Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-21 / 44. szám

Az oldalt szerkesztette Papp János. Telefon: (66) 27-844 és Csorvás 14. Röviden Fórum Csorvás. — A kárpótlási tör­vény végrehajtásáról és a helyi érdekegyeztető fórum feladatai­ról tájékozódhatnak az érdeklő­dők a holnap a tsz ebédlőjében 18 órakor megrendezésre kerülő fórumon. A rendezvény vendé­ge lesz Varga Zoltán országgyű­lési képviselő, dr. Gondos Jó­zsef, a megyei kárrendezési hi­vatal vezetője és a minisztérium egy szakértője. A szervezők le­hetőséget adnak arra, hogy az érintettek a helyszínen is választ kaphassanak kérdéseikre. A nyugdíjról Orosháza. — A Nyugdíja­sok Érdekvédelmi Szervezete február 27-én a Pacsirta úti szék­ház földszinti nagytermében tartja éves beszámoló taggyűlé­sét. A mintegy kétszáz nyugdí­jast tömörítő egyesület sorra veszi a tavalyi munka értékelése mellett az idei tennivalókat. Megvitatják a tagságot foglal­koztató kérdéseket, az életkö­rülmények nehezedéséből adó­dó megélhetési gondokat. Cimboráljunk Nagyszénás. — A fenti cím­mel irodalmi fejtörő játék indult az általános iskola felső tagoza­tos tanulói között. A négytagú csapatok elméleti felkészültsé­gükről adhatnak tanúbizonysá­got. Az egész vetélkedősorozat két hónapig tart, a döntőt a köl­tészet napján rendezik meg. A győztes csapat tagjai értékes tárgyjutalomban részesülnek. Pénz, pénz Kardoskút. — Körültekintő előkészületi munka után a köz­ség önkormányzati testületé megalkotta az 1992. évi költség- vetési rendeletét. Ebből kitűnik, hogy az idén 30 millió 446 ezer forinttal gazdálkodhat a telepü­lés. Fejlesztésre majdnem öt és fél milliót fordítanak. Gázveze­téket, utat, járdát, vízvezetéket építenek, korszerűsítik a közvi­lágítást. Hozzájárulnak a lakás- vásárlási hitelek visszafizetésé­hez. Testületi ülés Orosháza. — A város önkor­mányzati testületé ma 17 órakor tartja soron következő ülését. Előbb zárt ülésen döntenek ar­ról, hogy ki legyen a szociális otthon vezetője, s itt vitatnak meg egyéb fontos előterjeszté­seket. Ezt követően körülbelül 18 órakor veszi kezdetét a nyilvá­nos testületi ülés, ahol több min­den mellett a lakáshoz jutás he­lyi támogatásáról, a megyei tü­zeléstechnikai vállalat állami vagyonának önkormányzati tu­lajdonba adásáról is döntenek. OROSHÁZA ÉS KÖRNYÉKE 1992. február 21., péntek Sikersztori Orosháza. — Történetünket nyugodtan kezd­hetnénk úgy, hogy hol volt, hol nem volt, 1987- ben Orosházán négy fiatalember. Sárközi János, Berke József, Rajki Sándor és Magola József úgy döntöttek, valamit tenni kellene. Valami mást, mint amit korábban csináltak és valami újszerűt, amilyet még sohasem csináltak. — Úgy döntöttünk, összefogunk — kezdi be­szélgetésünket Sárközi János — és alakítunk egy gazdasági munkaközösséget. Mindannyian vasas szakmában vagyunk jártasak, így tehát a tevé­kenységünk is e köré csoportosult. Magánvállal­kozóként főállásban 1988 óta dolgozunk. A cé­günk neve Lakszer Gmk. A négy fiatalember a döntés idején összesen 200-200 forint törzstőkével alakította meg a gaz­dasági munkaközösséget. Első nagyobb munká­juk a Békéscsabai Hűtőház tetőszerkezetének épí­tése és szigetelése volt. Ugyanitt egy 1500 négy­zetméteres hagymatároló vasszerkezeti munkáit vállalták fel. Fokozatosan fejlődtek, ami anyagi gyarapodásukban is megnyilvánult. Lassan kinőt­ték önmagukat, s már műhelyre, sőt segítő kezekre is szükség volt. — Ez egészen más világ, hiszen mindent ma­gunknak csinálunk és saját kárunkon okulunk. Igyekeztünk a kezdetben megkeresett pénzünket újra befektetni és forgácsoló-, valamint lemez- megmunkáló gépeket és többfajta hegesztőgépet vásárolni. Az akkori 200 forintunk fokozatosan gyarapodott, s ma büszkeséggel nyugtázhatom, hogy a termelő gépeket nem számítva a vagyonunk eléri a 6,8 millió forintot — tájékoztat Sárközi János, a gazdasági munkaközösség közös képvi­selője. A vállalkozók megvásárolták Kiscsákón az Orosházi Új Élet Termelőszövetkezet egyik műhe­lyét, s a megvásárolt szerszámgépeket itt helyez­ték el. A tudásuk mellé a szerencse is pártfogásba vette őket és komoly megrendeléseket kaptak. Bizonyára kevesen tudják, hogy a megyehatá­ron kívül és azon belül is milyen munkákat végez­tek. Orosházán ők építették a Hunguard Floot Üveggyár új csarnokának egy részét és az eszter­gomi Suzuki gyár szerelőcsarnokait is. Mindegyik helyen elismeréssel szóltak a munkájukról és nyu­godtan elmondhatjuk, Orosházán nemigen isme­rik őket, országosan azonban már jegyzik a nevü­ket. Fő profiljuk az acélszerkezet gyártása, szere­lése, csővezetékrendszerek építése, egyéb techno­lógiák és a hozzá tartozó gépi berendezések szere­lése, minősített hegesztés, valamint víz- és gázsze­relés. — Ma a gazdasági munkaközösség 25 szakem­bert foglalkoztat, átlagosan 18 ezer forint havi bruttó bérrel. A munkaidő, ha a helyzet úgy kíván­ja, szombat-vasárnapra is kiterjed, és vállalni kell a vidéki munkákat is. Nem könnyű ma a vállalko­zóknak az ismert gazdasági körülmények és a be­szűkült piac miatt. Nálunk azonban nincs elveszte­getett munkaidő, megrendeléseink folyamatosak, van munkánk bőven. Nem foglalkoztatunk impro­duktív munkavállalót, az adminisztrációs felada­tokat mi magunk látjuk el. Itt mindenkinek dolgoz­ni kell, különben felkopik az álla — fejezi be beszélgetésünket Sárközi János. A gazdasági munkaközösség hegesztői és szerkezeti lakatosai az esztergomi Suzuki gyár szerelő­csarnokát építik Faluszövetkezet alakul Csanádapáca. — Kocsis József, a helyi termelőszövetke­zet elnöke és Lengyel Tibor, a téesz főmérnöke már régóta is­merik egymást, hiszen Irakban, Kuvaitban mint mezőgazdasági szakértők az 1970-es évek vé­gén együtt dolgoztak. Kocsis József korábban mint a terme­lőszövetkezet elnöke tevékeny­kedett Csanádapácán. Leg­utóbb, az új vezetőválasztáskor, október 4-én a helyiek újra visz- szahívták Kocsis Józsefet a falu­ba, aki idő közben más városban dolgozott. A 17 tagú fiatal veze­tőség új utakat keres a mezőgaz­daság átalakulása során. — Újra megtaláltuk egymást — kezdi beszélgetésünket Len­gyel Tibor, hiszen mind a ketten szívünkön viseljük a falu sorsát, és szeretnénk egy újszerű falu- szövetkezetet létrehozni. Meg­pályáztuk a Phare program kere­tén belül külföldi, elsősorban kereskedelmi szakemberek Csanádapácára hozatalát. Bí­zunk benne, hogy ebben az év­ben az ő segítségükkel végre tudjuk hajtani tervünket. A mezőgazdaságot érintő nehéz gazdálkodási körülmé­nyek nem hágyták hidegen a csanádapácai szövetkezetét sem. A sorban állás, a magas bankhitelek itt is nyomot hagy­tak maguk után. Jó hagyomány viszont, hogy már régóta bevált a háztáji gazdaságok segítése, támogatása. Most szintén vállal­kozásba szeretnék kiadni a szö­vetkezet különböző szakterüle­teit. A téesz, mint szolgáltató állna az egyéni vállalkozók mögött, egy team segítségével holding formában vállalnák a menedzselést, termelésszerve­zést, piackutatást, szolgáltatást és értékesítést. — Gépeket, termelőeszközö­ket adnánk bérbe a vállalkozók­nak, szakemberekkel, szakta­nácsadással segítenénk őket. Úgy gondoljuk, hogy aki va­gyonjeggyel vagy földdel ren­delkezik, az automatikusan tag­ja lenne a faluszövetkezetnek, és saját gazda módjára termelne földjén vagy gazdaságában — mondta Kocsis József tsz-elnök. A faluban jelenleg 188 mun­kanélküli van. A termelőszövet­kezet szinte az egyetlen munka- lehetőség, és ha sikerül a falu­szövetkezet létrehozása, akkor nemcsak hogy mindenkinek jut munka, hanem újabb munka­hely is teremtődne. Megpályáz­ták ugyanis 54 főre a munka­helyteremtő beruházást, és egy farmerokat kiszolgáló boltot, üzemet kívánnak létrehozni. Huszonegy fős létszámot alkal­mazna az új malom, a hozzá tartozó sütöde és a két kenyér­bolt. Céljuk, hogy a helyben megtermelt gabonát helyben dolgozzák fel, és már a szállítási költség megtakarításával is je­lentős eredményre tehetnek szert. Nem beszélve arról, hogy olcsóbb lesz a kenyér is. A sütö­de egy tonna kenyeret sütne egy nap, a kismalom 14 tonna gabo­nát őrölne meg ugyanennyi idő alatt. Az itt lévő melléktermé­ket, például a korpát szintén a gazdálkodók sertéstelepén hasznosítanák. A melléküzem- ág sem kevésbé fontos, hiszen gépek, technikai berendezések szükségesek egy újfajta farmer- gazdaság kialakításához. Oszt­rák és német cégek bevonásával 30 fős összeszerelő műhelyt ala­kítanának ki, ahol egyelőre kis kategóriába sorolható mun­kagépek összeszerelését, ké­sőbb esetleg gyártását is vállal­nák a csanádapácaiak. Terveik között szerepel tejpalackozó lét­rehozása és egy sörfőzde helyi telepítése. Nem álmot kerget­nek, csupán olyan, a falu igé­nyeit kielégítő kisebb egységek létrehozását tervezik, amely az itt lakókat látná el. — Fontos megemlíteni, hogy már meglévő épület átalakításá­val, saját kivitelezésben, a legki­sebb költséggel szeretnénk a fel­soroltakat megvalósítani. Re­méljük, hogy a jelenleg export vágóhíd kapacitását is teljes mértékben ki tudjuk majd a jö­vőben használni. Úgy szeret­nénk, ha a falu és a szövetkezet teljes egységet alkotna, s erre reményünk is van, hiszen ter­veinket a képviselő-testület és a szövetkezeti tagság egyaránt támogatja—tájékoztat Lengyel Tibor. A közös akarat egyik jele, hogy a termelőszövetkezet saját költségén crossbar vonalat épít ki, s a napokban egy nyilvános fülke már működésbe is lép, és lehetőség van további 500 lakás rendszerbe történő bekapcsolá­sára. Reméljük, a többi terv is valóra válik. Lemondás Rövid hír kavarta fel Orosháza lakóit. Lemondott Szokodi Sándor alpolgármester tisztségéről. Mint bizonyára sokan tudják, a választások idején Szokodi tanár úr sem egyéni választókerületében, sem a párt listá­ján nem indult. Öt a testület kívülről hozta be alpolgármester­nek. Ebben az időben a megyei és a helyi MDF elnöki tisztét adta fel, hogy a közélet egy más területén tegye próbára képességeit. Akkor a politikával foglalkozók egyetértettek ab­ban, hogy őaza személy, akinek a szavára érdemes odafigyelni. De hát azóta, mint mondani szokták, sok víz folyt le a Dunán és Szokodi Sándor helyére, a párt élére más került... Az alpolgármester egészségi állapotára hivatkozva kérte, hogy fogadja el a képviselő-testület lemondását. Ez a múlt héten megtörtént. És lám, hiába a kinyilatkoztatás, a vélemény, mégis találgatják, mi lehet e döntés háttere. Furcsa számomra, túl a parlamenti választásokon, lassan megszokva, hogy több párt létezik, s ezek egymással csatároznak, mégis fennakadunk egy egyszerű, s vélhetően őszinte indokláson. Miért kell mindennek a háttere mögött számítgatást, taktikát keresni? Miért nem lehet, hogy egy politikus, akármilyen okok miatt is lemond tisztségéről, azt úgy fogadjuk el, ahogy van, s ne keressünk mögötte olyat ami nincs. Itt Szokodi Sándor egészségi állapotá­ra hivatkozik, de előfordulhat olyan is, és úgy tűnik, két év múlva be is következik, hogy többeket nem választanak meg arra a politikai vagy társadalmi tisztségre, amelyben ma tetsze­legnek. Jó volna azért odáig eljutni, hogy meglegyen ezeknek az embereknek a tisztességes visszavonulás lehetősége. Addig is engedjük azt távozni békességgel, aki menni ké­szül... p fi \ . Csövesek Németországban Orosháza. — A csalóka cím komoly dolgot rejt magában, ugyanis Orosházán a 612-es Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet központifűtés-szerelő tanulóinak tanulmányi útjáról van szó. A BékésMegyei Gaz­dasági Kamara közreműködésé­vel egy német vállalkozó, Rein- hold Kreuter Koblenzben, saját gyárába orosházi diákokat hí­vott meg, hogy szakmai tapasz­talatot szerezzenek. A költsége­ket is a vendéglátó állja. Egy hónapon keresztül is­merkedhetnek meg a német technikával a központifűtés- szerelők. A vállalkozó házigaz­da nem titkolt célja, hogy a 10- 12 pályakezdő előbb-utóbb magyarországi vállalkozásai­nak kulcs szakembere legyen. A kint elsajátított technológiát ide­haza kiválóan alkalmazza. Az anyagi befektetés így hamaro­san megtérül. Az ipari szakmunkásképző elsők között próbálkozik az úgy­nevezett vállalkozói iskola meg­honosításával, ami nem jelent mást, mint a vezetésnek egy olyan kísérletét, amely a szak­mai szempontok figyelembevé­telével plusz ányagi jövedelem megszerzését is lehetővé teszi. Kőművesek, villanyszerelők, szobafestők, lakatosok, női sza­bók bérmunkát végeznek a vá­rosban lévő intézményekben és az ezért kapott pénzt az iskola technikai felszereléseinek bőví­tésére fordítják. Egy félállású tanár-menedzser, aki egyébként oktató, végzi a szervezést, anyagbeszerzést és munkairá­nyítást. így mindenki jól jár. Az eredmények biztatóak, később a tanulói érdekeltség is előtérbe kerülhet. — Nincs különösebb okunk panaszra — mondja Baranyai István igazgató —, hiszen az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogat bennünket és rendelkezünk olyan csúcstech­nológiákkal is, gondolok itt szá­mítógépekre, oktatóberendezé­sekre, amelyek a magasabb szakmai színvonal igényeit is kielégítik. Tavaly, pályázat út­ján is sikerült közel 11 millió forintot elnyernünk a gyakorlati oktatás fejlesztésére. Terveink közé tartozik az üveggyár kéré­sére öblösüveggyártó szakmun­kásképzés szervezése. A me­gyei és a városi önkormányzat anyagi támogatásával 30 általá­nos iskolát végzett és máshol elhelyezkedni nem tudó fiatal lánynak indítottunk kétéves szakiskolát, betanított jellegű női ruhakészítői szakon. Közü­lük a tehetségesebbek és kiváló eredményt elérők egy, illetve másfél éven belül ugyancsak nálunk szakmunkás-bizonyít­ványt szerezhetnek. Popóverseny Orosháza. — Újabb szenzá­ció helyszíne lesz a Hotel Alföld bárja március I4-én 23 órakor. A nagy felhajtással járó mell­szépségverseny után ismét ha­sonló érdeklődésre számító ren­dezvénynek ad otthont. Itt mu­tathatják meg a szebbik nem képviselői — hogyis mondjam —, azt a testrészeiket, amelyen leginkább ülni szoktak. A „Po­Adó, adó Orosháza. — A városi polgár- mesteri hivatal hirdetményben tá­jékoztatja a lakosságot az adókö­telezettségeiről. így az 1992. ja­nuár 1-jétől bevezetésre kerülő építményadóról. A rendelet sze­rint minden magán- és nem ma­gánszemély köteles a tulajdoná­ban vagy használatában lévő épít­ményről (lakás, üdülő, gépjármű­tároló, illetve műhely, iroda, rak­tár, műterem, egyéb) 1992. feb­ruár 29-éig bevallást tenni, vagy nyilatkozatot benyújtani. Nem kell egyiket sem viszont azokról a póverseny" (így nevezik az ese­ményt) szervezője, Domokos József értesüléseink szerint több ,.versenyzőre" számít, mint amennyi a mellszépségverse­nyen volt. Akkor ugyanis mind­össze egy leány mutatta meg a kíváncsi férfiaknak domborula­tait. A bátor hölgyek most tangó­ban mérhetik össze adottságai­kat. Minden bizonnyal az érdek­lődők most is többen lesznek, mint a versenyzők. Bár ki tudja... lakásokról, amelyeket a korábbi házadó-jogszabály alapján meg­határozott idejű mentességben részesítettek, illetve nem kell nyi­latkozatot tenni a mezőgazdasági ingatlanokról. Az 1987. január 1- je után használatba vett új laká­sokról és lakóházakról a mentes­ség érdekében nyilatkozatot kell benyújtani, amennyiben ezek alapterülete 1 és 2 lakásos épület­ben 100 négyzetméternél, tömbla­kásos épületben 80 négyzetméter­nél kisebb. Szintén február 29-éig kell benyújtani a gépjárműadó és a vállalkozók kommunális adója megállapításához szükséges be­vallásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents