Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

Békéscsaba címere Az oldalt szerkesztette: Szigeti Csaba Telefon: (66) 27-844 Nyulambulam Békéscsaba. — Vidám, ze­nés gyermekműsort tart a Nyu­lambulam együttes február 24- én (hétfőn) 10 órától és február 25-én 10, illetve 14 órától a Bé­kés Megyei Ifjúsági Házban. Előadásuk címe: Őfelsége Nyu­lambulam. Bluesmühely Békéscsaba. — Szintén az ifjúsági ház ad otthont a Blues­mühely nek február 21- és 22-én (pénteken és szombaton) 21 órá­tól. Csepregi Gyula és az In Line együttes február 28-án lép fel ugyanitt, ugyancsak 21 órai kez­dettel. Farsangi bál Újkígyós. — A II. számú óvoda szülői munkaközössége és a Róna-Kígyós Kft. közös műsoros farsangi bálát rendezett az óvoda fejlesztésére. A műsoros esten több mint 300-an vettek részt. Nagy sikert aratott a televízióban is szere­pelt 3 fős Tátika együttes, a művelődési otthon aerobik tán­cosai, valamint az általános is­kola tornászcsapata. A rendezvény bevétele 25 000 forint volt, melyet az óvoda udvarán felállítandó zu­hanyozó építésére fordítanak. Autogén tréning Békéscsaba. — Sokan a vi­lág legsikeresebb relaxációs módszerének tartják, lényege: a testi-lelki ellazulás és önszabá­lyozás. A Békés Megyei Könyvtár­ban február 20-án, csütörtökön 17 órától tartanak tájékoztatót egy autogén tréningtanfolyam beindításáról. A tervek szerint 6-8 fős kiscsoportokban, két hónapon keresztül folyna a tré­ning. A kamara orvosbálja Békéscsaba. — A Magyar Orvosi Kamara Békés Megyei Szervezete bálát rendez február 29-én Békéscsabán, a Fiume Szállóban. Az oldalt írta: Béla Vali, Kiss A. János, Kőhalmi Endre, Nyemcsok László és Szigeti Csaba. A fényképe­ket Kovács Erzsébet, Faze­kas Ferenc és Lehoczky Pé­ter készítették BÉKÉSCSABA ÉS KÖRNYÉKE 1992. február 20., csütörtök Van már ok Panas(onic)ra Bejött az óriás Úgy látszik, végérvényesen beköszönt a világ ide, a Viharsa­rokba is. Eleddig jóformán csak a Postabank és a tekerős telefon, meg a sűrű káromkodás volt az egyetlen információs bázisunk, ám a rendszerváltás mellett a híradástechnikai forradalom is érezteti hatását. Az is természe­tes, hogy a fejlődés a szórakoz­tató elektronika terén is látható, s túl van már a derék magyarság a piacokon megvehető zugpor­tékák silányságán, s helyette egyre inkább a szórakoztató elektronikában is a jobbat, meg­bízhatóbbat keresi. — Ma már a piaci igények megjelenése előtt ott kell lenni a területen — sommázhatnánk a Panasonic—Technics kiállítás láttán. A békéscsabai Elektro­ház ad otthont a bemutatónak, amely a világ 12 legnagyobb cégének egyikét, a Macusitát hozta el megyénkbe. Az óriás­konszern, amely a szórakoztató­elektronikai ipar világelsője, másfél éve tette be a lábát az országba, s ezalatt a rövid idő alatt igen intenzív üzletpolitiká­val terjeszkedik az igényes be­rendezésekre áldozni tudók leg­nagyobb örömére. Ma még a képviseleti iroda mellett a min­tabolthálózat jelenti a részvételt a honi piacon, ám már kirajzo­lódni látszik egy szorosabb szö­vetű együttműködés. Ebben is helye lesz a csabai áruháznak, amely a több mint 70-féle cég­nek nemcsak kiállítója, hanem forgalmazója is a jövőben. Nem tagadom, én is jó né­hányszor felsóhajtottam a min­dent tudó telefon, az üzenetrög­zítő csodaszerkentyű láttán, amelyben mindig volt vonal, és tisztán hallhattam a hívott felet. A csúcstelevízió szuperszéles képernyőjén lenyűgözően gyö­nyörű képek futottak keresztül, aztán egy gyönyörű csokrot mu­tattak, amelyről már majdnem elhittem, hogy egy videóról ér­kező állókép, amikor a monito­ron feltűnt nem éppen balett- táncosi alakom. Igen, a házi vi­deo kamerája produkálta a több mint tökéletes képet, amely alig százezer forint készpénz mellett számomra is elérhetővé válik. Szerencsére a halkan és tisztán szóló CD-lemezjátszó követke­ző évezredre emlékeztető hang­minősége lényegesen olcsóbb, s egyre többünknek válik elérhe­tővé. A ragyogó kiállítás február 26-áig tekinthető meg, ám vásá­rolni szerencsére, az idők vége­zetéig lehet. Bemutatkozik a XXI. század Ahol minden dolgozó 1 milliót termel Egy időben mindennap el­mentem mellette. Ilyenkor jó mélyet szippantottam a kelle­mes illatfelhőből, s így feltöltőd­ve tértem otthonomba. A minap ismét arra vetett a sors, s rögtön „nosztalgiázni” kezdtem: itt a Herbária mellett néhány másod­percig minden olyan rózsaszí­nűnek tűnik. De vajon milyen lehet benn? Az „élet” is ilyen kellemes, mint az illat? Szentesi Ferencnél, a Herbá­ria békéscsabai kirendeltségé­nek vezetőjénél „szaglásztunk". — Azt hiszem, nem panasz­kodhatunk, mostanában tényleg jól mennek a dolgok. Az előző évben 1 milliódobozfilterkerült ki egységünkből, ’92-ben pedig 2 millió fölött tervezzük. De biz­tosan elkel majd. A nyereségre sem panaszkodhatunk: 40 mil­liót könyvelhettünk el 1991- ben. Ez azt jelenti, hogy egy dol­gozónk majdnem 1 millió forint értéket termelt. — Ez valóban szép ered­mény. Beszélne egy kicsit bő­vebben is erről az üzemről? — A Herbária 11 egysége közül ez az egyik. Körülbelül 150 féle terméket gyártunk. Egyedi és keverék teákkal, filte- rezéssel foglalkozunk elsősor­ban. S mindezt 50dolgozóval. Egyébként az épület a Ma­gyar Királyi Selyemgubó-te- nyészeté volt, tőlük „örököl­tük”. Sokan még ma is gubó- gyárnak hívják. Az épületek nevét is megőriztük. Itt van pél­dául a „nagypetéző”. Ma is így hívjuk, holott nagykeráruház- ként működtetjük. — A Herbária állami válla­lat. Méghozzá sikeres. Minek köszönheti ezt? — Több összetevője van. Egyrészt egy nagyon jól kiépí­tett felvásárlási, kereskedői rendszerrel rendelkezünk. Az egész országot behálózzuk. Másrészt termékeink tradicio­nálisak, beváltak. Nagyon szé­les palettával rendelkezünk, rá­adásul a mi füveink a legolcsób­bak. Tőlünk szerzi be a konku­rencia is a neki szükségeseket, a gyógyszertárakat is mi látjuk el... S ami még nagyon „jól jött” nekünk: a természetgyógyászat, a gyógynövények reneszánszu­kat élik. — Önnek milyen végzettsége van? Gondolom, nem „herbá- riásnak" született... — Gödöllőn, az agrártudo­mányi egyetemen végeztem. A sors különleges iróniája, hogy ma abból élek, az az érték, amit ott gyomnövényként, „irtandó­ként” emlegettek... Jó pap(né) holtig tanul... Csendélet Békéscsabán a Kossuth téren Mosolyok és pofonok Ha az ember kimegy az utcára, már akkor vállalja a veszélyt: bármely pillanat­ban, bárhonnan rátörhetnek, s jól „hókon nyomhatják”. Főleg ezekben a mai nehéz időkben, a bizonytalan biztonságban. Am az embert nem csupán az utcán érheti „baleset” — közvetlen környezeté­ben is. S éppen attól (azoktól), aki(k)től a legkevésbé sem várta volna, s éppen akkor, amikor „mosolyország" kellős közepén „barangolt”. Ebben az esetben természetesen jelképes arculcsapásról van szó, de ez talán sokkal jobban fáj, mint a kézzel adott. Az elsőtől (a váratlantól) megrendül az ember—s a bíró már kezdi is a kiszámolást. Am a „partner” tovább mosolyog, s meg sem várja a 10-et, máris üt. A gong sem zavarja: egyre záporoz­nak a csapások. Nincsenek tabuk, nincsenek szabályok... Csak pofonok, öklök, fájdalom... S mi történik ilyenkor? Vagy hagyja magát az ember hülyére verni, vagy megrázza magát, feltápászkodik a földről, s erejéhez mérten keményen visszaüt. Szemtől szembe bátran, vállalva az egyenlőtlen küzdel­met... Holott ő is tudja: ezzel önmagát ütötte ki. S nem csupán a ringből... Nap mint nap megvívja mindenki kis küzdelmeit. A betevőért, a hatalomért, az elismerésért, pénzért, szerétéiért, eszmékért... Küzd, hogy élhessen, hogy élni hagyják. Küzd, miközben pofoz­zák. Mosolyogva... Vigasztalásul talán csak az LGT néhány sora szolgálhat: „Tu­dod, az első pofon a legnagyobb, aztán a többit lassan megszo­kod...” A rendőrségi Golf gyorsabb volt a Ladánál A nehézfiúk letették a húsvágó bárdot Többnapos razziát tartott a múlt héten a békéscsabai rend­őrkapitányság. Már a szerdai piacon nem mindennapi ered­ményt értek el a portyázó nyo­mozók, akik egy gyanúsan köz­lekedő Lada nyomába eredve észrevették, hogy az előttük ha­ladó gépkocsi vezetője sietősre veszi a dolgot. így hát ők is oda­léptek a Golfnak, s percek múlva már kattant is a bilincs, hiszen a menekülő autóban Dél-Magyar- ország egyik legveszélyesebb betörője, F. I. ült, aki békéscsa­bai bűntársával, S. К.-val több bűncselekmény elkövetésével alaposan gyanúsítható, vala­mint jogerős fegyházbüntetés letöltése is vár rá. A kiskatonák leszerelésére is „fogadókészek” voltak a rendő­rök. A körzeti megbízottak tel­jes állománya, kiegészülve a honvédség járőreivel, egész nap dolgoztak. 13 ittas fiatallal szemben kerül sor eljárásra ga­rázdaság, botrányos részegség és egyéb szabálysértések miatt. Egy gyermekhang a 07-es te­lefonon kért segítséget és el­mondta, hogy édesapja megint részeg, veri az anyukáját, tör, zúz. A duhaj apát előállították, aki a rendőrségen már úgy visel­kedett, mint egy ma született bá­rány. Az egyik békéscsabai kocs­mában húsvágó bárddal készült egymás ellen két nehézfiú, de szerencsére az akciósok időben érkeztek, így a szóváltáson kívül egyéb ott nem történt. Nem vártak az oktatási törvényre Az első: a biztonságos működés A baljóslatú oktatási törvény­re várva senki sem vethetné a békéscsabai közgyűlés szemé­re, ha a jogszabály kihirdetéséig nem ártja magát a közoktatás háborgó ügyeibe. Akkor hát mi indította a testületet a közokta­tás stratégiai és rövid távú kér­déseinek átte­kintésére? — A tör­vény megjele­néséig kezel­hetővé akartuk tenni az oktatás irányítását —- mondta Mol­nár György al­polgármester. — Egyben ke­reteket akar­tunk teremteni az új kezdemé­nyezéseknek. Stabilitást kí­vánunk kiala­kítani az okta­tásban, de ezt az intézmé­nyek szakmai önfejlődésére ala­pozzuk. A középfokú oktatást, ezen belül a szakképzést helyez­zük előtérbe. Növelni kívánjuk a gimnáziumi részarányt. A köz­gyűlés fontosnak tartja a tiszta profilú állami középiskolai kép­zést is. — Milyen elvek szerint fi­nanszírozzák a város közoktatá­sát? — A legfontosabb a biztonsá­gos működés megteremtése. Az is természetes, hogy ezt a jóvá­hagyott programok követhetik. A fennmaradó összegekből igyekszünk majd támogat­ni az új elkép­zeléseket. Napjaink testületi szo­kásává lett a polgármesteri hivatalok elő­készítő mun­kájának fogya­tékosságaival magyarázni a döntésképte­lenséget. A többnyire amúgy is igaz­talan feltétele­zésre, a köl­csönös egy­másra mutoga­tásra ez esetben senkinek semmi oka nem volt a megyeszékhe­lyen. A tanulmány-színvonalú előterjesztés hosszú és rövid távú feladattervé vált azzal, hogy a közgyűlés nagy felelős­ségérzettel határozattá emelte. A döntés máris érezteti hatását Békéscsaba közoktatásában. Molnár György: „Stabilitást kívánunk kialakítani az okta­tásban”

Next

/
Thumbnails
Contents