- jával megtámasztó úr? Egyszóval, uraim, höl­gyeim, ha vinni akarják va­lamire, jó, ha szert tesznek némi image-ra. Mert a ró­lunk kialakult kép—mégha hamis is—nemegyszer fon­tosabb, mint ami érték ott, legbe lül... , , bucz-ka

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents