Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-03 / 28. szám

✓ Föld, törvény, szövetkezés - Útban a magántulajdon felé (3. oldal) 1992. FEBRUÁR 3., HÉTFŐ Ára: 9,60 forint XLVII. ÉVFOLYAM 28. SZÁM Balázsolás a békéscsabai katolikus templomban Fotó: Kovács Erzsébet Február 3.: Balázs Február harmadik napja ket­tős ünnep, egyrészt a farsangi vígságok sorába illeszkedik—a diákok sok más csibészség mel­lett ilyenkor, védőszentjük nap­ján mestereiktől kéregettek —, másrészt egyházi szempontból is jeles dátum. Szent Balázs a hagyomány szerint az örményországi Sze- baszte püspöke volt, valószínű­leg 316-ban szenvedett vértanú­ságot. Állítólag meggyógyított egy kisfiút, akinek halszálka ment a torkára és majdnem meg­fulladt. Valószínűleg már püs­pökké szentelése előtt ellátott orvosi teendőket, ami akkoriban nem állt messze a papi szolgálat­tól. Balázs egyike volt a 14 segí­tő szentnek, többek között a to­rokfájósok gyógyítója. Alakja a 14. századi pestisjárvány óta ismert, aminek az lehet az oka, hogy a „fekete halál” torokfájás­sal és fulladásos rohammal kez­dődött. N. K. Az alagút bejáratánál? Konvertibilis lesz a forint egy-két éven belül, nyilatkozták magyar bankvezetők a napokban. Az ország teljesítőképessé­ge, a helyzet, no meg a dolgok ha úgy alakulnak, minden reális esély megvan fizetőeszközünk nagykorúsítására. S ha minden igaz, akkor hasonlóképpen gondolkodnak a nagyvilág pénz­ügyi hajjakendjei is. Belenyúlok a zsebembe, és a kezemügyébe akad egy egyfo­rintos érme. Az a jól ismert, silány, alumínium korongocska, a hajdani forintos csoki és forintos labda névadója. Sokáig nem volt konvertibilis. Kitagadták a szabadon átváltható, arisztok­ratikus pénzek családjából. ím hamarosan összemérhetjük a dollárral, márkával a mi forintunkat. Forgatom a forintost és arra gondolok, hogy végeredmény­ben „О” a mi munkánk jelképe, pontosabban kifejező eszköze. S ha a piac a forintot egy magasabb polcra helyezi, akkor az ítélet Magyarország munkájának, teljesítményének szól. Örök optimista lévén majdnem megállapítom magamban: valami alakul, megint megcsillant valami halvány remény. De azonnal hallom a sokszor becsapott emberek kórusát: megint jönnek a hurrá optimizmussal, aztán eltelik néhány hónap, év és méginkább pofára esünk. Igaz, igaz, ne keltsünk hamis illúziókat, de kockáztassuk a nem teljesen pesszimista próféciát: ha az alagút végét nem is látjuk, de az előttünk lévő nagy sötétség valószínűleg a keresett alagút bejárata. (Különben miért kérnének megint, húszezredszer fejenként két forintot — elszántságukról híres — pénzügyi nagyfőnö­keink?) Lovász Sándor Simion Pop román nagykövet Gyulán A nemzetiségi jogok biztosítása közös érdekünk Románia budapesti nagy­követe, Simion Pop péntek este a Gyulai Román Egyesület ven­dége volt. A protokolláris for­maságoktól mentes találko­zón a nagykövet egyebek között a következőket mondta: — Sze­retnék közreműködni abban, hogy a magyarországi román­ság megfelelő szellemi és lelki segítséget kapjon Romániától. De hogy miben segíthetünk, azt az itteni románságnak kell meg­határoznia. A Gyulai Román Egyesület csak néhány hónapja kezdte meg a munkáját, de re­mélem, hogy sikeresek lesznek. Az anyanyelv, a kultúra ápolá­sát könyvekkel, információk­kal, ösztöndíjakkal, romániai továbbképzésekkel, tanulási le­hetőségekkel segíthetjük. Ké­rem, gyűjtsék össze elképzelé­seiket, hogy továbbíthassam azokat Romániába. A rendezvény vendége volt Gyula polgármestere, Pocsay Gábor, aki szintén régi ismerős­ként üdvözölhette Simion Po­pot, hiszen már többször tár­gyaltak. A polgármester a ko­rábban felvetődött gyulai román kulturális központról mondta: — Az ötlet sajnos nem tőlünk származik, hanem a nagykövet úrtól. De nem ez a lényeg, ha­nem az, hogy áttekintettük a le­hetőségeket. Az egyik verzió szerint az ortodox templom mel­lett néprajzi múzeum, román kultúrközpont jöhetne létre. A másik elképzelés nagyobb épü­lettel számol. Azon leszünk, hogy—az anyagi lehetőségeink függvényében — az elképzelés valóra válhasson. Simion Pop lapunknak és a Népszabadságnak közös inter­jút adott. Először a készülő ma­gyar nemzetiségi törvényről kérdeztük a nagykövetet. — A nemzetiségi törvény akkor lehet jó—mondta —, ha a magyarországi nemzetiségek képviselete megoldódik a helyi fórumoktól egészen a parlamen­tig. S ha a törvény keretet ad az etnikai és állampolgári jogaik megvédéséhez. — Ön személy szerint mikor lenne elégedett a nemzetiségi törvénnyel? (Folytatásai. oldalon) Ma: Simonyi Imre a hazai pályáról A Kurír január 17-ei szá­mában terjedelmes riportban számolt be Simonyi Imre Jó­zsef Attila-díjas költő gyulai otthonában tett látogatásáról. Az írást egy héttel később a gyulai városi lap is közölte, a forrás megjelölése nélkül, csaknem változatlanul. (4. oldal) A cukorgyár számít a termelőkre Mezőhegyesen nem voltak elbocsátások a gyárban, és ebben az évben sem szándé­koznak elküldeni senkit. Mekkora területen termeltek, és mennyi répa maradt a föld­ben? Hány dolgozót fog­lalkoztattak tavaly, és hogyan készülnek az új kampányra? (5. oldal) Egyre szorosabb kisgazda-szocdem szövetség A dr. Petrasovits Annával fémjelzett szociáldemokrata párt és a békéscsabai kisgazda szervezet szombaton délután az ifjúsági házban nagygyűlést tar­tott, amelynek vezérszónoka dr. Petrasovits Anna, a Magyaror­szági Szociáldemokrata Párt el­nökasszonya volt. (A titulust dr. Petrasovits Anna bemutatkozá­sából vettük.) A mintegy 150—200 jelenlé­vő — köztük komlói, székesfe­hérvári, szolnoki és budapesti szociáldemokraták—gyakorla­tilag teljes áttekintést kapott dr. Petrasovits Anna politikai néze­teiről, a legégetőbb gazdasági, társadalmi és szociális problé­mák szocdemes megközelítésé­ről. S ami kiderült még: a szo­ciáldemokraták a kisgazdákkal mind szorosabbra kívánják fűz­ni a kapcsolataikat, hogy a falusi és a városban élő munkavállalók közösen léphessenek föl érde­keik érvényesítésére. A két történelmi párt válto­zatlanul hirdeti, hogy a teljes reprivatizálás a céljuk. Ellene vannak annak, hogy a volt kom­munisták saját zsebre privatizál­hassák az országban felhalmo­zódott vagyon jelentős részét. A nagygyűlés utáni sajtótájé­koztatón dr. Petrasovits Anna Petrasovits Anna: Szeret­nénk, ha valamennyi munka- vállaló kárpótlásban részesül­ne Fotó: Kovács Erzsébet elmondta: a szociáldemokraták kidolgoztak egy tervezetet, amely szerint azok, akik 1949. január 1-jétől munkában álltak, minden hónap után egy később meghatározott összegre, mint kárpótlásra igényt tarthatnának. A szociáldemokraták Békéscsa­bán a kisgazdajelöltet támogat­ják majd a megüresedett ország- gyűlési képviselői helyre. L.S. Megegyezést sürgetnek a görög kamionosok A magyar kamionosok szoli­daritásáról biztosította a görög kamionosokat Ory Csaba, a LIGA ügyvezető alelnöke és Kovács János, a LIGA-hoz tar­tozó Nemzetközi Gépkocsive­zetők Szabad Szakszervezeti Szövetségének elnöke. A hét végén jártak Evsoni görög határ- állomáson, ahol a görög kamio­nosok megakadályozták a ma­gyar kamionok hazatérését, til­takozásként a magyarországi tranzitdíjak váratlan, drasztikus emelése miatt. A két szakszervezeti vezető elmondta: megbeszélésük ered­ményeként oldódott a feszült­ség, a görög kamionosok és szervezeteik, valamint az ugyancsak ott veszteglő, német, dán és más nyugat-európai or­szágbeli kamionok vezetői, im­már nem tekintenek ellensége­sen magyar kollegáikra. Ennek ellenére kategorikusan kijelen­tették: addig nem oldják fel a blokádot, amíg a magyar és a görög kormány képviselői nem egyeznek meg ezekről a díjak­ról. Tulajdonképpen nem ezek emelése, hanem az őket hátrá­nyos helyzetbe juttató intézke­dést kifogásolták. Az „eredmény” 13 milliós veszteség s Átalakulás előtti zárszámadás Eleken Némi csalódást okozott a tagság körében, hogy az Eleki Lenin Tsz zárszámadó közgyű­lésének napirendjéről lekerült a vagyonnevesítés. De csak egye­lőre, április 30-áig eleget tesz­nek a törvény előírásainak. A halasztás oka épp a törvény volt, melynek egyes pontjai — pél­dául a bevitt vagyon tekinteté­ben — tisztázatlanok. A parla­menthez benyújtott sürgősségi indítványban foglaltak eldönté­se után Eleken, várhatóan a kö­vetkező közgyűlésen, az árveré­si földterületek kijelölésekor térnek vissza a vagyonnevesí­tésre. Anuló Péter elnök az 1991 -es év gazdálkodásáról elmondta, a téeszt három csapás sújtotta: az időjárás, a piac, a banki kama­tok. A termékeket, jószágokat jóval áron alul tudták értékesíte­ni. A termeléshez szükséges rö­vid lejáratú hiteleket 30—40 százalékos kamatra kapták, míg az eladott javakért 60—120 nap­ra, kamat nélkül fizetett a feldol­gozóipar, miközben a gazdaság­nak mindenért készpénzben, nyolc napon belül kellett fizetni. Mint a tagok kérdéseire elhang­zott, a szeszélyes időjárás elle­nére elvégezték a szántást-ve- tést. Kifizetik a földjáradékot február első felében, s lesz ház­táji is egy hektáron, például hib­ridkukorica-, paprikatermesz­tésre, vagy ki mit lát jónak. Mi­vel konkrét szerződés semmire nincs, a téesz vezetése nem ad­hat tanácsot, mit termesszenek. Mindenesetre a háztáji földet biztosítják, sőt, még bérelni is lehet újabb területeket. Zárszámadás lévén elég külö­nös dolog is elhangzott. Először, hogy az „eredmény” több mint (Folytatás a 3. oldalon) Márkás De Longhí termékek vására áruházunkban! — Siesta gázkályha RH 45 infra, 4,5 kW — Olajradiátor 45 m3 légtér fűtéséhez — Olajradiátor 60 m3 fűtéséhez — Olajradiátor 60 m3 fűtéséhez — Ventilátoros hősugárzó PT 2 tip. 2 kW teljesítményfelezővel, hőfokszabályozóval — Friteuse FR-M forgókosaras típus Főbb előnyei minden más készülékkel szemben : Várjuk Önt egy európai színvonalú műszaki áruház óriási kínálatával. — energiamegtakarítás 25% —olajmegtakarítás 50%. ELEKTROHAZ Békéscsaba, Baross u. 10. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 9—19-ig, szombaton 9—14-ig. 14 800 Ft 8 370 Ft 8 940 Ft 9 320 Ft 3 790 Ft 11 900 Ft i

Next

/
Thumbnails
Contents