Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-20 / 43. szám

Utcanevek, virágnevek (3. oldal) Biztosít munkát az átképzés? Adósság — hajsza, avagy búcsú a forintoktól? Kisüzemek nagy gondjai Zsákban futás Akár a szegény embert, a szegény — sőt, az amúgy tehetős termelő­üzemeket még az ág is húzza. Többé-kevésbé azonos gondokkal, illetve azonos gondokkal is birkóznak a a különböző üzemek, szövetkezetek, kft.-k, vállalatok. Az egyik ilyen nyomasztó tehertétel az ördögi adós­kör, amikoris a cég tartozik mondjuk az alapanyag-szállítónak, vagy a társadalombiztosításnak, de nem tud fizetni, mert neki is tartoznak a les­zállított késztermék árával, és így tovább. Persze, ha van hová, kinek szállítani. Mert a piaci lehetőségek igen-igen beszűkültek — kiváltképp azok kerültek patthelyzetbe, akik a hajdani szovjet piacra rendezkedtek be. A következőkben jelenlegi helyzetükről, gondjaikról szólnak a gaz­dasági vezetők a Mezőhegyesi Fémipari Szövetkezetben, az Orosházi Agrosüd Kft.-nél, a Nagylaki Kendergyár Rt. mezőhegyesi részlegében, s végül a Medgyesegyházi Vas- és Faipari Kisszövetkezetben. (Folytatás a 3. oldalon) Egyre kevesebb az inffuenzás beteg az országban Ma: Hírek Albertville-ből Lapunk 15—16. oldalán a téli olimpia érdekessé­geiből válogattunk. Beiktatás A Jókai Színház tegnapi rend­kívüli társulati ülésére szólt a meghívónk, a téma, az új igazga­tó-főrendező beiktatása ünnepé­lyességet ígért, ám a nézőtéri han­gulat ezúttal inkább hivatalossá sikeredett. A Békés Megyei Képviselő- testület által a színház élére meg­hirdetett pályázatot Tímár Zoltán nyerte el. Dr. Simon Imre, a me­gyei közgyűlés elnöke elmondta: megtisztelő feladatának tekinti a közgyűlés kollektív döntésének tolmácsolását, a kinevezést. A Színházművészeti Szövetség és a Színészkamara meghívott képvi­selői nem jöttek el; a szövetség le­vélben hangsúlyozta, hogy a me­gyei döntéssel nem értenek egyet, ám ennek ellenére „teljes jogú tagként” tekintik majd a Jókai Színházat... Az elnök minden ko­rábbinál nagyobb, százmillió fo­rintos támogatást ígért a színház működtetésére. Pap János, Békéscsaba pol­gármestere arról beszélt, hogy itt igazi városi színházat szeretné­nek, olyat, amelyet a város ma­gáénak érez. Tímár Zoltán megköszönte a bizalmat, majd kiemelte: senkit nem akar elküldeni azért, mert nem rá szavazott, mindenkinek megadja a lehetőséget az együtt­működésre, nem tűr el viszont semmifajta szabotálást. A kapi­talista vezetői szemlélet előnyeit igyekszik érvényesíteni: a kapi­talista munkamódszert, elegan­ciát és stílust. Színvonalas társu­latot akar építeni, elsősorban a közönségnek tetsző színházat. „Nem az igazgatói székre, nem a hatalomra vágytam, amikor be­nyújtottam a pályázatomat, ha­nem mert használni szeretnék. Ehhez kérek segítséget és türel­met — fejezte be beszédét Tímár Zoltán. N. K. Az Országos Munkaügyi Központ most elkészített ösz- szegző jelentése szerint a mun­kanélküliek száma 1991-ben 80 ezerről 406 ezerre, a munkanél­küliségi ráta ennek megfelelően 1,7 százalékról 8,5 százalékra emelkedett. A Szolidaritási Alapból—15 milliárd forint felhasználásával — az év során 414 ezren része­sültek munkanélküli-segélyben, — A különböző tömegkom­munikációs eszközökben el­hangzott, hogy „kisebb” félreér­tésről van csupán szó. Valóban-járadékban. Az év végén a se­gélyezettek, járadékosok száma 312 ezer volt. Múlt évben a munkanélküli-segély, -járadék havi átlaga 7310 forint volt. A Foglalkoztatási Alap 3,4 milliárd forintos központi és decentralizált részéből mintegy 110 ezer rászorulót sikerült tá­mogatni. Az átképzési tanfolya­mokon, egyéni átképzéseken — 860 millió forint felhasználásá­meg lehet oldani a problémákat, de a dolgok ilyen módon való kezelését nem tartom elfogad­hatónak. Ennyi embert bizony­val — mintegy 26 ezren vettek részt. A tanfolyamok kisebb ré­sze hagyományos szakmai kö­rökben indult, így hegesztő, kőműves, ács, állványozó, női­ruha-készítő szakmákban, na­gyobb részt viszont vállalkozási ügyintézőknek, menedzser- asszisztenseknek, idegenforgal­mi, külkereskedelmi ügyinté­zőknek, adó- és pénzügyi ellen- (Folytatás a 3. oldalon) talanságba hozni az súrolja a fe­lelőtlenség határait. A lényeg: azokban a téeszekben, ahol van rá pénz, ott kifizethető a végki­elégítés. A többi helyen közös megegyezéssel felbonthatják a megállapodást, majd ezt köve­tően a munkanélkülivé vált em­berek kérhetik a munkanélküli­járadék folyósítását. Az érintet­teknek mindkét esetben tortúrát kell járniuk és közben jövedel­mük sincs. (Folytatás a 3. oldalon ) Erőteljesen, 40 százalékkal csökkent az influenzás megbe­tegedések száma hazánkban az elmúlt héten. Budapestről és az ország 19 megyéjéből összesen 95 696 esetről érkezett jelentés, ezzel csaknem félmillióra emel­kedett az eddig influenzával or­voshoz fordulók száma — vá­laszolta az MTI érdeklődésére Straub Ilona, az Országos Köz­egészségügyi Intézet osztályve­zető főorvosa. Az összesített adatok szerint a 7. hét végéig a lakosság 4,7 százalékánál je­lentkeztek influenzára utaló tü­netek, a megbetegedési arányok azonban megyénként is igen el­térőek voltak. A vírus Békés megyében volt a legerőtelje­sebb, ott ugyanis a lakosságnak majdnem 9 százaléka esett ágy­nak. Szövődmények az elmúlt héten is előfordultak, bár az elő­ző időszakhoz képest kissé csökkent a számuk. A 7. héten összesen 258-an kerültek kór­házba, és főként az idős, idült betegségben szenvedő emberek között 39 influenzavírus okozta haláleset is történt. A gyulai népművészeti és háziipari szövetkezet sarkadi telephelyén osztrák bérmunkában női blúzokat varrnak össze. A kibővített varrodában jelenleg harmincán dolgoznak és még tizenöt dolgozót tudnának foglalkoztatni Fotó: Fazekas Ferenc Ha igaz: csak a Holdból jut egy hold Bár a határban még a fagy uralkodik, a mezőgazdasági nagyüzemek­ben nyáriasan forró a hangulat. A hét első napjaiban megyénkben 8 ezer munkanélküli-segélyen lévő szövetkezeti tag értesült arról, hogy immá­ron nem „tagok”, hanem alkalmazotti jogviszonyban állnak eddigi kenyéradójukkal, a mezőgazdasági nagyüzemekkel. Immáron nem kap­nak segélyt. A téesz-irodákban régen nem tapasztalt, feszült jelenetek játszódtak le... Az emberek tudni szerették volna, hogy mi lesz velük mindenféle havi jövedelem nélkül. Győrfi Károly, a Békés Megyei Mezőgazdasági Termelők Szövetsé­gének titkára tegnap a következőket nyilatkozta lapunknak: Harag Nyugdíjemelés kétszer Haragszom rád mert nem szeretsz — harsogta valamikor a népszerű sláger. Ám mondanivalója napjainkban kissé átala­kult, valahogy így: haragszom rád, mert más a véleményed. E gondolat bizonyságául felidézek egy rövid történetet. Ügyvéd ismerősöm, aki politizálásra adta a fejét, szívesen kereste a társaságomat a választások után és pártja jelesebb rendezvényei előtt. Információkkal és egyéb használható isme­retekkel szolgált, hogy róla vagy az éppen aktuális eseményről a lehető legtöbbet megírhassam. Mondhatom nyugodtan, kap­csolatunk szinte baráti volt. Több kérdésre adott elméleti vála­szaink megegyeztek. Később — ki tudja milyen okok miatt — elváltak útjaink. Majdnem barátom haladt tovább a maga választotta politikai úton, én pedig végeztem a munkámat mint máskor. Egyszer csak — véletlenül — összefutottunk egy önkor­mányzati ülés szünetében, s mit ad isten, a „barátom” alig-alig köszönt. Mai napig sem tudom hova tenni a dolgot. Talán vétettem valamit, esetleg megbántottam? Fogalmam sincs! De ha így is van. Miért nem mondja meg, ha gondja van? Mennyivel egyszerűbb csak úgy megsértődni, haragszomrá- dot játszani, mint tisztázni a helyzetet. Talán nem is kellene ha­ragudni...? PappJános Szerdán délután két órakor folytatódott az Országgyűlés plenáris ülése. A program sze­rint először az 1963 és 1989 kö­zött elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmé­nyek miatt történt elítélések semmissé nyilvánításáról ren­delkező törvényjavaslatról hatá­roztak, ellenszavazat és tartóz­kodás nélkül fogadták el azt. Ezután a társadalombiztosítási törvény módosításáról, a tb-alap idei költségvetéséről szóló tör­vény került sorra. Több órás sza­vazási procedúra után szerdán este fél nyolckor név szerinti végszavazás kezdődött az Or­szággyűlés plenáris ülésén a tár­sadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvény módosítá­sáról rendelkező törvényjavas­lat egészéről.Az SZDSZ arról kérte ki név szerint a képviselők véleményét, hogy évente ja­nuárban és júliusban emeljék-e a nyugdíjakat, és hogy állampol­gári jogon járjon-e az egészség- ügyi ellátás. Mindkét kérdésre nem volt a válasz. Az MDF által kezdeményezett név szerinti szavazás eredményének alapján elfogadták azt a módosító indít­ványt, amely jogilag lehetővé teszi, hogy az idei év márciusá­ban esedékes nyugdíjemelés január 1-jei visszamenőleges hatállyal lépjen életbe. A döntés alapján évente két alkalommal, márciusban és szeptemberben emelik a nyugdíjakat. (Folytatás a 3. oldalon) LAKÁSÉPÍTÉSI lehetőségek a HARGITÁNÁL! BELVÁROSBAN a Gyóni Géza u. 14—16. sz. alatt első emeleti, 66,5—69,5 m2-es, egyedi fűtéses, parkettás lakások, külön vízórával. Egyösszegű készpénzes vásárlásnál 29 900 Ft/m2 árért, 50% befizetésénél 32 400 Ft/m2. FIATAL HÁZASOK, FIGYELEM! Már 150 000 Ft előleg befizetésével megépítheti társasházi földszint + tetőtér-beépítésű, 62 m2—70 m2 területű lakását, amelyhez kis udvar is tartozik. Az építkezés helye: Lencsési- Itp.—öntözött rét. CSALADIHAZ ■építési lehetőség Békéscsabán az öntözött réti területen, földszint+tetőtér-beépítéssel. Jelentkezés: Hargita Plusz Kft., Békéscsaba, Irányi u. 2. Telefon: 27-971. ÉPÍTKEZZEN A HARGITÁVAL! '•»'on 66/гюл Wo. HARGITA IPLUSZ lpH«.D.»iíiijo>gO"o'6in ■уЛ0М>*к|лно

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents