Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-25 / 47. szám

1992. február 25., kedd

О

Sarkad, Kossuth-emlékhely

Az oldalt írta és szerkesztette: Magyar Mária. Telefon: (66) 27-844.

Aki válaszol: Szűrös Mátyás

Sarkad. — Március 4-én dr. Szűrös Mátyással, az ország- gyűlés alelnökével találkozik a város képviselő-testülete, amelyre hivatalosak a Sarkad környéki települések polgármesterei is. Szűrös Mátyás (aki egyébként a szocialista párt helyi szervezetének meghívására érkezik a városba) még a délután folyamán sajtófogadást, majd 17 órától lakossági fórumot tart a Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban.

Négy és fél igen

Kötegyán. — Néhány nappal ezelőtt a Kötegyánban megtartott Sarkad térségi polgármesterek találkozóján Sarkadkeresztúr, Mezőgyán, Geszt és Méhkerék polgármesterei bejelentették, hogy továbbra is részt kívánnak venni a sarkadi szervezésű építés- hatósági igazgatási társulásban. Ez elől egyébként Újszalonta sem zárkózott el, de a végleges választ Szabó Lajos polgármester a február 28-ai testületi megállapodásuktól tette függővé. (Kötegyán ebben nem kíván részt venni.)

Bezár-e a tápbolt?

Újszalonta. — A községben elterjedt, hogy a sarkadi áfész tulajdonát képező tüzép és tápbolt bezár. Béhr Attila áfész-elnök azonban cáfolta a hírt, mint mondta, a június 30-ai szövetkezeti átalakulásig minden újsza- lontai intézményük változatlan rendben működik.

Képviselők

konzultációja

Sarkad. — A Békés megyei képviselő-testület konzultációs irodája február 26-án 14 órakor a Bartók Béla Művelődési és Szervező Központban Önkormányzatok és közművelődés címmel konzultációt szervez az érdeklődő önkormányzati képviselők számára. Meghívottjuk dr. Koval- csik József, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium közművelődési főosztályának helyettes vezetője.

Több az igénylés, mint a föld

Mezőgyán — Kötegyán — Sarkad.—E három település tsz- eiben arról érdeklődtünk, mennyi aranykorona értékű földjük van, s ebből mennyi a kárpótlási célú földkijelölési kötelezettségük, íme: A mezőgyáni Magyar—Bolgár Tsz 50 ezer aranykorona értékű földjéből 18 ezer a tagi tulajdon (ehhez nem lehet nyúlni), és 36 ezret jelölt ki kárpótlásra a kárpótlási hivatal. A kötegyáni Petőfi Tsz-ben 37 ezer a tagi, tagi jogállású és képzett földalap (amihez nem lehet nyúlni), 70 ezer aranykorona értékű szántójuk van, és 60 ezer a kárpótlási igény. Az előző kettőnél kicsit jobb a helyzet a sarkadi Lenin Tsz- ben, ahol a 160 ezer aranykorona értékű földből 91 ezerre van yisz- szaigénylő.

Az oldal fotóit Fazekas Ferenc készítette.

SARKAD ÉS KÖRNYÉKE

Tatárjárás után 750 évvel

Geszt. — Ha valamilyen csoda folytán visszakerülnénk az avar korba, és azt mondanánk az akkor élőknek, hogy „geszt”, valószínűleg megértenék, hogy miről beszélünk. Ezt a szót használták valahányszor azt akarták kifejezni, hogy valami a középpontban van. A történészek állítása szerint a Békés megyei Geszt község elnevezése is ebből a korból maradt fenn. Az akkor itt lévő települést ugyanis körgyűrűs alakban sáncok és vizesárkok védték. A középpontot (vagyis magát a falut) csak úgy hívták: Geszt.

Később, István uralkodása idején, mikor törvény mondta ki, hogy minden tíz falu .köteles templomot tartani, Geszt mégin- kább a középpontba került, hiszen az itt épülő templom miatt a környező települések centrumának számított. Hivatalos „levélíró hellyé” nyilvánítása pedig még tovább emelte a rangját. A tatárjárás azonban derékba törte ezt a „fényes karriert”, hiszen a tatárok felgyújtották a templomot, amelynek . negyven ide menekült szerzetes is áldozatul esett.

Tavaly ősszel, amikor létrehozták a Geszti Történelmi Emlékparkért Alapítványt, az alapítványtevők arra gondoltak, mindennek nem volna szabad feledésbe merülni, s amint az alapítvány anyagi fedezete

engedné, Geszt története címmel egy köt bejárható, domborművekkel tarkított emlékoszlopot állítanának a református egyház birtokában lévő emlékparkba. Az alapítvány fő célja egyébként is az, hogy az emlékparkban a már meglévő értékek őrzése mellett újakat teremtsenek. A Geszt története oszlop mellett — természetesen csak akkor, ha ezt az anyagi erőforrások lehetővé teszik —, tervezik egy Tjsza-emlékszoba, és egy szoborsétány létrehozását is. A szoborsétányon helyet kapnának mindazok a híres emberek, akiknek életük valamilyen formában kapcsolódott a községhez. így a Tisza grófok mellett ott lenne Arany János költő, dr. Pokply József lelkész, korszakformáló történész, Kovács János Afrika-kutató, Tipold Antal, az 1848—49-es dandárparancsnok, aki az üldöztetések idején a Tisza családnál talált menedéket.

Az alapítvány jelenlegi szerény összegére gondolva azonban mindez csupán álom egyelőre. Ám az alapítványtevők bíznak abban, hogy a Gesztről elszármazottak, s a geszti lokál- patrióták — ha megismerik terveiket — támogatni fogják őket. Az alapítvány vagyonát a Békés megyei Budapest Bank kezeli.

Az emlékparkban kúp alakú szikla őrzi az egykori geszti lelkészek neveit

Miért nem kapott hitelt Gary?

Sarkad.—Gary három munkanélküli barátjával elhatározta, hogy kerti bútorokat fog gyártani, ezért felkerestek egy bank- igazgatót, hogy vállalkozásukhoz kölcsönt szerezzenek. Amikor a bank vezetője megkérdezte tőlük, kik lesznek a vásárlók, a négy vállalkozó-jelölt így válaszolt:

— Hát... Mindenki... Csak úgy általában az emberek. Mekkora forgalomra számítanak? —faggatta tovább őket a pénzek ura.

— Jó nagyra, természetesen.

— Milyenek lesznek az áraik?

— A legolcsóbbak.

— Miért?

— Mert mi vagyunk a legjobbak...

A Seed Kisvállakozás-fej- lesztési Alapítvány munkatan- könyvéban még oldalakon keresztül folytatódik ez a kis eset- tanulmány, amelynek a végére kiderül, a négy munkanélküli semmiféle komoly tervezettel nem rendelkezik az elképzelt vállalkozásukat illetően. A sarkadi Ady Endre Kísérleti Középiskola vállalkozási ismeretek szakkörösei egymás után sorolják, miért nem kaptak hitelt Gary és társai.

— Sokat adott nekünk ez a szakkör—meséli a kétórás foglalkozás végén Susánszki Imre, aki köztudottan üzletnyitási terveket szövögetett. — Érettségi után boltot akartam nyitni, de részben a szakkör hatására is, elálltam a gondolattól. Egyre inkább látom tudniillik, hogy nem szabad olyasmibe vágni, aminek óriási a konkurenciája. Márpedig Sarkadon egyre több maszek üzlet nyílik.

— Én azt vártam ettől a szakkörtől — folytatja a harmadikos Piskolty Tibor—, hogy ha kicsiben is, de valóban vállalkozni fogunk valamire, s a gyakorlatban tanulunk. Ez elsősorban tőkehiány miatt nem valósult meg, viszont a különböző munkafüzed feladatok, játékok, szituációk nagymértékban fejlesztették a logikánkat, s ez is sokat jelent.

Balázs Bea, az örök felszólaló diák szerint a szakkör eddigi foglalkozásain leginkább azt tanulhatták meg az idejárok, hogy egy vállalkozás elindításához roppant fontos a kellő előkészítés. Az igények felmérésétől a reklámhadjáratig mindent pontosan ki kell számítani, meg kell szervezni, mert a nem elegendő utánajárás megbosszulhatja önmagát. S míg Susánszki Imre szerint a sikeres vállalkozás legfontosabb alapköve egy jó ötlet, addig Bea azt vallja, hogy inkább az alapos előkészítésen múlnak a dolgok.

S hogy mit mond Martin Ti- vadarné, a szakkört vezető tanárnő? Amit amúgy is látok. Hogy a gyerekek bátran nyilatkoznak, vitakészek, mindenről van véleményük. Kell ennél nagyobb eredmény három-négy hónapos együttlét után? Jó, lehetne sorolni, mi minden kellene még egy ennél is gyümölcsözőbb munkához. Például Frankó Jánosné, a szakkör másik oktatója, aki betegsége miatt régóta nincs közöttük; tőke, hogy a gombatermeléses vállalkozást újraindítsák és az sem lenne kutya, ha végre kiléphetnének a szakköri keretek közül, és fakultatív tantárgyként oktathatnák a vállalkozást.

,,A pénz nem jön magától”

Sarkadkeresztúr. — A választások idején közvéleménykutatást csináltunk a faluban — meséli a dolgok közepébe vágva Fábián Tibor, Sarkadkeresztúr alpolgármestere. — Ekkor kerültem fel én is a községbeliek jelöltlistájára, ahonnan a testületbe választottak. Itt aztán háromfordulós szavazáson dőlt el az alpolgármesterségem kérdése. Nálunk nem nagyon kell tartani attól, hogy a polgármester úr két hétre Japánba repül valami munkatalálkozóra, így a megbízatásom inkább jelképes.

Beszélgetésünk során kiderült, az alpolgármester úr függetlenjelöltként indult, bár mint mondta, kezdetben szimpatizált az MDF politikájával.

— Később aztán tekintettel az elmúlt hónapok gyakorlatára, már visszaesett ez a szimpátia — magyarázta —, bár tudom, a kialakult helyzetről nem csak a

demokrata fórum tehet. Én úgy látom, akár hatalmi, akár ellenzéki párt, túl sok időt fordítanak az egymás elleni harcokra, és kevesebbet az állampolgárok helyzetének javítására. Eközben az egyszerű embereken úrrá lesz a közömbösség.

Fábián Tibor elmondta, hogy bár Keresztúron nyitottak az önkormányzati ülések, pártviták sincsenek, mégis alig-alig térnek be az emberek. így nem lehet tudni, hogy azért-e, mert elégedettek vagy azért-e, mert hidegen hagyják őket az ott történtek. Panasszal vagy kéréssel is csak ritkán fordulnak hozzá. Véleménye szerint, ha egy településen fennakadás nélkül működik az egészségügy, kielégített az óvodai és iskolai ellátás, akkor túl nagy baj nincs. Persze nem árt, ha pénz is van, de ehhez ma már vállalkozó szelleműnek kell lennie az önkormányzat„Szabadidőmben asztaliteniszt és labdarúgást oktatok, kertet gondozok és olvasok”

nak, mert a pénz nem jön magától. Kersztúmak például egy nagyobb közösségi épületre lenne most szüksége (ha már a pénznél tartunk), amiban lehetne lakodalmakat tartani, amit színházi vagy sportcélokra lehetne használni.

Homo sapiens

A vadállatok rendszerint a táplálékon marakodnak össze, s eközben nem biztos, hogy tiszteletben tartják egymás életét. Az emberek zöld, lila, barna, s ki tudja a világon még hányféle színű papírdarabka miatt kerülnek egymással szembe, s válnak halálos ellenségekké. „Addig nincs baj, amíg valakinek annyi a jövedelme, hogy megteremthet belőle egy kis otthont, egy autót és mondjuk évente egyszer eljut a Balatonra. Addig nem irritálja, hogy mások Rómában töltik a nyarat. De mikor már Gyulára sincs pénze átmenni, idegesíti, hogy a másiknak mi mindenre futja” — példálózott beszélgetésünkkor a sarkadkeresztúri alpolgármester.

Magam is azt tapasztalom, hogy legyen az Országgyűlés, önkormányzati ülés vagy hivatali fogadóóra, a legtöbb, legélesebb vita mindig a pénzen, annak szétosztásán van. Nem ritka, hogy az érintettek ilyenkor kivetkőznek önmagukból, elfelejtik, hogy,,.bölcs embernek”, homo sapiensnek születtek. S gyanítom, amíg a ,.nincs” „vanra” nem változik, az európai hang hiánycikk lesz Magyarországon. , , ,

Lakásbotrány

Sarkad. — Tavaly augusztusban a sarkadi képviselő-testület lakásügyi bizottságot hatalmazott fel arra, hogy a testület által lakásfelújításokra elkülönített 1,7 millió forintot ossza szét a jelentkező rászorultak között. A szétosztás igazságosságát azonban — a lakosok visszajelzéseire hivatkozva — több képviselő is megkérdőjelezte. (A teljességhez tartozik, hogy mikor a lakásügyi bizottság tagjai a döntésükről tájékoztatták a képviselőket, azt a testület tudomásul vette, csak ezután került sor a pénzek szétosztására.) Később azonban né- hányan úgy gondolták, hogy a probléma a döntés előkészítésében volt. Különösen így látta ezt Szathmáry Sándor képviselő, aki nyomatékosan kérte az ügy utólagos kivizsgálását. Ennek eredményét Tóth Imre polgármester a Sarkad város című helyi újság legutóbbi számában közzétette. A testület mindezt Jakó István képviselő kiegészítésével közel háromórás vita után fogadta el.

Jakó úr szerint helyesen döntött a testület, amikor megválasztotta a lakásügyi bizottságot, de nem volt körültekintő, mikor a támogatási forma meghatározását a bizottságra ruházta. Kiegészítésében elismerte, hogy a döntés előkészítésénél bizonyítható visszaélés nem történt, viszont etikátlannak érzi, hogy a pénzből 9 hivatali dolgozó vagy annak rokona is részesült.

Csevegés Ilonka néni feje mellett i—-------------K

ötegyán. — Ilonka néni feje mozdulatlanul pihent az állványon. A nyolcadik osztályos Torzsa Ibolya félig behunyt szemmel méregette az arányokat, majd folytatta a rajzolást.

— Cserépből van — kopogtatta meg magyarázóan Szőke Sándor szobrászművész az „Ilonka néni-fejet”. — A fejrajz kezdeti lépése a szoborról rajzolás. Ezután jöhet csak az élő modell.

Ibolya a szegedi rajztagozatos Tömörkény Gimnáziumba készül, ezért fontos számára, hogy mélyebb betekintést kapjon a képzőművészetbe. Sándor pedig szívesen segít a falubélinek. Mindketten kötegyániak, s élvezik a vidék előnyeit, szenvedik a hátrányait.

— Itt kényelmesen lehet dolgozni, csendben, távol a világ zajától—bólogat Szőke Sándor —, de roppant nehéz megtartani a meglévő kapcsolatokat, újakat teremteni pedig végképp nem lehet.

— Tagja valamelyik művészeti csoportosulásnak? — faggatom tovább.

— A Képzőművészeti Alapnak. így biztos leveszik az adómat, nem kell félnem, hogy megfeledkeznek rólam. Ezen kívül többféle művészeti társaság is alakulgat a megyében. Még nem tudom, hogy mindegyiknek tagja legyek-e, vagy egyiknek sem. Se ellenségem, se barátom, egyelőre sehová sem tartozom.

— Jól jövedelmez a művészet?

Szőke Sándor hangosan nevet:

—Mióta befejeztem a főiskolát, nemigen jutottam oda, hogy „alkossak”. Ez lassan már úri passziónak tűnik. Megrendelések persze akadnak. Sírkövek, domborművek, restaurálási munkák. Ezekért fizetnek. Eddig még megéltünk belőle (a szobrászművész kétgyermekes családapa — a szerk.), de most épp rosszkor kérdezi, mert alig van megrendelésem. Egyébként legszívesebben folytatnám a főiskolát. Akkoriban sokkal

Egy síremlék fejfa részének előrajzolását végzi a művész

több időm volt a művészettel foglalkozni.

— A főiskola után azonban mégiscsak született egy jelentős alkotása. A kötegyáni második világháborús emlékmű.

— Igen. Elég lassan készült, ugyanis még a tanácsrendszerben kerestek meg ezzel a kéréssel. Egy ideig vitás volt a helyszín, aztán jött a kövek, faanyagok beszerzésének gondja. Sokan nem értették, miért nem kezdek még hozzá, dehát ez nem úgy van, hogy lemegyek a bányába, kérek négy követ és kész. A megfelelő anyagok beszerzése sok időt elvesz.

— Az emlékművet övező 72 kopjafa különböző méretű. Úgy hallottam, ez is jelent valamit.

—Ennyien estek el a háborúban. Ok sem voltak egyformák, mint ahogy a kopjafák sem azok. Egyébként volt olyan hozzátartozó, aki kiválasztott közülük egy saját kopjafát, és halottak napján megzászlózta azt.

— Van-e kedvenc alkotása?

— Egy bagoly szobor, amit még főiskolás koromban „hirtelen felindulásból” követtem el. A szobor hamarosan mindenkinek elkezdett tetszeni, és karácsony lévén többen is azt hitték, ajándéknak készült. Csalódniuk kellett. Megtartottam.

— Van valamilyen terve, álma, vágya?

— Az én vágyam egy olyan állapot, ahol nyugodtan vágyhatok valamire...