Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-06 / 31. szám

1992. február 6., csütörtök KÜLFÖLDRŐL- ITTHONRÓL hMplusz Havel felszólítása Vacláv Havel csehszlovák elnök a davosi világgazdasági fórumon Kclet-Európa és a Független Államok Közössé­gének segítésére szólította fel a Nyugatot. Mint a Reuter je­lentette, Havel hangoztatta: a Nyugatnak azzal együtt is se­gédkezet kell nyújtania a Ke­letnek, hogy az egykbri kom­munista országokban olykor kaotikus állapotok uralkod­nak. A Nyugat támogatása és segítsége nagyon fontos vala­mennyi posztkommunista országnak, hiszen demokrá­ciáik még zsengék, s a kezdeti lépéseket teszik. A Nyugatnak bíznia kell a térség politikai változásaiban, mert a demok­ráciához vezető folyamat visszafordíthatatlan — véle­kedett a csehszlovák elnök. ♦ ♦♦ A szívemből beszélt a csehszlovák elnök. A kelet­európai demokráciák támo­gatása — belülről nézve — valóban elengedhetetlennek tűnik. A mai világban nem valószínű, hogy a háború utáni Marschall-segély meg­ismételhető lenne, de ha a terhcink egy részét levennék a vállunkról, már akkor so­kat lendíthetnének a dol­gainkon. Az elnök elfogadta A Szocialista Párt szóvivője szerint „Francois Mitterrand elnök a helyére tette a Habbas- ügyet”, a jobboldali ellenzék képviselői szerint viszont válto­zatlanul nem tisztázta az ügy körülményeit kedd esti televí­ziós interjújával. Jacques Chi­rac, az ellenzéki RPR vezetője azt mondotta, az elnök legalább elfogadta pártja javaslatát a Nemzetgyűlés rendkívüli ülés­szakának összehívására, a má­sik ellenzéki pártszövetség, az UDF főtitkára, Francois Bayrou viszont továbbra is azt akarja, hogy Mitterrand oszlassa fel a Nemzetgyűlést, és írjon ki új választásokat. Összecsapás halottakkal Öt halottja és huszonnyolc sebesültje volt az algériai Batna városban az iszlám fundamenta­listák és a biztonsági erők között kedden történt összecsapásnak. Ezt a rendőrség szerdai hivata­los jelentését ismertetve az AP közölte. Az Iszlám Üdvfront (FIS) hívei amiatt tiltakoztak, hogy a városban két hónapos börtönbüntetésre ítéltek egy val­lási vezetőt. A Reuter az Iszlám Üdvfontból származó források­ra hivatkozva szerdán azt jelen­tette, hogy kedden 14 személyt lőttek agyon a katonák. POCINIX 1399 Ft-ért, viszonteladóknak kedvezmény! Dagobert Ez +Az kereskedés, Békéscsaba, Kazinczy u. 12. Ukrán katonákat szentel fel egv pap Lvovban Együttműködés a cáfolatokon túl Magyarország, mivel elfo­gadta azt a reálpolitikai tényt, hogy a délszláv népek többsége már nem akar közös államban élni, minden délszláv köztársa­sággal ugyanolyan szinten óhajtja fejleszteni a kapcsolato­kat — hangsúlyozta Jeszenszky Géza a belgrádi Vecemje No- vosti napilapnak adott terjedel­mes interjújában. A Vecemje Novosti „Együtt­működés a cáfolatokon túl” cím­mel közli az interjú első részét, amelyből a belgrádi közvéle­mény lényegében első ízben szerezhetett tudomást a Vajda­ság státusával kapcsolatos ma­gyar álláspontról, a magyar ki­sebbség miatti budapesti aggo­dalmakról és a magyar beavat­kozással kapcsolatos cáfolatról is. Mindannyiunkat, akik ebben a térségben élünk, a történelmi tapasztalat arra tanít és ösztö­nöz, hogy kiiktassuk az esetle­ges átmeneti vitákat. A lap szá­mos olvasója valószínűleg most értesülhetett első ízben arról is, hogy 1918 októberében a szláv népek képviselőinek száborán, amelyen a szerb királysághoz való csatlakozást elfogadták, csak 6 német és egyetlen ma­gyar küldött vett részt a 757 de­legátus között, s ezek a küldöt­tek a lakosságnak csupán 41 százalékát képviselték. — A történelmi tények tiszte­letét nem tekintjük támadásnak, egyetlen ország ellen sem, s Magyarországnak nincsenek területi igényei—szögezte le az interjúban a magyar külügymi­niszter. A legnagyobb példányszámú napilap a külügyminiszter fény­képével illusztrált interjú beve­zető részében elhatárolta magát a nyilatkozattól, bírálva többek között, hogy Magyarország egyfelől hangsúlyozza a helsin­ki elvek tiszteletben tartását, másfelől területi autonómiát szorgalmaz a magyar kisebb­ségnek, „kiegyenlíti a vajdasági magyar kisebbség jogait a kraji- nai és boszniai szerb nép jogai­val is”. Elvben állást foglal a belügyekbe való be nem avatko­zás mellett — így a lap —, de „szinte automatikusan elfogad­ja a vajdasági magyar kisebbség majdnem elfogadhatatlan ambí­cióit”. A szomszédok — hangzik a bevezető — állítólag sajnálják Jugoszlávia szétesését, de ösz- szes lépésükkel hozzájárulnak annak széthullásához. Áz inter­jú —olvasható a lapban—meg­erősíti ezeket az ellentmondáso­kat, s a fokozódó bizalmatlan­ságról tanúskodik. A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége arra kérte a NATO-parlament Belgrádban tárgyaló küldöttségét, hogy járuljon hoz­zá a vajdasági magyarság helyzetének rendezéséhez, a kisebbségek emberi és kollektív jogainak védelméhez. A NATO-küldöttség tagjainak Körmendi Ferenc, a VMDK parlamenti képviselője adta át a szervezet állásfoglalását, amely leszögezi: „ a szerb hatalom semmibe vette és in­tézkedéseivel létbizonytalanságba sodorta a mintegy 350 ezres őshonos kisebbséget,... a vajdasági magyarok számára tűrhetetlen politikai lég­kört teremtett”. A VMDK rámutat, hogy a törvénytelen mozgósítások miatt mintegy 25 ezer magyar családtagjaival elhagyta az országot, s most menekült státust igyekszik szerezni a nyugati országokban. Ezeréves kapcsolat Magyarország és Németor­szág között „a kapcsolatok telje­sen problémamentesek. Az ezer évvel ezelőtt megalapozott vi­szony legjobb hagyományait folytatják, mely viszonyban ter­mészetesen voltak rossz fejeze­tek is”. A kontaktusok mind a tartományok szintjén, mind a kormányok között kifejezetten jók —jelentette ki Antall József miniszterelnök a Frankfurter Algemeine Zeitungnak adott in­terjúban, amely ismertetés for­májában, egyenes idézetekkel a lap szerdai kiadásában jelent meg, közvetlenül Kohl kancel­lár budapesti látogatása és a magyar—német alapszerződés aláírása előtt. A német újságíró, Georg Paul Hefty szerint ugyan­akkor Antall Józsefen csalódott­ság volt érezhető amiatt, hogy Németországban nem méltatják elégségesen a magyar ellenzék­nek 1989 nyarán, a határ meg­nyitásában játszott szerepét. A miniszterelnök szerint a vi­lág retteg a precedenst teremtő esetektől. Ez történt, amikor ra­gaszkodtak a Szovjetunió fenn­maradásához és Gorbacsovhoz, valamint Jugoszlávia esetében is. A világ időt fecsérelt el, leg­alább egy év ment veszendőbe. A magyar külpolitika több lábon áll és megpróbál előre tekinteni. „Túlságosan szegények és gyengék vagyunk ahhoz, hogy tisztán reaktív politikát megen­gedhessünk magunknak. Elébe kell néznünk a veszélyeknek és preventív módon cselekednünk kell, mivel nincs erőnk ahhoz, hogy a károkat utólag számoljuk fel”—közölte a kormányfő. Antall József elképzelhető­nek tartja, hogy Magyarország fokozatosan bebocsátást nyer a NATO-ba. Budapest az Európai Közösségbe történő felvételét is reálisan ítéli meg. Magyarország felvételére 1995 és 2000 között kerülhet sor, „de szükségesnek tartom, hogy most dátumot ígérjenek meg nekünk” — szögezte le Antall miniszterelnök. Nem vezethetnek fátyolban A kuvaiti hatóságok elrendel­ték, hogy arcukat lefátyolozó nők ezentúl nem vezethetnek járműveket. A rendelkezés megszegői büntetésnek teszik ki magukat. Novemberben a ku­vaiti orvosi egyetem megtiltotta, hogy fundamentalista muzul­mán nők lefátyolozott arccal je­lenjenek meg az előadásokon, a laboratóriumokban és a kórhá­zak kórtermeiben. Az oldal külpolitikai tudó­sításai az MTI hírei alapján készültek. The Philadelphia Inquirer Kérdőjelek Kamionblokád - tanulságokkal Erjedésnek indult narancs-szállítmány, romlandó húsrako­mánnyal teli teherautók sok kilométer hosszúságban, reménytele­nül várakozó sofőrök, parázs jelenetek és kilátástalan tétlenség — meghökkentő képsorokat láthattunk immár napok óta a görög ha­táron kialakult kamionblokádról. Az ottrekedt „pilótáknak” gyógyszer- és élelmiszer-gyorssegélyt indítottak útnak többször is Magyarországról, ám a már megszületett megállapodások ellené­re sem körvonalazódott meg pontosan, hogyan tudják áthidalni az illetékes minisztériumok a nemzetközivé felgerjedt vitát. Csupán szállítmányozási problémáról lenne itt szó? Aligha, bár tényleg el lehet vitatkozni útadóról, környzetvédelemről, kölcsö­nös engedményekről, sztrádaminőségről és tonnakilométer-ked­vezményekről. Meghúzódik azonban a kamionblokád-ügy mögött egy mélyebb tanulság is, nevezetesen, hogy bizonyos nemzetközi játékszabályokat tanácsos lenne betartani — minden érintett fél érdekében. Joga van-e a magyar parlamentnek az útadó emelésére? Két­ségtelenül, legyen ez akár a mostanihoz hasonlóan drasztikus intézkedés. Szuverén törvényhozás szuverén döntése. Csak épp ha egy nagyobb közösségről van szó (s az Európai Közösséghez alkalmazkodásunk immár elfogadott, közkeletű célkitűzés), akkor gondolnunk kell a partnerek szempontjaira is. Brüsszelben is sok­szor hónapos egyeztetések előzik meg a döntéseket, s ilyen eset­ben a kellő előkészítés, átmeneti felkészülési idők közbeiktatása megelőzheti a „blokádhangulatot”. A nagyobb körültekintés tehát nem a szuverenitást csökkenti, csupán azt jelzi: értjük, mit jelent számunkra az európai egyesülés. Egymáshoz közeledni ugyanis sokféleképpen lehet — blokádokkal azonban semmiképp. Szegő Gábor Katonákat nem kémek! Örmény fegyveresek Azerbajdzsán nem fogadja el ENSZ-csapatok állomásoztatá- sát Hegy i-Karabahban. Ezt Ajaz Mutalibov azerbajdzsán elnök jelentette be szerdán, sajtószol­gálatán keresztül. Az ITAR— TASZSZ hírügynökség szerint az államfő közölte: szó lehet új­ságírók, független megfigyelők látogatásáról Karabahban, de nem engedélyezik semmiféle nemzetközi katonai haderő je­lenlétét sem, mert ez beavatko­zást jelentene az ország bel- ügyeibe. Viszonylagos nyugalomban telt el a kedd éjszaka a Hegyi- Karabah igazgatási központjá­ban, Sztyepanakertben. A vá­rosra mindössze két rakétát és egy tüzérségi lövedéket lőttek ki. Ezt jelentette szerdán az ITAR—TASZSZ helyszínen lévő tudósítója. A helyi rendőr­ség parancsnoka szerdán arról számolt be, hogy folytatódik az azeri „csapatok összevonása az azeri—örmény határon és az azeri—karabahi határon. Sztye­panakertben emiatt arra számí­tanak, hogy újabb nagyarányú azeri támadás várható. Simonyi Imre valamiféle elégtételre számíthat, és a gyulai képvi­selő-testület felülvizsgálja, hogy mit tehet a költőért. Pista bácsi: — Már megint kitalálták azt, amire semmi szüksége sincs Simonyinak. A Kereskedők, Vállalkozók Békés Megyei Szervezete (KISOSZ) ABC-áruházi eladói szakmunkásképző tanfolyamot indít. Időtartama: 4 hónap, irányár: 20 000 Ft. Feltétele: 16. életév betöltése és általános iskolai végzettség. Egyidejűleg hulladékgyűjtői szaktanfolyamot is indítunk, melynek időtartama 3 hónap, irányára: 16 500 Ft. Feltétel: 18. életév betöltése és általános iskolai végzettség. Jelentkezni személyesen: KISOSZ, Békéscsaba, dr. Becsey 0.4/1. sz. Érdeklődni telefonon: 22-325,25-977.

Next

/
Thumbnails
Contents