Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-20 / 43. szám
1992. február 20., csütörtök © ÜMŒS MEGYEI HÍRUPSPORT Olimpiai oldal OQO Olimpiai oldal Olimpiai oldal OQO Olimpiai oldal Olimpiai oldal OQO 1 Nieminen nem iszik! A finn síugró-válogatott vezetői bizonyosra veszik, hogy amint Toni Nieminen visszatér Suomiba, az ottani sportkedvelők valóságos bálványként fogják őt imádni. A 16 esztendős fiatalember két arany- és egy bronzérmet szerzett a téli játékokon, alapos leckét adva a szuperklasszis osztrákoknak. Megtörte hegemóniájukat, amely az egész téli olimpiai históriában tekintélyes éremgyűjtemény formájában „jelentkezik”. Érthető, hogy Nieminent a korábbi finn ugrónagysághoz, Matti Nykänenhez hasonlítják, Ny kánén négy olimpiai aranyérmet őriz vitrinjében. Amikor vasárnapi nagysáncugró-diada- lát követően arról faggatták a finn „tinit”, lesz-e olyan jelentős egyéniség, mint volt Nykánen, komor arccal válaszolt: —Nem akarom azt, hogy vele vessenek össze, hozzá hason- lítgassanak — nyilatkozta. — Soha nem gondolok arra, hogy bármilyen vonatkozásban is utolérjem őt. Nem vitás, remek, hosszú sportpályafutása volt. Az lezárult. Én viszont most kezdtem el a magam karrierjét. Rengeteget kell még tanulnom. Újságírók emlékeztettek Nykánen meglehetősen sanyarú közelmúltjára. Arra, hogy a négyszeres olimpiai bajnok elveszítette az alkohollal vívott „különleges” harcát — ma is jelentős mennyiségben fogyasztja a különféle italokat, házassága csődbe ment, elvált, egyszóval megállíthatatlanul száguld lefelé a lejtőn... — Nem értem, miért adomáz- nak Nykánennel és az alkohollal —jegyezte meg Niemiilen. Az ifjú bajnok elmondta, ő sportszerű életmódot tervez, pontosan ugyanolyan ember maradt, mint volt az albertville-i sikerei előtt. Nem hiszi, hogy lenne olyan „csáberő”, amely eltántorítaná őt a síugrástól. Lillehammeri tervek Habár a versenyek még javában zajlának, és a résztvevők többsége nem a jövővel, hanem az előtte álló feladattal foglalkozik, a két év múlva esedékes olimpia házigazdái már most mindent megtesznek azért, hogy az Albertville-ben tartózkodók figyelmét felhívják magukra. Az 1994. évi lillehammeri játékok szervezői saját pavilonjukban várják az érdeklődőket a fő sajtóközpontban, ahol többek között Rolf Oev- rum, a sajtókapcsolatokért felelős igazgató szolgál információkkal. — Mivel már két év múlva sor kerül az újabb olimpiára, nem lehet elég korán elkezdeni a figyelemfelkeltést. Egy biztos, a mi rendezvényünk nem a nagy távolságok olimpiájaként vonul be a történelembe. Az albertville-i esemény kontrasztjaként szeretnénk 50 km-es körzetben megrendezni a versenyek többségét. —Hogyan állnak a létesítményekkel? — Az év végére — amolyan karácsonyi meglepetésként — szeretnénk a beruházások 90 százalékát átadni, már ami a pályákat és a stadionokat illeti. Csak ezután fogunk hozzá a szállások kialakításához, és az infrastruktúra fejlesztéséhez. — Önöknél nem okoz-e a La Plagne-ihoz hasonló problémákat a bobpálya építése? —Olyannyira nem, hogy a múlt héten már jeget is készítettek ott, így a legnagyobb költségvetésű létesítménnyel nem lesz gond. Az olimpiára elkészül egy vadonatúj lesiklópálya, és Hamarban, ahol a világon először rendeztek gyorskorcsolyaversenyt, egy korszerű fedett stadion tervezése folyik. Itt rendezik egyébként majd 1993-ban a pályakerékpáros világbajnokságot, amelynek rendezését eredetileg Oslo kapta meg, de éppen takarékossági okokból a bringások „albérletbe kapják” a hama- ri stadiont. Tisztelt Uraim! „Kérdezem a Telesporttól és a Hírlaptól, hogy a téli olimpia megnyitásakor örömmel jelentették be Önök, hogy a francia hatóságok 36 ezer óvszert osztottak ki a sportolók között. Felmerül az emberben a kérdés, hogy miért is mentek ki oda a világ sportolói? Ha Önök között van édesanya, akkor vajon mit gondol erről az akcióról, mivel 14—15 éves kislányok is jelen vannak a sporteseményen. Kérem, majd a záró összefoglaló keretében erre is szíveskedjenek kitérni, hogy miként is került felhasználásra, illetve sikerült-e az egészet felhasználni a rövid két hét alatt.” Tisztelettel: egy aggódó édesanya Az elnök a menzán ebédelt A La Lecherei-i fő sajtóközpontban rendszeresen tájékoztatót tart Michel Verdier, a NOB szóvivőnője, valamint a szervezőbizottság egyik képviselője. Hétfőn az ötkarikás játékok legnagyobb eseménye az volt, hogy Juan Antonio Samaranch, a NOB vezetője látogatást tett az olimpiai faluban, Bridges les Bains-ben. Az oldott hangulatra jellemző, hogy a katalán sportvezető a versenyzőkkel együtt a „menzán” fogyasztotta el ebédjét. Ide kapcsolódik az a sajtótájékoztatón elhangzott kérdés, hogy tud-e a NOB arról, miszerint számos amerikai sportoló panaszkodott az ellátásra, az étkeztetésre. Michel Verdier elmondta, hogy a beérkezett jelentést azonnal továbbították a szervezőbizottságnak, s megtették a szükséges intézkedéseket. Egy orosz újságíró kérdésére a szóvivőnő nem foglalt személyesen állást arról, hogy helyes- li-e a volt szovjet sportolóknak kijáró ceremóniát, azaz, az olimpiai zászló és himnusz használatát. A hivatalos véleménye pedig az volt, hogy a legjobbnak nem nevezhető, de mégis a legkevésbé rossz megoldást nemcsak a NOB, de az egykori szovjet köztársaságok is javasolták. A NOB egyébként a vasárnapok kivételével minden reggel koordinációs értekezletet tart Courchevelben, amelyen mind ez idáig egyetlen komolyabb probléma sem merült fel. Az albertville-i téli olimpia érmei. Érdekességük, hogy alapjuk kristály, s csak a bevonatuk szokásos, vagyis arany, ezüst, illetve bronz MTI — Külföldi Képszerkesztősége • • Önkéntes magyarok Mint ismert, több mint 8000önkéntes segíti a játékok lebonyolítását. A készséges közreműködők közül hárman a szétszórt kis magyar csapat mellett segédkeznek, így minden csoport mellé jut egy kísérő, aki beszéli a magyar nyelvek Bizony, kettős nyelvtudásukra gyakran szükség van, hiszen a franciák nem szívesen tanulnak „idegenül”, és csak ott tudnak más világnyelven, ahol ez elengedhetetlenül szükséges. A három magyar származású önkéntes az ügyes-bajos dolgokban próbál segíteni. Közülük Franz lacht sc heidi, azaz „mindenki Feri bácsija” már 47 éve él Franciaországban. S habár állítása szerint a családtagok közül senkivel sincs alkalma gyakorolni anyanyelvét, kiejtése és szókincse alapján nyugodtan „eladhatná magát” a magyar küldöttség tagjának. Ide tartozó a hír, hogy a napokban nagyszabású partit rendeztek Courchevelben az önkéntesek tiszteletére. A legnagyobb bajban a ruhatárosok voltak, mert hát ember legyen a talpán, aki a sok-sok uniformis között különbséget tud tenni. S hogy milyen jól bevált az önkéntesek bevonása, arra bizonyíték, hogy 8300 fos csoportjukból eddig csak 11 embert nyilvánítottak alkalmatlannak, kilencen betegség miatt mentek haza, tízen pedig önmaguktól „adták be a kulcsot”. A többiek azonban állják a sarat. Albertville-i „hírpelyhek” CNN: márciustól olimpiai híradó A világhírű CNN televízió hírszerkesztősége márciustól olimpiai híradót iktat műsorába. Minderről vasárnap a NOB elnöke, Juan Antonio Samaranch és a tengerentúli televíziós állomás vezetői írtak alá szerződést. A CNN ötperces hírblokkokban ismerteti a barcelonai nyári olimpia előtti legérdekesebb fejleményeket a világ sportéletéből. Mind negatív A NOB illetékesei vasárnap közzétették, hogy eddig több mint kétszáz doppingellenőrzést hajtottak végre. Mindenki legnagyobb megelégedésére ezek a kontorollok kivétel nélkül negatív eredményt hoztak. — Úgy fest, megnyertünk egy óriási csatát... — summázta röviden véleményét Samaranch, a NOB elnöke. A sportvezető a téli játékok első felét rendkívül sikeresnek nevezte, s mindössze azért „fohászkodik”, hogy az időjárás a téli olimpia második hetének eseményeit is fogadja kegyeibe, tt О legalább végigment A férfi szuper óriás műlesikló viadalon 26 versenyző nem tudta teljesíteni a pályát. A marokkói Ibrahim Izdag viszont igen! Az arab alpesi síző háromszor bukott .jnenet közben”, de mindannyiszor talpra állt, s haladt át a célvonalon. Tökéletesen utolsó lett, de elmondhatja, ő legalább végigment a kapuk között. Czudaj a cudar múltról Harald Czudaj sem kerülhette el sorsát Napokkal ezelőtt az 6 múltjáról is lerántották a leplet a német lapok nagy terjedelemben tálalták a Stasihoz fűződő egykori „kapcsolatait”. Amint sok más volt keletnémet sportoló (főként a futballisták), úgy a német olimpiai bobcsapat tagja is titkosügynök volt. Információk beszerzésére, átadására kötelezték őt a gyűlölt szervezet vezetői. Szó volt arról, hogy emiatt nem lehet ott az olimpián. Mégis ott van, csapatvezetői döntöttek így. S ha már ott van, hát rendeztek egy sajtóértekezletet, amelyen serényen faggatták Czudajt a cudar múltról. — 1988-ban egy alkalommal ittasan vezettem — mesélte el beszervezése körülményeit Czudaj, aki négyesbobban szerzett Európa-bajnoki aranyérmet. — „Lebuktam”, s közölték velem: ha nem állok kötélnek, azaz nem leszek besúgó, akkor vége a sportkarrieremnek. Ezt nem akartam, mert annyira nevetséges ügynek tartottam vétkemet. Ezért inkább igent mondtam. Ma már nagyon sajnálom, dehál megtörtént. Czudaj elmondta, reméli, az emberek megértik, milyen kényszerhelyzetben volt. Mindenesetre a német bobosok megértették, „testületileg” visszafogadták ÓL — Köszönet ezért társaimnak. Jó versenyzéssel kívánom kifejezni hálámat. A sport a legfontosabb dolog az életemben. A német bobosok vezető edzője, Raimond Bethge így nyilatkozott a sajtóértekezleten: — Óriási azon volt keletnémet politikusok száma, akikről a Czudajhoz hasonló leleplező tényeket közöltek a lapok. Egy-két napig tart a meglepetés, azután már nem a címoldalon,köszönnek vissza” ezek az ügyek. Hiszem, hogy Czudajé sem szolgáltat okot arra, hogy hetekig cikkezzenek róla.
