Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-26 / 48. szám
1992. február 26., szerda О GAZDASÁG Pénzemberek figyelem! Bambuszültetvény egy gyulai kertben — A debreceni botanikus kertben szerettem bele a bambuszba. Egyetemista voltam, gyakran megfordultam az egzotikus növények között. Néztem a bambuszt, a kínai eredetű Phyllosta- chys viridigluncescenst és különös ötletem támadt: miért ne lehetne meghonosítani több fajtáját is hazánkban ennek a sok szempontból fantasztikus élőlénynek — kezdi a történetet Nagy László, Gyulán élő történelem-néprajz szakos tanár, majd folytatja: — Az elhatározásomat tettek követték, beleástam magam a szakirodalomba. Ezzel párhuzamosan a magyarországi botanikus kerteket végigjártam és beszereztem egy-egy tövet a nálunk fellelhető fajtákból. Elsősorban az érdekelt, hogy a több mint ezer bambuszfajta közül melyik marad meg a mi éghajlatunkon. Nem volt más, levelezésbe kezdtem a világ legjelentősebb botanikus kertjeivel. A bambuszkert egyik részlete, előtérben törpebambusszal — Közismert, hogy voltak hazánkban próbálkozások jó néhány egzotikus növény meghonosítására. Elég ha az ötvenes évek gyapotőrületére utalok... — A bambusz nem gyapot. Megtalálhatjuk a trópusi mocsarakban éppúgy, mint a magas hegységek több ezer méteres magasságában. A bambuszok sűrű állományokat alkotva bármilyen talajon megtelepedhetnek. Nagyon sok növényünk nem őshonos Európában, például a kukorica, burgonya, paprika és a dohány. Nemcsak sikertelen kísérletek történtek haszonnövények meghonosítására. — Ott szakítottam félbe, hogy intenzív levelezésbe kezdett... — A Föld szinte minden sarkába írtam levelet és bambuszmagokat kértem a címzettektől. Negyven esetben pozitív választ kaptam. Sőt, a riói „bambuszimádó kolléga” felajánlotta, hogy ha Brazíliában járok, látogassam meg, nézzem meg a gyűjteményét. Később felvett tagjai sorába az USA bambusz - társasága is. — Megkapta a magokat, olvasott ezt, azt a bambuszról, gondolom már csak el kellett ültetni a jövő reménységeit és várni megfakadásukat. — Sajnos, akkor, öt évvel ezelőtt nagyon keveset tudtam a bambusz nevelésének gyakorlati dolgairól, ezért sok növény kipusztult. Pedig a bambuszmag ritka kincs. Vannak fajták, amelyek 60-100, sőt 120 évente virágzanak, hoznak termést. De nem adtam föl, hanem elhatároztam, hogy megpróbálom tőről szaporítani a bambuszokat. — Apró magocskákat köny- nyü elküldeni akár levélborítékban, de bambuszgyökeret annál nehezebb beszerezni egy gyulai fiatalembernek. — Valóban nem volt könnyű, de a szerencse segítségemre volt. A sok levelezésnek köszönhetően meghívást kaptam A 988-ban Franciaországba a bambuszkongresszusra. 37 ország 300 küldöttével találkozhattam, akik valamennyien a különféle bambuszokkal foglalkoznak. Kínától Indián keresztül Japánig ismerkedtem meg szakemberekkel, akik befogadtak soraikba, nem zárkóztak el az együttműködéstől. Cserébe régi magyar íjakat küldtem nekik. Lassan szaporodott a gyűjteményem, jelenleg 34 fajta bambuszom van egy gyulai kertben! — Nem azt akarja mondani, hogy 34 fajta bambusz képes megélni a mi szélsőséges éghajlati körülményeink között? — Ezek közül 32 hidegtűrő, elviselik a mínusz 25 fokos hidegeket is. Ismereteim szerint azonban legalább 100 fajta bambusz van, amelyik alkalmas lehet a mi éghajlatunkon való meghonosításra. És mindegyik más tulajdonságú, más a színük, az állásuk, a formájuk, nagyságuk. Van, amelyik törpe méretű, a másik akár 20 méter magasra megnőhet. Jó néhány pedig emberi fogyasztásra alkalmas. Nem véletlen, hogy a távol-keleti kultúrák annyira megkülönböztetett tisztelettel tekintenek a bambuszokra. — Elfogadom, hogy egzotikus, érdekes, sőt, szép növények a bambuszok, de milyen gazdasági haszna lehetne, ha beigazolódna az ön feltevése, tudniillik, hogy érdemes akár nagyüzemi méretben is termeszteni bambuszt Magyarországon? — A bambusz felhasználása gyakorlatilag végtelen. Házat építhetünk belőle, tetőszerkezetet, bútorokat, használati eszközöket. Az ehető fajtákról már volt szó. Fantasztikusan szilárd állványszerkezet alakítható ki bambuszból, kerítés stb. És végül, de nem utolsósorban a papírgyártásnak Indiában és Kínában az egyik meghatározó alapanyaga a bambusz. Gyorsabban nő az összes fafajtánál, és hozama többszörös egységnyi területen. — Ha ez mind igaz, akkor kicsit érthetetlen, hogy ez idáig miért nem próbálták meghonosítani nálunk a bambuszt. — Néhány botanikus kertünkben van egy-egy fajta, de ezeket valóban csak egzotikumnak tekintették. Talán túlságosan az él a fejekben, hogy a bambusz kizárólag trópusi körülmények között él és virul. Aztán rá kellett jönni, hogy milyen gondoskodást követel a növény az első években a magyar klímán, mennyi vízre, napfényre és tápanyagra van szüksége. A magam kudarcain megtanultam mindezt és azt, hogy az első három év után semmilyen gondoskodást nem igényelnek a bambuszaim. — A kertben szépen élnek, virulnak a bambuszok, noha jóval fagypont alatti hőmérséklet van és szállingózik a hó. Az ön kísérlete ezek szerint jó úton halad? — Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, de a bambuszok eddig visszaigazolták elképzeléseimet. Az Alföld napfény- és talajadottságai kísértetiesen hasonlítanak a Kínai-nagyálföld- re. Az esélyeink jók, alig valamivel marad el a növények fejlettsége az őshazájukban elért magasságuktól, átmérőjüktől! Négy éve kezdtem a telepítést, de a növények teljes kifejlődéséig 6—10 év kell. Ekkor érik el a fajtára jellemző legnagyobb magasságukat, szárvastagságukat. Tehát legtisztességesebb, ha úgy fogalmazunk: 4—6 év múlva választ kapunk a legfontosabb kérdésekre. Az eddigi eredmények optimizmusra adnak okot. — Akkor nem kizárt, hogy néhány évtizeden belül bambuszerdők lengedeznek a Dél- Alföldön! — Ha a kísérlet beigazolódik, akkor valószínűleg így lesz. Bár hosszú évek kellenek hozzá, hiszen a bambusz nálunk legjobban gyökérről szaporítható és csak megfelelő időben. De ha egyszer megkötött, akkor kiirt- hatatlan mindaddig, amíg virágzik. — Képes újra kihajtani a mi éghajlatunkon? — A magokat össze kell majd szedni és mint ahogyan a búzát, tavasszal elvetni. Egyébként egyazon fajta a világ minden pontján ugyanabban az időben virágzik. Függetlenül a koruktól ketyeg a növények biológiai órája. — Tételezzük fel, hogy tíz év alattfelnő a bambuszerdő .demi történik azután? — A növény teljes kifejlődése után minden évben ugyanolyan magas és vastag szárakat növeszt. Tehát attól kezdve az óriások minden évben 20-24 méteres hajtásokat hoznak. A szárak hároméves koruktól kezdenek öregedni, ami azt jelenti, hogy minden évben kivágha- tóak az akkor éppen hároméves bambuszok. Egy négyzetméteren a legnagyobból öt-hat szár nőhet föl. — Jól emlékszem, hogy a gyorsan növő nyárfaerdők 20 éves korukban lesznek vágás- érettek? — A szám nagyjából stimmel, amiből látszik, a bambuszban milyen fantasztikus lehetőségek vannak. Nem véletlen, hogy Indiában és Japánban a papírszükséglet 30-40 százalékát fedezi a bambusz. Ha az Alföldön meghonosítanánk, akkor nagyon sok őshonos fánkat kímélnénk meg a kivágástól. — A gasztronómia egyre népszerűbb hazánkban. Sorra jelennek meg az egzotikus éttermek, amelyek kínálatában szerepel a bambuszrügy. Mit kell tudnunk róla? — Az említett 100, honosításra esélyes fajtából 16-17 ehető. Májusban vágják ki a 30 centiméteres hajtásokat, mégpedig Az örökzöld leveleket hó borítja, de a növényekben nem tesz kárt a fagy. Idén májusban, itt hétméteres bambuszszárak nőnek ki a földből Nagy László: Ez itt a csodálatos fekete szárú bambusz hajnalban. Nem boszorkányságból, hanem mert ekkor a legkoncentráltabb a cukortartalmuk. — Önnek volt már saját termésű bambuszgyökere? — Természetesen igen és az idén még több lesz. — Milyen a nyers bambuszgyökér íze? — Az egyiknek édeskés, a másik a sült gesztenyéhez hasonlít. —Mennyi idő kell, amíg a néhányszor 10 centiméteres hajtásból 20 méteres faóriás csepe- redikföl? — Mindössze másfél hónap. Ott, ahol bambuszerdők vannak, májusban hallani lehet, ahogy recseg-ropog a föld a sarjadzó bambuszszáraktól! — Az ön kertjében eddig milyen magasra nőttek a bambuszok? — Tavaly 5 méteres volt a Phyllostachys nigra „Henenis”, idén 7 méter körül lesz, ha a papírforma szerinti növekedés beigazolódik. — Említett 100 bambuszfajtát, ami elméletileg honosítható lenne a mi klímánkon. Önnek háromtucatnyi fajtája van. Nem tervezi, hogy a fennmaradó 60- 70-nel is megpróbálkozik? — Dehogynem, de van egy nagy bökkenő: a pénz. Utánajártam a dolgoknak és tudom, hogy hol kellene őket keresni. Leginkább Kínába volna érdemes elutazni, hogy elhozhassam a hajtásokat. —Kína nem itt van, elég költséges lehet az expedíció. — Nagyon sok pénz kellene hozzá, hiszen legalább egymásfél hónapig eltartana amíg összeszedem a gyökérhajtásokat. Sajnos nekem pénzem nincs erre! Ráadásul segítség is kellene a bambuszok megfelelő csomagolásához. Jó lenne találni egy szponzort, netán szponzorokat, akik hajlandóak lennének befektetni sikerekkel kecsegtető üzletbe! Idő még van, hiszen jövő év tavaszán lehetne legközelebb utazni, hogy összegyűjt- hessem azt a kiszemelt 60-70 fajta kínai bambuszt. Ott már lennének helyi vezetőink!-#- * * Nagy László gyulai kertjében az örökzöld bambuszok károsodás nélkül birkóztak meg az idei téllel. A gyulai fiatalember álma, első hallásra meghökkentő próbálkozása eddig szép reményekkel kecsegtet. A vállalkozások korát éljük, talán lesznek, akik pénzügyileg támogatni tudnák a honosítási kísérletet. Úgyhogy pénzemberek Figyelem! (Lapunk természetesen figyelemmel kíséri a „bambuszakciót” és folyamatosan beszámolunk a későbbi fejleményekről is.) Mindegyik bambusz más és más Fotók: Kovács Erzsébet Lovász Sándor
