Békés Megyei Hírlap, 1992. január (47. évfolyam, 1-26. szám)

1992-01-09 / 7. szám

Változatlan több Sarkadkercsztúron ebben a tanévben sem fizetnek több ét­kezési díjat a szülők általános iskolás gyermekeik számára, mint az elmúlt tanévben. Az ét­keztetés természetesen drágább lett, ám a különbözetet az önkor­mányzat magára vállalta. így egy gyermek egynapi étkezteté­se átlagosan kevesebb mint húsz forintjába kerül a családnak. Bumeráng-adó A helyi iparűzési adóról szóló rendelet kiegészítésének lé­nyegét dr. Sípos Lajos, Sarkad jegyzője a következőképpen foglalta össze az elmúlt testületi ülésen: — A rendelet-kiegészí­tés lényege, hogy a sarkadi ön- kormányzat és intézményeinek adóköteles tevékenységei kap­janak mentességet az adózást il­letően. Mivel a képviselő-testü­let nem szavazta meg a mentes­ségi indítványt, így—mint Tóth Imre polgármester megállapí­totta — 1992-től az önkormány­zat önmagát is adóztatja. ’93-ban vagyunk? Magyarország már 1991 vé­gére elérte a hároméves kor­mányprogramban 1993-ra elő­irányzott célt: sikerült tartósan stabilizálni az ország külső pénzügyi helyzetét — nyilat­kozta az MTI-nek Tarafás Imre. A múlt évben a folyó fizetési mérlegben mintegy 400 millió dollár aktívum alakult ki. A pénzügyi folyamatok azt jelzik — mondta az MNB alelnöke —, hogy az elmúlt két évben fel­gyorsult a strukturális átalakulás a gazdaságban. Gyakorlatilag sikerült lerakni a jövő, a ver­senyképes piacgazdaság alap­jait. Mindent az ügyfelekért A jövőben az ügyfelek, a fo­gyasztók érdekeit védik elsősor­ban, nem pedig a biztosítókét— jelentették be az Állami Biztosí­tás Felügyelet szerdai sajtótájé­koztatóján. A szerződések meg­kötését különféle tájékoztatás­sal könnyítik majd. Az ügyfelek kiszolgáltatottságának meg­szüntetésére, a verseny élénkíté­sére új intézetek létrejöttét is szorgalmazzák. Az idén elké­szülő biztosítási törvényről el­mondták: közös érdek annak kompatibilitása a nyugati orszá­gok biztosítási előírásaival és normáival is. Gold Club Póstelek, Topless Bár Program: erotik show, sztriptíz táncok. Szolgáltatásaink: szexpartner-közvetítés, klubtagoknak zártkörű rendezvény. Belépés: klubigazolvánnyal. Nyitva: minden nap 17—04 óráig. Telefon: 21-566. A nagy sikerre való tekintettel pótszilvesztert tartunk a Hotel Fiúméban 1992. januári 1-én. 5fogásos menü, műsor, tombola. Úgy, mint szilveszterkor! KÖRKÉP 1992. január 9., csütörtök Átutalási betétből lakossági folyószámla (Folytatás az l. oldalról) egyszeri alkalomra, vagy havi rendszerességre a betéteket. Eddig csak Budapesten volt, de most már megyénkben is (először Békéscsabán) beveze­tésre kerül az ügyfélkártyás ta­karékcsekk. Használható taka- rékcsekk-beváltásnál, bank- jegykiadó automatáknál. Ezt a kártyát azok igényelhetik, akik­nek van takarékcsckkük, már régi ügyfeleink, vagy pedig na­gyobb összeget utalnak át. Lehetőséget biztosítunk a fo­lyószámlahitei igénybevételére is. Ez kedvezőbb az ügyfelekre nézve, mint a személyi kölcsön. Az átutalási betétről az át- szerzódést a lakossági folyó­számlára januártól lehet meg­kezdeni, s április 30-áig le kell bonyolítani. Aki nem köti meg az új szerződést, annak május 1- jével felmondjuk megbízásait, s június 30-án legkésőbb meg­szüntetjük számláját. Szerződéskötés esetén min­den megbízást jogfolytonosan teljesítünk, a számlaszám sem fog változni. Ha az ügyfél nem akar változ­tatni előző szerződésén, akkor elég, ha az általunk eljuttatott nyomtatványnak az első oldalát és a 24. pontját kitölti, s feladja a postán. Ha viszont több ponton is változtatni szeretne, úgy kér­jük, fáradjon be hozzánk. Ugyancsak foglalkoztatják a közvéleményt a régi feltételű hitelekkel, azaz a volt kedvez­ményes kamatozású, és a bank­kölcsönök kamatával kapcsola­tos kérdések. Életbe lépett már a 15 százalékos és a 32 százalékos kamat attól függően, hogy egy összegben vagy megfelezve fi­zetik vissza. Egyre többen kér­deznek bennünket a harmadolás lehetőségéről. Nos, a bankköl­csönöknél (3,5 százalék kama­tozás felett) a harmadolás csak az 1992. január 1-jén fennálló tartozás alapján történhet. így a szóban forgó kölcsönöknél a biztosítási díjösszeg, valamint a hátralék összege nem harmadol­ható. A sorban állás elkerülése és a mi munkánk megkönnyítése végett is javaslom az ügyfelek­nek, hogy jelentsék be előre, mely napon óhajtanak fizetni. A kamatot a bejelentés napján szá­moljuk majd. Szeretnénk kérni azt is, hogy január hónapban még az előző évben fizetett részletet (régi részlet plusz 1500 forint) telje­sítsék. Az esetleges különbséget pedig februárban egyenlítsék majd ki. Az adós kérésére a hitelek le­járati ideje megrövidíthető. Vé­leményem szerint érdemes is, több ezer forintot is meg lehet takarítani, hiszen jóval keve­sebb kamatot kellene így vissza­fizetnie. Nem tartozik szorosan az elő­ző témákhoz, de rengeteg tele­font kapunk az OTP-s lakások­kal kapcsolatban. Erről annyit, hogy az új banktörvény miatt cégünk nem adhat és vehet laká­sokat ettől ez évtől. A jelenleg még épülőket az OTP Ingatlan Rt. fogja értékesíteni. Ha lakást már nem is, de hitelt továbbra is adhatunk az igénylőknek. Szigeti Csaba Elegük volt a Délkeletből? A megyei könyvtár hazavitte a nevet (Folytatás az 1. oldalról) Délkelet név használatát a saját kft.-jétól. — Annak idején a megyei könyvtár lapalapítóként jelent­kezett — válaszolta. — Minden engedélyokmányon a megyei könyvtár szerepel kiadóként, alapítóként. A kft.-be egy ter­mészetes „átfolyás” volt: át­ment a lap. Én nem akartam e helyzetet a dolgozók kilépése után tovább bonyolítani. Más helyzetbe került az a szerkesztő­ség, amellyel én akkor időlege­sen, bizonyos érdekek mentén szövetséget kötöttem egy lap megjelentetésére. — Véleménye szerint kié a Délkelet lapelnevezés? — Úgy gondolom, a megyei könyvtáré. Az, hogy nem történt meg a kft. létrejöttekor egy új engedélyokmány kérése, abból adódott: nem volt jelentősége az ügynek. Erről nem készült szer­ződés, de szerintem nem is kel­lett. — Ezek szerint bármikor megvonhatta volna a név hasz­nálatát? — Igen, de nem kívántam ezzel a lehetőséggel élni. ■г—Akkor most eladó a Délke­let név? — Nem, semmiképpen. — Egy szóbeszéd nyomán menjünk elébe egy pletykának: igaz-e, hogy a fia, a Heti Délke­letdolgozója? — Igen, de a két dolognak nincs köze egymáshoz. K. A.J. A Délkelet szerkesztősége tehát faképnél hagyta az egy­kori kft. tulajdonosait. Ugyan­azzal a módszerrel távoztak, amelyikkel annak idején megszökött kiadójától az Új Ludas Matyi és a Nők Lapja szerkesztősége. Sőt — jó ha erre is emlékszünk — ugyan­így távozott több megyei lap szerkesztősége is régi gazdájá­tól. (Amit, hajói emlékszünk, az akkori Délkelet szerkesztő­sége oly harsányan bírált.) A Délkelet Kft. tagjai azon­ban a jelek szerint belenyu­godtak „megcsalatásukba”. Pedig hát nem csak erkölcsi arculcsapásról van itt szó, ha­nem anyagi veszteségről is, amit a tagoknak „le kell ír­niuk”. Nem kis összegek ezek. Hiszen a .lamina Tégla- és Cserépipari Leányvállalat 7,3 millióval, a Szarvasi Dózsa Tsz 13 millióval, az orosházi áfész egymillióval, a Békéscsa­bai Állami Gazdaság, a Ma­gyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. Regionális Igazgató­sága, a Tótkomlósi Takarék- szövetkezet, a Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat és a sarkadi áfész 500-500 ezer forinttal, a Békés Megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat 300 ezer forinttal, a Körösmenti Skála, a Békéscsabai Lenin Tsz, a Békéscsabai Szabadság Tsz, a Békés Megyei Könyv­tár, a Békés Megyei Jókai Színház, a gyulai áfész, a bé­késcsabai áfész és az Univer- zál 100-100 ezer forinttal volt benn a kft.-ben. Befektetett pénzük egy részétől most el­búcsúzhatnak, az alapításkor remélt nyereség helyett vala­mennyien veszteséget köny­velhetnek el. (Csak a teljesség kedvéért jegyezzük meg: Ke- penyes János is tagja volt a kft.-nek 100 ezer forinttal.) Úgy hírlik, a „csődbe ment” Délkelet Kft. tagjai nem na­gyon érzik sértve magukat volt szerkesztőségük távozása miatt. Az áfészek ugyanis to­vábbra is terjesztik üzleteik­ben az őket cserben hagyó szerkesztőség új lapját, a Heti Délkeletet. Tény, nem is igen tehetnek mást, le kell nyelniük a békát, mert üzleteik egy ré­szére — különösen a lapárusí­tás tekintetében — alig van befolyásuk. Sőt a Heti Délkelet karácsonyi számának tanúsá­ga szerint néhányan — bé­késcsabai áfész, sarkadi áfész — hirdető félként továbbra is jelen vannak a régi szerkesz­tőség új lapjának hasábjain. „IGAZSÁGTALAN AZ, AKI A KÖZÖSSÉG BŰNÉT EGYESEKTŐL KÉRI SZÁMON.” (Seneca) Január elsejétől a Gyulai Vízművektől leválasztott Gyulai Várfürdő egyszemélyes önkormányzati kft-ként működik. A változások ellenére a fürdő a megszokott téli életét éli. Felvételünkön a különleges park fáit, bokrait gallyazzák a várfürdő dolgozói Fotó: Kovács Erzsébet A szocialisták cáfolnak: Nem MSZMP- dokumentumok A szerdai lapok némelyiké­ben ismertetett, Antall Józseftől származó levél, illetve az azzal kapcsolatos néhány dokumen­tum nem a Magyar Szocialista Párt Politikatörténeti Intézeté­я bői került ki — közölte szerdán az MTI-vel az intézmény veze­tése. A volt MSZMP Központi Bizottságának irattárából ilyen dokumentum nem került az inté­zethez. Az intézet semmilyen politikai dokumentumot nem tett közzé, nem használt fel poli­tikai célra megalakulása óta, noha valóban léteznek „szaftos” anyagok. Az ilyen módszerektől a párt elhatárolódik — szögezi le a nyilatkozat. Orosházán is megfenyegették a szuperinfósokat Fogat húzott a fogműves Nem mindennapos ügyben döntött a Szeghalmi Városi Bí­róság kedden délután. A városi ügyészség a körösladányi Tóth Béla ügyében emelt vádat, mert fogművesként fogorvoslás kö­rébe tartozó tevékenységet foly­tatott. A tanúk meghallgatása során a bíró, dr. Benedek Tibor a szó szoros értelmébéh is fogas kérdéseket tett fel: kinek, meny­nyiért, mit csinált a fogműves, aki 1958 óta űzi mesterségét. Egy pótlás, három korona: 2000 forint. A tarifa nem magas, ám a „páciens” lecsiszolt szemfoga begyulladt, így később mégis szakorvosi segítségre szorult. A második tanú egyenesen kö- nyörgőre fogta, mikor Tóth Bé­lát felkereste: „Segítsen rajta. húzza ki a fogát...” És Tóth Béla segített. Nem volt nehéz dolga, a rakoncátlankodó fog olyan könnyen kiemelhető volt— val­lotta — mint a gyerekek tejfoga. S ha már így esett, pótolt, koro­nát tett fel... 2800 forintért. A harmadik tanúnak „csak” koro­nát ragasztott fel a vádlott, úgy­hogy a tárgyalás első fele hamar véget ért. S ha már fogas kérdésekről esett szó... Hadd folytassuk így e délután krónikáját: a bíró egy ideig rágódott a hallottakon, s ez után következhetett az ítélet ki­hirdetése. A bíróság megállapí­totta, hogy a vádlott elkövette a kuruzslás vétségét s ezért intéz­kedésként próbára bocsátotta Tóth Bélát. A minap hírt adtunk arról a bűntényről, amelynek áldozata a Szuperinfo kereskedelmi heti­lap 24 éves tulajdonosa, Marton Attila. A bajai fiat 'embert üzle­ti tárgyalás címén egy elhagyott üdülőövezetbe csalta támadója és ott súlyosan megsebesítette. Az eset sokakat megdöbbentett, így a Szuperinfo országos háló­zatának Békés megyei munka­társait is. Kocziszky László, a megyei felelős kiadó így kom­mentálta a hírt: — Minden ok nélkül nem emelnek fegyvert az emberre. Én egyébként két éve dolgozom ezen a területen. Ilyen, sőt ehhez hasonló „él­ményben” még nem volt ré­szem. Nem fenyegettek meg. igaz, kisebb irodai betörést már átéltem. Czédula Imre ^Orosházán szerkeszti a lapot. Ó nem érzi úgy, hogy okot adott volna a rosszindulatú falfirkátoknak, te­lefonbetyároknak. — Sajnos volt rá példa, hogy megfenyegettek. Telefonon ad­ták tudtomra, hogy mi vár rám. A telefirkált irodaajtón is kap­tam üzeneteket. A bajai kolléga esetét megdöbbenéssel fogad­tam. Csak reménykedni tudok, hogy az OROSHÁZA helység­névtáblára kiírt CHICAGO fel­iratot csak jópofaságnák szán­ták az „elkövetők”, nem gondol­ták komolyan. Szarvason Tímár Gvulánéval beszéltünk. —Hál ’ istennek, nálunk nyu­galom van. Attila esete megle­pett engem. Ismerem őt, de el sem tudom képzelni ki és miért akarta megölni vagy megöletni. Csete Ilona Sarokba szorítva Kátyú Jóízű vitadélutánt sem le­hetne kerekíteni—annyira vi­lágos — abból, hogy mi, ma­gyarok a kátyúk országa va­gyunk. Hol a kicsiké, hol a nagyoké. Mostanság látha­tóan — és főleg érezhetően — veszett nagy kátyúból igyek­szünk kikecmeregni. Rázós ügy lesz, nem vitás. Botladozva a kisebb kátyúk­ban, felettébb különös például ezeknek a bosszantó lyukacs- káknak a keletkezési és szapo­rodási gyorsasága. Alig hul­lott le az első hó, s fagyott rá az utakra, Békéscsabán, a Jami- nába vezető híd egyik pillanat­ról a másikra holdbéli, rázós talajjá változott.. Kezdetben még csak egy-két döccenő hív­ta fel az autósok figyelmét a leendő veszélyre, ám a foga fehérjét—akarom mondani, a kátyúi feketéjét — akkor vil­lantotta ki igazán az út, amikor a hókotró (no meg az enyhü­lés) eltakarította róla a jeget. Attól kezdve a balesetve­szély minden pillanatban ott leselkedett a hídon, hiszen a kátyúkat nem lehetett kikerül­ni annál a prózai oknál fogva, hogy az út kétsávos, és nem illik—sőt, tilos—a szembejö­vők „vadászmezején" garáz­dálkodni. S lássunk csodát! Miközben az autósoknak a kátyúktól ösz- szerázódott fejében mindenfé­le szörnyálmok megjelentek a híd aszfaltjának teljes tönkre- menéséről, jótékony kezek szaporán betömködték az alat­tomos lyukakat. Nem kellett tavaszig várni, nyakatekert manőverekkel, izzadó homlok­kal, hónapokon át döcögni a jaminai hídon. Mit is illik ilyenkor monda­ni? Több helyem nem lévén, ennyit feltétlenül: kösz. L. E.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents