Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-17 / 40. szám

1992. február 17., hétfő • BÉKÉS MEGYEI HlRLAp­GYULA ES KORNYÉKÉ Mától két medencével több... Nem zár be, nyit a Várfürdő Ferenczy Béni Petőfi-szobra Gyulán Szerkesztő Szőke Margit. Telefon: (66) 27-844 és(66)62-110 Vállalkozók! Elek. — A művelődési ház emeleti termében tartja alakuló ülését február 20-án, 19 órakor a Vállalkozó és Marketing Egy­let. A szervezet vállalkozások, munkalehetőségek, kereskedel­mi kapcsolatok szervezésében szeretne segíteni vállalkozásba­rát pénzintézetek bevonásával. Információcserét, érdekképvi­seletet is célul tűznek ki. Az ala­kuló ülés vendége lesz Kádár Péter országgyűlési képviselő és dr. Szécsi István ügyvéd. Bezár-e a Várfürdő? Többek között erre is kíváncsiak voltak a Gyulai Idegenforgalmi Kamara és a Gyulai Vállalkozók Egylete tagjai, amikor közös összejöve­telükre meghívták dr. Bagosi Attilát, a Várfürdő Kft. igazga­tóját. Januártól önkormányzati vállalkozás lett a fürdő, levá­lasztották a korábbi vízművek­től — adtunk róla hírt több alka­lommal. Az igazgató januári lá­togatásunkkor nem titkolta, a fürdő helyzete korántsem ró­zsás. Azóta új adatokkal is szol­gált, melyeket az ülésen részt vevők osztatlan figyelemmel hallgattak. Köszönhetően an­nak, hogy a Várfürdő léte, a hoz­zákapcsolódó idegenforgalom valamilyen formában minden második gyulai családot érint. És annak is, hogy a létesítmény működési adatait homály fedte. Tegyük hozzá, egy ideig még fedi is, hisz a „közös nagy ka­lap” miatt nem volt szükség részletekbe menő kimutatásra, s ezeket egyetlen téli hónap után, szezon előtt, csak becsülgetni lehetne. A sok probléma között el­hangzott: a fürdő egyedül nem bírja fenntartani a — gázzal fű­tött— tanmedencét, sokba kerül a kupolás épület holt tereinek fűtése. A kulcsfontosságú gyó­gyászatot nem fejlesztették. A lapostető beázik, az épület alul­ról nedvesedik, de még az is gond, hogy a vendég ép lepedőt kapjon... Veszélyes állapotban van a lovarda tetőzete, így is sok az elvett zöldterület, kérdés a hol fejleszteni. És miből fejlesz­teni? Aggodalomként elhang­zott: ha az önkormányzat rész­vénytársaságot alakít, ez nem a gyulaiak kisemmizését jelenti majd? Hirdetni kellene a külföl­di érdeklődésre számot tartó gyógyászatot, de így? Sok volt a kérdés és maradtak nyitottak is. Az itt eldönthető álláspontok mindenesetre köze­ledtek abban, hogy a fürdő a kölcsönös előnyök figyelembe­vételével vállalkozóknak sza­bad területeket ajánl fel, pályá­zat, versenytárgyalás útján. A bérleti díjak nem szöknek a csil­lagos égig, de reálisabbak lesz­nek, így csökkenthető a fürdő vesztesége. Közösen keresik a fejlesztési lehetőségeket is. Gyulán a fürdő az első. A híresz­telésekkel szemben nem zár be! Dr. Bagosi Attila elmondta, az önkormányzat biztosítja a mű­ködéshez szükséges pénzt, leg­alábbis az első negyedévre biz­tosította... — A második negyedévben már a bérleményekből szeret­nénk fedezni működését — tette hozzá az igazgató.—Már május elseje előtt, a mai naptól meg­nyitjuk a fedett gyógymedencét és a csúszdásat, valamint folya­matosan a többit, hogy bérlőink megkezdhessék tevékenységü­ket. Az átszervezést irányító Lebenszky Attila alpolgármes­ter kérdésünkre megerősítette: az önkormányzat semmiképp nem zárja be a fürdőt, de csökke­nő támogatására számítanak. A kamara ülésén sok kritika érte egyébként a képviselő-testüle­tet, mert „ejtette” az átfogó ide­genforgalmi koncepciót. Azon­ban nem végérvényesen: már­ciusban visszatérnek rá, ám le­hetséges, csak egyes részele­meit rendelik meg. Átalakulás előtt a húskombinát Elnöki adomány Budapest. — Lajos Ferenc grafikusművész, a gyulai szék­helyű Dürer Társaság elnöke 20 ezer forintot ajánlott fel az au­gusztusban, Gyulán rendezendő nemzetközi ex libris kiállítás dí­jaihoz. Dönt az írás Gyula. — Az Implom József Helyesírási Verseny döntőjét február 27—29-éig rendezi az Erkel Ferenc Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola a város, a minisztérium, a Békés Megyei Pedagógiai Intézet, az Implom József és a Juhász Gyu­la Alapítványok támogatásával. A versenyt a városháza díszter­mében 28-án, 8.30 órakor nyitja meg dr. Deme László egyetemi tanár, a zsűri társelnöke. A diák­versenynek, amely feladatlapok megoldásából és tollbamondás­ból áll, a Mogyoróssy János Könyvtár ad otthont. Ünnepi koncert Gyula. — A zeneiskola hangversenytermében ünnepi koncertet ad március 15-én dél­előtt Körmendi Klára és Kassai István zongoraművész, vala­mint az Erkel Ferenc Zeneiskola Kamarazenekara. Az Erkel Fe­renc Társaság hagyományossá váló koncertprogramját a rádió is közvetíti. A társaság közgyű­lését március 14-én délután tart­ja a Mogyoróssy János Könyv­tárban. Népművelőknek Kétegyháza. — A Mezőgaz­dasági és Középfokú Szakokta­tási, Továbbképző és Szakta­nácsadó Intézetben a megyei művelődési központok február 26—28-áig szakmai tanácsko­zást rendeznek a Békés és a Jász-Nagykun-Szolnok megyei községi művelődési házak veze­tőinek. Többek között szó lesz a művelődési finanszírozásról, készülő törvényekről, a telepü­lésfejlesztésről, valamint a nép­művelő és az önkormányzatok kapcsolatáról. A fotókat Fazekas Ferenc és Kovács Erzsébet készítette Mint ismeretes, ez év december 31-éig az álla­mi vállalatoknak valamilyen gazdasági társasággá kell alakulniuk. Hol tart ez a folyamat a város legnagyobb vállalatánál, a Gyulai Húskombinát­nál, illetve hogy állnak a tőkebevonással? — ke­restük fel Zám András vezérigazgatót. Azért is, mert a helybeliek sűrűn találgatják: lehet, már el is adták a kombinátot? Zám András: „Elképzelhető, a vagyoni helyzet ismeretében, piaci kapcsolatainkat figyelembe véve, 30 százaléknál is több lesz a külföldi töke — Az elmúlt év októberében megbíztunk egy külső szervező céget az átalakulási folyamat lebo­nyolításával, egy másikat a vagyonértékeléssel — tájékoztatott a vezérigazgató. — A munka félidő­ben tart, várhatóan március végén, április elején benyújtjuk az átalakulási tervet és a privatizációs koncepciót. Maradhatunk 100 százalékos állami tulajdonú részvénytársaság is. Megváltozik a vál­lalat szervezete, irányítási formája: az ötfős igaz­gatóság három külső tagja biztosítja a stratégiai döntéseknél a kitekintő szemléletet. Várhatóan az első félév végére részvénytársasággá alakulunk. —A húskombinát kiterjedt piacai feltételezik a külföldi töke érdeklődését. — Belföldi tőke sajnos nagyon nincs. Eddigi információim szerint a kárpótlási jegyek tulajdo­nosai nem érdeklődnek különösebben a húsipar iránt. Az élelmiszeripar olyan terület, ahová a mezőgazdasági partnerek beépülése kívánatos lenne, de ők is átalakulóban vannak, s emellett pénzügyi helyzetükre nem jellemző, hogy például 100 millió forinttal részvényesek lennének. Kül­földi partnereinkkel folytatunk előzetes tárgyalá­sokat, elég sokan kértek információkat. Érdeklőd­tek Angliából, Németországból, Amerikából, Svédországból. Olaszországból is, de nem kaptam olyan jelzéseket, hogy a vásárlás érdekelné őket... Komoly tárgyalásokra — várhatóan áprilisban — a vagyonértékelés, az Állami Vagyonügynökség engedélye után kerülhet sor. Sajnos, nem egy példa bizonyítja, a külföldi érdeklődő visszalép... —Reményei szerint hogyan alakul az év végére a privatizáció? — Kisebbségi állami tulajdonlást szeretnénk. Részvénycsomagot kap az önkormányzat a belte­rületi föld értékében, dolgozóinkat is szeretnénk 10 százalékban résztulajdonhoz juttatni. Próbá­lunk belföldi partnereink körében (bankok, terme­lők, kereskedelem) befektetőket találni. Becslé­sem szerint az 51 százalékhoz körülbelül 30 száza­lékos külföldi résztulajdonlást kellene elérni. Ez pedig nem lehetetlen... Ha 1992-ben mégsem sike­rülne, akkor a következő évek feladata lesz. Múltba néző A lovardából színházat építettek Erkel János (1812—1873) Erkel János ügyvéd születé­sének évfordulóján D. Nagy András bocsátotta rendelkezé­sünkre az alábbi adatokat. Erkel János Gyulán született. Tanul­mányait szülővárosában, Po­zsonyban, Kolozsvárott — itt a Teleki fiúk nevelője volt — és Pesten végezte. Budán nyitott ügyvédi irodát, 1847-ben felesé­Sok anyagot gyűjtött ősz- sze D. Nagy András és dr. Márai György az Erkel csa­ládról. Hogy könyvként megjelenjen, nem álom már. A mű nyomdában van, kiadja az Erkel Társa­ság és Gyula Város Önkor­mányzata. Nemsokára kéz­be veheti az olvasó. gül vette Unger Krisztinát. Ké­sőbb hazahívták a gyulai urada­lomjószágigazgatójának ésjog­tanácsosának. A gróftól szállá­sul a Kossuth utca 28. számú épületet-— ma Pálffy Kollégium — kapta. Erkel János kitűnő zongorista és sakkjátékos volt. Róza leánya a zenei életet szer­vezte Gyulán. Erkel Ferenc Unger Krisztina ( 1828—1863) 1850—60 között náluk töltötte a nyarakat. Ehhez a családhoz fű­ződik a régi lovarda—ma fedett uszoda — nagy nyári színházzá átépítése. Erkel Ferenc is fellé­pett itt a Nemzeti Színház zene­karával és énekes színészeivel. Erkel János és felesége a gyu­lai Szentkereszt temetőben nyu­godnak. Halló, dr. Lúczi József! — Tízéves vargabetű után került vissza Gyulára dr. Lúczi József. Januártól a város jegyző­je. — Halló, igaz, hogy a hivatal megkeresésére adta be pályáza­tát? — Nem keresett meg a hiva­tal. Ahogy korábban, most is pályáztam a jegyzői állásra, hi­szen konok gyulai és közigazga­tási vagyok. — Á békési jegyzőséggel összevetve: mi a különbség a két képviselő-testület között? — Formai: ott 19, itt 27 fős a testület. Az azonosságok a szá­mosabbak. Izgalmas, nehéz korszakot élünk át, nagy terhe­ket kell a közszolgálatnak ellát­ni és nagyon rosszkedvű társa­dalmi háttérben. Az országban mindenütt azonosak a jelensé­gek, hisz azonosak a kihívások. À testületek asztalán felerősöd­nek a problémák. A megoldás­hoz az eszközök távolról sem állnak rendelkezésre... A gyulai testület színes politikai arculatá­ban, ellentmondásosságában és azonosságában kifejezi a társa­dalmi valóságot. Esetenként könnyebb helyzetben is van, hisz a város más térségekhez képest jobb kondíciókkal ren­delkezik. Például Békés nehe­zebb szociális problémákkal küzd. — Az első, januári ülésről sokan azt mondják, jól előkészí­tett volt, tehát rövidebb is... — Annál magasabb mércét állítottam a hivatal és magam elé... Egy jól előkészített anyag tényszerűségével gyorsabb, jobb döntést eredményez. Én abban vagyok érdekelt, hogy bizalmat érdemlő, döntést meg­alapozó hivatali munka folyjon. Elfogadhatatlan, ami korábban volt: a hétfői ülésre pénteken mentek ki az anyagok, így nem lehetett kellőképpen felkészül­ni. „Fantasztikus” fogadtatás Két előadásra kapott meghí­vást a németországi testvérvá­rosból a gyulai Körös Tánc- együttes 40 tagja. Január 30-án a szomszédos Gerlingenben lép­tek fel először. A táncosok nem kis meglepetésére „összefutot­tak” itt Boross Lajos népizene­karával, majd további meglepe­tés várta őket a gerlingeni nép­táncegyüttes jóvoltából. Ma­gyarlakta területekről kitelepült svábok is élnek a városban, s az ottani táncegyüttes ápol ilyen hagyományokat. A Körös tag­jainak kedves figyelmességül szánták, hogy magyar néptánco­kat is előadtak a közös műsor­ban. Másnap, a ditzingeni Stadt- halle óriási csarnoka zsúfolásig megtelt nézőkkel. A palóc, a méhkeréki, a szatmári, erdélyi táncok előadóitól ráadást kértek ráadás után. Mindkét város kö­zönsége sűrűn használta a „fan­tasztikus” szót... Mint Gyalog László művészeti vezető az útról összegzésképpen elmondta, az szakmailag sem sikertelen. A gerlingeniek szívesen tanulná­nak magyar táncokat, s kérésük nem talált süket fülekre... gJ@IT A Amtsblatt der Stadt Ditzingen j Ы Körös-Volkstanzensemble Ungarische Tänze und Volkslieder Freitag, 31. Januar, 20.00 Uhr, Stodtbalie Ditzingen Vorverkauf bei der Stadtkasse, Telefon 164-172 p« Тхяк-гзеюЬЗс Kinös *«’: Gyula, der {»Лчтчйкй •;Sís efigxrtachí-i; texaj»»««* «•««ас S&d, Ъ&леЫ v:- »4*:r 4“ Am«n <къ landcswe:; sae.kasetCsiM» ti* int ЫШ B*ch«re Nswmw&áíe« га Вайе« **яй, sfctfoáw>Ensemble re&dmä- fog .iá tr.mim ihiimiMi odTU ú1-" A ditzingeni újság a címoldalon harangozza be a Körös Tánce­gyüttes vendégszereplését Esély a rendszerváltásra Községünkben mind ez ideig nem voltak érezhetők a változások. A kialakult összefonódások és kapcsolatok erős várként vertek vissza minden fejlődésért tett igyekezetét. Most azonban megtört a jég. Pályázattal vezető­váltás történhet az oktatási, kulturális és a szociális intézmények élén. A pályázati feltételek már ismertek. Bízhatunk abban, hogy a „kinevezettek’' helyére szakemberek, hozzáértő vezetők kerülnek. Megvan a remény a község nyakán élősködő, az évi mintegy 20 millió forintot felemésztő Gamesz megszüntetésére is. Az önállósodó intézmények és a vállalkozók együttmű­ködése a jó szakemberek helyben való megélhetésének alapja lehet. Talán még a ,,tanácsból" megmaradt „biztos” állásokba is hozzáértők kerülhet­nek, hogy a korszerű technika alkalmazása és a ,,mindentudó" számítógépes komputerrendszer végre naprakész gazdasági és pénzügyi adatokat bizto­sítson. A korszerű világ alapja a századvég európai igényének megfelelő oktatási, kulturális, szociális színvonal. Nem „elűzni", megtartani kell a fiatalokat. Az eddig elszármazott, jó szakemberekre szükség van Eleken. Erre jó lehetőség a pályázati kiírás. Reménykedjünk! Bajaczán Mihály, Elek Ennél többet nem lehet Manapság ritka az elismerő szó. Ezért is adunk helyet békéscsabai olvasónk levelének, aki Gyulán, a Pándy Kálmán Kórház betege volt. Legyenek most a sorok az orvosoké, nővéreké, egészen pontosan az uroló­giai osztályé... , „Két alkalommal műtötték az osztályon, jelenleg is, három év elteltével rendszeresen járok ellenőrzésre. A Csaba István főorvos úr irányításával működő osztályon mindig és mindenki olyan alapos kivizsgálásban, gyógy­kezelésben részesített, jó tanácsokkal látott el, hogy ennél többet kapni nem lehet. A figyelem, pontosság, tisztaság is dicséretre méltó. S ez nemcsak az én véleményem, hanem betegtársaimé is. Az osztály öregbíti a kórház hírnevét. Kiss Elemér, Békéscsaba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents