Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-24 / 46. szám

1992. február 24., hétfő HAZAI TÜKÖR iRF.KRS MEGYEI HlRI.AP Diagnózis: kenyérharc, terápia: egyelőre nincs Orvosügy vár orvoslásra f-----------------------------\ H ologramok Mi is az a hologram? „A ho­logram lézerfény segítségével készülő kép, amely három di­menzióban szemlélhető. Az alapelvet Gábor Dénes magyar származású angol elektromér­nök publikálta, aki tevékenysé­géért 1971-ben fizikai Nobel- díjat kapott.” — olvashatjuk többek között a meghívón, amely egy nem mindennapi vi­zuális élményre; nemzetközi hologramkiállításra invitál. A helyszín: Békéscsaba, megyei könyvtár, s az időpont: február 26-a 15 óra. A nyitó előadást Gyakorlati holográfia címmel Vályi Péter tanár tartja. Gazdászképző Hódmező­vásárhelyen Megkapta az elvi engedélyt az átalakulásra és a névváltozta­tásra a hódmezővásárhelyi állat- tenyésztési főiskola: 1992 szep­temberétől Debreceni Agrártu­dományi Egyetem Hódmezővá­sárhelyi Mezőgazdasági Főis­kolai Kar néven várja a gazdász- jelölteket. Ez egyúttal azt is je­lenti, hogy az eddigi speciális állattenyésztési és növényter­mesztési helyett általános me­zőgazdasági képzettséget sze­reznek a hallgatók, amelyben meghatározó lesz az ökonómia, a menedzsment, a marketing és a vállalkozói ismeretanyag elsa­játítása. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Összesen nyolc járókelőt szó­lítottunk le a településen. Egyik dr. Szegvári József mellett állt ki, a másik amellett kardosko­dott; elérte a 60. életévét, men­jen nyugdíjba. Hárman attól vol­tak felháborodva, hogy — úgy­mond — Szegvári főorvos úr kifosztotta az állami rendelőt, felpakolt egy teherautóra és el­vitte, amit nem lett volna szabad elvinnie... „...éhen lehet dögleni” Dr. Szegvári József rendelője majdnem tele van várakozókkal. A főorvos úr még nem érkezett meg, betegnél van. Úgy tűnik, a felesége örül a sajtó képviselői­nek. Arcán látom, „kivan”. — Gondolhatja, 35 év után egyszer csak azt mondják a fér­jemnek, vonuljon nyugdíjba. Hát micsoda eljárás? A betegei kezdeményezték az aláírást, 1200-an kérték, maradjon. Azt hiszi, eddig figyelembe vették? Furcsa dolog, de az önkormány­zat hozott egy olyan határozatot, hogy aki eléri a nyugdíjkorha­tárt, az vonuljon nyugdíjba. Két- egyháza állam az államban. Beszélgetésünk közben meg­érkezik a főorvos. Szavaiból ér­zem, megsebzett. — Semmi mást nem szeret­nék, csak dolgozni — kezdi ke­serűen. — Egy bűnöm van, sok­kal több a betegem, mint a kollé­gáimnak. Azt gondolják, ha be- lémtaposnak, majd átmennek hozzájuk. A szemembe mond­ták, hogy sokan vagyunk, „éhen lehet dögleni...” Kilenc éve dol­gozunk hárman. Mindannyi­unknak háza, nyaralója, több kocsija is van. — Azt mondják, Ön millio­mos... — Van egy házam, egy nya­ralóm, egy Opel Kadettem. Pes­ten lakást vettem a fiamnak. Ha ezeket eladom, valóban millio­mos leszek. De ezekért 35 éve keményen dolgozom. — Azt mondják, Ön se szó se beszéd kipakolta a rendelőjét és hazahozta a lakásába... —Elhoztam két szekrényt, és a kartonokat. — Úgy tudom, ehhez nem volt joga... — Bejelentettem ezt a pol­gármesternek. Nem kifogásolta. A kartonok elhozatalához pedig a városi tisztifőorvostól kértem engedélyt. Végső elkeseredé­semben tettem. — De hiszen nyugodtan dol­gozhatnának egymás mellett... — Ha én meghalok, akkor csendesül el ez a háború... Kirámolt rendelő Az orvosi rendelő egyik ajta­ján felirat tudatja, dr. Szegvári József körzeti főorvos csütör­töktől a lakásán rendel. A szem­közti rendelőbe, dr. Tarrné dr. Barna Máriához — érkezésünk hírére—egyre többen bekopog­nak. Két szemtanú magyarázza, mi történt itt. Egyik este teherau­tót láttak, amit dr. Szegváriné irányított be az udvarba, a főor­vos rendelőjében égett a villany, a kapu előtt egy Trabant állt, a Orvosi „tribaj” Kétegyházán tetején valami szekrényfélével. Miért este pakol a főorvos úr? Ha hivatalos a dolog, nem ilyen­kor teszi — fogalmazódott meg bennük, s azokban is, akiknek telefonon elmondták, mit láttak. Finna Sándor alpolgármester az ominózus estén telefonon beszélt dr. Eisele József polgár- mesterrel. — A telefonálók felszólítot­tak, forduljak a rendőrséghez, de úgy gondoltam, a polgármes­ter tiszte, hogy valamit lépjen — folytatta az alpolgármester. — Mint orvosnak semmi ki­fogásom nincs az ellen, hogy Szegvári doktor — miután az önkormányzat is ilyen döntést hozott — a központi rendelőben nem, de otthon dolgozhat. A módszert ellenzem, hogy hiva­talos értesítést nem kaptunk — így Rakusz János. — Nem or- voskérdésről, a falu lakosságá­ról, a folyamatos betegellátásról van szó... Lassan egy éve már, hogy Ké tégy háza rágja ezt az ügyet. Dióhéjban: a képviselő-testület májusban úgy határozott, lehe­tőleg nem alkalmaznak nyugdí­jas korút, legyen munkahelye a fiataloknak. Dr. Szegvári József azonban nem akart nyugdíjba menni. Aláírásgyűjtés folyt a faluban mellette, mások gyer­mekorvost szerettek volna hoz­ni a helyére. Közben életveszé­lyes fenyegetések, nyilvános­ság előtti mocskolódások zajlot­tak le. Barna doktornő úgy mondta, a célpont a képviselő- testület, s főként családjuk volt. Ülés ülést követett, de a végső döntés mindig az volt, hogy dr. Szegvári József menjen nyug­díjba. A főorvos viszont nem vette át felmondólevelét, hol ennyi, hol annyi ideig volt táp­pénzen. Betegség utáni két hétig ilyen írást nem lehet kézbesíte­ni. Végül kényszerkézbesítéssel küldte meg a polgármesteri hi­vatal a felmondólevelet. Dr. Szegvári József a munkaügyi bírósághoz fordult, hogy a kéz­besítéstől számítsák a felmon­dási időt. A bíróság az önkor­mányzat határozatát hagyta jóvá. A felmondási idő március 2-án telik le, de jött akipakolás... Betegirányítás — utcán át — Hallom, Szegváriné kinn áll az utcán, irányítgatja a bete­geket, hozzájuk menjenek, mert ott rendel a főorvos úr ingyen —- mesélte a másnapi fejleménye­ket a doktornő. — Az asszisz­tensnője pedig itt tette ugyanezt. A betegektől tudjuk, nem haj­landó átadni se a táppénzes könyvet, se semmit, mert már háziorvosi rendszer van... — Abszurd, hogy valaki olyan helyzetbe hozza a lakos­ságot, kijelöli, hol legyen az sztk-rendelés — mondta el véleményét Gulyás György, a Gamesz vezetője. — Tulajdonképpen ott ren­del, ahol akar — fogalmazta meg álláspontját dr. Eisele Jó­zsef polgármester. — A leltárba vett dolgokért anyagilag felel. Engem arra kértek, menjek oda és pakoltassak le. Én nem tudha­tom, miket visz el... A képvise­lő-testület nem alkalmazza, de mint egyéni vállalkozó dolgoz­hat. A társadalombiztosítás köt­het vele olyan szerződést, hogy ezután is táppénzre vehet. A tár­sadalombiztosításra és Szegvári doktorra bízzuk a dolgok rende­zését. Március 2-áig még van idő erre. Ez a felhajtás a három orvos belügye... Dr. Eisele József végül el­mondta, miután családi orvoslás lesz, a társadalombiztosítás sze­rint nem célszerű gyermekkör­zetben gondolkodni. A gyer­mekorvos szakrendelőkben dol­gozik. Miután a biztosítókár­tyák megjelennek, az orvosnak ezután lesz kötelessége a bete­get ellátni. Teljesen mindegy, hol a rendelés helye. Előfordul­hat, az önkormányzat bérleti dí­jat kér a központi rendelőért, s akkor az orvosnak esetleg az éri majd meg, hogy otthon rendel­jen. Dr. Szegvári József fizeté­sét a társadalombiztosítástól és nem az önkormányzattól kapja. Kíváncsian várjuk a megállapo­dást, kié lesz a nyugdíjas korú orvos bére, és üres marad-e a harmadik rendelő. Béla Vali—Szőke Margit „Hágába készülünk” Whdsmm A Torgyán József Fogkefe­gyár határozottan tiltakozik az Antall-fogkrémek gyártása el­len, mivel így egyes állampolgá­rok szájában fennmaradhat a koalíció. * # зк A rendőrségtől frissen kapott információk szerint a legsűrűb­ben tisztálkodó hajléktalan Pe­ches Péter. Eddig minden lopás­kísérletkor befürdött. (Magyari Barna) Bizonyára sokan emlékeznek az UNICEF tavalyi Danny Kaye gálaestjére, amelyet Hágából közvetített a televízió. Akkor első ízben voltak magyar sze­replői a műsornak. Augusztus­ban ismét Hágába készülhet né­hány magyar gyerek, az UNI­CEF következő gálaműsorára. Ebből az alkalomból a Tv2 és az UNICEF Magyar Nemzeti Bi­zottsága versenyt hirdet a követ­kező kategóriákban: ének, hangszeres zene, tánc. A pro­dukciók lehetőleg tükrözzék kulturális és művészeti hagyo­mányainkat, de legyenek érthe­tőek külföldi közönség számára is, azaz ne legyenek szöveghez kötődőek. Egy-egy műsorszám időtartama ne haladja meg a két és fél percet. A szervezők a ver­senyben csak a gyerekek közre­működésére számítanak, mert a nemzetközi kiírás szerint play­back és felnőtt kísérő közremű­ködése nem megengedett. A versenyre azon szólisták és ma- X imum 4 fős csoportok jelentke­zését várják, akik 1975. augusz­tus 15. után születtek, amatőrök és szeretnének Hágába utazni. A jelentkezéseket a következő címre kell eljuttatni: „Hágába készülünk” UNICEF, 1027 Bu­dapest, Varsányi Irén u. 26—34. A levelezőlapon szerepeljen a jelentkező címe, kora és az, hogy milyen produkciót kíván bemutatni. Jelentkezési határ­idő: 1992. március 2. A területi válogatók időpontjáról és helyé­ről mindenki értesítést kap. Az elődöntőket és a döntőt a Tv2 közvetíti. A szervezők várnak minden jelentkezőt. A verseny győztesei közül négyen Hágába utazhatnak. Őlb BANK Tisztelt Ügyfeleink! Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy az OTP Rt. Békés Megyei Igazgatóságán (Békéscsaba, Szent István tér 3.) a lakossági betétek számítógépes rendszerre történő átállása miatt 1992. február 27-én, 28-án (csütörtök, péntek) valamennyi betét és értékpapír forgalmazása szünetel! Fenti napokon a betétekből történő be- és kifizetéseket körzeti fiókunk bonyolítja. (Békéscsaba, Andrássy út 29—33.) 1992. március 2—5. között technikai okok miatt betétből történő kifizetéseket korlátozott összegig (50 000 Ft) tudunk teljesíteni ! 1992. március 6-ától korszerűbb, gyorsabb ügyfélszolgálatot biztosítunk. Az átállás ideje alatt az igazgatóság épületében a hitel-ügyfélforgalom zavartalan! Fentiekkel kapcsolatban kérjük szíves megértésüket! Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. Hogyan veszekedjünk? A veszekedés egészséges, ha a megfelelő módon vitatkozunk — legalábbis ezt állítják a svéd pszichológusok. Jót tesz a há­zasságnak, ha időnként jól meg­mondjuk a magunkét — ameny- nyiben mindkét fél betartja a já­tékszabályokat. A helyes és egyedül üdvözítő módszer az, ha az első érzelmi kitörés után megmagyarázzuk viselkedé­sünk okát, a másik fél pedig megpróbálja megérteni, majd a továbbiakban ügyel a partner kívánságaira. A svéd Aftonbla- det című újság—a pszichológu­sok kutatási eredményeinek ösz- szegzése után—összeállította a leggyakoribb ,,veszekedő típu­sokat” . A pezsgő típus öt napig is magába fojtja dühét, azután hir­telen kitör. Rossz taktika, sokkal jobb, ha azonnal megmondjuk, mi bántja a lelkünket. Az odavágós típus akkor elvi­selhetetlen, ha a házaspár mind­két tagja ebbe a típusba sorolha­tó. Közöttük naponta folynak le ehhez hasonló beszélgetések: „Mit csinálsz ennyi ideig a für­dőszobában?" „Hamarabb vé­geznék, ha kimostad volna a kádat magad után!” Csak hu­morral oldhatók fel az ilyen konfliktusok. A borban az igazság típus csak ittas állapotban mondja meg, mi bántja. Ennek ellenére a pszichológusok az alkoholfo­gyasztás korlátozását javasol­ják. A passzív tigris ártalmatlan­nak tűnik, ám mesterien képes bűntudatot ébreszteni a másik­ban. Vigyáznunk kell vele, mert egy igazi veszekedéskor nagyon jól meg tudja játszani a mártírt. A bazári majom csak akkor vitatkozik, ha hallgatósága akad. Szereti megalázni partne­rét, ezért a házastársnak arra kell ügyelnie, hogy a vitákat négyszemközt folytassák. A nem félünk a farkastól tí­pus szerelemből veszekszik, ki­zárólag a pszichoterápia segít­het rajta. A naptárfigyelő mindig meg­jegyzést tesz arra, ha a másik fél elfelejtett valamit, például év­fordulókat, születésnapot. A legjobb ilyenkor hallgatni, vé­gül is a házasság nem arról szól, hogy díjat kell nyernünk a töké­lete sségi versenyen. F erenczy-Europress Visszhang Elfogadhatatlan állítások Bibliai József találta fel? címmel lapunk február 1—2. számá­ban Kiss György aláírással dolgozat jelent meg, amelynek több állítása mind a bibliamagyarázat, mind az egyháztörténet szem­pontjából elfogadhatatlan. 1. „Egyes kutatók szerint a bibliai József, az egyiptomi fáraó pénzügyi szakembere találta fel az adózást!” Ez az állítás azért sem igazolható, mert a Biblia nem a világtörténelmet írja le, hanem szaknyelven ,,üdvtörténetet” ad. Az Ószövetség egyes személyek, majd a választott zsidó nép történetét az Úrral való kapcsolatában, a Megváltó eljövetelének előkészítése szempont­jából írja le. Nem célja, hogy a foglalkozások eredetét közölje az utókorral. Egyébként is képtelenségnek tartható, hogy a Krisztus születése előtti második évezredben történt volna az első adóki­vetés. 2. „Az egyház, sajnos... megtiltotta, hogy halotti szentséggel lássák el gs egyházi szertartással temessék el az olyan embert, akit adósság terhel” —állítja. Téves a ,,halotti szentség” megjelölés. Szentséget csak élők vehetnek fel. Betegek szentségeiről beszélhetünk a gyónás, a szentáldozás (amely szent útravalóként szerepel, ha felvétele után hamarosan bekövetkezik a halál) és a betegek kenetének felvétele alkalmából. A temetés szertartása nem szentség, hanem szentelmény. Viszont mellbevágólag történelemhamisítás az a másik állí­tás, hogy az adósokat nem temették el. Biztos az, hogy visszaélé­sek elvétve lehettek, de az egyház törvényéiben és a kegyelet gya­korlásában is védte szegény híveit holtukban is. Idézek a több százéves gyakorlatot rögzítő 1917. évben életbe lépett Egyházi Törvénykönyv ide vonatkozó kánonjából: „A szegényeket telje­sen ingyen, de amellett illendően kell eltemetni, temetési gyász­misével.” Helyi egyházi törvények szerint még az ingyenes harangozáshoz is joguk volt. A több templomban ma is megtalál­ható „szegények miséje” persely iS azt a célt szolgálja, hogy az örökkévalóságba költözött szegényekért ne mutassanak be keve­sebb szentmisét, mint azokért, akiknek tehetősebb hozzátartozóik őrzik emléküket. Az 1983. évtől életbe léptetett új Egyházi Törvénykönyv pedig az 1981-ei kánonban elrendeli, nehogy a temetés tekintetében személyválogatás forduljon elő, vagy a szegények ne kapják meg a megfelelő temetést. Stóladíj van, de szegények esetében az ingyenes temetés ma is jog. Az ’50-es évek végéig gyakoribb volt az ingyenes temetés. Ezeket egyes vidékeken ,,Istenneves” temetésnek nevezték. Kü­lönösen a szociális otthonok hozzátartozókkal nem bíró halott­jait természetes volt, hogy papok és buzgó kántorok is együtt éppoly tisztelettel szentelték be, illetve temették, mint a stólát fizetni tudók hozzátartozóit. (Teljes név és cím a szerkesztőségben)

Next

/
Thumbnails
Contents