Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-18 / 41. szám

Alelnökjelöltek A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye szerint a miniszter- elnök javaslatot terjesztett elő a Magyar Köztársaság elnökéhez dr. Csúcs Lászlónak a Magyar Rádióhoz és dr. Nahlik Gábor­nak a Magyar Televízióhoz alel- nökké történő kinevezésére. A kormányfő egyidejűleg kezde­ményezte az Országgyűlés el­nökénél a jelöltek meghallgatá­sát a parlament illetékes bizott­sága előtt. Göncz Árpád köztársasági elnök hétfőn kézhez vette Antall József előterjesztését a rádió és a televízió alelnökeinek 1992. március 1-jei hatállyal történő kinevezésére, és megkezdte an­nak tanulmányozását. Nem csak helybélieknek! A kárpótlással kapcsolatos földalapok elkülönítése céljából érdekegyeztető fórum alakult Sarkadon, amely február 21-én (pénteken) 9 óra 30-kor ülésezik a polgármesteri hivatal 28-as számú termében. Az ülés nyil­vános, melyen részt vehetnek a nem helyben lakó földigénylők is. Zsákutca az oktatásban? A jelenlegi oktatási törvény- tervezet „zsákutcák sorozata” nem alkalmas arra, hogy a parla­ment elé kerüljön — hangzott el azon a hétfői sajtótájékoztatón, amelyre Wekler Ferenc és Fodor Tamás, az SZDSZ képviselői — a társadalmi vita utáni konszen­zuskeresés igényével — meg­hívták az önkormányzati szö­vetségek, valamint a pedagógu­sok szakmai és szakszervezeti fórumainak képviselőit. A tervezet a meglévő iskola- rendszer szétverését eredmé­nyezheti — szögezték le a részt­vevők. Olyan törvényt kell al­kotni, amely időtálló, nem lenne szerencsés a következő válasz­tások után esetleg újat létrehoz­ni. Környezetvédelmi tagozat alakult megyénkben A környezetgazdálkodásban tevékenykedő mérnökök szak- mai-tudományos-érdekvédelmi szervezeteként tegnap Békés­csabán, a városi polgármesteri hivatalban megalakult a Mérnö­ki Kamara Környezetvédelmi Tagozata Békés Megyei Szer­vezete. Az alakuló ülésen részt vett Gyilyén Elemér, a Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Ta- , gozatának elnöke, és annak he­lyettese is. A jelenlévők — a megyében a környezetvédelem iránt elkötelezett, illetve azzal hivatalból foglalkozó mérnö­kök, a gazdasági és társadalmi élet különböző területein tevé­kenykedő szakemberek — az alakuló ülésen titkos szavazás­sal megválasztották az ideig­lenes elnökséget. Eszerint a megyei szervezet elnöke dr. Fórján Mihály, elnökhelyettese dr. Balogh Ibolya, titkár pedig Mastala Gergely. „NEM LEHETSZ IGAZSÁGOS, HA NEM VAGY EMBERSÉGES.” (Vauvenargues) KÖRKÉP 1992. február 18., kedd Parlamenti módosítások Végtelen viták lényegi döntés nélkül AIDS-beteg Békéscsabán Napirend előtti felszólalások, napirendi javaslatok elfogadása után hétfőn délután folytatta a köztisztviselők jogállásáról szó­ló törvényjavaslat vitáját az Or­szággyűlés. Lezárták az idei költségvetési törvény mellékle­tének pontosítására előterjesz­tett kormányjavaslat megbeszé­lését, de részletes vitáról csak kedden szavazhatnak. Ekkor ugyanis nem volt szavazatképes a Tisztelt Ház. Három képviselő a szövetke­zetek átmeneti szabályozásával kapcsolatosan módosítani java­solta a vagyonnevesítésről szóló szakaszt. Zsíros Géza, Békés megyei képviselő, s a hozzászó­ló MDF-es, fideszes és MSZP-s honatya témával kapcsolatos véleményéről később szólunk. Tárgyalták az 1963 és 1989 kö­zött elkövetett egyes állam és közrend elleni bűncselekmé­Az ipari termelés tavaly 19,1 százalékkal csökkent az egy évvel korábbi adatokhoz képest, értéke 1991-ben 1952 milliárd forintot tett ki — tette közzé hét­fői jelentésében a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Az ipar és az építőipar múlt évi jellemző adatairól készült összefoglaló szerint, az 50 főnél többet foglalkoztató ipari szer­vezetek termeléscsökkenése az átlagosnál nagyobb, 21,5 száza­lékos volt. A legnagyobb mérté­kű — 33 százalékos — vissza­esés az építőanyag-iparban mu­tatkozott, a legkisebb— 8 szá­zalékos — pedig a villamos- energia-iparban. Figyelemre nyék miatti elítélések semmissé nyilvánítását. Este 7 órakor az elnöklő Szűrös Mátyás bere­méltó, hogy múlt év decemberé­ben a megelőző hónaphoz ké­pest mind a bányászatban, mind a villamosenergia-iparban, a gépiparban, a vegyiparban és a könnyűiparban növekedett a ter­melés, az ipar egészének átlagát tekintve összesen 3,3 százalék­kal. Az ipar értékesítése 21,9 szá­zalékkal maradt el az 1990. évi­től, a bel- és külkereskedelmi forgalom hasonló arányban csökkent. Az ipari termékeknek mintegy 25 százalékát adták el külföldön, legkevesebbet — 0,2 százalékot — a villamosener- gia-ipari termékekből, a legtöb­bet — 42,4 százalékot — a gép­kesztette a részletes vitát. Ma a társadalombiztosítási témával folytatódik az ülés. ipari cikkekből sikerült külpia­con értékesíteni. Az iparban az elmúlt esztendőben 1,1 millióan dolgoztak, körülbelül 10 száza­lékkal kevesebben, mint a meg­előző esztendőben. A nemzetgazdaság múlt évi legfontosabb adatairól és muta­tóiról a statisztikai hivatal elnö­ke néhány nap múlva tart sajtó- tájékoztatót. Áz MTI-nek arra a kérdésére, hogy miért csak feb­ruár második felében kerülnek nyilvánosságra e fontos statisz­tikai adatok, az elnök elmondta: az adatszolgáltatók száma — tekintve a számos újonnan ala­kult kisszervezetet — az elmúlt néhány évben többszörösére növekedett. Mivel erre nem vol­tak felkészülve, az adatok fel­dolgozása hosszabb időt vesz igénybe. (Folytatás az 1. oldalról) vei. Hadd jegyezzem meg, hogy nálunk már több éve egyszer használatos injekciós tűket al­kalmaznak. —Járt-e ez a kisfiú óvodába? — Bölcsődébejárt még. ■— Elvégzik a szűrővizsgála­tot azok között, akik érintkeztek a gyerekkel? — Nagyrészben már megtör­tént. Természetesen nem talál­tunk senkit, aki vírushordozó lenne. —Ez ilyen természetes? — Fontos kiemelni — kap­csolódik a beszélgetésbe Gion doktor —, hogy a kisfiúval élő édesanyja és két testvére nega­tív. Ez megerősíti a betegséggel, annak terjedésével kapcsolatos ismereteinket, amely szerint a vírushordozó egyénnel történő kapcsolattartás, a szó hétközna­pi értelmében, még huzamo­sabb idő után sem jelent közvet­len veszélyt. Köztudott ugyanis, hogy az AIDS vírusa a nemi kapcsolattal és a vérrel, vérké­szítményekkel terjedhet. Sem kézfogással, sem hétköznapi használati tárgyakkal nem lehet a betegséget megkapni. Ezért indokolatlannak és embertelen­nek tartjuk a kisfiú és teljesen egészséges családjának kiközö­sítését... — Fel kell hívnunk az egész­ségügyi dolgozók figyelmét — veszi át a szót ismét Mucsi dok­tor — a vérvételek, vérrel kap­csolatos tevékenységek során az előírt rendszabályok betartá­sára, hiszen a betegség most már reális veszélyként megyénkben is jelen van... Természetesen lett volna kér­désem még a gyermekosztály főorvosához is. Az például, hogy mennyire voltak fegyel­mezettek az osztályon, amikor kiderült a szűrés eredménye, hi­szen a szóbeszéd úgy hozta, hogy bizony pánikba estek. Azt is megkérdeztem volna, hogy ilyenkor ki vállalja magára a szomorú kötelességet: a szülők­kel közölni a hírt. Nem kaptam rá lehetőséget. Béla Vali Személygépkocsik 200 millióért Л Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában elbírálták a személygépkocsi-behozatali kérelmeket. Л minisztérium minden új személy- gépkocsira szóló igényt elfogadott és azokra kiadta az engedélyt. Ezek szerint az első félévben a kereskedők 34 ezer új autót hozhatnak az országba, közel 200 millió dollár értékben — tájékoztatta az MTI-t hétfőn a minisztérium sajtóosztálya. Л használt gépkocsik esetében már nem voltak ilyen nagyvonalúak az engedélyezők. Л fennmaradt kvótát darabarányosan osztották el a kérelme­zők között. Átlagosan minden kereskedő feleannyi gépkocsit hozhat be, mint amennyire eredetileg engedélyt kért. Arra számítanak a minisztériumban, hogy a szűkös engedélyek következtében értékesebb, jobb műszaki állapotú, környezetkímélő járműveket hoznak be az importőrök. Az NGKM a használt gépkocsik behozatalára 50 ezer engedélyt adott ki. így az első félévben össze­sen 84 ezer új és használt jármű érkezhet az országba. (Az első féléves kvóta csupán 60 ezer volt.) Miért nem láttuk Vastagh Pált? — Képviselő úr! Régen nem láttuk itt a parlamentben, idén talán még egyszer sem. Mi történt? — Ebben az évben még valóban nem voltam itt — válaszolja me­gyénk MSZP-s képviselője. — Egy operáción estem túl, ami régóta húzódó úgy volt, egyszer szembe kellett vele nézni. Emiatt késlekedtem. — De most már tettrekészen, egészségesen folytatja? — Tettrekész vagyok, sőt, a közeljövőben már komoly munkám is lesz a parlamentben. Jövő hét végén pedig Békés megye néhány közsé­gébe megyek majd el. Vagyis folytatom a munkámat. — Teljesen kikapcsolódott a parlamenti eseményekből vagy azért tévén nézte? — Nyomon követtem az eseményeket, munkatársaimmal is beszél­gettem, készülni tudtam már a lábadozás utolsó szakaszában. — Milyen volt kívülről nézni azt, amit eddig belülről élt át? — Volt néhány parlamenti vihar, aminek a kimenetelét képernyő előtt ülve is szorongva figyeltem. Egyébként úgy látom, hogy a közvetí­tett viták sokszor nem adják vissza azokat a tartalmi problémákat, ami egy-egy törvényjavaslat körül kialakult. A plenáris ülések egyoldalú információt tükröznek, a bizottsági munka kerekíti ki a parlamenti munkát teljes egésszé. — Képviselő úr, örülünk felépülésének és minden jót kívánunk. S.Á. Zuhant az építőipar Nyugdíjasok kontra munkanélküliek Kiderül a Napóra felett az ég? 126 millió „gyorssegély” a folyóiratoknak Kihirdették a Művelődési és Közoktatási Minisztérium idei esztendőre meghirdetett Mece­natúra pályázatának eredmé­nyét. Összesen 231 pályázó kö­zül 183 felelt meg a kiírás felté­teleinek, közöttük 126 millió forintot osztott ki a kuratórium. Ennyi pénz áll rendelkezésre az irodalmi, művészeti, közműve­lődési folyóiratok életben tartá­sára, míg a jelentkezők ennek majd háromszorosát, mintegy 460 millió forint támogatást igé­nyeltek volna. A kuratórium — amelynek többek között tagja volt Jókai Anna, Bertha Bulcsú, Székely Gábor és Szokolay Sán­dor is — döntésénél figyelembe vette, hogy minden művészeti ágból legalább egy szakmai lap részesüljön a támogatásban. A legtöbbet — kereken 10 millió forintot — az Új Művé­szet kapta, utána a Kortárs és a Nagyvilág, valamint az Elet és Tudomány következik, mintegy 6-7 millió forinttal. Legkeve­sebbet — százezer forintot — a Hangszervilág kapott. Egyetlen fillér sem jutott — 146 társával egyetemben — például a Ring, a Dörmögő Dömötör, a Magyar Narancs és a Múzsák Magazin című lapoknak. A megyei, tájegységi lapok közül támogatják a Kecskemé­ten megjelenő Forrást (900 ezer forinttal), a pécsi Jelenkort (900 ezer forinttal), Komárom-Esz- tergom megyében az Új Forrást és a Limest (540, illetve 200 ezer forinttal), a békéscsabai Nap­órát (450 ezer forinttal), a kapos­vári Országépítőt (350 ezer fo­rinttal) és a Somogyot (630 ezer forinttal). (szabó) (Folytatás az 1. oldalról) nyugdíj a megállapítás pillana­tától romlik. Az egészségügy­ben várható változásokkal kap­csolatban először arról beszélt a politikusnő, hogy az egészség- ügyi tervezethez (melyet várha­tóan az év első felében tárgyal a parlament), mint országgyűlési képviselőnek, egy vidéki város­ban tartott fórumon kellett hoz­zájutnia. A márciusban és ápri­lisban kipostázandó biztosítási igazolványokkal összefüggés­ben elmondta, a szocialista párt nem tartja szerencsésnek, hogy a nyugdíjasokon kívül minden­kinek le kell igazolnia valahol, hogy egészségügyi ellátásra jo­gosult. Vannak ugyanis „leve­gőben lógó” magyar állampol­gárok, akiknek nincs munkahe­lyük, és mivel semmilyen se­gélyre sem^ogosultak, se a mun­kaügyi központ, se az önkor­mányzat nem igazolhatja őket, viszont betegek lehetnek. Ezek­nek az embereknek — ha ellá­tást akarnak — havi 1200 forin­tot kellene fizetniük, ami non­szensz. Sajnos a kormány nagyon sok átgondolatlan beterjesztést ké­szít — mondta a képviselőnő. Példaként említette, hogy az egészségügyi tervezet a króni­kus elfekvőkről azt írja, csupán orvosi és gyógykezelésre jogo­sultak, az étkezésért és a hotel­szolgálatért már fizetniük kell. A haldokló, magatehetetlen em­berektől ezt képtelenség elvárni. A képviselőnő a 400 ezren felüli munkanélküliségért is a kormányt teszi felelőssé. Ennyi ember nem mehet el vállalkozó­nak, mikor a termelés 15 száza­lékkal esett vissza az országban. Hiába küldik el az emberek so­kaságát nyugdíjba (Borsodban nyolcszor annyit, mint a korábbi években), ilyen létszámú mun­kanélküli tömegen csakis a gaz­daság fellendítése változtathat­na. Csehák Judit véleménye sze­rint hiba volt úgy felszámolni a kelet-európai piacokat, hogy helyettük nem tárnak fel újakat. — A kormányzat alapvető hibái miatt aztán szembekerül­nek egymással olyan rétegek, mint a nyugdíjasok és a munka- nélküliek, holott a kialakult helyzetért nem ők a vétkesek — mondta a pol itikus asszony.—S ha csak néhány butaságot is si­kerül megakadályoznunk, már nem ültünk hiába a parlament­ben. —ria Sa fokira szorítva Müvelöd(t)ünk Minden társadalomnak megvan a maga kultúrája. S minden kultúra magán hor­dozza az adott társadalom jel­lemző jegyeit. Az elmúlt né­hány évized politikai irányvo­nala mutatkozik meg az embe­rek művelődési szokásaiban is, illetve azokban a lehetősé­gekben, amelyek biztosították a keretet a pihenésre, a szóra­kozásra és a kikapcsolódásra. A hetvenes évek elején kezdték építeni azokat, a jórészt állami támogatású, művelődési há­zakat, amelyek sok éven ke­resztül meghatározói lettek az „egy falu, egy kultúrház" el­méletnek. A kultúra ezen fel­legvárainak tágasra mérete­zett „szín-termeiben” zajlott minden olyan rendezvény, amely egyben demonstrálta a nép „kultúrszomját”. A korra egyébként is jellemző építé­szeti stílus: hatalmas művelő­dési ház, óriási étterem, gigá­szi lakótelep. Szellemiségében pedig döntő a mindent átfogó közösségi gondolkodás. Bár az utóbbi években érezhető volt az össznépi kultúra ha­nyatlása és nőtt a gond a „há­zak benépesítése” körül, azért még sok településen a „lát­szatműsorok” fenntartásán erőlködtek. Mára azonban elszálltak az „illúziók” ! A sú­lyos terhekkel birkózó hétköz­napokban sok apró gond köti le az emberek tömegeit. Változik a világ, változnak a szokások — mondhatnánk egyszerűen, de tudjuk, nem erről van szó. A megoldás? Talán, ha nem bezárnák, in­kább kinyitnák ezeknek a há­zaknak a kapuit: hogy az ott élő lakosok, a fiatalok, a már meglevő kis csoportok szer­veznének oda összejövetele­ket, klubesteket a maguk ízlé­se, igénye és akarata szerint. Halasi Január, február, Sarkadkeresztúron is lesz nyár Fotó: Fazekas Ferenc

Next

/
Thumbnails
Contents