Békés Megyei Hírlap, 1992. február (47. évfolyam, 27-51. szám)
1992-02-13 / 37. szám
1992. február 13., csütörtök GAZDASÁG IRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Péksüteményparádé Németországban lassan luxuscikké válik a kenyér, de nem megfizethetetlensége miatt, hanem azért, mert az emberek egyre többet hajlandók áldozni arra, hogy minél jobb minőségű legyen. Szuperfriss, ropogós héjú és könnyű' tésztájú kenyeret keresnek a vevők — mondta egy szakember a Zöld Hét elnevezésű berlini élelmiszer-ipari vásáron. Sokan összekapcsolják az élvezetet és az egészséget. A kenyér már régóta nemcsak lisztből, vízből, élesztőből és sóból áll. Különösen keresettek az olyan rostanyagok, mint a zabpehely, a lenmag, a napraforgómag vagy a tökmag. A kenyérkínálatot tekintve a németek — saját állításuk szerint — világbajnokok. Állítólag egyetlen másik országban sem kínálnak annyi kenyérfajtát, mint itt. Míg 15 éve 100-féle kenyér közül választhattak a vevők, addig ma 200 variációból áll a kínálat, s 1200 a péksütemények skálája. A német kenyérkínálatot különösen izgalmassá teszi egyre erősödő nemzetközi jellege, a török pita, a francia baguette, az olasz panet- tone ízeinek kavarodása. A kenyér ázsiójának növekedését mi sem bizonyítja jobban, mint az eladási statisztika. Tizenöt év alatt 67,5 kilogrammról 82 kilóra emelkedett a fejenként és évenként elfogyasztott kenyér mennyisége. A németek évente átlagosan 300 márkát költenek kenyérre. Fordulat áll be abban a fogyasztói magatartásban, amely a világháború utáni időszakban a búzalisztből készült világos kenyérfajtákat kereste. A sötétebb rozskenyér korábban a szegény ember eledelének számított, ma azonban felismerik az egykor megvetett barna vagy fekete kenyér magasabb táplálkozási értékét. Az új technológiák is segítették megkedvelni az egészségesebb kenyérfajtákat. A teljes kiőrlésű (korpás) lisztből készült kenyér hajdanában szinte élvezhetetlen volt, mert kemény volt, morzsá- lódott és megfeküdte a gyomrot. A sütödékre a verseny nyomása nehezedik. Ma már a vevők nem reklamálnak a rossz minőség miatt, hanem egyszerűen másik pékhez mennek — mondta egy német sütőipari szakember. A szakma cáfolja, hogy túlságosan sok adalékanyagot sütne bele a kenyérbe. Enzimek például nem jelentik adalékanyagok hozzáadását a szó eredeti értelmében, hiszen ezeket az anyagokat a teljes kiőrlésű gabonamagvak amúgy is tartalmazzák. A kenyér színezését vagy meg nem engedett adalékanyagokkal való dúsítását pedig a törvény szigorúan bünteti. A kárpótlási jegyek és a privatizáció A kárpótlási jegyek tulajdonosai jelenleg egy társaság, az Alfa Kereskedelmi Rt. papírjainak jegyzésével bízhatják meg az ezzel foglalkozó bróker cégeket. Már a közeljövőben megkezdődhet további három cég, a Műszaki Áruk Kereskedő Háza Rt., a Viktória Első Magyar Gabona Rt., valamint a Zalakerá- mia Rt. részvényeinek jegyzése is, kárpótlási jegyek ellenében. Az Állami Vagyonügynökségnél arra számítanak, hogy az összes kibocsátott kárpótlási jegynek közel egynegyed részét használják majd föl tulajdonosaik befektetési célra. Ez összesen közel 10 milliárd forintnyi keresletet jelent, amelynek ellenértékét a privatizálásra kerülő átalakult állami vállalatok részvényeiből kell biztosítani az Állami Vagyonügynökségnek. A kárpótlási jegyek ellenében megvásárolható részvények kínálatát a kibocsátással azonos ütemben kívánják bővíteni. Egyelőre a kínálatot egyedül az Alfa Kereskedelmi Rt. papírjai jelentik. A cég alaptőkéje 1,9 milliárd forint és ebből körülbelül 18 százaléknak megfelelő, 360 millió forint értékű részvényt lehet kárpótlási jegyért megvásárolni. A jegyzés határideje március 31. Ezt követi majd várhatóan február közepén a Műárt részvényeinek meghirdetése, mintegy 194 millió forint értékben, ami a cég alaptőkéjének körülbelül 15 százaléka. Előreláthatólag nem sokkal ezután hirdetik meg a Viktória Első Magyar Gabona Rt. papírjainak jegyzését is. Ennél a cégnél a kárpótlási jegyekkel megvásárolható csaknem 10 százalékos vagyonrész értéke 224 millió forint lesz. A Budapesti Értéktőzsdén már jegyzett Zalakerámia-papírokat is szeretne kárpótlási jegyek ellenében értékesíteni az Állami Vagyonügynökség. Itt az ÁVÜ tulajdonában lévő —• a részvény- társaság 1,275 milliárd forintos alaptőkéjének közel 20 százalékát jelentő — részvénycsomagról van szó. Egyelőre azonban még tisztázatlan a kérdés: pontosan milyen módon bonyolítható le egy ilyen ügylet a Budapesti Értéktőzsdén? A nyíltkörű kibocsátásban értékesítésre kerülő papírokat általában a meghirdetéstől számított három, meghosszabbítás esetén öt hónapig lehet majd jegyezni. Túljegyzésre, a meghirdetett összegű részvényeken felül, nem lesz lehetőség, hiszen itt nem tőkebevonásról van szó, és csak meghatározott értékű vagyonrész áll rendelkezésre. Amennyiben a felajánlott értékpapírokat nem sikerül kárpótlási jegyekért értékesíteni, akkor a fennmaradó részt készpénzért is áruba bocsáthatják. A kárpótlási jegyek abban az esetben is felhasználhatók lesznek a privatizálásra kerülő állami tulajdon megvásárlására, amikor a privatizáció zártkörű versenytárgyaláson történik. A zártkörű tenderek esetében természetesen a kárpótlási jegyek felhasználása csak lehetőség és nem kötelező. Az ezekben a tenderekben főszerepet játszó külföldi befektetők egyébként sem rendelkezhetnek kárpótlási jegyekkel. Ilyen esetekben elsősorban arra lehet számítani, hogy a kárpótlási jegyek fel- használására alakult befektető társaságok koncentráltan használják majd fel a kezelésükben lévő kárpótlási jegyeket, az alaptőke — általában — 10 százalékát jelentő vagyonrészek megvásárlására. Az Állami Vagyonügynökségen belül további terveken is dolgoznak, hogy bővítsék a kárpótlásijegyek felhasználhatóságának lehetőségeit. Ezek közül széles kört érinthet az a tervezet, amely szerint a kedvezményes munkavállalói részvénykibocsátáskor a dolgozók kárpótlási jegyekkel is fizethetnek. Ezen kívül tervezik befektetési alapok szervezését is. A tervek szerint már a közeljövőben létrejöhetne egy ingatlanbefektetési alap, amelynek kezelésébe kerülhetne az állami vállalatoktól tavaly elvont 11 fővárosi irodaház egy része. Az erre szóba jöhető irodaházak körülbelül négymilliárd forintos értéket képviselnek. A hosszú távú tervek között szerepel egy értékpapír-befektetési alap létrehozása is, ez azonban csak akkor lesz megvalósítható, amikor már nagyobb mennyiségű kárpótlási jegy lesz a tulajdonosok kezében és több lesz a már átalakult vállalat, amelynek részvényei megvásárolhatók lesznek kárpótlásijegyért. Pesszimisták vagyunk? Magyarországon a lakosság csaknem fele—47 százalékáéra úgy, hogy hazánkban a dolgok általában rossz irányba haladnak, 66 százalék az egy évvel korábbihoz képest rosszabbnak ítéli meg saját anyagi helyzetét; a megkérdezettek 80 százaléka támogatná az Európai Közösséghez való csatlakozásunkat. Többek között ez derül ki a MODUS Kft. kedden közzétett felméréséből, amelyet a Közös Piac közvélemény-kutató rendszere, az Eurobarometer felkérésére készített el. Az Eurobarometer évente kétszer végez közvélemény-kutatást a közösség országaiban arról, hogy a lakosság hogyan ítéli meg országa gazdasági helyzetét, kilátásait. Tavaly októberben tíz kelet-európai országra is kiterjesztették vizsgálataikat, ennek eredményét tükrözik a mostani adatok. A felmérés szerint a magyar lakosság többsége — 65 százaléka — támogatja a piacgazdaság megteremtését, viszont 49 százalék túl gyorsnak tartja a kormány gazdasági reformját. Arra a kérdésre, hogy menynyire elégedett a demokrácia fejlődésével, a megkérdezettek 30 százaléka adott pozitív választ, 60 százalékuk viszont kevésbé, vagy egyáltalán nem elégedett a demokratizálódás ütemével. A részletes adatok szerint az MDF-esek és a kereszténydemokraták általában elégedettebbek, míg a munkáspárti válaszadók nemtetszési indexe a legalacsonyabb. A többi keleteurópai országgal összehasonlítva az adatokat a számok azt mutatják, hogy általában a demokratizálódás kezdeti szakaszán tartó országokban a lakosság elégedettebb a demokrácia fejlődési ütemével — Litvániában több mint 50 százalék, Albániában, Bulgáriában, Romániában 40 százalék körüli, ugyanakkor Csehszlovákiában kevesebb, mint 30 százalék. Az emberi jogokról a legtöbb kelet-európai országban az emberek úgy vélekednek, hogy azokat hazájukban tiszteletben tartják — a magyarok háromnegyede válaszolt pozitívan —, az észtek és az oroszok viszont éppen ellenkezőleg vélekednek. Az adott országokban élő nemzeti kisebbségek viszont kevésbé elégedettek az emberi jogok tiszteletben tartásával. Az Európai Közösséghez való csatlakozást valamennyi kelet-európai országban támogatja a lakosság túlnyomó többsége. Az azonnali csatlakozás híve a lakosság fele Romániában, Lengyelországban és Magyarországon, a többi országban általában az 5 éven belüli csatlakozásra szavaznának. MTI A gazdaságok és az állami felügyelet Marad a vetőmag és a nóniusz A Földművelésügyi Minisztérium és az Állami Vagyonügynökség megegyezett abban, hogy több mint 80 állami gazdaság a jövőben államigazgatási felügyelettel működik tovább. Több gazdasági körre bontva folyik ennek az előkészítése. Az állami gazdaságok egy részénél —- szám szerint 27 mezőgazda- sági nagyüzemben—a Földművelésügyi Minisztérium munkatársai már sűrűn látott vendégek e napokban. Öcsödi Gyulától, az FM biológiai alapok fejlesztési főosztálya vezetőjétől kérdeztük: mi az oka a vendégjárásnak? — Mi kaptuk a feladatot — a minisztérium privatizációs főosztályával közösen —, hogy az állami gazdaságok köréből emeljük ki azokat, ahol genetikailag értékes növények termesztése folyik, vagy hasonlóan jellemezhető tenyészállatokat tartanak. Huszonhét ilyen gazdaságot választottunk ki, s a helyi vezetőkkel — nemcsak az igazgatóval, hanem szakmai vezetők egész sorával — leülve arról tárgyalunk, hogy milyen tevékenységi körre mondjuk ki egy-egy helyen a privatizáció tilalmát. Másképpen fogalmazva: milyen területek tartós állami tulajdonban maradását javasoljuk. Húsztagú csoportunk most járja a kiszemelt gazdaságokat, mert egy hónapon belül a kormány elé kell tennünk az ajánlást. —Mire lehet számítani? — Az érintett állami gazdaságoknak a felénél, összesen 13 esetében indokoltnak látjuk, hogy legalább 51 százalékos maradjon az állami tulajdon. Az ott fellelhető biológiai és technológiai értékek miatt foglaltunk így állást. A többi tizennégy gazdaság esetében kisebb rész, de legalább 25 százalék vagyonértékre mondjuk, hogy maradjon az állam felügyelete alatt. — Vagyis azt, hogy kerüljön ki a privatizáció lehetőségének köréből. — így van. Mezőfalván például a vetőmagtermesztés és az új-zélandi birkatörzs megőrzését látjuk így a leginkább biztosítottnak, a Hortobágyon pedig a nóniusz félvér lóállomány megvédése céljából választottunk ki tenyészállatokat. (MTI-PRESS) Zöldség- és gyümölcsárak DIOGENESZ Vendéglátó, Kereskedelmi és Felvásárló Kft. Békéscsaba Gyomaendrőd Vásárcsarnok Áfész-bolt Piac Bartók Béla u. Burgonya Ft/kg 18,22,— 24,— Főzőhagyma Ft/kg 15,20,20,Fokhagyma Ft/kg 130,— 100,— 130,— Fejes káposzta Ft/kg 14,16,16,Sárgarépa Ft/kg 15,20 20,30,— Zeller Ft/kg 40,40.— — Gyökér Ft/kg 25,26,35,— Kelkáposzta Ft/kg 14,26,— Tojás Ft/db 6,5,6,Paradicsom Ft/kg 200,— — 350,— Alma Ft/kg 35,— 40,40,Körte Ft/kg 25,50 45,50,— Narancs Ft/kg 90,90,75,Mandarin Ft/kg 90,120,— 140,— Banán Ft/kg 90,120,— 95,Karalábé Ft/kg 25,18,25,Valutaárfolyamok Pénznem vételi eladási Német márka 47,95 48,91 Osztrák schilling (100) 681,49 695,09 USA dollár 76,56 78,12 ECU (Közös Piac) 97,98 99,94 De ki fektette földre a magyar mezőgazdaságot? Együttműködés az állatgyógyászatban Ez évtől több, mint 80 állatorvos vált Csongrád megyében résztulajdonosává a Hód Állat- gyógyászati Kft.-nek. A társaságot 31 mezőgazdasági termelőszövetkezet, állami gazdaság, fogyasztási szövetkezet és szakágazati intézmény alapította két évvel ezelőtt, azzal a céllal, hogy — átvállalva a tevékenységet a humán patikáktól — teljes körűvé tegyék az állatgyógyászati készítmények kínálatát, szakirányúvá beszerzését és értékesítését. Az állatorvosokkal kibővült hódmezővásárhelyi központú társaság mostantól 10 millió forintos alaptőkével gazdálkodik. Működésének eredményeként az eddigi 37 féle állatgyógyászati termék helyett mintegy 800 fajta medicina, vitaminkészítmény és állatgyógyászati eszköz alkotja a választékot. Veszélyben a jövő évi termés A februárban szokatlanul enyhe idő lehetővé tenné ugyan, hogy Csongrád megye mező- gazdasági üzemeiben pótolják az ősszel 25-30 százalékban elmaradt talajmunkákat, ám nincs pénz üzemanyagra. A pénzhiány súlyos gondokat okoz a műtrágyázásban is: a termelőszövetkezetek 85 százaléka semmiféle kemikáliát nem tud vásárolni. Ugyancsak anyagi gondok miatt nem alkalmaznak fejtrágyázást sem a kelő búzáknál, holott azokat a hótakaró nélküli hideg rendkívül megviselte — tájékoztatta az MTI munkatársát a megyei földművelésügyi hivatal szakembere. Több gazdaságnak alkatrészre sem futja, így nem képes kijavítani erő- és munkagépeit az esedékes tavaszi munkáig. Félő — különösen a kisüzemekben —, hogy a pénzszűke miatt takarmánykukoricát vetnek tavasszal a gazdák a jó minőségű, ám rendkívül drága hibridvetőmag helyett. A gondokon csak a kedvezményes kamatozású hitelek enyhítenének, mint ahogy az ország más részein, Csongrád megyében is erre várnak a gazdák.
