Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-02 / 1. szám

G 1992. január 2., csütörtök SPORT Szilveszteri futógála Békéscsabán S Oévbúcsúztató 3820 méteren át Az óév utolsó napján szilveszteri futógálát rende- zett Békéscsabán a Békés Megyei Atlétikai SZÜL­VE'' szövetség a Békéscsabai Előre Atlétikai Egyesület- f “ tel karöltve. A második alkalommal programba iktatott pénzdíjas megmozdulást lapunk is szpon­zorálta, s jelentős támogatást nyújtottak a rende­zőkön kívül a városi sportcsarnok, az Intertechnika Kft., a Famylia Kft., a Piramis Sportbolt, a Hetes Kft. és a megyei diáksport tanács is. A reggeli órák fagyos hidegében hangos zeneszó csábította az embereket a sportcsarnok előterébe, akik zömében rajtszámért álltak sorba. Talán természetes, hogy a 183 tagú mezőnyben az aktívan sportoló atlétákon kívül sok-sok ismerőst, egykori sportolót, más sportág képviselőit is felfedez­hettük, akik derekasan teljesítet­ték a 3820 méteres, Degré utca—Árpád sor—Gyulai út ál­tal behatárolt és kijelölt útvona­lat. A rajt után negyed óra sem telt el, amikor egymás után, li­hegve érkeztek meg az elsők. Pásztor József, a Békéscsabai Előre FC vezető edzője is alapo­san kifutotta magát: — Hú! Utoljára Belgiumban futottam ilyeneket. Nem gondoltam vol­na, hogy ennyire kemény lesz, igaz, előző este az óévet búcsúz­tattuk a csapattal... Persze a férfi győztesek Sze­gedről (!) érkeztek, csaknem egyszerre: — Középtávfutók vagyunk, hajtottunk, de nem akartuk összetörni magunkat, hiszen csúszós volt a pálya. Edzőnk, Antal Andor szerzett tudomást erről az akcióról, s úgy gondoltuk, bemelegítésként jól jön nekünk a szegedi éjféli futás előtt — mondta a győztes Sári Zoltán. A tömegben feltűnt dr. Pet- róczy Gábor is a befutók között, akit nemrégiben választottak meg Békés megye sportigazga­tójává. О így vallott: — Azt hi­szem, hogy egészségügyi álla­potától függően minden sporttal foglalkozó embertől elvárható, hogy ne csak beszéljen róla, ha­nem példát is mutasson. Örül­tem, hogy nagyon sok barátom­mal és kollégámmal itt „futot­tam” össze az óévet búcsúztatni, és az új évet köszönteni. A női mezőnyt Gombkötőné Ilyés Ildikó utasította maga mögé, aki 13:17 perces idővel ért célba: — Mára is elő volt írva edzésadag, ezért jól jött szá­momra ez a lehetőség. Igaz, gya­logló vagyok, de nagyon szere­tek futni is—mondta. A kisebbek, a fiúk és lányok szép számmal vállalkoztak a néhány kilométeres táv teljesíté­sére, amit például a gyulai „SB”-s Wolf Zoltán könnyedén teljesített győztesként, s egy pár görkorcsolya lett a jutalma: — Jó érzés volt együtt futnom ilyen mezőnnyel, s persze örülök az ajándéknak is — summázta rö­viden az atlétapalánta. A megyei atlétikai szakszö­vetség külön pénzdíjat ajánlott fel azoknak az iskoláknak, ame­lyek a legnagyobb létszámmal vettek részt az ilyen és hasonló versenyeken az egész év során. Ennek értelmében az első helye­zett a békéscsabai József Attila Általános Iskola lett. A második a Madách utcai általános iskola a harmadik pedig a békési 2. Számú Általános Iskola. A kö­zépfokú iskolák versenyében a 611-es számú szakközépiskola végzett az élen. A viadal helyezettjei elmond­hatják magukról, hogy jól zárták az évet, ugyanis a felnőtt me­zőny dobogósai pénzdíjban ré­szesültek, az általános iskolások pedig sportfelszerelést nyertek. De mások is örülhettek, mivel a verseny végeztével a rajtszá­mok alapján értékes tomboladí­jakat is kisorsoltak a résztvevők között. Váradi Zoltán, a városi sport­csarnok igazgatója eképpen összegzett — így szándékoz­tunk búcsúzni az óévtől, és bol­dog új évet kívánni a megjele­nőknek. Az ilyen és hasonló kezdeményezéseket a jövőben is támogatni kívánjuk, lehetősé­geink szerint. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb ez országosan jegyzett, utcai futóversennyé válik, és nemcsak egyes rétegek versenye marad, hanem beépül a családok szilveszteri program­jába is. Gyurkó Mihály Л verseny dobogósai. Felnőttek. Férfiak: 1. Sári Zoltán (Szeged), 2. Surányi (Szeged), 3. Ferenczi (Szeged). Nők: 1. Gombkötőné Ilyés Ildikó (Békéscsaba), 2. Forgács (Gyu­la), 3. Csendes (Békéscsaba). Általá­nos iskolások. Fiúk: 1. Wolf Zoltán (Gyula), 2. Besenyei (Gyula), 3. Gyu­rik (Doboz). Leányok: 1. Kiss Beáta (Gyula), 2. Petényi (Békéscsaba), 3. Ilyés (Békés). Barrios nyert Sao Pauló-ban A mexikói Arturo Barrios nyerte a Sao Paulóban megrende­zett hagyományos szilveszteri futóversenyt. A 28 éves ver­senyző, a tavalyi viadal nyertese, mintegy száz méteres előnnyel utasította maga mögé üldözőit a 67. alkalommal kiírt erőpróbán. A nőknél szintén mexikói siker született, zsinórban harmadszor, ám amíg az elmúlt két évben Maria Del Carmen Diai, addig az idén Maria Luisa Servin diadalmaskodott. Szavazó szelvény Teremfoci Megszűnik az NB I-es csapat? Szarvas: Bővebben az elnök lemondásáról A napokban beszámoltunk róla, hogy a zu­hanórepülésbe kezdett SC DÓzsa Tsz Szarvas NB I-es női kosárlabdacsapatának edzőjét menesztették, s keresik utódját. Aztán néhány nap múlva bombaként robbant a hír, amiről röviden írtunk mi is: a hosszú esztendők óta tevékenykedő dr. Nyíri Dezső elnök — aki egy­ben a női kosárlabdaliga elnöke is — bedobta a törülközőt, lemondott a Szarvas SC elnöki tiszt­ségéről. Ezzel együtt érthető, hogy veszélybe került Szarvason a több mint húsz esztendeje működő, s ebből több mint fél évtizede első osztályú kosárlabdacsapat léte, ugyanis mint ismert, a város a sportág fellegvára megyénk­ben. Éppen ezért fölkértük dr. Nyíri Dezsőt, hogy saját szavaival fogalmazza meg lemondá­sának okát. íme: Klubelnöki lemondásomat több olyan ok idézte elő, amelynek ismeretében nem dönthettem más­ként. Az elmúlt egy-két év keserű tapasztalatainak végső konklúziója ez, amelyet nagymértékben befolyásolt, hogy az általam elképzelt sportegye­sületi munka megújítására tett kísérletem egyre több akadályba ütközött, amit a szarvasi női kosár­labda egyre ellentmondásosabb és kilátástalanabb helyzete csak megerősített. Ázt tapasztaltam, hogy a sportegyesületi veze­tésben és a kosárlabda szakosztály menedzselésé­ben egyre inkább magamra maradtam, miközben belülről és kívülről egyre többen erősítgették az egyesület és a szakosztály bomlási folyamatát. A női kosárlabda körül az elmúlt néhány hónapban szinte alig maradt olyan ember, aki szívvel-lélek- kel kiállt volna a csapat mellett, miközben egyre több volt az „okos”—kívülről. Munkát, felelőssé­get senki nem vállalt, pénzt nem adott, csak taná­csokat. Döntési helyzetben lévő vezetők álltak elő az amatőrizmus igényével, miközben jtroficsapa- tok ellen várták el az eredményt. ,,Építsük le a proficsapatot, ide amatőrök kellenek, társadalmi munkás legyen játékos, edző, vezető." A városi sportpolitika rangjára emelkedett irányzat így na­ponta teremtett egzisztenciális létbizonytalansá­got azokban, akik tudják, hogy ilyen szinten nem lehet másképpen dolgozni. A pénz „összekoldulá- sa” az egyesületben kizárólag az én feladatom volt, miközben a városi vezetés a fejem fölött önállósította a szakosztályokat. így arra is rá kel­lett jönnöm, hogy hiába vagyok a legnagyobb szarvasi klub elnöke, a döntések nélkülem szület­nek, érveim ellenére. Elmondtam, hogy periféri­kus érdekeket nem szabad a sport középpontjába helyezni, mára viszont ez már Szarvason tény, különben alapkérdésekről senki sem beszél. El­mondtam, hogy egy új sportkoncepció központi kérdése a sportegyesületek gazdasági alapjainak megteremtése, egy tőkeként működő egyesületi vagyon kialakítása. Ez csak a múlt tévedéseivel való radikális leszámolással, az egyesületi gazdál­kodás új alapokon történő felépítésével és a kettő közötti átmenet biztosításával lehetséges. A jelent a káosz, a pénzhiány, a pillanatnak való élés és a tűzoltómunka jellemzi. Szakosztály, egyesület ti­pikus fogyasztóként működve csak az alig csordo­gáló pénzek elköltésével foglalkozik. De nem is történhet ez másképpen, hiszen nincs mögötte — néhány igazán nagy klubot leszámítva — vagyoni háttér, működő tőke. Véleményem szerint egy ilyen vagyonhoz nemcsak a mezek és a labdák tartoznak, de a létesítmények, vállalkozások, sőt maguknak a sportolóknak az értéke is. Ezt kell tőkeként mozgatni és a hozadékát a sportraíordíta- ni. Természetesen emellett főleg az átmeneti négy­öt éves időszakban szükség van költségvetési tá­mogatásra is jelentékeny mértékben, de csak az ilyen működő tőkével rendelkező klubok lehetnek hosszú távon életképesek, s működhetnek bizton­ságosan. Az erre való elmozdulást nem látom, sőt ezzel ellentétes tendenciák érvényesülése erősö­dik föl, újratermelve az elmúlt 40 év rossz egyesü­leti modelljét és gazdaságpolitikáját. Ez csak a pénzügyi válságot mélyíti tovább. Ott tartunk ma is, hogy nem lehet 1992-re költségvetést készíteni, mert bevételi oldalt nem tudok tervezni. A kiadá­sokat meg ismerem, a pénzből sosincs elég. A szakosztályok önállósulási törekvését megér­tem, de egy fantomegyesület elnöke nem akarok lenni. Főleg nem úgy, hogy a jogi és gazdasági felelősség csak az elnöké és az elnökségé. Ha a szakosztály nem jut valamilyen pénzhez, nem a szakosztályt, hanem az egyesületi vezetést kérik számon, s ugyanez vonatkozik arra is, ha váratlan, nem tervezett kiadás lép elő. Jó példa erre az év közben bevezetett végkielégítés vagy a munkanél­küli alapba befizetett hozzájárulás kérdése. Ezt nem a szakosztálytól kérték számon, hanem az egyesülettől. Tudom, hogy a lemondásom nehéz helyzetet teremtett, ugyanakkor hozzá kell tennem, hogy még senki nem kérdezte meg az okát a városi sport felelősei részéről. Ennek most elsősorban a női kosárlabda látja a legnagyobb kárát, hiszen lemon­dásommal igencsak kaotikus a helyzet. Nincs edző, edzés, vezető. Nincs aki dönteni vagy egyál­talán tárgyalni tudna valamilyen kérdésben. Ennek valószínűsíthető következménye egy lehet: a csa­pat visszalép az NB I-es bajnokságtól, már január 11-én, a BSE elleni mérkőzésre sem áll ki. Én csak egyet tudok jelen pillanatban közölni a január 6- ára berendelt játékosokkal: a szakosztály megszű­nését. Nem látom a megoldást, de azokat az embe­reket sem, akik meg akarják oldani. S még valami, amit nagyon nagyon keserűen mondok ki: igényt sem arra, hogy itt Szarvason a nemzetközi élvonal­hoz tartozó minőségi sport létezzen. Biztosan van ebben felelőssége a sportolóknak is, s magamnak is, de egy dolgot azt hiszem közösen nem vettünk észre: közegnek, amelyben élünk könnyebb, ké­nyelmesebb és nem utolsósorban lényegesén ol­csóbb egy minőségileg színvonaltalanabb, de amatőr alapon mozgó sportág, szakosztály. Az ez ellen folyó harcba belefáradtam. Meg egyébként is, lehet, hogy szélmalomharc lenne... • Ki volt Békés megye legjobb női sportolója 1991-ben? I 1. ________________________________________________ ■ 2. -------------------------------------------------------------------------­I 3. ______________________________________________ J Ki volt Békés megye legjobb férfisportolója 1991-ben? I 1. ________________________________________________ I J 2. ~ __________________________________________________________________ I 3. _____________________________________________ I J Melyik volt Békés megye legjobb csapata 1991-ben? I 1. _____________________________ I J 2. _______________________________________________ I 3. _____________________________ I . Név: —_____________________________________________ I Cím:______________________________________________ I A lapunkból kivágott szavazószelvényt borítékba rakva * vagy levelezőlapra ragasztva kérjük küldje be a Békés Me- I gyei Hírlap címére (5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4.) Kér- ! jük, írja rá: „Az év sportolói" ! Békéscsabán a 2. Számú Általános Iskolában a vá­rosi teremlabdarúgó baj­nokság 6. játéknapján telt ház előtt zajlottak le a nagy gólkü­lönbségű mérkőzések. A 15 találko­zón 88 gól esett. Eredmények. Kristály—Kéri Sa­sok 5—1, Pedagógus—Távközlés 8—1, Gyula-Máriafalva—Szabadkí­gyós Sláger 12—0, Békési SE—Rutex 6-—1, Körös Kazán—Vince Söröző 5 —1, Lenin Tsz—Szabadság Tsz 3—1, Cserépgyár—Vízmű 3—1, Bél- megyer—Béköt 0—6, MÁV-Csaba- gyöngye—Csővill 5—0, Kiosz— Fortuna Royal 3—0, Gyula-VLZS— Astra Comp 2—4, Újkígyós Magán SE I.—Építők Muse 3—2, Volán—Cyclo Őrláng 1—6, Mezőgép—Unicum 0—4, Pálma—Shell 3—1. Joao Havelange a FIFA elnöke bejelen­tette, hogy az 1994. évi választásnál is jelölteti magát a már hosszú ideje betöltött pozíciójára. Ha­velange 16 éve áll a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség élén, s ál­talános a vélemény, hogy jól töl­ti be funkcióját. FÉNYMÁSOLÓK, TV-К, VIDEÓK, MANAGERKALKULÁTOROK 1.000-30.000 Ft ÁRKEDVEZMÉNNYEL SZAKÜZLET: BP. XIII., VÁCI ÚT 6. TEL. : 166-7032,166-7449 Fa Nándor elnök Fa Nándort választották a Párizsban megalakult 60 lábas, Egytör- zsű Nyitott Hajóosztály Világszövetség elnökévé. A múlt év nyarán véget ért III. BOC Challenge földkörüli szóló vitorlásversenyen nagy nemzetközi elismerést szerzett 38 éves ma­gyar óceáni szólóvitorlúzó-hajótervező és -építő vizeskarrierje úgy tűnik, felfelé ível. Közben itt a következő kihívás, az 1992. novemberé­ben rajtoló nonstop földkörüli vitorlásverseny, a Franciaországból induló Vendée Globe Challenge, aminek szintén résztvevője lesz a magyar vitorlázó. Amint azt Fa Nándor a székesfehérvári MIX-PRESS sajtószolgálat útján hírül adta, az eddig megrendezett földkerülő és más óceáni ver­senyek szigorú tapasztalatai adtak okot a világszövetség megalakulá­sára. Versenyről versenyre több a baleset, a tragédia, más a rendezők­nek és a résztvevőknek az érdeke. A rendezők biztonságra, míg a hajótervezők, versenyzők és szponzoraik a mind nagyobb teljesít­ményre törekednek a siker és hírnév érdekében. Itt kell megtalálni az összhangot, hogy továbbra is nagyszerű viadalokat rendezzenek, de a tervezésre és kockázatvállalásra vonatkozó szabályok ne öljék meg a földkörüli versenyek szellemét. Mindeddig azért lehetett egy BOC vagy egy Globe Challenge ilyen népszerű a világban, mert mind egytől egyig szigorú kihívás. Az „International 60 foot Monohull Open Class Association” pári­zsi székhelyű és a világ valamennyi 60 lábas egytörzsű hajóval, ver­senyzési szándékkal rendelkező vitorlázóját, tulajdonosait és szpon­zorait tömörítő érdekvédelmi szövetség, amely egyúttal megoldást keres a rendezőbizottságok és sportolók között felmerülő vitában. A világszövetség első, egy évre választott elnöke Fa Nándor, elnökhe­lyettese a legutóbbi BOC Challenge abszolút győztese, Christophe Auguin (Franciaország), a szövetség titkára a világ első női földkörüli versenyzője, Isabelle Autissier (Franciaország). Közéleti napilap. Főszerkesztő: dr. Árpási Zoltán. Felelős szerkesztő: Niedzielsky Katalin, Seleszt Ferenc. Kiadja a Népújság Kft. Felelős kiadó: Martin Feldenkirchen és dr. Serédi János ügyvezető igazgatók. Szerkesztőség és kiadó: 5600 Békéscsaba, Munkácsy u. 4. Levélcím: 5601 Békéscsaba. Pf. 111. Telefonszámok: központ (66)27-844; főszerkesztő: (66) 21-401; telefax: (66) 21-401; kiadó: (66) 26-395. Telex: 83-312. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesí­tőknél. Előfizetési díj egy hónapra 245 forint, egy évre 2940 forint. Készül: a Kner Nyomdában, Békéscsaba, Baross u. 9—21. Vezérigazgató: Balog Miklós. HU ISSN 12151068

Next

/
Thumbnails
Contents