Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-19 / 42. szám

1992. február 19., szerda О MSÉS MEM HÍRLAP BÉKÉS ÉS KÖRNYÉKE Tarhoson 1946-ban nyílt meg az állami énekiskola, majd döntés született a zenepavilon építéséről, amit 1953-ban ad­tak át Az oldalt szerkesztette: Szekeres András Telefon: (66) 27-844 nux Testületi ülés Bélmegyer. — A helyi ön­kormányzati testület február 21 - én tartja ülését. Két fontos napi­rendet tárgyalnak meg a képvi­selők, az idei költségvetést és az elmúlt év zárszámadását, majd döntenek a közmeghallgatás időpontjáról. Munkanélküliség Kamut. — A községben re­kordméretű a munkanélküliség, eddig 110-en veszítették el állá­sukat, s ez meghaladja a 17 szá­zalékot. Legtöbben a helyi ter­melőszövetkezetben, más ré­szük a környező települések ipa­ri üzemeiben dolgoztak. 35,5 milliós költségvetés Murony. — Az önkormány­zati testület két fordulóban vitat­ta meg, majd fogadta el a telepü­lés 35,5 millió forintos költség- vetését, melyből 29 milliót a működési kiadásokra irányoz­tak elő. A fejlesztések közül ki­emelten szerepel a programban az idősek klubjának átadása, a csapadékvíz-elvezetési rend­szer kiépítése, az ivóvízhálózat bővítése, az általános iskolában épülő vizesblokk átadása, s a költségvetés jelentős összeggel támogatja az első lakáshoz jutó­kat. Szalag- és gombavató Békés. — A város középfokú tanintézeteinek diákjai készül­nek a végzősök búcsúztatására, a szalag- és a gombavató ünnep­ségekre. A művelődési központ ad otthont a rendezvényeknek, február 21-én a Szegedi Kis Ist­ván Gimnázium, március 7-én a Mezőgazdasági Szakközépis­kola és Szakmunkásképző Isko­la, március 13-án pedig az Ipari Szakmunkásképző Intézet tartja hagyományos rendezvényét. Takarékoskodók Kamut. — A kondorosi taka­rékszövetkezet kamuti kiren­deltsége az 1300 lelket számláló település pénzforgalmának je­lentős részét bonyolítja. Tavaly a kirendeltségnél 899-en he­lyeztek el betétet, összesen 47 millió forintot. Kölcsönt 131-en — főként fogyasztási cikkek vásárlására —, valamivel több mint 4,4 millió forint hitelt igé­nyeltek. Csökkent a tejtermelés Bélmegyer. — A községben az elmúlt esztendőben 32 tehe- nesgazda volt, s naponta több mint ezer liter tejet adtak át a feldolgozóiparnak. A nyáron az átvételi árak drasztikus csök­kentésével — erről lapunk is írt — egyidőben a tejtermelés is felére zuhant. Szolid birtokbavétel Több mint egy évtizedes álma teljesült a békésieknek: mintegy 300 milliós költséggel három ütemben, nyolc év alatt elké­szült az eredetileg nevelési köz­pontnak indult beruházás. Az első ütemben átadták az időköz­ben önállóvá lett iskolát, majd a kiszolgáló egységeket, végül ez évben megnyitotta kapuit a mű­velődési központ. A házat bejár­va a zegzugos folyosón könnyen eltéved az idegen. Az itt dolgo­zók viszont már igencsak ottho­nosan mozognak, néhány hét alatt belakták az épületet. Csen­des Andrásné készségesen ka­lauzol végig a 450 személy be­fogadására alkalmas színházter­men, amely pénz híján berende­zés, hang- és színpadifény tech­nika nélkül üzemel. Az igazga­tónő csendesen jegyzi meg: szé­kekre 3 millió, a hang- és színpa­di fénytechnikára 6—6 millió, s a színpadtechnikára is jónéhány millió kellene még. Annak idején, jó évtizede szép és nagyvonalú terveket álmodott meg Bodonyi Csaba, az ÉSZAKTERV tervezője, s csak később derült ki, hogy a város pénztárcája egyre véko­nyodó, az anyagi lehetőségei­hez túlméretezettek az elképze­lések. Ezért aztán többször is zsugorodtak az elképzelések. S mire elkészült a három ütem, a belsőépítészetre már nem futot­ta... Az impozáns külcsínhez sokszor méltatlan a régi beren­dezés, de a lényeg: megnyílt, működik a ház, mindennap késő estig tartanak a klubfoglalkozá­sok, szakkörök, előadások. — Naponta 3-4 különféle foglalkozás, színes program várja az érdeklődőket, s örö­münkre szolgál, hogy szép számmal jönnek is. Működési költségvetésünk hétmillió fo­rint, melynek felét a város adja, másik felét nekünk kell kigaz­dálkodnunk — magyarázza Csendes Andrásné, s máris elém teszi a programajánlatukat. Eb­ből egyértelműen kitűnik: leg­népszerűbbek a kezdő, haladó és intenzív nyelvtanfolyamok, a dzsesszbalett, a gépírótanfo­lyam, a hímzőszakkör, a nőklub, hogy csak néhányat említsünk. A város néptáncegyüttese, énekkara, fúvószenekara és képzőművészeti köre régi ha­gyományokkal rendelkezik. Az esztendő első felére gaz­dag programot állítottak össze, igaz, hogy ezek az elképzelések bizonyos fokon kapcsolódnak majd a Békés-Tarhosi Zenei Napok programjához is. Adni és kapni Kisügy. Mégis kisebbfajta vihart kavart, sértődést okozott Békésen a kölcsönös segí­teni akarás. Az ügy kéthónapos, itt-ott még mindig dúlnak az indulatok. „Azt hittem, hogy már régen el is felejtették” — mondta a polgármester amikor bekopogtattam hozzá az általa aláírt kör­levéllel, illetve azzal a levéllel, melyet az egyik helybéli gyer­mekintézmény szülői munkaközösségének néhány tagja vetett papírra. A múlt esztendő végén pályázat útján a békési önkormány­zat is pluszpénzhez jutott: a nevelési segélyek kiegészítésére 9 millió 723 ezer forintot kaptak, s a testületi döntés az volt, hogy ezt az összeget a szervezett étkeztetésben részt vevő gyerekek javára kell fordítani. A hónap közben kapott pénzt — a térítési díjak visszafizetése után—csak az étkezési díjak csökkentésé­re lehet felhasználni. Az egyik szülői munkaközösség gondolt egy bátrat: a befizetett pénzekből az óvodáknak vegyenek játékot, mivel kevés is, lepusztult is. Elképzeléseiket az intéz­ményekben kifüggesztették, hogy aki egyetért vele az írja alá, aki nem, az visszakapja a pénzt. Néhány nap múlva a polgár- mester aláírásával levél érkezett az intézményekbe. „... Az eljárás visszás és jogellenes, ugyanis a segélyt elfogadni az in­tézmények részéről etikátlan, s a további támogatások szüksé­gességét is megkérdőjelezi. A fentiek miatt utasítom az intéz­mények vezetőit, hogy a szülőknek a térítési díjat maradéktala­nul fizessék ki...” A szülők másként értelmezik a dolgokat: „Azon lehet vitat­kozni, hogy mi az etikátlan. Nem lehetett volna előbb adni vagy később, s ilyen módon kellett adni. A leszegényedett intézmé­nyek örültek volna egy kis karácsonyi játékpénznek. ...Szün­tessék meg a fenyegetettség érzését, s tartsanak valódi ellenőr­zést, amely feltárja a tarthatatlan és tűrhetetlen elhanyagoltsá­got...” Nem vagyok békebíró, nem tisztem az igazságosztás. Kívül­állóként az a véleményem, a felek „felkapták" a vizet, s az ügy vihar egy pohár vízben. Az adni és kapni igazi öröméért jobbot rl (Э------­A színházteremben is élénk az élet, folynak a próbák Jótékonysági bál Békés város önkormányzatá­nak vezetői és képviselő-tes- tülete 1991. május 9-én alapít­ványt hoztak létre „Gyerme­keink egészségéért” a csak kül­földön gyógykezelhető beteg békési gyerekek gyógyítására. Az adakozni kívánkozók az Endrőd és Vidéke Takarékszö­vetkezetnél, a 269—98370—1188 számlaszámon fizethetik be az általuk felajánlott összeget. Az alapítvány tőkéjének emelése érdekében február 21- én. este 7 órakor jótékonysági bálát rendeznek a Dübögő Étte­remben. Belépőjegyek igényel­hetők a polgármesteri hivatal költségvetési irodájában, a mű­velődési központban és az isk(+= Iák gondnokságán. Országosan is modellértékű Festői környezetben, az egy­kori Weinckheim birtokon 1954 óta működik a megye egyetlen gyógypedagógiai otthona, ahol óvodás kortól a felnőtté válásig komplex módon foglalkoznak a gyerekekkel. Az oktatás külön­féle formáival, fokozataival azon fáradoznak, hogy megva­lósuljanak az életívet átfogó gondoskodás elvei. Az otthon­nak pillanatnyilag 200 állandó lakosa van, fele állami gondo­zott. Varga Imre igazgató elmond­ta: a Tarhoson folyó speciális gondoskodás országosan is modellértékű, a képezhető értel­mi fogyatékos gyerekek életvi­teléhez, foglalkoztatásához, szakmai oktatásához nyújtanak hathatós segítséget. Az intézet keretein belül beindult a mező- gazdasági profilú szakmunkás- és szakközépiskolai képzés. Ennek érdekében a zenepavi­lonnak az iskolai oktatásból való kiváltására jelentős köz­ponti pénzekkel, a megyei ön- kormányzat beruházásában, a csárdaszállási Petőfi Tsz építői­nek kivitelezésében készül egy nyolc tantermes iskolai szárny. Három tantermet már birtokba vettek a gyerekek, a többi a zsi- bogóval és a tornateremmel szeptemberre elkészül. A zene­pavilon a jövőben eredeti funk­cióját látja el, teljes egészében a zene szolgálatában áll majd. Épülőfélben az iskola Ahol nemcsak máz a méz Készül a gvógylepény Az elmúlt év vé­gén Békésen egy új részvénytársaság kezdte meg műkö­dését, melynek ve­zérigazgatója Győ­ré Károly fiatal vál­lalkozó. — Hogyan jött létre a Príma-Invest Rt? — Részvénytár­saságunk történetét 1989-re kellene visszavezetni, mely során egy családi vállalkozásban megalakítottuk a Príma Bt.-t. Két­éves munka során annyira felfejlesz­tette termelését, hogy szerteágazó tevékenységével több társasági for­mát hozott létre. Időközben szüksé­gessé vált bizonyos fokú tőke­koncentráció, s ezért elhatároz­tuk: a Príma vállalkozási család létrehozza a Príma-Invest Rt.-t, mely tavaly novemberben zárt­körűen alakult. E koncentráció során gyakorlatilag tovább foly­tatjuk az alapítók korábbi tevé­kenységét, a méz felvásárlását, feldolgozását, csomagolását, export értékesítését, valamint egyéb élelmiszeripari tevékeny­séget is folytatunk. Mézfelvásárlásban és -fel­dolgozásban már komoly ta­pasztalatokkal rendelkezik az üzem: éves kapacitása 5 ezer tonna méz feldolgozására alkal­mas, mely több mint egyharma- da a hazai méztermésnek. Az ér­tékesítés 90 százalékát olasz, angol és német exportra szállít­ják. Tavaly a gyenge méztermés ellenére is több mint ezer tonna mézet dolgoztak fel exportmi­nőségben. Az alapanyagot hazai felvásárlásból, illetve a Romá­niában létrehozott vegyes válla­latok felvásárlásából biztosítot­ták. Az idén az rt. 30-40 dolgozó­val az országot behálózó 70-80 felvásárlóteleppel közel lOmil- lió dollár termelési értéket képes előállítani és exportálni. Az elmúlt hónapban többéves kísérletezés és a hatósági labo­ratóriumi vizsgálatok után egy új termék, a „Príma” méhgyógy- lepény gyártását és értékesítését kezdték meg. — E termék fő célja a méhek gyógyítása, valatjnnt a méhcsa­ládok fejlődésének serkentése. Magam is méhész vagyok, s azokkal a gondokkal találtam és találom magam szemben, mint minden méhésztársam. Saját fejlesztésben, először én próbál­tam ki, majd másokat is bevonva a kísérletbe, a sikeres eredmé­nyek alapján kezdtük meg e ter­mék gyártását, mely iránt máris nagy a kereslet. Ez a gyógyle- pény antibiotikum tartalmú, a méhek noszéma kórjának, eny­hébb költésrothadásának és köl- tésmeszesedésének megelőzé­sére alkalmas. Ugyanakkor le­hetővé teszi a legyengült méh­családok megerősödését, gyó­gyulását. Az elmúlt napokban már több mint 100 tonna, egy ki­logrammos kiszerelésű termé­ket értékesítettünk, bízva abban, hogy ezzel is segíthetjük az idei jobb méztermést — mondotta Győré Károly.

Next

/
Thumbnails
Contents